Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-07-29 / 31. szám

MÉG TÖBB KÖNYV FOGYNA, HA... (látogatás a RIMAVSKA SOBOTAI (RIMASZOMBATI) KÖNYVESBOLTBAN) Ha igaz, hogy egy zsúfolt iRönyvesszekiPény a lakás dísze, ®Wtor az Is igaz, hogy egymu- tatds ilcönyvesbolt széppé vará­zsol )a az utcát. Gömör „fővárosában“, Rlmnv- sk á Sobotán (R ima szómba than) a SZNF utcán büszkélikedó ikönyviizlet nagy és ízléses ki­rakatával igazán kitűnik a töb­bi bolt közül. Mélté a város legforgalmasabb utcájához. Igen ám, de nemcsak a kül­ső teszi bolttá a boltot. Vajon a „belső tartalom“, az eladók kedvessége, szakmai tudása és hlvatásérzete összhangbaTi van- e a bolt kül-sejével? Erre vol­tam kíváncsi. Az üzlet belül Is szép. A tá­gas helyiség ragyo.gftan tiszta, a könyvek ezrei pedig nyelvi és tematika! csoportokban öle­lik körül a.r üzlet falait. A lá­togatottság élénk, ezért a bolt vezetőnője, .Auréllá SItánková segítette ki a vásárlókkal el­foglalt öt eláruslténöt. — .Aki bejön egy könyvüzlet­be. még ha nem vásárol is mindjárt, de ha Jól bánunk ve­le, eíőbb-utóbb vásárolni fog. Különben is arra állítottuk be a boltot, hogy könyveink körött böngészgethessenek az érdeklő­dők, és csak akkor vá.sárolja- nak. ha valamelyik kötet meg­nyeri tetszésüket. Természete­sen, aki segítségünket kéri, szíteseh rendelkezésére állunk. Gyakran „kezdő“ olvasó téved a ’holtba, ilwnkor fontos fel­adat. hogy olyan kö'iiyveket a- Jánllunk neki, amelyek megsze­rettetik vele az olvasást — mondta mosolyogva Auréllá asszony. — Rimaszombatot sok kl- sebb-nagyobb köeség öleli kö­rül, lakosainak azonban külön­böző az Ízlésük. Ki tudJák-e e- légíteni valamennyiük Igényét? — Átlagos könyvál lom á­nyunik értéke 800 000 korona körül mozog. Ennek mintegy ötven százaléka magyar nyel­vű. a másik fele szlovák, cseh, orosz és német nyelvű kiad­vány. Emellett a tárgykör is soikrétű. A meséskönyvtől a szakirodalomig minden műfaj­ban bőséges a válaszlék. S hogy ez így helyes, forgalmunk bizonyítja a legjobban. Tavaly például 1 millió 700 000 koro­na értékben adtunk el könyve­ket. Az Idén 70 000 ko-ronával több az eladási tervünk. Ogv fest azonban, hogy ezt a ter­vet Is teljesíteni tudjuk. Na­ponta 5—8 ezer korona az úgy­nevezett pulteladásunk, ennyi értékű könyvet vásárolnak a látogatők. — Ez a vásárlás azonban nem fedi még a közel kétmil­liós forgalmat. Hol van a kü­lönbség? _— Természetesen külön ak­ciókat is rendezünk —• vála­szolta mosolyogva a vezetőnő. —- Ilyenek az üzemekben kül­dött könvvcsomagok, az Iskolai könyvkiá'lUtások, a CSEMADOK- kal közösen szervezett rendez­vények, valamint könyvbaráía ink segítsége. Van egy Itten! könyvbaráíunk, a gazdasági is­kolában tanít, aki annyira sze­relmese a könyvnek, hogy is­mesősei körében is terjeszti. Ez a fiatalember legutóbb is 13 000 korona „külön forgal­mat“ produkált A CSEMADOK- kal közösen rendezett Író-olva­só találkozók, szintén haszno­sak. Amikor Egri Viktor nálunk Járt, 400 EgrHköoyvet vásárol­tak meg a találkozó részvevőt. Sajnos, hibák is vannak. Duba Gyula márciusi író-olvasó ta­lálkozóján hiába érdeklődtek a résztvevők Dubá könyvel iránt, a rendezvényre egyetlen művét sem tudtuk megszerezni. Még szomszédos községek könyvüz­leteiben sem volt már raktá­ron I Auréllá Sitánková a könyves­bolt vezetője Foto; Zolczer János — Ezek szerint még sincs olyan Jól ellátva az üzlet? — csaptam le Auréllá Sitánková utolsó szavára. — Nem erről van szó, csu­pán az elfogyott könyvek pót­lásáról — mondta szenvedélye­sen az üzletvezetőnő. — Nem