Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-01 / 27. szám

KÉSŐBBI HÁZASSÁG MNCS KIZÁRVA Merész odllalkozásba ke. dett a nyugatnémet televí­zió kiXni adőfa. Későbbi há­zasság ntncs kizárva cím mel út műsort indított. 0 lyan emberek — férfiak, nők vegyesen — felennek meg a képernyőn, akik meg akarnak nősülni, illetne férjhez akarnak menni, és eddig sehogyan sem talál­tak párra. Most a televízió nyilvánosságát veszik igény­be céljuk elérésére. Az első adásban (Lőve Me Do című sikeres régebbi Beatles-szám volt a műsor indítózenéje) három jelö-’t szerepelt. Angelika M.. egy 28 éves kölni grafikus, Ger­da E., egy ugyancsak 28 é- vés szintén kölni tanárnő és egy férfi, a 30 éves Eckhard D. üvegfúvó, Köln vidékéről. Vezetéknevét egyiküknek sem kérdezték, mind a hár­man tizenöt-tizenöt percig szerepeltek a képernyőn, a riporter kérdéseire válaszol-, tok. Magánéletilkről adtak részletesebb felvilágosítást, lakásukról (ezt diaf elvére-' lekkel is illusztrálták f kedv teléseikröl, olvasmányaikról, munkájuk természetéről és munkahelyükről. Végűi', mindhárman részletesen le-' írták, hogyan képzelik el a' nekik t>aló partnert, illetve partnernőt, az milyen lulaf- donságokkal rendelkezzék, nagyjából milyen legyen kálsefe, gondolkodásmódja, érdeklődési köre stb. A televízió két női mun-\ katársa hosszas előkészüle-' tek után hozta be a stúdió­ba a három szereplőt. Elő­ször a lapok házassági ap­róhirdetéseinek jeladói kö­zött próbálkoztak, de ott nem találtak megjelelő o- lányt. Aztán ötletszerűen szólították meg az embere­ket üzletekben, egyeteme­ken. áruházakban, piacokon, és ezzel a módszerrel elég rövid tdó alatt száznál több olyan emberrel ismerkedtek meg, akik azt mondták: ta­lán így, a tévé segítségével lehet a legjobban párra, é- lettár.sra találni. .Aztán le­szűkítették a kört 30 jelent­kezőre, ezek mindegyikét a lakásán keresték jel, s kö­zülük tizenkettőt hívtak be a kölni tévéstúdióba, s vé­gül is e tizenkettőből kerüli ki az első műsor három sze­replője. A három jelentkező az a- dás után a levelek tömegét kapta keresztnevére és a te levízió címére. Hogy aztán lesz e házasság is valame­lyik ügyből, azt nem tudni, mindenesetre, jelentette ki a műsor vezetője ,Jia ka­punk egy képeslapot egy „tévéházasság" párjának nászútjáról, azt a műsorban Is bejelentjük majd. A mű sor: pedig havonta egyszer sugározzák. TAIÄIKOZÄS Az utóbbi Időben egyre tárosunk. Szűcs Antal Gábor gya'krabban olvashatunk az újságok hasábjain a magyar­lengyel kapcsolatokról, tudó mányos konferenciákról, egy­re gyakrabban kerül a len­gyel filmszínházak műsorára magyar film, és már nem tar tozlk a ritkaságok közé egy ■egy magyar művé szeg yütte.s fellépése sem. így került sor szintén a Hungária együttes tagja volt a Skorpió előtt. Or gonán, tender zongorán, moog synthetlzeren Papp Gyű la játszik, aki azelőtt a Mini­F. K.: Hát nem egészen tgy van! Meghallgatml ugyanis mcghaHgaTunk minden zenét, ami jó. Abban viszont Igazad van, hogy elsősorban az ag­resszív zenélt szeretjüík, az tetszik. Valami olyan, hogv az