Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-18 / 47. szám

10

N

üruberg majd ezeieszleii- dös városáig akárcsak a német városok többségéi, a második világbáboiú utolsó hónapjaiban jó néhány sú* lyos légitámadás érit*. De \oll számos épen maradi épiilele is. .V Fürlbslrasséii. néhány repesz* darab okozta vakolalsériiléstöl eltekintve érintrllcn volt ID'tÓ-iieu ai Igazságügyi Palotának a múlt század közepén emeli háronieiiie- lelcs épülete s a bozzálarlozó. u- gyancsak báromemeleles börtönépület. Itt kezdte meg munkáját a Xeinzetközí Katonai Törvényszék, amelynek az volt a feladata, bogy a háborús föbiínösök fölött ítélkezzék.

.1945. november 20-án, a tárgyalás első napján (ekkor felolvasták a vádiratot, amelyet e- gyébként a vádlottak már ismerlek, előzőleg átadták nekik), az egyik náci föbünös, Ribbenstropp, az egykori külügv'uiiniszter, a déli szünetben odafordult G. 5f. Gilbert amerikai pszichológushoz, aki a börtönben teljesített szolgálatot: .,^fiérl ez a sok hűhó a szerződések racgszegéjie miatt? Olvasta valaha a Brit Birodalom történetét? Nos hát, a britek története hemzseg a szerződésektől, a kisebbségek elnyomásától, a tö- meggyiikoaságoktél. az agresszív háborúktól és a hasonló dolgoktól.“ Később hozzátette: fogja lálni.. . néhány év után a világ jogászai el fogják ítélni ezt

német császárt hivatalosan vád alá helyezettnek is nyilváuítol- iák, egy másik cikkelyben pedig Aémelország clisrnciie a szövetségeseknek a/l a jogát, hogy saját kalonai bíróságaik elé állítsák azokat, akik megsértették a liadijogot ^agy a bndis/okásokat, de valódi felelősségre vonás nem történt. II. ^ iliu(»s iioilaud földre menekült. és Ifoltandia megtagadta kiadatását, mondván, hogy ..politikai menedékjogot élvez“, a német bíróságok meg 901 megkezdett eljárásból 8S8 esetben felmentették a háborús bűnnel vádoltakat. és a 15 kimondott í- téletet pedig nem hajtották vé^- re. Hitlerek azt hitték, hogy a második világháború után ugyancsak szabadulnak a felelősségre- vonástól.

Az antifasiszta koalíció tagjai azonban idejekorán a világ (és a háborús bűnösök) tudtára adták, hogy most komolyan veszik azt. 1942 (leremberéhen Roosevelt. rbiircliill. De Gaulle és Molotov nyilatkozatai után a szövetségesek 12 állam nevében finne- pélyeseii megerősítették: az emberirtásban bűnösök elnyerik méltó büntetésüket. 1945-ban a szövetségesek állal kiadott Moszkvai Deklaráció kimondta: a háború győzelmes befejezése után azokat a német tiszteket, katonákat és hitleristákat, akik felelősek valamilyen atrocitásért, gyilkosságért, kivégzésért, vagy ilyen welekméjedt ki. .\z első bűncseíekemény- csoport a támadó vagy szerződésszegő háborúk tervezésében, ezzel kapcsolatos összeesküvésben való részNélel. a második a Jiéke elleni, a hannadik a báluu'ús. a negyeilik az emberieí».ség elleni bniu:selekiiiények csoportja ^oll. A \ádlültak: líermanu Göriiig. Rudolf Hess, Joncbini Ribben- tropp. Krnst Kallenbruniier. .M- fred Rosenberg. Hans Frank. Martin Rorrnniin 'lá\ollétében . \Vilheliu l'Vick, Robert í.iey (a tárgyalás előtt öngyilkos leli , Fritz Sanckel, Albert Speer, Malter Funk, Hjalmár Schacht, Franz Papén, Gustav Krupp von Boh- leu, Constantin \eiiralh, Roldur von Scliirncb. .Vrtbur Seyss-ln- quarl. .fulius Streicher. Alfied .lidi, Erich Raeder. Kari Dönitz, Hans Fitzsebe, aztán mint szervezet a birodalmi kormány, a nácipárt politikai vezetőinek testületé, az SS, a Gestapo, az SA. végül a nemet véderő vezérkara és főparancsnoksága. (A liiiszoii- négy vádlott helyén c.sak 2! ült: Bormann eltűnt a berlini oslroni idején. Ley maga vételt véget é- letének, Gustav Krupp von Boblenről a kijelölt orvo.sszakértői bizottság megállapílotta, hogy ag- kori agylágynlásban szenved, nem szállítható).

