Új Ifjúság, 1976. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1976-03-09 / 10. szám
képei és az angazsált témakörű alkotásai. Ezek a képek megdöbbentők és felkavarok. Figyelmeztetnek, amikor eszmei tartalmukkal alkotójuk elkötelezettségét jelzik, elvbűségél tükrözik. Csemiczky László művészete a forradalmi ron^antikából indult, hogy a posztimpresszionista irányzatok céltudatos rendszerezésével kiszűrje mindazt, ami által mondanivalóját, esztétikai állásfoglal.ását kivetítheti. Munkássága már most is egy kerek egész, és ezt a jellemvonást sokra becsüljük. Munkái igazak, mint maga az élet. Vízfestményci szépek, ö- rümet osztogatok. Főleg a művész szülőföldjének, Liptónak a íostői tájai szólnak hozzánk. Ivépi költemények ezek, amelyekről szélfolyó, áttetsző gyöngyház színekkel tárul elénk e szlovák tájegység meghittsége, földműveseinek dolgos élete, cselekvő akaratereje. A. Liptómarai tó (Marino more (1-VlIl) című akvarellje- in a táj felszíni tagoltságát művészi következetességgel kompoCsemiczky László nemzeti művész A belépőt — noha szemngyre sem vette még egyenként a mintegy 80 hekeretezelt képet — az első pillantíísra varázslat érte. Csemiczky f.á.szló ihlet sugallta vízfestményci, olajfestményeinek szocialista tarlalniass.i- ga hatott így mindazokra, akik meglátogatták a Duna menti Múzeum téli tárlatát, vagy most a Nyitrai Kerületi Kép- tjirban megtekintették ezeket iz alkotásokat. Tiszta levegőt árasztanak c- zek a képek, és egészséges, természetes életszemléletről tanús kodnak. Közvetlen közlési formájuk, egyszerűségük és őszi i- teségük kisugárzrisa mind-mind valódi élményt nyújtanak a szemlélőt' iknek. De m^győ- ződhetnek arról is, hogy a képzőművészetben nem a téma tárgyi gazdasága a legfontosabb, a kép tartalmi-formai kifejező e- reje sokkal lényegesebb. A tárgyi gazdagság önmagában nem elegendő a szellemi hatások felfedezéséhez. Különösen konink- ban nem, amikor csak nagyobb hangsúllyal, intenzív technikai halíisokkal lehet valódi sikert elérni. Erős érzelmek kifejezésére viszont csak szenvedélycsen alkotó emberek képcse.k. Csemiczky László 1909. március 24-én született egy liptói faluban, Cemicén. Tanulmányait Dudapcsten, a Képzőművészeti Főiskolán Csók István festőművész osztályában végezte. Főleg az emberi alak, és általában a figurális kompozíció kötötte lé figyelmét. Elmélyült lélektani jellemzéssel festeti arc képeinek színessége, a puha tónusban simuló fej és körvonal rajzossága egyben a forma szépségét is tolmácsolja barátainak arcmásain, önarcképein. Művészete a magyar és a francia hagyományokból indul ki. és válik sajátosan egyénivé. Emberségében. természetszeretetében Csemiczky ezekhez a tradíciókhoz maradt hű, de nem konzerCSEMICZKY A NlTRAl KERÜLETI KÉPTARBAN válla őket. Az akadémikus i- rányzattal szemben friss szellemű, a valóság közvetlen élményein alapuló művészetet teremtett, s korunk modern alkotója lett. Már fiatal korában a haladó szellemű festőkhöz kapcsolódott, mert tudta, hogy a minőségileg is új művészet megteremtése mindig a soron következő nemzedék feladata. Korának szellemében cselekedett, s így lett korszerű ember- és tájábrázoló munkássága, így al;i- kult ki esztétikája, sajátos stílusa, festői módja; egyénisége. 196.”)-ben lett érdemes művész. A 67 esztendős mester magas kitüntetésben részesült tavaly májusban, amikor megkapta a nemzeti művész megtisztelő címet. A Nyitrai Kerületi Képtár jelenlegi kiállítása Csemiczky László haladó szellemű, érvelő realizmusát, művészetének i- rányt mutató, jellemző vonásait hozza előtérbe. Olajképeket láthatunk, köny- nyen áttekinthető válogatásban. Régebbi és új keletű alkotások ezek, gyakran epikai telfleltsi’-g- gel, de mindig a haladás irányába mutató tartalommal. Dú- sabb színezetű zsánerképei, elmélyülést árasztó csendéletei főleg jelképekkel magyaráznak. Díszítő jellegű kompozíciói, eszményien mintázott életképei, vagy a későbbi keletkezésű Já- nosík-motívumok a szlovák nép; költészetből merítik hozzánk szóló üzenetüket. Tájképeinek költőies világa, alaki kompozícióinak dinamikus izgalma egyben a mester egyéni látásmódját igazolják. Külön fejezetet érdemelnének a háborúellenes nált térhatással eleveníti meg, A szélesre tárt előtérre, a tó felé irányítja a lankás domboldal boglyákkal vagy fenyőfákkal megszakított színfoltjait. A