ember iö,gUöm rá tud állni a ritmusra, érzi azt, mintha csak a magáé volna. Hogy ki két hallgatunk szívesen? Hát erre nagyon nehéz válaszolni, és határozott választ egyi­künk sem tudna adni. Van­nak zenekarok, melyeknek a stílusa tetszik, másokból egy- -egy zenész játéka. Szívesen hallgatjuk például a Traffic- együttest. Kedveltük a Free- ■együttiest, amely most szét­esett, és kíváncsian várjuk az ezután Bead Company né­ven s2»replö ötven százalék ban me .gújult zenekar muzsi­káját. Nagyon szeretjük pél­dául a szólisták közül az a merlkai jazz rock k-épviselöit. Gondolok itt elsősorban Bil­ly Cobhamre, a híres dobosra, Herbie Hanvochra. Chiok Co- reare. De, mondom, m.lnden jó zenét megballgatunk. N. S.: Szóltunk a ti stíluso­tokról. Magyarországon na­gyon sok jó együttes van, mindnek megvan a saját stí­lusa. Sokszor hasonlók ezek a stílusok, viszont eltérnek az angol és az amerikai liea-t 'stílusától. Lehet ezek szerint beszélni egy kül-bn magyar bcatiskoláró:? F. K.; Természetesen. Cgy érzem, hogy a magyar bea-t elért egy színvonalat, ame­lyet Ismernek az egész vilá­gon. és figyelnek zenénkre, nemcsak a szocialista álla- raokba.Ti. Hatalmas haligatótá­együttes tagja volt. Én pedig bort szereztünk magunknak. basszusgitáron, tenor és szop­rán szaxofonon, valamint fu­volán játszom. így jöttünji össze mi négyen, és rövid a Sko.rpi6-együttes vendégsze- fennállásunk óta már nagyon replésére is. Húsz városban sok sikeres koncerten, tiu-- mintegy 50 hangversenyen nén szerepeltünk. Az idei szónakoztatták a lengyel beat- programunk azonban még zsú 'kedvelő közönséget. Termé- foltabb lesz, mint a tavolyi. nincs olyan nagy zeneigény, szetes, hogy a Skorpió nem Lengyelországi turnénk után mint pl. Amerikában, ahol egy kerülte el a lengyel kultúra egy nappal kéthetes jugoszlá- Gilbert O’Sullivan koncertet egyik feíJegvátót, Krakkót vlai útra in'^^fupk/ ahol töb- 25—30 ezren tapsolnak-végig, sem, ahoi B ma«ar beatnek bek . feilBiSwik nagyié- ■‘y magyar ieau háttferbe szó- előzőleg olyan^SpagálóiiTtiy/ynezttyltój^iiir^ a Ju- rUla^^fev, ^ciai’íC ji ma.gyar tak, m in l'*~ ecr"fmmga. a kb. Wt ísniagyon jó motív GT és a Generál e- koncertünk lesz. Legnagyobb színvonalon van. De a ift ze- gyütitesek. A Skorpió Is a várakozással ^ belgrádi telié- nészak nagy többsfee inkább a be-atet választfa iilunk. Ta­lán Jbjiá egMtk pka \ ma­gyar beatisKoía kialakulásá­nak. N. S.: .Akkor mentél el a Lokomotív GT-t-öl, amikor az amely éppúgy figyeli a ml ze­nénket. mmt az angol és az amerikai bsatet. Ez valami olyan, mint Lengyelországban a jazz. melyet szintén az e- fész világon elismernek, Európában pedig f-jlénvesen vezet. Csak hát Európában knakkól Wisla sportcsarnol« pés elé nézünk, a ^ep Purp- ban lépett fel. Az öt^r íia .együttesseb^^^u« ^n^gmlű- nyl nézősereget koncertet. N. S.: Ez a közelmúlt és a csamOík teljesen megtelt, és a aeneértő lengyel közönség a műsor kezdetétől igazi kon- corthanguilatot terem Persze nagy szerepe eb­ben a négytagú zeneka' amely a magyar beatiski gyík legjobb képviselője. A délutáni és az esti kon­cert közti szünetben keres­tem fel Frenreisz Károlyt, a közeljövő programja. De ha jől emlékszem, tavaly már a .rengerentúl is jártatok. j. JO Ig^ ^na­íí ,4s aniepvav^iirnéií v< már befutott, elismert együt­tes voltl -Azt akkor még n-a.n tudhattad, hogy a Skorpió ek­kora sikereket ér majd cl, ráadá^l ilyen rövid idő ala-.t. F.