Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-19 / 34. szám

2 új

H tf> •

Leonyid Brezsnyev, a?. SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Krímben találkozott Giistáv Husákkal, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével, aki a Szovjetunióban üdült. Brez.snyev és Husák megvitatta a nemzetközi helyzetet, a két párt, továbbá a Szovjetunió és Cseh Szlovákia közötti egyUtlmükcdős továbbfejlesztésének időszerű kértlé seit.

A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az európai biztonsági és e- gyüttmüködési értekezlet helsinki záró szakaszának eredményeit. Ezzel kapcsolatban bangsúlvozt^k, hogy az értekezleten aláírt záródokumentumnak és a helsinki tanácskozás ered menyeinek nagy történelmi ielenfőré- ge Van, öj szakaszt nyitnak a nemzetközi feszültség envhílé.séhan, kedvező feltételeket tei-emtenek az eii répái népek számára a béke erőst téséhez és az egveniogrt együttműködés fejlesiléséhez. A felek hangsű- lyozták, hogy. határozottan és követ kezetesen törekedni fognak a záré- dokumentumban meghirdetett összes elv nieevalósitására.

r,eonvid Brezsnvev és Rustáv Hu- sák táiékoztatták egymást a szociális te és a kommunista építés tanas-'ts- latairél. a két orszáe cgyöftmiikHdé- sének továbbfeilesztéséro és elmélvt- tésére iránvnlli tervekről a gazdasági'élet területén, A megbeszélést szí- vélves és baráti légkör jellemezte.

A haladás hívei számára aggasztó lisszaboni távirati ielentések kerülnek ezekben a napokban az ú*ságnk rtmoldalaira. Az az ígéretes forradalmi folyamat, amely a fasiszta rendszer tavaly áprilisi megdönlése nyomán kibontakozott, megtorpant, sőt veszélybe iiitott. E folyamatot akadályozó ellenerők léntek akcióba a nortiigál politikai színtéren azzal a néllal. hogy elszivetelfok a haladás következetes híveit, és szaknilá.st I- dézzenek elő a Fegyveres Erők Mozgalmában.

A hetekig tartó kormányválság idején a reakciós, felelőtlen liisztéria- hadjáret az országot egyfajta politikai bénnltság állapotába sodorta. Az MFA-n belül támadt nézeteltérések a fejlődés további útját illetően a központi hatalmi szervek válságát idézték. elő, és megélénkült az országban a tavaly áprilisi fordulattal a hatalombél eltávolított fasiszták tevékenysége. A felelőtlen uszítással megtévesztett, politikailag iskolázatlan emberek közé a volt titkosrendőrség, és az egykori fasiszta légió ügynökei vegyültek, és terrorakciókat kezdeményeztek főképp az északi, elmaradottabb tidékeken levő kommunista székházak ellen, megtámadták és feldúlták a párt több aktivistájának a lakását.

Ezeket az akciókat jól láthatóan központilag irányttották. Súlyosbította a helyzetet, hogy a belföldi reak- jCiós rohamot nyílt külföldi nyomás kísérte, ösztönözte és ösztönzi ma is.

A tavaly áprilisi fordulat óta létrehozott ötödik kormány megalakulása pozitív lépés a kibontakozás irányában. Ez a kormány azonban csupán átmeneti jellegű, egy véglegesebb kabinet megalakítását készíti elő, ezért nem is oldhat meg minden olyan problémát, amely ma a portugál forradalmi folyamat kibontakozását akadályozza. „A válság megoldá sának további feltétele •— hangoztatja 8 Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata —, hogy sürgősen megerősítsék a Fegyveres Erők Mozgalmának irányité szerveit, és tevékenységét szorosan összehangolják a kormányÓTal.“

Portugál katonai fedezet mellett elhagyták Luandát, Angola fővárosát az amerikai-kinai-zairei támogatást élvező FNLA-csapatok, és az ÜNITA tel szabadítási mozgalom csapatai. Velük együtt hagyták el a fővárost a szervezetnek az ideiglenes kormányban részt vevő tagjai.

.Miután Luandában a jelek szerint egyelőre a haladó MPLA javára dőlt el a fegyveres és politikai küzdelem, a másik két angolai felszab-adítá.si szervezet az FNLA és az ÜNITA Zairéi pártfogással lépéseket tesz az MPLA elleni összefogásra.

A FNLA kinshasal szóvivője egyéb ként a portugál parancsnokság által „kikényszerített“ intézkedésnek minősítette a szervezet csapatainak kivonását Luandából.