különféleképpen variált előteret a tó szemben levő partja felett emelkedő hegyvonulatok dimbes-dombos körvonalainak, a víz hullámveréseinek eleven képi ritmusa zárja le. Ez a vibráló ellentét az ég napfénnyel elárasztott, egyszer világos, egyszer páratelt. szürke, vagy még komorabb tónusú színfoltjain sem szűnik meg hatni. Kartárs műv'észetünk jelentős útkeresőjét tiszteljük Csemiczky Lászlóban. Sajátos hangvételű festői-művészi világot teremtett. Kívánjuk, sokáig alkosson még számunkra, és sok- -sok örömet szerezzen még a képzőművészet kedvelőinek. (szuchy) Krumpliszcdés — 1975., vízfestmény (Kép: Bíró Béla) TAVASZI SZÉL A szocialista ember nevelése és formálása pártunk egyik legfontosabb célja. Kultúrpolitikánkban pedig fö elv: megte remteni a teljes emberi kibontakozást. Sokan tévesen azd ál- lítlák, hogy a tudományos-műszaki forradalom korában a műkedvelő népművészet feledésbe merül. Hogy a rádió és a televízió nem veszélyezteti a nép ajkán tovább élő kultúrál, a „Tavaszi szél vizet áraszt“ című országos népdalverseny is bizonyltja. A zsúfolásig megtelt kultúrházak szintén arról tanúskodnak, hogy népdalaink, népművészetünk iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A luöenecl ilosonctj járásban Radzovee (Ragyolcj községben február 15-én rendezték meg a járási dönt&t. A gondosan megszervezett versenyen 28 szólóénekes, éneklöcsoport, illetve népi hangszeren játszó szólista és együttes lép->tt fel. Noha a járási döntőket elődöntők előzték meg, a versenyzők még mindig igen nagy számban énekeltek műdalokat. Ez a megállapítás más járási döntőkre is vonatkozik. A „Tavaszi szél vizet áraszt“ című népdalversenyen népdalokat szeretnénk hallanii Ezt, sajnos, még nem értük el. Természetesen voltak kiemelkedő műsorszámok is, mint például azok a népdalok, amelyeket Szvorák Katalin, a fiíakovól ffülekij gimnázium 18 éves tanulója adott elő Kitűnő hangjával nemcsak a közönség tetszését nyerte el, hanem a bíráló bizottság ts nagyra értékelte teljesítményét, A népi hangszereken játszó szólisták, sajnos, nem tudták elsajátítani a furulya játéksttlu sät, a citeraegyüttesekkel viszont meglehetünk elégedve. A luöenecl jlosonclj járásból Szvorák Katalin fllakovói (fű leklj és Süli józsef trebelovcel (terbelédij szólóénekes, az éneklő csoportok közül a hollSal fgalsatj női és a biskupicet íjüíekpüspökij női csoport jutott a kerüfetl fordulóba. A népi hangszereken játszó szólisták közül Ifj. Simon János került az első helyre. A clteraegyüttesek legjobbja pedig a belinyi (bénái j csoport lett, 6 képviseli májusban a kerületi döntőn a járás citeraegyütteseit. Gondosan megrendezett versenynek lehettünk tanúi feb ruár 21-én a Nővé Zámky-l (érsekújvárij járásban Kamocsán A műsor kiemelkedő versenyszámai közé tartozott a népdal versenyeken többször szerepelt Vanya István tvrdolovcel (tar aoskeddlj versenyző előadása, valamint Tóth Istvánná käme nini jkéméndij népdalénekes fellépése. Tóth Istvánná faluja eredeti népdalait adta élő. Az éneklő csoportok közül tovább jutott a Stúrovo-nánai (párkánynánal) Csillagvlrág nőt cső port. Ez az együttes már sokat hallatott magáról, a két évvei ezelőtti versenyen bekerült az országos döntőbe. A nőszövetség besenyői alapszervezetének éneklő csoportja nemrég alakult, és a negyedik kategóriában máris az első helyre került. A verseny kívül szereplők közül említést érdemel a szálkái osopori, amely a „Fonóban“ című feldolgozást adta elő. Február 22-én a Dunajská Streda l (dunaszerdahelylj járás ban Samorinban (Somorjánj sorrendben a negyedik járási ■iOntOn már kevesebb müdalt hallottunk, a versenyzőket bizonyára ellátták szakmai thnácsokkal. Felmerül a kérdés, vajon a többi járásban nem akadt szakértő, akt felvilágosította volna a versenyzőket, melyik ts az igazi népdal, amelyet énekelni és ápolni keU?l Elgondolkodtató az is, hogy szűk -iéges e a szónóénekeseket zenekarral kísérni. Az erőltetett dtszitösek, a rossz harmonizálás, és a kényszerzubbonyként ’•óerőszakolt ritmus rontja a versenyzők előadását. A somorjat rendezvény a legjobb járási döntők közé tartozott. A verseny közvetlenebbé, színesebbé vált azzal, hogy a műsorvezető szerepét Béres Ferenc énekművész töltötte be. A bíráló bizottság a következő döntést hozta: a szóló éne kesek közül Fördös Éva Samorínl (somorjalj, valamint Módra Margit