«C: Hát ez igazán nehéz N. S.: A Lokomotív GT a- ^ j- Hát e­«set^St^is tudok megíe zenekar vezetőjét, és megkér- látszatt^'^feT'A tem, hogy mondjon néhány j azonban elég keveset csárdában. vagy­xnrr,.aírí,i-Ai Äc a -TímoiritT- ^ azonoan eicg Keveset hogy sok jó zenési egy e stót önmagáról és a zenekar- valamilven is­ról. F. K.: Sok együttesben meg­fordultam, de zenei pályafu­tásom során a legfontosabb állomásoknak a komotl mert együttes koncertet? gyüttesben nem fér meg. Ez 8n való A Skorplótf Itünk korpió 8- areplést tnáso- an ez nyár; szánt. Ad^sztusba-i jük majd fehnállá: dik évfordulóját^ Azi alatt az idő alanSs sok min­den történt velünk. Többek közt két nagylemezt játszot- turtk fel. A második most je- lenik meg a zenei piacon. . „ . „.-----Supiap^nnak. Sajnos^^^^jS®) N. S.; Ha jó tudom. .szlo^fstk eifjtntiőrecáííkm tár ,y. ■ ■ társaságában gg^nban inkább csak a má­sodlagos ok. Egyszerűen nem F. K.: Mi elópoábm önálló értettük meg egymást. Renge- Jli'inoB’cftii'ipyekei^l^jhljnik fel, teget vitatkoztunk, s ezek el­és ezeket Váz jpmnenkar'éa,^ v1 viták voltak. .Aztán a sU- kanadal nwgy^roknak adtuk. y»s,,sem felelt meg. De ha leptünk mégl^ tor-ontól és mindet e! akarnék mondani. Udntirealí tv-ben,vajamjjUa-ne^Ug is itt ülJietnénk. Gá­ton! és a torontófegvete- biékat meg Gyulát már rég ismertem, és a legfonto- N. S.: Csehszlováiklában is sabb, nagyon/jól megértettük járt már a Skorpió? ^ /sgyáiásif g&r -Mtl\ÍTiAí önma F. K.: Igen, de csak Pr ban, és ott voltkoscerffinkA 7,alatnay SarolfSväil játs tünk fel egy nagylemezt a só, ,,-A rohanás“ című a 74 e: év legjobb magyar nagyleme-j zé.nek bizonyult. F. K.: Igen, az újvidéki magyar rádió és ^ a^.Au£09z\&- Via! magyar^ilBííalok Ötílap- ja ineg^íé^taöa hiffigatóit, illetve afvasóít,/^»^ ml első ntrgyl€mezün^...-iílyerte meg a nagylémeje® /kateg^iáját“. N. 9*vaM«/ep^dipé­nyét tWöhräl^vä^ban /Isvj is^ merik; Wyarts^z otí gyár fienílol hetilap Űj IfjúságVís közölta^ Ebbőj tudom.’niogy a szavaras ala ján Papp Gyula otrgan&n, gete Gábor dobon,/te pei basszusgitáron az első helyen végeztél. .A kislemezek „kate­góriájában“ pedig a „Szevasz haver“ című lemezetek lett az ©isó. Ha már itt tartunk, ak­kor röviden bemutathatnád a zenekar többi tagját is. F. K.: Kezdjük talán Fekete Gáborral, aki a Hungária együttesből jött a Skorpióba. Dobon és congán játszik. Gí­guntt-oan, «nifBWi^ink pe- (jlg ^ meg^lót^a^k voltak. 