Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-30 / 13. szám

T. Rákóc/.i Fripíiu! ós Zrínyi Ilona fiaként született 167R. március 27-én a borsi várban II. Rákóczi Ferenc.

.Néhány hónappal a neves családi esemény után meghalt édesapja, 1. Rákóczi Ferenc, a- kit Báthori Zsófia súlyos vált* »ágdíjért szabadított ki a Habsburgok börtönéből. A kis Ferencet é-s Jiiliamia nővérét é desa»> juk nevelte. Az édesanya 16H2-ben ismét férjhez míMit a ..kuruc király” gróf Tliököly Imréhez.

1f>86-I>an az psztrákok Munkács várához értek, és a védőket felszólították az átadásra. Zrínyi Ilona ezt elutasította, mire a császári hadak a vár ostromába- kezdtek, /rínsá Ilona egész Európa csodálatát kiváltva két éven ál ^édelmczle <i- ken*el a várat. Caraffi ostromló hadaival szemben. \ égül kapitulálni kényszerült. I ipól császár ekkor az egész családot Récébe vitette. Zrínyi Ilonát és leányét félig fogolyként az Or- solya-apáráknál őrzilék, Ferencet pedig a jezsuitákra bízták.

IG02-bcn Thököly két fogolv császári tábornokért kiváltotta feleségéi a bécsi zárdából, és a szultán nyújtotta menedék a- lapján a kisázsiai Nlkixléniiába költöztek. Ott is halt meg Zrínyi Ilona 1703-ban. amikor fia ndaliaza éppen kibontotta a szabadság zászlaját. GyermekeiI többé Tiem látta.

II. Rákóczi Ferenc lOOó-ben —- lizenkilonc éveden — feleségül vette a liessen-rbeinfelsi u- raíkodó herceg leányát, a tizenhat eves Sarolta .Vmáliát. Ezzel a házassággal fi. Rákóczi NIV. I.iajos francia királlyal is rokonságba kerülu ami pedig később döntő jelentőségűvé vált.

Amikor 16í)7-ben felwiégével Sárospatakon tartózkodott. Tokajban kitört az agyongyötört nép zendülése a császári katonaság ellen. \ felkelők Rákóczihoz küldöttséget menesztettek, hogy álljon az élükre, és vezesse a harcot, de Rákócziban akkor még a jezsuita nevelés és a Rákóczi-vér küzdött egymással, s az előbbi győzött.

Birtokain tartózkodva egyre inkább és közelről Látta a nép szenvedéseit, a törvénytelenségeket. amelyeknek forrása a hé- cjii udvar volt. Most jnar évGz- te. hogy nem férhet ki a feladat elől. Levelet írt XIV. LaII. ItÁKOCZI n SZyiíTtSENEK

V

Ki ne tudná, milyen szenvedélyesen szeretnek és tudnak a cigányok muzsikálni, táncolni, é- nekelni? A zene, a ritmus régi idők óta az életelemeik közé tartozik. talán élni se tudnának nélküle. Zeneigémyüket s a belőle fakadó tehetstigüket azért tudhatták ilyen spontán módon megőrizni. mert n zenét állandóaT. művelték, s nem kevesek számára a kenyeret is jelentette. Népi kultúrájuk jó része feltáratlan, egy másik hányada pedig koin- mercializált, de a cigánj-dolklór még így sem mondható szegényesnek, sőt. Es nem tekinthető kuriózumnak sem. hiszen része, eleme az európai népi kultúrák gazdag tárliázánák. még akkor is. ha azoktól nem kevés tulajdonságban elüt.

Izgalmas rendezvényt nézhét- tünk végig a minap a lehnicei (1^) kultúrliázban. ahol egy Ki mit tud vetélkedőn a diinaszerda- hel>’i járás cigány fiataljai mérték össze tudásukat zenében, táncban, ének- és hangszerszólókban, szavalásban, prózamondásban. A közel h.árom órát kitöltő műsor kétségtelenül adott valamit, ami többi nézőtéri szórakozásnál, több a kuriózumnál. Mert a hosszú, bár egy pillanatig sem unalmas műsorban számos olyan elemet, felidllanást. sőt kész produkciót is láthattunk, amelyben a cigányfolklór a maga eredetiségében mutatkozott meg. Ez volt a legérdekesebb, legértékesebb, és nem kevésbé az, hogy a néző könnyen belekóstolhatott, bele- órezhetett abba a hamisítatlan szenvedélybe. amely a cigány- folklórt megteremtette, életben tartotta. Meggyőződésem, hogy i- genis él, csak ritkán értesülünk róla. Ez a Ki mit tud vetélkedő remek ötlet volt, a művelődési ház igazgatójától, Péterfi Györgytől származik. Kiváló lehetőséc arra. hogy a cigány fiatalok élet jelt adhassanak magukról, mi. a