Opatovsk^ Sokolec-i (apácaszakállasij versenyzők ke- -ültek a nyugat-szlovákiai kerültl döntőbe. Az éneklő csoportok közül a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyij Mezőgazda- sági Műszaki Középiskola női és a nyárasdl férficsovort került az első helyre. A versenyen szép számban szerepeltek népi hangszereken játszó szólisták és együttesek. Ezek közül az okoöi (ekecsij Németh Vendel, valamint az eliáSovcel (ii- lésházi] citeraegyüttes jutott tovább. PAPP Sándor LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEK A felvételen látható .Agnesa Flaiszová talán már nem teljesen isincrelleii az Cj Ifjúság (dvasói elölt, hisz nevével és fényképével akkor már találkozhattak. amikor Ági megnyerte a láncdalénckesek 1974-es Kolárovói Líra versenyét. S hogy az akkori váratlan, de megérdemelt dicsőség nem szállt a fejébe, azt további sikerei bizonyítják. A tavalyi járási fesztiválon ugyan m^ csak a második helyen végzett, de az idén ismét teljes volt a siker. A ko- niárnói járási fesztiválon, He- tenyen a Stanislav Pánys elnöklete mellett működő bíráló bizottság az 5 előadói képességeit értékelte a legmagasabb pontszámmal, s neki f- télle oda a fesztivál első díját. A győztes a versenyben Pánys: „Pieseií vil“ című dalát, és Koncz Zsuzsa repert-a- árjából az ismert és népszerű „Gyermekjátékok“ című ilall énekelte. Neve, illetve tehetsége ismert a járils halárain túl is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy bár a láncdalénekesck kerületi fesztiválja megelőzte a járási versenyt, öt így is meghívták a kerületi versenyre, ahol szintén sikeresen szerepelt, s bekerült a döntő mezőnyébe. £s mondjuk el Ágiról azt is, hogy naszvadi kislány, 19 éves, az egyik helyi élelmiszerboltban elámsitónő. A naszvadi „Melódia Club“ együttessel énekel, közben több mint két éve már éneket tanuk Terveiből csak any- nyit árul el, hogy még sokáig szeretne énekelni, s hogy mindent megtesz az.ért, hogy hangjával örömet szerezzen a közönségnek, és természetesen magának is. A felvételen Ági az 1976-os járási táncdalfeszlivál díjkiosztása utáni pillanatokban látható. Németh Gyula Ezt a találó nevet kapta a szímői (zemnéi) bcat-együt- tos, amely három éve alakult. Kezdetben sok nehézséggel kellett m^birkózniuk, hang- szeieik sem igen voltak. Az első két évben több változás történt az együttesben. Az alapító tagok közül csak a szóló- és basszusgitáros maradt a zenekarban. A SZISZ és a szövetkezeti klub azonban támogatta őkeL Ma már saját hangszereiken játszanak. A klub azt is lehetővé tette, hogy heti három próbával fejlesszék tudásukat. Repertoárjukban szlovák, magyar és angol számok szerepelnek. Az együttes sok meghívást kapott a környező falvakba, ott is nagyon kedvelik a fiatalok és öregek. Azokon a hétvégeken, amikor nem hívják őket sehová, a szövetkezeti klubban teaesteken és bálokon játszanak. Nyáron ifjúsági találkozókon és különböző rendezvényeken szórakoztatják a lelkes közönséget. Idén nyáron magyarországi vendégszereplésre is hivatalosak. Remélik, ugyan olyan jól elszórakoztatják a magyar ifjúságot, mint a haz-ai közönségüket. Németh József LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEKBŐL ■ LEVELEK AMERIGO VESPUCCI olasz tengerész 1451. március 0- -én született Firenzében, és Sevillában hall meg 1512. február 22-én. Mint kereskedő 1499-beu részt vett Hojeda első dél-amerikai útjában. 1500 végén portugál hajón még kétszer utazott az új kontinensre. Első útján fedezték fel a Roquc-fokot, Rio San Fran- ciscót és Rio de Janeirót. Második útján, Coelto admirálissal (1503—4) Brazília partjain a 25 szélességi fokig jutott. Ezaiken az utazásain főképp mint képzelt kozmográfus és kormányos szerepelt. Kolumbus ajánlatára 150.5- -ben újból spanyol szolgálatba lépett; 1508-ban az indiai utakra főkormányosnak nevezték ki. (J- tazásairól leveleiben számol be: utait tartalmazza a Vicenzábau megjelent hal könyve is. így Vespucci neve ismeri és népszerű lett. Kolumbiisról pedig már életében megfeledkeztek, ennek .i következménye, hogy az újvilágot nem felfedezőjéről nevezték el. Az ajánlat, hogy az újvilágot Amerikának, azaz Vespucci földjének nevezzék. Waldseemüllcr német nyomdásztól ered. aki S'. Dié lotaringiai városban l,507-he;i lefordította Vespnrci útiélménye- it, és Cosmographiae iiitrodiieti.' címen kiadta.