'Nosj Toét^z «redmányek «Uű^t igazolték. \ t N. S.: Melyek rapk a szá .......................... maitok, amelWit itekjfik a magyar együttesek- legjobban p^t-saenej^,^j ’leg- őncertekről. Petiig ml i- kodvesebbjek? i \J/ j szívesen mennénk. p, k.: Nekünk miÁdfet szá­Ejjjii»! Siker itán bi műnk nagyon kWves és na- zoníífe'^Eiailakult már « sajá- gyón szeretjük őfet. Talán In- tos ^tWSTok, sőt, valótezínü-jjíbb azokat sorcjnám fel, a- leg me,gailakuMaBá4-t^ivek eddig- a íegsj.kereseb­megbesiéU^w^ fe,i, ll'lszekne- bek voltak, rohanás“ az héz lenne ^»lö stílus nélH^H^^-ban ' vezetett két hónap- különösebb gtydgufimynlMil az „így szólt hozzám a érni. ^ di^apám“ Magyarországon F. K.i ^48-0500^« rjjeíT ís ^gjc^üenc hétig slágerilsta- la rock roll Oda került^inég a „Jó léz lenne pontosén lenne,\ia szeretnél“, a „Hosz- ározni. milyen. Száma- szú az és a „Szevasz, bá­bán a rftmusra ver“ ctmlí szerzeményünk is, ndhatnámr úgy is. moly jugoszlóvíábau volt .reUünJr'‘jj>ég^ pgy több héúg a slágerlista élén. érsízük, tel- Szintén listára került, és az SkorJJTő zenéje, és hát egyik legkedvesebb számunk trak-tálnánk kőzönsé- a „Variáoiók a Rhapsody In günket más, blzonytatan slke- Blue témáira“. De a kedve'it rü stílussá". számainkról tn-kább a körön­N. S.: Ezek szerint ti Is az séget kérdezd, aner.glkus, agresszív zenét A harbgversemy után elég hallgatjátok a legszívesebben, volt ránéznem a fiúkat- ün- vagyis olyan együtteseket, neplő tömegre, mint pl. a Creedencem, Zep­pelin, Slade, Sweet... Neszméri Sándor Ha a dzsessz fejlődését figyelemmel kísérjük, rájö­vünk, hogy a New Orleans-i ritmus sokái^tartotta ma­gát, mert majdnem minden dzsesszzenész swing ritmus­ban játszott. Count Basie bebizonyította, hogy a zonpo- ristának bal kézzel is tudnia kell tartani a rttmusl. Ze­nekarában például nem a dobosnak adták meg a rit­must, hanem a mélyhegedűs Walter Page. Röviddel ez­után a ,/ltmtkus gitár" teljesen eltűnt a színről. A negyvenes évek derekán, amikor dzsesszben a bee- -pop hullúr uralkodott, további változások is tapasztal­hatók. A dobos egy dobon az alapritmust verte a többin rögtönzött. A hagyományos dzessz-szerzeményeket négynegyedes taktusban játszották. Csak jóval később próbálkoztak az új, szokatlan ütemekkel. A több ritmusú dzsessz vázla­ta, a szabad és páratlan ütemek, módot nyújtottak a kísérletezésre. A FREE.-DZSESSZ A hatvanas évek dzsesszében két különböző- stílus alakul ki. New Yorkban Miles Davis trombitás — ko­rábban Charlie Parker partnere — rövid időn belül köz­ismert és jelentős zenésszé vált. Szerzeményével, a „King of Blue“-val saját egyéni kifejezésmódját érvénye­sítette. Nem élt csupán a dallam szépítésével, a para­frázisokkal, hanem az akkordok váltakozásában és az összhangban kereste a rögtönzés új formáit. Többek között John Coltrane Is műsorába iktatta Da­vis szerzeményét. Később, 1965-ben „Ascencion" címen ö maga is kiadott egy szerzeményt, amelyen egy bizo­nyos fokig érezhető volt a Daolsszel egyidöben feltűnt mélybögös, Ornetl Coleman játékának hatása. Coleman többnyire Los Angelesben játszott, és majd­nem mindig az előadásának azt a formáját választotta, amelyben a rögtönzés nem az alckordsorozatokra szo­rítkozik, hanem teljes szabadságot nyújt a művésznek. Coleman játékán azonban a legjigyelemreméltóbbak a „mikrotónuso-k“ — ahogyan a szakértők