közönség pedig észrevegyük: \an mire odafigyelnünk, s az nem kis élményforrás is lehet, hogy a cigányzenélésnek nem hivatásos és félhivatásos, nemcsak kenyérke- resö. nemcsak „hózdpácigány“-fé- 1b megnyilvánulásai léteznek, hanem valami más is, amelynek \d- za ugyanabból a sokat emlegetett tiszta forrásból fakad, amelyikből az eredeti, a hamisítatlan népi kultúráké.

És még valami. Jó, hogy ez a vetélkedő egyáltalán volt, sor került rá, és akadtak emberek, telkes népművelők, akik az ötlettel nemcsak előrukkoltak, hanem meg is tudták valósítani, méghozzá nem először. Ilyen Ki mit lud-ot már tavaly is rendeztek a járásban, sőt az idei győztesek már egy kerületi vetélkedőn is részt vesznek majö. Meggyőződésem, hogy ha az ötlet tovább terebélyesedik. nagyon sok lappangó értékel hozhat még a fel-zin- re.. —i.

jós királynak, ismertetve benne a körülményeket, segítségét kér- Ic a nemzet Uüzdelméliez. lain- gm-val császári zsoldoskapitáns'. aki .a kézíiesítést vállalta, a les-elet előbb a bécsi kormánynál mutatUi meg. ugyanígy a francia király válaszát is. így a császári udvar konkrét bizonyi- téklioz jutott, és 1701. április IS-án Rákóczit Sárospatakon le- tartóztallák. .V vád: árulás, fcl- ségsértés. amiért a wiencrneii- síadti s-árl)örtönbc s-ltték. s u- gyanabba a cellába zárták, a- lumiian nagyapját. Zrin\n Pétert a vesztőhelyre kísérték. F«’- lesiSgének sikerült a börlönpa- rancsnokot. la'bm.ann poros/ szárma/ásn kapitányt Rákóczi ügyének igaz.ságáról meggyőzni, és segítségével 1701. nos-emíicr ü-nn a biztos lefejezés elől megszöktetni. Lengyelország felé vette az irányt. Becs dühe határtalan volt. í,ebmnnii kapitány életével fizetetlt nemes tettéért. de nevét örök ««lökre fel- jegy-«'zte a történelem.

I.engyelországból Rákóczi fel- selte a kapcsolatot az otthoniakkal. és követel küldött XIV. F«ajoshoz. francia király támogatásáról biztosította a felkelést. s így Rákóczi I70.'t. június 1fi-án a Vereckei-szorosnn át Magyar««rs’zág földjére lépett. \ kuruc fi'.lkelés ismét megindult. Esze Tamás a határnál várta jobbágy felkelőivel Rákóczii. s a Lengyelországból jöttékkel együtt most már 2000 gyalogos és áOO lovaskalona s'o- milt beljebb a „Chin Deo pro patria et libertate“ feliratú zászlók alatt. FjZ a kis sereg volt a magja a később 7,5 000 főnyi kuruc seregnek.

Rákóczi felkelésével kapcso latban fel kell figyelnünk néhány különös, sőt ellentmondásos jelenségre. Esze Tamás job- bágydázadása volt a szabadságharc kiindulópontja, s a né|j félretette évszázados osztálycl- lentéleit, szövetkezett a nemzeti cél érdekében a nemességgel, elfelejtve korábbi vérbe fojtott paraszllázadásait. A jobbágyse- reg a felkelés élére á Rákócziak iránti bizalomból az ország legszállni Enrópa egyik legerősebb. legjobban felszerelt hadseregével rendelkező nagyhatalmával,

.\ harr tehát megindult. Rákóczi egy új, független Magyar- orszAgtvt akart, amelyben a nemzetek szaltadsága teljes. a jobbágyok emheri élete bizto- sitva:^ van. Az uralkodói abszolutizmussal szemben az országgyűlés képsiselle nemzeti >zuverenilást vallotta. Ezrlinek az alapelveknek jegyében aratta sikereit, katonai győzelmeit.

Ebben a helyzetben ült össze 170,5. szeptember 12-én Szé- cséiiyben az országgyűlés, és Rákóczit ..Dux“-nak. magyar- ország vezérlő fejeílelinének választották. az Erdély fejedelme rangja mellé.