tökéletes a beszerzési rend­szer. Nekünk ugyanis egy év­vel hamarább kell kiválogatni a kiadók jegyzékéből azokat a könyveket, amelyekkel a követ­kező esztendőben feltöltjük raktárainkat. No mármost, ki tudhatja előre, hogy a megje­lenő kiadványok közül melyik lesz könyvsiker? Aztán meg­kapjuk a megrendelt műveket, de ha szétkapkodják a zsákba­macskaként rendelt újabb könyvslágereket, útólag hiába rendelünk belőlük. Így jártunk a Duba-könyvekkel, és így va­gyunk a nők nemzetközi évére tervezett akciókkal is: kijelöl­ték ugyan az év slágereként Solohov, Duba, Várnai Zseni stb. egyegy könyvét, de belő­lük egyetlen kötetet sem tu­du-nk beszerezni. Befejezésként a hazai ma gyár irodalom népszerűsége vagy népszerűtlensége felől faggattam a vezetőnőt. — Nálunk Gömörben igen kedvelik a csehszlovákiai ma­gyar irodalom termékeit. Szíve­sen vásárolják Ordódy Katalin, Fábry, Duba műveit. A költők közül pedig főképp a gömörl származású szerzők, Dénes György, Zs. Nagy Lajos (bár tulajdonképpen Gömör szom­szédságából valój, Tözsér Ár­pád és Batta György verselt keresik. Jó példa e népszerű­ségükre az égjük falusi néni vevőm, aki összevásárolta majd minden göraöiri szerző müvét. Neumann )án<is A TUDOMÁNYOS KÖNYV TEKINTÉLYE A z Akagyemknyiga szovjet könyvkereskedeltni válla­latot 1931-ben hozták lét re Le'ningrádhan azzal a céllal, hogy terjessze és népszerűsítse a tudományos kiadványokat. Az Ilyen jellegű kiadványok iránt érdeklődő olvasók tábora ab ban az időben nem volt népes, és kis számú volt a szerzőgár­da is. A szovjet tudomány tej- lodésével nőtt az Akagyem­knyiga is. A tudományos isme­retek új területei bontakoztak ki. jelentősen megnőtt a szak­emberek száma, s ezzel együtt a kiadványok választéka, a páldányszámok, és javult a művészi színvonal. A több mint négy évtized alatt az Akagyam- knyiga a Szovjet Tudományos Akadémia keretein belül műkö­dő rangos szervezetté nőtt. Te­vékenységéről J. M. Szubbo- tyin, az Akagyemknyiga Köz­ponti Irodájának igazgatója be­szél Sz. Kosztrikov újságíró­nak. „Vállalatunknak az ország 17 városában (Moszkva, Len in- grád. Kijev, Kisinyov, Novoszi- bir.szk. Tomszk, Alma-Ata, Tas­kent, Fruzc..Uta, Kubisev, Ba­ku, Dnyepropetrovszk, Ir­kutszk. Szerdlovszk. Oiisanbe, Harkev) 27 üzlete és 120 el- árustláhelye van. Két ún. „Köiiyvet-postán“ üzletünk és egy sor részlegünk évente több niillíé kötetet juttat el a meg­rendelőknek postán Az Aka­gyemknyiga közremüküdésévei ezernél több akadémiai, egye­temi, loiskolai könyvtár könyv­állománya gyarapszik. A legfontosabb, ami megkü­lönbözteti intézményünket a többi könyvkereskedelmi szer­vezettől, az, hogy mi ligyel- münket elsosórban a Szovjet Tudományos Akadémia kiadó­jának, a Vaukénak (Tudo­mány) könyveire összpontostt- juk. .Más kiadók könyveit is forgalmazzuk üzleteinkben, de kis számban. Természetesen vá­sárlóink köre Is sajátos; tudó­sok, tudományos kutatók, aspi­ránsok, egyetemi tanulók. Az irodalmat a tudományos nép­szarüsito könyvek képviselik. Üzleteinkben a vásárlók nem csupán a szakmai szempontból nélkülözhetetlen tudományos munkákkal találkozhatnak, ha­nem a társtudományok kiadvá­nyait is inegvá-sárolhatják. Legnagyobb go-ndiink a pél­dányszám meghatározása. Elő­fordul, hogy egy könyv kis pél­dányszámban jelenik meg, pil­lanatok alatt .szétkapkodják, de megtörténik a fordítottja is. Ezért elsörendő feladatunk az igények folyamatos felmérése. Ebben a munkában segitenek a Nauka kiadó munkatársai, az akadémiai intézetek, és maguk a szer2ők is tájékoztatnak