elnevezték. Coleman egyént felfogása és játékmódja nagyon egy­szerűnek, talán régimódinak is tűnhet, de ritmusa, vál­tozatos rögtönzései és parafrázisai módo-t adtak a dzsesszmaneknek a teljesen kötetlen kifejezési formák­ra. A modern dzsessz igyekszik megtartani jellegzetes­ségét, de a saját útját járja. A ROCKOT BS A BEAT-ZENET nem sorolhatjuk a tulajdonképpeni dzsesszhez, viszont annyira hatott a dzsessz további jejlődésére. hogy nem maradhat ki a dzsessz történetéből. .-i rock T eleinte rock-and rollnak, később beatnak is nevezték, az afro-amerikai zene további válfaja. Eleinte, akárcsak a dzsesszt, a rockot is fehér „csil­lagok" népszerűsítették (Bili Haley, Elvis Presley j, akik ezeket a jellegzetes szerzeményeket ügyesen hoz- záidomttották az amerikai fiatalok ízléséhez. Csak, ami­kor a rock már ily módon népszerűvé vált, akkor kezd­tek egyes csoportok a rock eredete után kutatni, köz­tük sok néger zenész, mint pl. Fatse Domtna, Lttt'e Ri­chard, később B. B. King és Muddy Waters. .A rock to­vábbi fejlődésében már a fehér és leket-? művészeknek egyforma szerep jutott. A rock honosította meg az e-eklron'-kii: a dzsesszben, szinte m.nden zenekar szer mt részéve lett. De an­nak ideien az elektronikus zene a „zeneétlap“ >nyenc- --,,ei korő tartozott. Ma már mz/i minden zenekarban alkat.: acz iák. A '-cek az ötvenes évek jelétől a hat.tir.as óvok dere­káig — a dzsessziöl aránylag elég függetlenül fejlő­dött. A hatvanas évek második jelében mégis mind gyakrabban hozzák a két műfajt összefüggésbe, és idő­vel elnevezik dzsessz-rocknak vagy rock-dzsessznek. Ez a rock-dzsessz a hetvenes évekig maradt divatban. A zenészek figyelme ismét a dzsessz felé fordult, amely küldetését évtizedeken át töretlenül betöltötte. A het­venes évek elején akadtak olyan zenészek, akik tökéle­tesen egyesítették a hagyományokat az új kiíejezési formákkal. Így született meg egy újfajta zene. amelyre a rock dzsessz elnevezés már nem illett, mert ez már a hetvenes évek új dzsessze volt. A HETVENES EVEK-DZSESSZE A mai dzsesszben az eddigi dzseszformak minden ele­me, sőt még az afrikai folklór Is helyet kapott. Gyak­ran még az európai klasszikusok egy-egy motívuma is megtalálható benne. Sokszor merít a barokk muszika hagyományaiból és az európai romantikus zenéből ts. mégis önállónak, jellegzetesnek hat. A dzsessz egyre köznapibb nyelvezete előfeltételeket teremt az euró­pai és amerikai dzsesszzenészek között eddig fennálló különbségek felszámolására. Európában egy új dzsessz- nemzedék nő jel, közéjük tartozik a francia Jean-Luc Ponty, Stephan Crapelll, az osztrák joe Zawinul, a szo­cialista országokból a lengyel Michal Urbtak és Urszula Dudziakooá. a, magyar Pege Aladár mélybőgős és még sokan mások. Napjainkban a dzsessz meglepően aktív és rtletrevaló. A zene jellegzetes formájának köszönhető ez. amely az aíroázsiai alapokból kiindulva, a legkülönbözőbb for­rásokból és zenekultúrákból merítve egységbe ötvözi őket. Ma a világ minden táján hatalmas közönsége van.. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom