Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1976-03-23 / 12. szám

6 y| >* tíif ■1 ■ , • *T­1/ 4 \ f” -i- -i •' "i\ ‘' V“: ■P'' <1 r' j.' a A görög monda szerint Daidalosz fia. Ikarosz viasszal összeragasztott szárnyaJcon próbált el- menekülni Kréüiból, de tülságosan magasra emelkedett, a nap megolvasztotta a viaszt, ő a ten- :;erbe zuhant, és szörnyethalt. A mondák rendszerint úgy keletkeztek, liogy a?, emberek nem tud- üik mepnvtgyarárni egyes természeti 'jelenségek okát, emellett izgatta :i képzeletüket, s addig nem nyugodtak, amiig nem találtak valajnil};en mesés történetet a tüneményre. Ebből is látható, ho'iy eleink már ősidőktől szeycttck ■ volna repülni, magasan szíimyalni, mint a madár. £v'saizadokkal lasőbb különféle léggiünbökf léghajók, majd repűlőg%)ek segitslgével ez meg is valósult. l.,egüjal>ban pedig már sílé- eeken is repül ag ember. A^ti- /.enhét éves Toni [jinaura* pél­dául legutóbb Oberlsdorfbaii 171) méterre javította a sírepü­lés nem hivatalos vilúge^úcsát. Szédületes. A re,kord után több olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztuségünkbüz. liogy írjuk meg, mikor és ki ugrott először sílccekcu. Mikor rendezték meg az első síugró- veisepycket? Mi a különbség a -iugrás és a sírepülés kozötl? Hol az emberi teljesítőképesség lalára? V kíváncsi kérdésekre vála- • zolva legyünk egy kis kirán- lulást a síugrás és a sírepülés órlénctébe. Az el^ö. síiigróverseany •Az; imént felvetett első kér­désre • nehéz tenne válaszolni, mert" a síléceket már régóta is- morik, és kisobb-nagyobb ugrást lesiklás közben bizonyára- ön- kcnteldniU is tettek rajta. Vi­szont teljesen egyértelműen bi­zonyítható, hogy az első siug- róversenyt Norvégiában rendez­ték a holmenkolleni sáncon 1879-ben. A norvégek e sporl- ágban . hosszú évekcii'rgt nem is találtak legyőzőre. .Az,' fíl.lö. évi (iortina d‘Ampezzo-1 olimpiáig minden egyes alkalommal dia­dalmaskodtak síugrásban,) Leg­többször mlndliárom neniés é- rem a norvég ugrók zsákmány.i lett. Kissé nevetségesen hangzik, hogy kezdetben a legjobb iig- riik legfeljebb 10-11 métert „re­püllek“'. De ha már az ember egyszer megtanulta, hogy egy pár léc és sánc segítségével is ieliet repülni, nem nyugodott, amíg nem jutott mind tovább és tovább. A sportág gyorsan fejlődött: 1911-ben a legjobbak már 10 méternél tartottak, és a norvég Smith — bár bukás­sal — lúljnlott a bűvös .)0 mé­teres lia táron. I''elmerül a kérdés: háti’ab- bak. vakmerőbbek, ' kSlSnbek vollak-e az északiak a mi legé­nyeinknél, hogy ekkora fölény­be kerekedtek? j ’ A válasz egyértelmű: siem. Csak nekünk itt, Európa szivé­ben távolról sem nyűt rtijan kedvező lehetőségünk e szép . -TCET-TX sporUig ápoláséra, mint a skan- dinávoknak. Kevés és rossz, kor­szerűtlen sáncaink voltak, s az cgliajlali siszouyok sem en­gedték. hogy évente olyan bosszú ideig edzhessünk, mint ők. Műszaki forradalom a síugrás­ban A későbbi évek folyamán a tervezők asztalán egyre meré­szebb és korszerűbb sáncok születtek, s a fejlődi'» feltarlóz- talhatallainil tört előre. Forra­dalmi változás állt be a síug­rók stiinsában. Az ugrók addig mereven, többé-kevésbé Lermc- szclesen merőlegesen álltak a léceken, ezt váltotta föl az ón. „aerodinamikns-’ UirUís. Az ug­rók valósággal ráfeküdtek a sí- tal)>akra, hogy minél kisebb le­gyen az ellenállás a levegőben. Ruliáz.atiik is ennek megfelelő­en készült. Kezüket kinyújtva elörelarlották, egyensúlyozva az ugrást, vagy inkább már a re­pülést. Nem véletlenül említünk re­pülést, mert a norvég Sigmund Iluud 95 méteres ugrását már bátran nevezhetjük annak. E távolságot a kiváló ugró 10.3'i- ben érte el a jugoszláviai Pia- nieán. Bár bukott, ugrása kitö­rölhetetlenül bevonult a síug­rás történetéire, éppúgy, mint honfitársa, Olaf Lllland' leljesít- ráénye egy évvel később (szin­ten Planicán), aki először szár- nyáilta túl az elérhetetlennek vélt 199 méteres határt; sajnos, szintén bukással. Túl a bűvös 109 méteren Az első száz méteren felüli „tiszta'" távolságot ezek után az osztrák Sep llradl érte el 1931)- ban. Eredménye — I0I.5 nié- ;ter — szintén, a planii-.ai óri.ás- sánchoz fűződik, ' amely megér­demel néhány szól. Stanko Blmidek móniök — maga is kiváló ugró volt — é- pítelte 1934-heli. ,A \emzelkö/l Síszöve.tség (FfS) sokáig hallani sem akart arról, hogy Planicán és a plunicaihoz hasonló óriás­sáncokon versenyeket rendezze­nek. Az 1939. évi verseny, ame­lyen llradl rekrirdiigrását érte el, a szövetség kimondott tilta- kozi'isa ellenére zajlott. Kél év­vel később llradl ugyanon már 107 nrctert íigr'otl. és ■' a Nem­zetközi Síszövelség eziitán Irele- egyezett már az úriássáneokon megrendezett s ersruiyeklje. K>"i- lönlnm a planirai sánr — az időközben végrehajlnlt korsze­rűsítés után V' a közelninll é- vekig a világ h^nagyobh ugró- sánca volt. 1909-I>en e sáncon valóságos csúcsesű volt. Először a norség Björn M'irkola szállt 1,59 mé­terre. de a közsetlenöl nlána ugró Jirí Baska beállílolla e- redményéf. M.ajd Wirkola kö- vetkezeU ismét és 199 méter­nél ért földet. A mi Baskáiik sem volt rest. I9á inéleia-s ug­rással átvellr a vezetést. Mind­kettőjükön túltett azonban Man­fred Wolf, az NDK versenyzője, aki 163 métert ugrott. Ezt már nyugodtan nevezhetjük sírepü­lésnek. SircpiiJésben 1971 óta rendez­nek kétévenként világbajnoksá­got. Ettől kezdve világszerte több óriássáncot éjjílellek. Pil­lanatnyilag a legnagyobb az u- berlsdorfi sánc. amelyen 1973 l>an rendeztek világbajünkságol. Innen már jóval 179 méteren túl is lehet ugrani, és Innauer ezt be is bizonyította, időköz­ben tovább tökéletesedett az ug­rók stílnsa. Kezüket már nem nyújtják ki, hanem szorosan a testükhöz szorítják, hogy to­tíiííWÍÍS: iSSia! i ;V: kS i a ! ; ; í^iÍi>SÍSÍ!Ííí& 'i í Csodalatos érzés lehet szárnyak nélkül szállni a levegő ben. Képünkön Karel Kodejska sirepülö utlágbalnokunk CfK felvétele vább csökkentsék a levegő el­lenállását. Az 1973. évi második sírepü­lő silágbajnokságon először Dieter Kampf 197 méterre, majd Haris Wosipiwo (mind­kettő NDK) 199 méterre s/éíll. A közelmúltig ez volt a nem hivatalos világcsúcs.. Sőt, az ak­kori világbajnok svájci Walter .Steiner 179 méternél ért tabijt. de bukott. Az idei versenyen liinauer kétszer is messzebbre repült en­nél. A kiváló és meglehetősen fiatal osztrák ugrót tartják ké­pesnek arra, hogy még ennél is tovább repüljön, bár a szakem­berek nem hívei a nagy ugrá­soknak. A'eszélyczteli a sporto­ló testi épségét, éppen ezért nem is tartják hivatalosan nyilv'án a válágcsúcsot. "■ Mié különbség ■ Elérkeztünk utolsó kérdésünk megválaszolásához. Mi a kü­lönbség a síugrás és a sírepü­lés között? Tulajdonképpen semmi, csu­pán az ugrások hossza. Síugrás­ban középsáncon (79 méteres kritikus ponttal) és nagysáncon (99-190 méteres kritikus pont­tal) rendeznek vfrsenyeket. F.z- zel szemben a sírepülés 110 és ennél is nagyobb kritikus pon­tú sáncokon történik. Az ugrásnál az ugr:ís hossz:i mellett elsősorban a stílust; a test tartását, a talaj érintését, a talpra állást veszik figveleinjje. Ezzel szemben a sírepülés érté­kelésénél a távolság a döntő, a stílus rsnpán másodrendű kö­vetelmény. a lesz,állás módja pedig egyáltalán nem számít, csupán bukás esetén faragnak le a pontszámokból. Sírepülő örök ranglista 176 m Innauer 1976 Obertsdorf 171 m Innauer 1976 Oliertsdorf 171 m Weisspflog (NDB) 1976 Obertsdorf 169 m Wosipiwr 1973 Obertsdorf 169 m Steiner (Svájc) 1974 Planica 168 m Innnnrr 1976 Obertsdorf 168 m AV'allner (Auszt­ri.a) 1976 Obertsdorf 167 m Kampf 197.3 Obertsdorf (ri) Muhammad Ali a szerénytelenségről', a' kemény ökölről és az ennél is heifié- nyebb vagy^nóről ismest ököívív6-s?tár nyilatkozata a Miady svét munkatár sának II. RÉSZ ALI. A „POLITIKUS“ — A világon én vagyok az első bokszoló, akit majd min­den államfő fogadott. Mutass.v u>k nekem még egy ökölvívót, aki már annjd politikussal be­szélt, mint én! Nincs ilyen. Ulható, hogy Ali iránt az c- gész v-ilág érdeklődik, s hadd áívjam fel a fip-elmet arra. iiogy AU még mindig nincs ]>:i- lyáj'a csúcsán. Legnagyobb sike- re.mre majd most keví’il sor. itt i Fülöp-s/jgfifeken. Nagyon so­kan azt tanácsolták, hogy ne utazzak ide, ez nem valami fair ország. De Ali nem 'nagytó ma- g.át lehes/élm. Szóval idejöltom. Morcos elnök n.igvon lendcs ■ mber. akárcsak a zairei elnök. \imak idején azt tanácsolták, hogy ne utazzak Zairche. Itt most a Fiilöp-sz.lgeleket is néy>- szeríisítem ngycltár. Arról nem i- beszélve, hogy, az illeni gyö­nyörű l.ánynkat rnajil meghí­vom Amerikáiba, ahol nyitott -pnrtkorsin szágnldoZöni majd velük. Ibiclil lássa mindenki, níiiyen gyönyi'FTŰek ezek a lü-. löp-szigel.i lányok. Ali rövid .szünetelt tart, aztán ; lioz.zátcsz.i; . • — .Valóban gyönyörű nők lakják ezt a szigclot. Látta a -z.einükel? Ali politikai szónoklata ezzel ' lie is fejeződött. Persze, ez.'nem- csak politikai- nyilatkozat, állás­foglalás volt, hanem ón. rokon-- sz.env-nyilatko'zat a vendégl-i- tókhoz. Akár hízelgésnek is ne­vezhetnénk. Persze a helyiség­ben tartózkodó, a patelikns -Alit hallgató újságírók nem tudtak nem gondolni a helyi mérkőzés­sel kapcsolatos néíiány köriil­mónyre. Tudni kell ugyanis, hogy a Fülöp-szágeteken jelen­tős muzulmán vaUású kisebb­ség óL Néhány esztendővel ez­előtt még néhány arab ország tiltakozott az ellen, hogy itt el­nyomják^ a muzulmánokat. X Fülöp-szigeteken azóta is az é- vckkel ezelőtt meghirdetett rend­kívüli állapot van érv-ényben. a- mely a köztársasági elnöknek minden téren szabad döntési jo­got, szabad kezet biztosít. A Sulu- és a Mindanao'Szigetekein ;i muzulmán kisebbség szepara- tistái kitartóan harcolnak a központi kormányzat ellen, mert e szigetek cílenőrzése és irányítása gyakran kicsúszik -s kormány kezéből, ilyen körül­mények között ez az ökölyivó- -mérközéi egyfajta politikai lün- lelésnek is minősíthető volt. s ennek főszerepét természetesen .VU játszotta. AU, AZ ökölvívó .Alit mindenki ,,csenip‘‘-nek sZí'i.lítja. Ez a titulus nem má.s, mint a champion, a bajnok szó angol rövidítése, egyféle becé­ző' formája. Nem véletlen, hogy találkozásunk előtt engem is fi- nyelmeztettek, így kell majd öt szólílanom nekem is. Az együk lujrilésnél- .Ali ujjával rám mu­latott. éü így szólt; ,,.\íi az. ma- da talán szid engem, átkozódik, vagy mi a nyavalya!?" Megi­jedtem. Kérdőn néztem .-Alira. .Aztán kiderült, hogy rosszul ej- teütem a szót. körülbelül úgy, .hogy- az azt jelentette: villamos.- — Mond önnek valamit a Stevenson név? — Azt a kubai ökölvívót is­merem — válaszolta Ali. . '— Nem véli kissé unalmas­nak, hogy az amerikai ökölví­. iPfclan«.--.-„.-z-i-z - z JC. -sr--". ■ - s­-- ­......... •—.e- - ■ la r -X vók állandóan egymással mér­kőznek? Ha már egyszer Kar­pov és Fischer ki tudják eg\- inást hívni ... Nem mérkőzhet­ne egyszer ön is valaki mással, mint FrazJer-vel? (Bevallom, .Ali szemében nem volt ez a legkorrektebb kénlé>. hiszen a profi ökölvívás szah.i- Ivai valóban sokban ki'ilönboz- nek az amatőr ökölvívás sza­bályaitól, a sakkban l>edig nem létezik ilyen megkülönböztetés.) — lla Steven sont ringbe en­gedik velem, én szívesen a- gy'onülöni. — És a holnapi mérkőzéssel kapcsolatban milyeai taktikai la- nácsot adna Frazier-nek? — Hogy meneküljön, fusson, ha kedves az élete. — Hogy' telnek el m;ijd a mérkőzés előtti utolsó órái? — Ma délután megnézek v.a- lamilj-en cowboyfibnet a televí­zióban. Nymlckor aludni térek. Reggel négykor ébredek. -Akkor beveszek liét sótaKlettát, bét vi- tainintóblettál, kondenzált cuk­rot és még valamilyen pirul.i- kat... Meg kell jegyeznünk, hogy e- z.ek nem doppingszerek, mert a mérköz.