ben­nünket arról, mely tudományos körök érdeklődésére tartha­tunk számot. Tavaly szeptemberben a .Nau­ka kiadóval közösen szerkesz­tőt szemináriumot tartottunk, amelyen megvitattuk ez 1975. évi tematikus terveket. A ta­lálkozó hasznossága nyilvánva­ló, eredménye pedig már meg is mutatkozott. Az akadémiai Intézetekkel szoros kapcsolatot tartunk fenn. Sok neves kutató nyújt jelen­tős segítséget , a tudományos kiadványok népszerúsitésében. Az Akagyemknyiga arra tö­rekszik, hogy az elárusítóhe­lyek a tudományos intézetek­hez közel legyenek. Kioszk­jaink kétharmada a Tudomá­nyos Akadémia intézeteivel egy épületben működik. A „Köny- vet-postán“ üzleteink sikere arra ösztönöz, hogy most újab­bak megnyitását tervezzük Uk­rajnában és Novoszibirsrkben. Elsődleges feladatunknak te­kintjük továbbá fejleszteni a könyvkereskedelmet; új üzlete­ket nyilunk, kidolgozzuk a pro­paganda új formáit, műszaki ú- jitásokat vezetünk be, és a kul­túrált kiszolgálást állandóan szem előtt tartjuk. Tevékeny­ségünket a modern vá.sárló, a mai élet igényeihez kell íga- zftannnk. ■A Lityeraturnaja Gazetából fordította B. Petrá-k Márta .LEGYEN KENYERE MINDENKINEK...“ LENGYEL lÖZSEF 189B—1975 „Legyen kenyere mindenkinek! Ezae!. búcsúzom a ter­mő és teremtő embertől, földig érő meghajlással, én, Kekeresdí György“ — ki ne Ismerné az Idézett sorokat, az Elejétől végéig című írásnak gerlncroppantó, poWo- kat megjárt hősének végső üzenetet — Lengyel József üzenetét. És ki ne érezné mögötte: a kor hét próbát álló emberét, aki minden körülmények közt egész tud maradni. Hitben, eszmében, töretlen emberségből — tisztaságból, elkötelezettségből —. felelősségből meny­nyit ketlett felhalmoznia konok akaratának, hogy éle­te végéig ugyanaz a kommunista-humanista művész ma­radjon, mint aki egész fiatalon a forradalom szolgála Iában állt? Azt hisszük; több sorsra valót... Lengyel József 1896-ban született, Somogy megyében. Marcaliban. A közjéplskola befejezése után egyetemen folytatja tanulmányait — Pesten és Bécsben hallgat bölcsészetet. öt is, mint oly sokakat, a háború borzal­mai foi-dltják szembe az embertelenséggel, kapcsolódik be a Szabó Erivin vezette, szervezte antimllltartsta mozgalomba. Természetszerű, hogy az 1918-as ősziró­zsás forradalomnak Is cselekvő részese, majd tagja (e gyík alapitója) lesz a kommunista pártnak. A Tanácsköztársaság után neki Is az emigráció ke­serű kenyere Jut osztályrészül, előbb Bécsben. később pedig Berlinben keres és talál menedéket — továbbra is a tollat (újságírást), a forradalmat szolgálva, külö nősen berlini ével aktívak; a Rote Fahne, a Welt am •Abend közli írásait, az egyik fílmvállalatnál dramaturgi állást vállal, majd folyóíratszerkesztő (Film und Volk), és újra fáradhatatlan pártmunkás — a fasizmus elleni propaganda szószólója. 1930-ban a Szovjetunióba megy, és onnan 1955-ben tér Ismét haza. Írói pályáját Kassák vonzáskörében és hatása alatt kezdi, a Tettben, a Málian Jelennek meg elös verse!.-A folyóiratokat lírai antológiák követik (0| költők könyve. Szabadulás). A müfajváltás a moszkvai évek a- latt következik be. a Tanácsköztársaság méltó dokn- mentumaként Írja rlporCkönyvét, a Visegrádi utcát, a- ■melyben .