HITED

ílf ■■ 0 % { t P ; C X' *

' — Irány a hogy, irány a csúcs! — hangzik hajnali négykor a harsány kiáltás a Rysy lábánál, a Popráői-tö partján. .Autóbu.szkaraván szállította ide a fiatalokat az ,,EUROC.-\MP“ b<)l, hiszen a több mint harminc kilomé teres táv után igen megíi-röltetö lenne mé.g a hegymá.szás a 2399 méter magas Rysyre. i

Skerlec Fori a hegy lábánál a lu ristacipő felhúzásával ba|16Nik:

— Szokatlan , az Ilyen ,,topánka“? — kérdem.

— Szokatlan meg nőhéz is. de ha a hegymászásnak ez az ára, hát majd csak megszokom, araino fülérek.

— Másztál már hegyet?

— inkább csak dombét, amolyan egy-kétszáz métereset, amilyenek nálunk az Ipoly partján vannak.

—• S most miért vá.gsz neki?

— Először is: miért legyek én kü lőne? Mert hát nem hiszem, hogy a kad a résztvevők közt egy is, aki ne mászna töl. Másodszor: valamikor ezt is el kell kezdeni.

— Tudod, mi van .fenn, a csúcson?

— Persze, már hallottam róla Itt a táborban. Egy emléktábla Lenin tisz. teietéie, aki szintén mégmászta a hegyet,-'

— Ezek szerint te még csak először vagy itt?

— Közvetlenill Itt a Poprádi-tónái már jártam, de fenn, a hegyen még nem. Meg aztán a táborozásnak is csak először vagyok a részese. És hozzátenném még at is. hogy remélem, nem utoljára, mert Ilyen é’.mé nyem még eddig nem volt. Ennyi fiatalt együtt látni, hiszen csaknem egy sátorvárost alkotunk. Nem is tudom pontosan megfogalmazni, hogy milyen érzés.

, Délután egy 6ra. A nagyabb tömeg már lefelé tart a hegyről, de még mindig akadnak, akik csak most vágFenn a csúcson

nak neki az útnak. Az első nap 5400 jelvényt osztottak ki a csúcson. Közülük Gibrll Deen is kapott, Gibril Buílapfisten tanuló afrikai. szünidőben a Tátrában járt, s tudomást szei-zett az eseuiényröl. Már készül haza, de meggondolta magát a sátor- város_ láttán. Szinte verekedtek érte a pa'rduhioei kerület fiataljai, hogy melyilf sátor lássa öt vendégül.

Gibril épp kezet mos a Poprádi tóban. amikor hozzáléjiek.

— Megérte? — kérdem.

— Egy biztos; nem bántam meg, hogy tovább baradtain, hiszen még é- letemben nem másztam hegyet. Óriási élmény volt azzal a rengeteg fiatallal kapaszkodni egyre feljebb és feljebb.

— S honnan szereztél turistacipöt?

— Válogathattam bőven vendéglátóim felszerelései között annyira kész- '.ségesek voltak. De most a túra után, amikor már tudom, hogy mennyire pompás felülről a látvány és egyáltalán a hegymászás, a következő alkalommal egyszerű papucsban Is nekivágnék. Persze tudom, hogy ia hegyi mento.szolgálat azt ne;m engedélyezné.

— Nem fáj. a lábad, nines. Izo-mlá- 'wad?— Hát bizony, néhányszor meg kellett pihenni, s a négyórás út k.özben meg.szoktam minden izomlázat,

— Neked még egy plusz élményed Is volt, a hó.

— .Annak ellenére, hogy Festeni

megszoktam már a havat, itt megle-| hetősen furcsának tűnt, hogy augusz ’ tusban szikrázik a napsugár a fehérI havoVi. Kicsit érthetetlen, ezért tsj markoltam bele néhányszor a hókupacba. Sőt, még a nadrágféket is] használtam. Egy jót tísúsztam a ha-| von. (ZOLCZERt

Foto; Z. Balogh j

Az utolsó nap — táborbontás

A TALÁLÉKONYSÁG VÄSÄRA

A iafai {vágsellyei) „DÜSLO“ mellett működő ifjúsági klub egy hétig a „ZENIT" járási vásárának székhelye lesz. LIPOVSKÄ ÉVAT, az üzemi szervezetek járási titkárát kértük meg, mondja el, mi várja a látogatókat az idei kiállításon.

— Ez a harmadik kiállításunk — mondotta. — Az első években inkább kézimunkákat mutattunk be. Most, és ezt az összefogásnak köszönhetjük, tartalma gazdagabb és más jellegű. Járásunk minden nagyobb üzemének fiataljai bemutatják újítási javaslatait. Képviselteti magát a galántai TOS, a selIyei DUSLO, a szeredi péküzem. Ami a bemutatott tervek színvonalát illeti, várhatóan kielégítő lesz. A TOS fiataljai egyedülálló munkával jelentkeztek, s részt vesz a moszkvai kiálütás harmadik helyezettje is. Kiállításunk érdekessége: a slovodevi lányok divatbemntatéja a maguk tervezte munkákból.