éseket megelőző dopping- v'izsgálat a profi ökölvívásban is elkeríilhptetlen. — ... aztán niogiszok egv c­des teát, és elfogyasztok egy meleg szendricsel. — önt tudvalévőén eddig még sosem íitöllék ki. Nem fél most egy kicsit ez előtt az öt- venegyedik mérkőzése előtt? — ön nos ebraer? l-iidja mi az, amikor otthon -i feleségé a bőröndjeit csomagolja, és fel­hívja m;igát a inunk.dielyéii. hogy ha azonn;d baz;t nem jön, tikkor elköltözik? És ön ilyen­kor furcsa émelygést, szorítást érez a gyomrában. llát iigy'an- ezt érzem most én a mérkőzés előtt. ■' — ön röiüdesen betölti k' barmincneg védik esztendejét-. Meddig aíc.ar még bokszolni? — Győzni fogok, és ezt á i'i­memet még néhányszor meg k.orora védeni. Sértetlenül és vere.llenül vonulok majd egv- szer vissza, .lózannak kell len­nem. .Az emberek szerte, körü- löl'cm alkóhollal, cigarettófüst- lel. kábítószerekkel és dicsőség­gel nv’rgezik. ámítják önm,agu­kat. Engem viszont a dicsőség nem káhifel. Látom magam kö­rül :i nyomornitak.al. Persze so­sem nézek rájuk felülről, nem nézem le őket, hiszen ők fel­néznek lám. •A beszélgetést befejeztük. Ali testőreinek együke tapintatosan közölle velern. hogy már lelép­hetnék. Így történt. .Aztán bu- szonnérgy éirával a mé-rkőzés il­lán még egyszer eljöttem Ali után. Interjú ugyan nem sike­rült ebből a látogatásból, de hi­szen mindenki tudja, hogy ez már nagyon más interjú lelt volna, mert a mérkőzés nagyon sok mindenre rányomta bélye­géi. Próbáltam megérteni Muham­mad .Alit. .A cimfestö fiát. akt festőművész akart lenni. .A* a- merikai középréteg tipikus csa­ládjából érkezett. .Arabíciózj» san. Karrierre vágymlt, S mert néger volt, az ökölvívást válasz­totta. Aztán húsz év leforgása alatt az- ökölvívá.sbó! „kiművel­te'“ a mai sport legnagyobb sboiv-jál. Olyan dicsőséget szer­zett magátiak, amilyennel ma senki sém dicsekedhet. Nevez­ték bolondnak, primitívnek, bé­keharcosnak, nagyszájúnak, hősnek és árulónak is. Ab va­lóban volt minden. Ma egy harmincnyolc ember­ből álló személyzetet tart maga körül,'akik esztendők óta vele. neki dolgoznák. És mindnyájan sok pénzt keresnek. Nagyon sok pénzt. A'allásnkkal üzletelnek, a fiolilikával kereskednek. .Ali a- zóta nemcsak sporloló, hiszen intézmény'cjflette saját személy- zet'-t. Intézmény lelt, melyet Ali hajdani ellensége. .Amerika is mag.áévá tett Népszerű lett, ta­lán épp azért, mert -Ali mag.i az ellentmondás. Szépfiú, de né­ger. TTlt már börtönben, mert megtagadta, hogy A'iptnainb.i küldjék bareolui. És ennek el­lenére is hirdeti, hogy hisz az /ímerikai igazságban. .Amerika egyébként liülycgyereknek tart­ja Muliiupinad Alit, de csodál­ja, hiszen retigeleg pénzt tudott keresni. Ali azt hirdeti, hogy fütyül az egész vibigr.i, miköz­ben nem titkolja, milyen fontos számára a dicsőség. l.ázító és ártalmatlan egy sze­mélyben. És ráadíisul még az amerikai néger mii/ulmáook s/.ekláján.ak a tógja. ami csak növeli a személye ki'irüli érdek­lődést. Mindenki neki drukkol, de legszívesebben azt szeretnék látni, amikor jól elpiifölik őt, megtépázzák a glóriáját. ALF.^ BRNOA a:

Next

/
Oldalképek
Tartalom