Közben a lengyel rendek Lub- linban országgyűlést tartottak, és Rákóczii Lengyelország királyává választották. .A lengyel trónt Nagy PiHer orosz cár is Rákóczinak szánta. .4 királyválasztás után Nagy Péter é,s Rákóczi szerződésben rögzítették kapcsolataikat. .4z első pontiján Rákóczi elfogadta a lengyel koronát, de a cár kötelezte magát, hogy királyi méltóságáliaii. minden erejével támogatni fogja. Rákóczi nem lelkesedett a lengyel királyságért, és a lengyel trónt el sem Fogadta.

A szabadságharc helyzete 1708-ban már egyre nehezebbe iáit. A hatodik éve tartó és győzelmet (^yik télnek sem hozó háború az egymagában harcoló kunicokat és a terheket viselő népet roppant kimerítette. Megkezrlödütt a hanyatlás, ritkábbak lettek a katonai sikerek és gyakoribbak a kudarcok. X bécsi udvar még ilyen helyzetben is kemény ellenfélnek lekintetta a kurucokat, és közvetítők által többször kínált békét. Rákóczi az ország szabadhatalmasabb, leggazdagabb főurát, egy birodalmi herceget hívott meg. Rákóczi előbb menc- Icült a feladat elől. majd a nép bizalmának eleget léve vállalta a vezetést. Európa legvagyonosabb főura, hatalmas birtokai jövedelmét a szabadságharcra áldozta. Mindent odadobott, a- mit kockáztatni lelietett, <Ie meggyőződését, elveit soha Fel nem adta, inkább vállalta a szAmkivelettséget. Jóllehet eny- nyi ellentét találkozzjtt: a főne- messég jelentős hányada, a nemesség. a papság, a polgársé«.;. a jobbágyság, végül a katoliktisok és a protestánsok, mégis összefogtak Rákóczi szal>adság- liarcában. A nemzeti si'-gek is Rákóczi mellé szegődtek, és részt vettek a küzdelemben.

A legszembetűnőbb tény pedig az. hogy a töröktől, Habsburgtól és a földesuraktól kiszipolyozott, alig két-három milliónyi lakosú ország szembe mert

ságának nemzetközt garantálását és Erdély önállóságának d- ismérését követelte, de az iid- i-ar minílkettöt elntasílolila. így a háború tov-ább folyt. 1710- -ben pestisjárvány. sáskajárás és a rendkívüli időjárás is ne- hezjtette a kurucok helyzetét.

Egy évvel a kétes kimenetelf! romhányi csata után, 1711. január 30-án már csak 12 000 főnyi kuruc sereg felett tarthatott szemlét Rákóczi. Tisztában volt a7xal. hogy a legyengült országtól, a moglogyoU kuruc seregtől nem várhat már sokat. Külföldi segítségben reményfc«»- dett. s ennek megszerzése végett — miközben megbízottja, báró Károlyi Sándor Pálffyial tárgyalt —. lycngvelországba indult. hogy ott toborozzon új hadakat a kuruc sereg felfrissítésére. Mielőtt elindult volna, ecsetli uradalmának termékeit, marháit szétosríotbi a jobbágyok közölt, tlgy látszik, megérezte. hogy erről az lUróI már nem tér ilssza.

MiközJMin Rákóczi longyelor- szégban a cártól és a lengyelektől próbált segítséget szerezni, Károlyi tovább tárgyalt Pál- ffyval. Üj ajánlatot kajioH Pál- ffylól. s azt a Sztrijben tartózkodó Rákóczihoz vitte, de a fejedelem nem másított kél alap- követelésén.

Míg Rákóczi a segélytáigya- lásaiban bizakodott, azalatt Károlyi Rákóczi hozzájárulása nélkül 1711. április .3ü-án aláírta a békeokmányt. Utána a nagy- niajtényi síkon 12 000 kuruc lerakta a fegyvert, s ki-ki mehetett. amerre akart. A zömmel jobblágyakból álló sereg a békéiét csak az életét mentette meg. hiszen vagyona nem volt. így csupán a nemesség nyert, mert vagyonát visszakapta.

Kelenváry János

p év mjírcius-áprilisában már heled- SZOT rendezik meg a Czucznr Gergely irodalmi és kulturális heteket Nővé Zámkyban 'Érsekújváróit). .Az idei gazdag mű- sorú ünnepségeket a CSEM ADOK helyi szervezetének honismereti köre a város felszabadulásának 31. évfordulója, a CSKP XV. kongresszusa, a népek és nemzetek barátsága, nemzeti és anyanyelvi kultúránk ápolása jegyében rendezi meg.