úgy tekint vissza a fcllobogőzott forradaJom na, hogy lángja tegnapi- hitnek legyen ébrentartöja. No ; vellál p^lg a későbbi nagy humanista helytálló próza írét ígérik. A személyi kultuszt követő évekkel telje sedik (növekszik csúccsá) Lengyel József írói munkás sága. Hogy csak néhány müvét említsük: l,géző. Elejé­től végig, Oldás és kötés. Kicsi, mérges öregúr. Mit bír az ember. A Magvető könyvkiadó néhány éve kezdte kiadni életmüsorozatát, kiegészítve az öregkori másod virágzás remekeivel; Trend Richard vallomásai. .Apgonl desz hajói. Méltatól Joggal sorolták a bátor ijísérletezök közé. akit „írói munkásságának minden periódusában új «tsz- mék“ foglalkoztattak. De jb folytonosságában kereste az ÚJ lehetőségeket — „egy összetetten ábrázoló, gondola ti és érzelemközlö piőzal kifejezés lehetőségeit“. Vetíl Jeteiben pedig mély sorsot, megpróbáltatásokat hordo zó, de az egyéni szenvedések fölé növő hősök élnek, mozogna-k,\ cselekednek, támadnak mindig — új hitre, helytállásra, emberségőrzőnek és emberség-továbbadó na-k. Forradalmárnak. Amilyen Lengyel-. József Is volt. .Amilyennek most már végérvényesen marad. (T) Ki tud többet JÓZSEF AniLÁRÓL? III. Az 1920-as években világviszonylatban fellé­pő gazdasági válság még embertelenebb nyo­morba taszítja a magyar munkásságot és pa- ó-asztságot.' József Attila, Párizsból hazatérve ebben az Időben találja meg a kapcsolatot az Illegalitásba kényszerftett Kommunista Párttal, amelynek 193Q nyarán tagja lesz. Az ösztönös lázadást felválna a tudatos harc. Előbb a ha­ladó értelmiség körében dolgozik, majd a fa­lukutatók lelkes híve lesz. KI a faluba! cím­mel Fábián Dániellel 1930 májusában röplrato! Is Írnak. Ez idő tájt keletkezett verseiben világosan látszik, milyen nagy fordulat közeledését hall­ja ki a történelemból. Táíverselben (Esik, Nyár. Akácokhoz) Is már a forradalmár gon­dolatai villannak föl: ..Fönn, filnn a fagy baltája villog, szikrázik föld. ég. szem, a homlok, hajnal suhint, rorgács-fány röppen — amott is vág ogy s dörmög közbon; tövit töröm s a gallya jut. — Ejh. döntsd a tökét, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis szilánkhoz! Ha odasujtsz köríti a sorshoz, az ári pusztaság rlkoltnz — a széles fejsze mosolyog.“ A vers A Toll 1929. december 1-1 számában látott napvilágot. Nagyszerűsége abban rejlik, hogv József Attila a vers megírása Idején már túllépett a magyarországi Kommunista Pártnak azon az álláspontján, hogy az adott viszonyok között lehetséges és szükségszerű a kapitaliz­mus megdöntése és a proletárdiktatúra azon nall kiharcolása. A vers mondanivalóját nem egyszerűen forradalmi szavak, kifejezések be toldásával tette keményebbé a költö, hanem pont azáltal, hogy az eredeti képet tovább fejlesztette. A „töke* szó kettős jelentése tette lehetővé a tájletrás mellett a forradalmi kép megfestését. ..Az utca és a föld fiát“ egyszerre érdekli a munkásság és a parasztság sorsa. Nemcsak röplratalval, hanem verseivel Is e két osztály­ra hívja fel a figyelmet: Betlehem és Tisza­zug c. költeményei e költői korszakának Jel­legzetes alkotásai. Csupa lobogás ebben az Időben. Előbb kul­turális szervezetekben tevékenykedik, maid il­legális pártmunkaként előadásokat tart, sze­mináriumokat szervez. Fábry Zoltánnak írt le­velében utal erre: „£n több mint egy észtén deje tevékeny tagja vagyok az illegális KMP- nak, mint párttag kezdetben röpirat-stenclle két gépeltem, ma 7 szemináriumom van és va­sárnaponként százak előtt tartok a szabadban előadásokat.“ Hallgatói úgy emlékeznek rá, mint lelkes előadóra. Irodalmi, művészeti, po­litikai, gazdaságtant, filozófiai kérdésekről be szélt. József Attila úgy érzi. ez életének legboldo­gabb korszaka. Van már barátja: Illyés Gyula, s élettársa: Szántó Judit. A költő most lép az Irodalmi élet nyüzsgő porondjára, egész mellel veti magát az Irodalom fórumán dúló küzdel­mekbe, sajnos, nem tűi szerencsésen. Amikor A Toll című folyóirat 1929 lúlliisl számában Kosztolányi heves támadást Intéz Ady ellen, az augusztusi számban József Attila veszi védel mébe a már halott költőt. .