A vádbeszédek a fö\ádlók több órás, részletekbe menő beszédekben ismertették a bűncselekemé- nyeket, a bizonyítékokat. ElsőA

NÜRNBERGI

PER

HARIHC eve, 1945. NOVeiUBeR 20-ÁN

KEZUOlWrr A M HABORIS f9bm$0k

teieseN Mvilmr NiRNBERei peb

a tárgyalást. Nem leiict bírósági tárgyalást lefolytatni megfelelő törvények híján!..

Ezt akkor mondta a náeí külpolitika főnöke, amikor már a bíróság előtt állt. Még mindig u- gyanabban a szellemben beszélt, mint annak idején Hitler tíz nappal Lengyelország megtámadása előtt munkatársai szűk körében (köztük volt Ribbentropp is): „l’ropagandísztikus indítékot fogok adni a háború kirobbautá- sára. Közömbös, bogy az hihető lesz-e. A győztest sohasem kérdezik meg később, hogy vajon az igazat mondta-e vagy sem. A háború megindításánál és folytatásánál nem a jog a fontos, liauem a győzelem.“

Az az igazság, liogy tulajdonképpen Nürnberghen volt nz első bírósági eljárás háborús bűnért, a második világháború után került sor először arra, hogy a nemzetközi jog nevében felelősségre vonják a támadó háborúval, az emberiség ellen elkövetett különféle bűnökkel vádolt személyek egy részét. Hosszú évszázadokon át a ncmzyCtközi politikában és az országok egymás közli ellentéteiben nem csui>án a háború megindítását, hanem még a hadviselés módját is az állam szuverén jogának tekintették, amelybe senkinek nincs beleszólása. .Az 1899. és az 1907. évi hágai egyezményekben szabályozták először a hadviselés módját, a liad- üzenet kötelezettségét, a háború megindítása előtt, a polgári lakosság megkímélésének kölele- zettxSégét. a hadifoglyokkal való bánásmódot.

Az első világháború után jelent meg aztán egy új fogalom a nemzetközi jogban: a/ agresszióért. azaz a lámadó báboniért viselt felelősség jogi kövelkez.mé- nyének fogalma. Az 1919. évi vrrsailles-i békeszerződés ezt világosan meg is fogalmazta: a 229. cikkelvbon IT. A'ilmos volt

uyekbeu való közreműLödé.sUez beleegyezésüket adták, vissza fogják küldeni azokba aa országokba, ahol bűneiket elkövették; e felszabadított országok törvényei szerint fognak bíráskodni felettük. 1945. augusztus 8-án T./on- donbun egyezmény jött létre az Egyesült .Államok, Franciaursz.ág. .\agy-Britannia és a Szovjetunió között (19 állam csatlakozott még ezután az egyezményhez), amely szerint mivel a háborús főbűuö- sök tevékenysége nem korlótozó- dult csupán egy országra, egyiit- lesen, Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt vonják őket felelősségre. Az egyezménybez mellékelték a Nemzetközi Kulouai Törvényszék szabályzatát, hatáskörét és feladatait összefoglaló Alapokmányt. .Az .Alapokmány 6. cikkelye szerint a Nemzetközi Katonai Törvényszék a béke elleni buncselekemények, a háborús bűncselekmények, és az emberiség elleni bűncselekemények elkövetői ellen jár el. Több per is zajlott aztán a .Xemzelkö/i Katonai Törvényszék előtt Nünibcig- ben: a legfontosabb nzoiibau nz 194.5. november 20-áii megkezdődött per volt.

A bírói emelvényen I. T. Nyi- kitcseiiko hadbíró-vezérőrnagy és \. F. Volcskov hadbíró-alezredes képviselte a S/ovjetiiniót. Lord .Norman Bírkelt és Lord (ieoffrey Lnwrance Angliát. Francis Biddle és John .1. Parker az Egyesüli .Államokat. Henri Üniinedieii de A^ab^es és Robert Falco Francia- országot. .Az ügyészi asztalnál R. A. Rugyenko szovjet igazságügyi államtanácsos. Robert IT. Jack- son. az Egyesült Államok lA*gfeI- ső Bíróságának tagja. Sir Hartley Shaweross. Nagy-Hritannia főügyésze és Francois de Alenlbon. a francia kormány tagja ült, ők kcp^selték a vádat.

A vádiratban 24 személyt vádoltak és hat szervezetet: a vád négy bűncselekményCxSOporlTa térnék JuckxSoii. az amerikai fővádló beszélt: Egy mondata; „Ez a per az emberiség eltökélt erőfeszítése, hogy a törvény fegyelmező befolyását alkalmazza azokkal az államférfiakkal szemben, akik hatalmukat a világbéke alapjainak uláúsására, szomszédaik elleni agressziók elkövetésére használják fei.“ Shaweross, az angol fővádló: „Ezek az emlxTek nem csupán engedelmes eszközök voltak, bár már akkor is éppen eléggé bűnösök lennének, ha szerepük csak erre korlátozódott volna... Ezek az emberek azok, akik leluMüvé lellek, hogy Ililler hadsereget, bajóbádal. légierőt és hadigazdálkodást létesílseu. politikai fiio/ófint alkosson: ezek segítségével liajlollák végre a bit- szegő láiiiadásokal. és tüzelték fanatikus híveiket gyilkolásra, rablásra, pusztításra a megszállt békés ors/.ágokhaii.“ Meutlion francia fővádló: ítéletünknek a nemzetközi jog lörléiictébe olyan dönlü okmányként kell bekerülnie, amely előkészíti az igazi nemzetkö/i együitmőködésl. kizárja a háborúhoz folyamodást, s az erőt örök időkre a nemzetek igazságszolgáltatásának szolgálatába állítja.“ Rugyenk«». a Szovjetunió képviselője: ,.A fasiszta terror sok millió ártatlan áldozatának szent emléke nevében. a világ békéjének incgszilár- dílása nevében, a népek jövőbeli biztonsága nevében a vádlottak elé terjesztjük teljes bűnlajlsro- mukat. Az egész emberiség számláját terjesztjük eléjük. Es most jöjjön az igazságszolgáltatás!“

A törvényszék 1940. oklédu*r J-ig — ekkor fejeződött be ez a per — 218 ülést tarlóit. Tizenhatezer oldal, azaz huszonkét kötet volt a jegyzőkönyv terjedelme (egy-egy nyelven), kétszáznegyven tanút hallgattak ki és 300 000 esküvel bllelesítelt írásbeli vallomás! tamilmnnyozlak

át a 4330 dokupientum mellett.

Száraz. .Iwy.as katonai nyelven elmondott tények váltakoztak megtűrt, testi-lelki szenvedéstől éppen csak most szabadult emberek szemedéivé« hangon el- inomloU lörléneleivel. \ olt pap. aki elmomlla. miként rabolták ki például a plevszki János-kolos- tort a nácik. Claude A^ullant- -(auiturier francia képvi«előnő, a RecsüleLrend lovagja, elmondta, hogy abból a 230 francia nőből álló csoportból^ amellyel együU deportálták, 49-en térlek vissz«», .fakov Grogorjev, a németek állal elpusztított Porbov-járásbeli Kuznyecov falu egykori lakója elmondta, miként gyilkolták meg a szeme láttára hat családtagját a nácik, amikor megrohanták, felgyújtották a falul, és 47 embert niegidtek. Egy SS-tiszt, Dieter M’isliczeny elmondta. bi»gy a Himmler írásbeli parancsa alapján folytatott ..zsidókérdés végleges megoldása“ során 1944-beüi Rudapesten jelen volt Adolf Eiclimauu és Hess auschwitzi tá- borparancsnokok be.szélgelésén, a- hol az volt a léma, a deportállak hány százalékát lehel egy i- deig munkára felhasználni. 1 loess azt mondta, liogy a magyarországi szállítmányok csupán 20,’ legfeljebb 25 százaléka megfelelő, akáresak általában Európában. kivéve a görög zsidókat, a- kík olyan gye*nge minőségűek, hogy mindnyájukat meg kellett scmmisíb’ni“. A aii der Essen a leuweni Ix'lga egyelem professzora elmondta, hogy az egyelem könyvtárának kincseit az épület tornyára irányított ágyútűz/.el semmisítenék meg. Egy (b'lliof- fer nevű német tanú beszámolt arról, miként szervez.ték meg a francia, belga, holland és luxemburgi múzeumok és képtárak kirablását. Paulus német vezérlá- bornagy részletesen elmondta, miként tervezték meg a legapróbb részletekig a Szovjetunió elleni rablóháborút abban az időben. amikor a két ország közt megnemtámadási szerződés volt.

A szerződéseket a nnrik (közöltük' a"-vádlottak—-padján -ülő miniszterek, tábornokok és más vezetők) papírrongyiiak tckinlel- ték, 1935. május 21-én Hitler

kormánya hivatalos nyilat,ko/.at- bnn vállalta. ln»gy tis/tele!beii tartja a békeszerződések területi rendelkezéseit.' 193<S. iiiárciics 1.3- án a nácik meg.s/álilák Ausztriát. 1939. március 15-én Csehszlovákiát. Még 1934 januárjában megne-mtámadási szerződést kötöttek a nácik Ijengyelországgal — 19.39. sz.cplember 1-é»i megró- hanták. 1939. május 31-éii né»net- -dán niegiieniláüiadási szerzeulésl írtak alá, ugyaiieuuek az é\m*k a szeptemberében a uémel k(u- luány ünnepélyes nyilaiko/xitban garantálta Norvégia területi .sért- helelleiiségél, 1940. április 9-én megrohan Iák Dániát és iNor\égiát. 1939-ben bái'ouis/.»»r egymás uUin ünnepélyes német kölele- lezellségváll.nlás hangzott el, hogy Némelország tiszteletben tartja Reigiuni, Hollandia és Eiixeiii- burg semlegességéi és területi integritását. 1940. április 9-éii le- rolianiák n három országot, 1939. októberében ki jeleiilellék: tiszteletben tartják J»igos/,lávia semlegességét. 1941. április ö-áu megtámadták Jugoszláviát és ugyanakkor Görögországot is. 1939. augusztus 23-áu megnem támadási szerződési írlak ^ alá a Szovjet- imióval, 1941. június 22-éu had- üzeiit'l nélkül uu'glániadlák.

.A uönd)ci'gí \ádtoUak padján ülők több tízmillió ember haláláért. egy egész konlinens romJia döntésért felellek. Cöriugcl. Rib- bcnlrot>pot. Kalt.eubrunneil. Ro- senbergel. Frankot. ReermHiml ílávüllélébeii). Frickel. Sauckell. Seyss-Iuquaiiot. Streickerl. Kelteit éfi Jodit kötél általi halálra. llt‘sst. Fuiiküt és Raedert élet- logyliglani szabadság veszt ésn*. Sp(*ei't és Scbiracbol bús/évi szabadság veNZlésre. Neural bot 15 é- vi, Dönilz.et 10 évi sz.abaiEág- Ví'sziésre ítélte a Nemzetközi Katii na i 'Förv éliyszék. Scliacbiol. Papéul vs P'rilzscbet fclinenlelfék. IJár csak a legfőbb bűnösök felelt ítélkezett n Törvényszék Hitler. Himmler. Goebliels öu- gvllkos lelt már előhív, bár az í- léb'lbirtb'íés után Göring meg- mérgezle magát, béir a vád alá helyezett hat szervezel közül a törvényszék csak hármat mondott ki bűnösnek, a nürnbergi ítéielnek történelmi és politikai jelentősége igen nagy-' volt. A luiszoukét kötetnyi jegyzőkönyv, amelyet a perről kiadlak, a második világliáborii előtti és alatti német történelem legfontosabb dokumenluma — r maga a ]X'r pedig amellett, hogy megírni tál la. milyen erősek az antifasiszta demokratikus erők. fegítelt az imperializmus rendszerének leleplezésében ia.

2Stm

A Bte-VIIÜGTANÄCS

Huszonöt ezKdő»., novetnl■^eff 16—22-e kÖzíVH bbljlofct le A'araóbftTi a Kéke híveinek IL v-ilágkongre^sznsa, ■ a részt v’evő országok képviselői megalakították a Béke- -vdláytímácsot.

Még alig ült el a háború vihara, még he sem hegedtek a sebek, araikor ismét kiéleződött a nemzetközi helyzet. Az .Amerikai Egyesült Államok védnöksége alatt létrejött a támadó jellegű Eszak-allanli Tömh. Lgyaucsak az Egyesült Államok az ENSZ leple alatt véres háborút indított a szabadságért küzdő koreai nép ellen, é«s mindenképpen a nemzetközi csendőr szerepében akart fellépni az egész ^41ág előtt. Szükség volt, hogy a világ haladó erői felemeljék szavukat a fenyegető fes/.ély ellen.

Földünk békesz.erelü erői először 1949 áprilisában Párizsban tiltakoztak a katonai egyezmények, az atomfenyegetés. a fegyv'erkezési hajsza,* a háborús hisztéria ellen. Egyúttal kiáltványban jelentették be a szervezett békemozgalom megszületését. Megalakult rt> Állandó Nemzetközi Bizottság, élén Frederic .loliol-Curie-vel, a világhírű francia atom- tudóssal. és világszerte Ictrejöllek a hékevédelrai bizottsá- gok.

Az 1950 nov emberében im-grendezett TT. béke-világkong- resszusou 500 millió békeszerelu ember képviseletében 80 ország kétezer küldötte vett részt. A kongresszuson a közélet, a liidoiiiáuy. az irodalom és a művészet számos nagy alakja: Picasso, Soszlakovrics, 'J’hoinas Mami, Paul Uohen- sou, IJirenburg. Renial professzor. .Anna Segbers, Aragon. Pablo Neriula, (^)iiasinu*do. Nazim nikmet. .Audorseu Nexő stb. jeleut meg.

.A varsói kor»gress/us határozíilot fogadott cl a hábon'is propaganda ellen, s a világ parlamentjeihez fordult, hogy hozzanak békevédehni törvényeket, amelyek alapján a háborús proiiagfliida folytatói büntetőjogilag felelősségre vonhatók. A Szovjetunió és a szocialista országok törvénvbe is iktatUik a béke védelmét. A kongresszus fontos elvi határozatában cáfolta azokat a haborti elkerülhetcllen«:égéről terjesztett nézeteket, amelyek több országban akadályozták a béííemozgalom kibontakozását.

A kongresszus jelentős szervezeti határozatot hozott a Béke-világlanács niegHlakílásáról. A Béke-vilátganács olyan választott testület, ainelvbnn képviselteti magát a világ minden népe, országa, iniudeu csofiortosulás és szervezet, a- mely kész együtlműkOüni bármely békejavaslat megvalósításáért. Nemzetközi méretű tömegakciókat szervez a békéért, a népek együttműködéséért, a leszerelésért, az imperializmus- agresszív akciói ellen, a nemzeti felszabadító moz- gaImák t:'tiungatánÓra.

A kü/.el féls/áz iiein/eli és nemzetközi szervezetet töiriö- rítü Békc-világlanács a népek valóságos parlamentje, az egvetlen olyan testület, amely több mint liárommilüárd békeszerető embert képvisel.

Különösen élénk munkát folytatnak a Béko-világtanárs- l>an a szocialista országok, amelyek a lenini békepolilika gyakorlati megvalósítását szorgalmazzák. Főleg a Szovjetunió és a szocialista tábor erőfeszítése nyomán jöhetett létre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, a- mely minden bizonnyal új korszakot nyűtott nemcsak Európa, hanem az egész világ történetében.

Ennél szebb ajándékot nem is kaphatott volna a ’jubiláló Béke-világtanács.

K. I.

Űrkutatási kislexikon

ASZTRODINAMIKA. ' Gyakorlati tudományág, amely az égi mechanika, aerodinamika; geofizika eredményeit használja fel a világ űrben való repülés probié máinak pi^ggldásáhoi.

ASZTRONAUTA. űrhajós, általában annak a pilótának a megnevezése, aki az atmoszférán kívül és a súlytalanság állapotában repül. Gyakran használatos a kozmonauta megjelölés is.

ASZTRONAUTIKA. A Föld atmoszféráján kívüli repüléssel foglalkozik. Ma már önálló -tudományágat képvisel, főleg a csillagáhat, asztrodinamlka, kohászat, kémia, biológia és geofizika, valamint több más tudományág speciális problémáiból tevődik össze.

ATMOSZFERIKUS FEKE ZES. Az atmoszférába való visszatérésnek olyan módszere, amelynél a levegő el lenállása fékezi a kozmikus szondát. Rendkívül fontos, hogy a szonda megfelelő szög alatt érkezzék az atmoszféra különböző rétegeibe, mert ettől függ a felmelegedés és az atmoszférától való elpattanás veszélye is.

ATOMMEGHAfTÁSÜ R.A- KETA. Olyan tervezett rakéta, amely meghaftását a- ’ommotor szolgáltatja. Az atommotor szerepe az, hogy a hajtóanyagot irányított magreakció segítségével megjelelő hőmérsékletre melegítse, és ezáltal a hajtóanyag nagy sebességű kiáramlását hozza létre a rakéta júvókáin keresztül.

AUTOMATIKUS IRÁNYl- TÖBERENDEZES: Az űrhajó fedélzetén elhelyezett műszer, amely annak mozgását határozza meg. Állandóan méri az űrhajó sebességének és gyorsulásának nagyságát és irányát, és e- zeket az adatokat számítógép segítségével összehasonlítja az előre kiszámított pályaadatokkal. A különbségből pedig megadott program szerint kiszámítja, hogy a pályamódosításhoz uz irányítórakéták mennyi ideig való működtetése szükséges, és önállóan elvégzi azok be- és kikapcsolását is.