— Programunk gazdag. Délutánonként szemináriumokat, aktívákat rendezünk és filmeket vetítünk. Egy egész nap a pioníroké, egy pedig a selIyei DUSLO által rendezett ifjúsági nap keretében zajlik le.

— A velélkedokot, játékokat és táncos estéket sem hagytuk ki. A kiállítás remek alkalmat nyújt az Expedíció—30 értékeléséhez.

— Sok vendéget hívtunk meg. Várjuk a német diákok küldöttségét, va lamlm a pardiibicei baráti járás fiataljait is. S természetesen minél több kedves látogatót is várunk.

S. V.

AZ EMBERISÉG BÉKÉT ÖHAJT

Ha százszor mondtad, mondd békét akar már minden ember! '

ezerszer,

(VÁRNAI ZSENI)

Folytatás az 1. oldalról

VARGA VALERIA, a* ófceer- nyöi átrakodóállomás reklámá- ciós osztályának dolgozója:

— Nagyon megható volt végignézni a tévében. Megnyugtató látványnaik bizonyult, amikor az USA és Kanada, szóval az „egész világ“ aláírta az okmányt. Én csak arra gondol- • tam az esemény alatt, hogy ed- mig sem ismertem a háborút, s ezek után még több a remény arra, hogy nem Is fogom. Hát kell entiél megnyugtatóbb fiatalság? M-ert tudod, hogy van ez? Semmit sem ér a szép, ha rettegés van raeliette. Kellett tiiár ez.

TÓTH ISTVÁN, a Kelet .szlovákiai Gépgyár dolgozója:

— Az események lepergé.se alatt épp üdülni voltam a €f- raváfl. ismered, ilyenkor az j ember pihen, még újságot sem olvas, s csak utána értesültem „Helsinkiről“. Hogy mit érzek? -Azt, arait minden fiatal érez- Itet ilyenkor. A harc, az erőszak lehetősége mér hatváiiyo zottabban kisebb valószínűséggel áll fenn. Meg aztán békére gondoltam, a nyugalomra. A munkára, a családi életre. HL szén van egy Irétéves aranyos kislányom. Órát S nekünk, fiataloknak ez kell, hiszen alig éltüifk, előttünk áll még életünk nagyobb része.

BiiAOLV JÁNOS, a negykapo- si ifjúsági és pionlrház igazgatója:

— Őszintén szólva, nagyon meglepett és megnyugtatott, hogy nem alkalmaznak többé erőszakot. Erkölcsi garanciát jelentenek az aláírások. Furcsának találtam azért egy kicsit az események gyors menetét. Azt gondoltam, hogy nem vezet ilyen nagy sikerliez. De ö-■ römmel bevaWom a tévedésemet, mert ez csak nekem, vagyis nekünk a legjobb. Munkám révén állandóan kapcsolatban vagyok az emberekkel, s így határozottan állíthatom, hogy nemcsak részemről Ilyen n,agy a lelkesedés.

VARGA GABOR, a SZISZ Ke I let-szlovákiai Bizottságának I dolgozója:

— .A felszabadulás első nap I jai'ban születtem. Tulajdonképpen nem tudom, mi a háború. De ha visszapillantok az eltelt harminc évre, még nem volt o- lyan 365 nap, amikor vagy itt, I vagy ott ne lett volna vérontás. Igaz, Helsinikivel sem I szűnt meg egészen a háború veszélye, de mégssesak sokkal nagyo-bb a valószínűsége annak, hogy munkánk eredménye nem vész kárba. És tudod mit? Sokkal nagyobb reményekkel gon- jdolok a 16 Tiónapos kislányomra meg a jövőre.'

— Kezdettől figveltem a békekonferencia eredményeit. Nekem, mint nevelönőnek az ezzel kapcsolatos feladatom majd csak szeptomlrerben, az új la-n- év kezdetével következik. Már most készülök arra, hogy e!i>e- szú)gessek a diákjaimmal. S hogy nekem személy szerint mit jelent? Akkor tudom majd c.sak konikiétan megállapítani. Jfe ha valakivel jó alaposan meg- íl' ».;: vítato,m a történteket. Hogv- mégis mondjak véleméiivt? Kél- ^ lemes érzés tölt'el. Ürülök a helsinki egyezménynek.

TUNGLI ILONA, a párkányi ‘ Irta: 7. Balogh László I papírgyár tanonciskolájának összeállította és lényképezts 'nevelőnoje: Zolczer János