Szőlőt sé szilvát érlelő nyár végi nap volt, amikor az egyre szépülö-épiilö Nővé Zámky- val (Érsekújvárral) már majdnem egg>-é váll 'Andovee ÍAndód) községben, Czuczor Gergely -ziilöfalirjában jártam.

A robogó autóbusz ablakából néztem a vidéket, ismerkedtem vele. Jobbra is, balra is, mindenütt végeláthatotlan síkság, sehol egy domb, bucka. Igazi hamisítatlan alföldi táj. Magát a falut is mintha asztal lapjára telepítették volna. Hamarosan megtaláltam, amit kerestem. Czuczör Gergely költő szülőházát. Sajnos, azt a nádfödeles házat, amelyet képben nagyon sok Czuczor élt. Gyakran előfordult, hogy nemcsak a vezetéknév, hanem a keresztnév is ugyanaz volt. Ez sok bonyodalomra adott okot. mert nem tudták, hogy kiről is van szó. Hogy ezt elkerüljék, ragadványneveket kezMtek alkalmazni. így volt aztán nagy. kicsi, kövér, sovány, borivó slb. Czuczor. Számuk idővel megcsappant, részben m^haltak, többen elköltöztek innen, .lelenleg körülbelül húsz Czuczor nevű él a faluban.

Czuczor Gergely Andód szülötte volt, de már néhány hónapos korában elkerült szüleivel Szímörc. Fiatal, gyermek éveinek minden szála ehhez a faluhoz kötötte. Itt tanulta meg a betűvetést, itt járt elemi iskolába. Élénk észjárásával, jó előmenetelével in.ár akkor kitűnt osztálytársai között

Czuczor Gergely Andód szülötte, de igazán csak Érsekújvár zárta örökre a szívébe. Tisztelik benne a költőt a zsarnokok elleni bátor harcost. Szeretik, mert sohasem tagadta meg népi származását Verseiben is a néphez szól. 1848 tavaszán kelekezetl Mezei Naptárban

Czuczor Gergely szülőföldjén

röl oly jól ismerek, és amelyikben a költő született, vagy tizenöt évvel ezelőtt lebontották, és helyére új házat építettek. A régi ház utolsó tulajdonosa a Sopronban élő 81 éves Czuczor Ernő nyugalmazott vasúti felügyelő volt a költő 1803-ban született Ferenc öccsé- nek a dédunokája. A számos Czuczor-leszár- niazott közül a legközelebbi és a legidősebb ma is élő rokon. Vannak másutt is rokonok. Ersekújvárotl vérbeli rokonjának tartja magát az andódi születésű Decsi Istvánná, született Czuczor Angela, akinek apja Czuczor Gáspár volt, a költő unokatestvérének a le- szárm.izottja.

A Czuczor-leszármazottak közül azonban kevesen bizírayfthatják hitelt érdemlően a költővel való rokoni kapcsolatukat Csak az andódi 79 esztendős Czuczor Brigitta, férjezett Ágh l<rtvánné tudja igazolni. akinek nagyapja, Czuczor Ferenc a költő unokatestvére volt Or kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele.

Sorra előkerültek a régi emlékek, többek között egy fénykép g harmincas évekből. A képen még a régi. eredeti szülőház látható, és előtte a Czuczor és a Jedlik nemzetség százharminckét tagja.

Ezen a találkozón azért jelentek meg any- nyian, mert abban az időben Andód községmegjelent Ojvilági Szózata az egyenlőség, a szabadság és a testvériség jelszavát magyarázza verses formában.

A költő iránti megbecsülésnek volt a jele, amikor 1875. június 6-án az újvári gimnázium diákjai andódi szülőházát mári-ány emléktáblával jelölték meg. A város tanácsa ezt a napot népünnepéllyé és irodalmi nappá nyilvánította. Egyben elhatározták, hogy a város egyik terén felállítják a költő szobrát. Erre csak jóval később, 1906. június 17-én került sor, amikor bronz mellszobrát leleplezték. Sajnos, a szobor a második világháború áldozata lett.

A régi hagyományokhoz híven Újvár továbbra is ápolja Czuczor Gergely emlékét. Nemes áldozatkészséggel felállították a költő kőbe vésett szobrát. Alkotója Melis György újvári származású fiatal szobrászművész. A szobor méltóbb helyen nem is állb.atott volna, mint a CSEMADOK székháza előtt. Bár ez nem csupán öncélú művészi alkotás, ameljmek az a hivatása, hogy a környezetet díszítse, hanem a szabadság és a hazaszeretet szimbóluma is. amelyet Czuczor szemiM' ■« magatartásával és költészetéi’'eJ elémk •' tolt.

Vörösmnrtv Géza