Álláspontját ver.she Is foglalja: „Teste a földé. Földművesé a lelke, ezért Roppan a kapa néhanap. Sírja bárom mllliö koldus telke, hol házat épít. vet majd és arat. Verse törvény és édes ritmusában kő hnll s a kastély ablaka zörög, — eke hasit barázdát új busában, mert vlrigzás, mert élet és örök. A Toll 1930 Januári számában pedig már tá­mad, és nem akárkit. A Nyugat szerkesztőjét, a Baumgarten-dlj kurátorát, az Irodalmi élet elismert vezető személyiségét abból az alka­lomból, hogy „Az Istenek halnak, az ember él“ című új kötetének „verselt ügy körOlajná- rozták mintha a kritika a kisdedek majálisa volna.* József Attila ekkor még nem sejti, hogy az elismert Irodalmi tekintélynek kriti­kájával nem ártott, viszont saját költői érvé­nyesülésének ezzel gátat vetett. Ml lehetett az oka a költö Indulatos táma­dásának? A személyes Indítékok közül az, hogy a Nincsen apám, se anyám c. kötetéről a Nyu­gatban megjelent bírálatot érezte sérelmesnek, mélyebb oka pedig az, hogy lényegesen külön böző volt ars poeticájuk, költői hitvallásuk. Jó zsef Attiláé forradalmi, türelmetlen, lázadó, míg a másiké nagyon Is meggondolt, klasszi­kus Irodalmon alapuló, sőt valamennyire l'art pour Tart elvű Is. József Attila hadakozó kedve ekkor csap leg­magasabbra. Bár érvet olykor merevek, maga­tartása fölényes, elutasító gesztusa Igazságta lan (például Móricz, Kassák Lajos. Tamási A- ron esetében), legtöbb kritikájában már van nak olyan eszmék, gondolatok, melyeket nem a téves párt-esztétika Irányított. Ezért talál módot majdnem minden bírálatában valamilyen esztétikai kérdés finomabb megközelítésére. Ez a tendencia legtisztábban két kis remeklésében jelentkezik: Egyszerű énekek, Brlchta Cézár verset és Nagy Lajos: A lecke c. művekről Irt kritikái. 1929—31-ben írott verseiben több Irányba ta pogatózás figyelhető meg. Vége a korábbi for­mai lázongásnak, visszatért a kötött formák­hoz, rímekhez, az Idömértékliez és hangsúlyos versoléshez. ..Futottam mint a szarvasok, lágy bánat a szemomben, Famardosé farkasuk űznek vala szivemben. Agancsom rég elhagynám, törötten ing az ágon. Szarvas voltam hajdanán, farkas leszek, azt bánom.“ Bánat írásaiban gyakran foglalkozik ebben az idő ben a népköltészettel (Regös ének), eplgram- matlkus tömörséggel szól verselnek forradal­masító hatásával (írásjel), a budapesti és új­pesti cipészek 1931-es sztrájkját pedig bexa meteres párbeszédben örökít! meg (Párbeszéd). Az 1930. szeptember 1-1 tüntetésben való rész­vétel szüli szenvedélyes Tömeg című költemé­nyét. E mozgalmas években kőitől egyénisége sok­oldalúbb, lírai magatartása változatosabb lesz. Meg tudja szólaltatni a finom llralságot. népi hangvételt, komor társadalmi atmoszférát, tá­madó szatirikus hangot, forradalmi agltáclót. Ez eredménynek nem kevés, de lírájában na­gyot, a kor költészetének élére ugrót a követ­kező években alkot. 1. kérdésünk: Melyik versből valé az első Idézet? 2. kérdésünk: Ml a elme az Adyről frt ver­sének? 3. kérdésünk: KI az az irodalmi tekintély, a- klt (ézsef Attila megtémadott A Toll hasáb­jain? 4. kérdésünk: Melyik jelentős magyar szín­művésznő a tavaly Magyarországon megjelent József Atilla-nagylemez verselnek az előadőja, és melyik együttes zenésitette meg a költő­nek ezeket a verselt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom