Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-25 / 48. szám

10 yj Sreplfmbcr vé^éii í» SzáváttSl ésiáakra már bá;:yadtan sut « nap. > o,^elí(m a Uijakoit már I- Ixpiikor bokíKzOut a v'énas>/(»- nyok fjyai';». \\/ ;jT‘afi\«>7/a Iíp síigár/ó {ényá\(.'l .tAilval. akik a7 ősz oscnd«*;. flerus napjait.a/ .Adria partjain kivánlák ollöllp­m. A/. Adnának a/.otibau k«M oldala van, .\ tdbl> ('*v>/á/ados múllva \'iss/4i1f*kiiilb olasz trn- gí.rpaiti fünlövái’íxokkal sokáig nem konkiirráU l)aliná<-.ia. Ma azonban c^észon más » lioly/nl. A jugoszláv lengerpaii 20H2 kilontéteres }i<Ks/ában ro­hamos fejlú'dásnrk iniinll. Antó- szlrádák» -szállodák, (‘ampingpk épültek. A szállodákban kénye­lem. és barátságos e.ni berek várják a tiirislák?4t. A fjords/e- rű csipkés partok longerre te­kintő patinás városkáival, ame­lyeket Dalmácia elénk tár. nem niaradn.'ik cl Nápoly. Velenee látványosságai mögöU. Datiriá- cia ma már riiindent tnd nyúj­tani, ami a/ rutülni vágy«> em­bert kielégíti. Az Adria másik oldalán sok a sztrájk, és az ez­zel járó általános felfordulás, a kcIleTnetlcn meglepetések, ame­lyek elria.szlják a turistát. A tenger innenid oldala; Dal- máma győzött!-A J\igoszláviába utazó turis­tának mindenek előtt illik a/ Adri.a partján néhány >zeri>- horv'át szót megtanulni. Gesztus ez a vendéglátó néppel szem­ben. de egyben lias/uos is. A naponta tobbs/ör hnllon szavak a sui»ce. a nap. a Jad- Van, az Adria ét* a more. a ten­ger. A part n^euli népek min­dennapi ékítenek ezek a l'ő té- nye//ói, mert ha a sunee nem November 25-én ünnepli államünnepét a lugoszláv Szüvetségi Szocialista Köztársaság sül a .ladran frlotl. akkor kr- \ é> a tui'islu. é*; lia a morr háb(M'Og. elrnaratlnak a kirán­dulók. I ermés/elostMi. ha a nap és a tenger ..cgyüUmüködik“. a halászat is hasznát lálja, mert mindenl mégsem várnak a lu- rizmiislól. De szerencsére a saui- rc sül a JatliHM felrU, é»J a tu­risták is jöniipk. Is/triátói t. Icinjig bárlit>> á iiteiine.k Is a ti'ugerimádók. a kék .Adria >ós vi/él % é.r/ik a szájukban, és a sóbannat opá- )os fehérben borítja a naptól leburnuU lesiet. Kste pedig U/ csodával felér bniNi'i/ni látni a napot, a/ clf'^endesiilt hullá­mok feleli. A jnirti sziklák. 1á\olai>b a hegyekko-«zornjH. a teniger vég­telennek tűnő lapját i‘g)-egv /öld \ag> kopár-fehér sziget tö­ri JU(*g. .\eiti is hinné az ein­her. hog\ a eiviíi/ált \ih\gnak ezeken a rés/eiu még in-a i> bbO lakatiari sziget párjait o.sl- lomolják a leugcr liuHániai. Va­jon még meddig maradnak e szigetek csak a természetéi Aki csak egyszer is látta a tündén Adria párjait, örökké rabja marad. KielégítbeieHen vágy fűzi, hajtja, egyre beljebb Ón beljebb, eljutni a legkisebli és a IcgeibagyatoUabb s/.igelre is. Ott kitároíko/.ni a/, adriai suuto sugarai alatt, enni a '«ült szardellát, és iuní rá a fehér kövek vérét, a crno vinót. Itt dördült el a lövés. Boldog a/ ors/ág. ainelv magáénak mondbalja a tenné- s/el csaknem minden szépségéi, a fenst’^eslől a /ordonig, és a/, ése/retlek történelmi emlékei­nek sokaságát. A temié>/et <*< a népek keméns. gyakran kedvet­len harcai közepette a liódiiók >otra etlii ue<le/tek. 4le az illír, szerb ltonfoglalók iiieg:ciriuradtak. .VlegkiifiaÄ/.kodtak a kopár he­gyek köveiben és a tenger xaj- Jó Imlláiuaiinui. .A i'ómaiak. a görögök és bi/áriciak, \ eleme és a törökök, majd a legnjalíb kor hódítói, c..«»ak \álto/«tos ent- iékeiket hagyták maguk után. ..Sie traiibic glória mundí** — mondták a latinok. — így mn- lik H-l a világ dicsősége. N égérvényesen elirniltak m rt> ugtalajtíró évszázadok, a hol­nap kérdőjelei. \ két háború közötti ölvene/er lakosú álmM> boszjtiai várojíkából lüktető é- letn. .‘too lK)0-res 1 élrks/ámú. fej­lődő ipari centrummá alakult S/araJfvo. Krdetnes itt a turis­tának megállni, iiineti indult el végső soron a/ Ifll'i. júniu'« JS- i pisztolylÖvé.Nsel iMirópának új átreiideződésc. liavrikz Princíp- riek ez n lövése meggyorsílotUi az eseményeket, amely nélkül HA ídejétnuilt. rnnttó ilabsbni'g- birodalom egy' ideig még talán Iflrllialla volna magát, de a lö­vés eldördült é* reiigeteg vérál­dozat árán végül »7. elnvomot- taki** rákös/ör»tiieiftrt a szabad­ság. Kiilönös, hogy a/, osztrák u- I'nloinnak ilt milyen kevés em­léke maradt. Ami értékes és szép. azt a négyszáz éves tö­rök idő hagyta faáti*a. De nem­csak a szilárd anyagból alko­tónak' idézik a múltat, hanem sr>k szarajexói polgár lelkében máig is él. A bof^iiyák molui- medáiiokra gondolunk. akik nem törökök, de .\llab hi\ei. birmondónak azonban még tö­rök is akad. így hát álljunk meg és néz­zünk körül kissé, mielőlt neki­vágunk a tenger felé \ezelŐ útnak! l.,egelŐs7Ör tekinUük meg a Miljarka folyócska — va­lójában nagy obl^ecska patak — partján a/.t a történebfű jeíett- lőségű helyet, ahonnan a \ilág kiroo/.dult a sai4^ából. A/ nlca- '■arkou a* as7,faltban két láb­nyom látható, amelyek a s/.erb diák endékét őrzik. Imién, e »árokról adta b* lövéseit Kerciic hwdluánd trónöi'őkivere. ^e^•ezeto^ épület a If u.<re\ bég d/>án*ija. A bo.snxák syár- ma/ásMÍ bég harminc é\ig kor- mánxozla a várost, és l.'riS-bau kezdte el épíMetni a dzsámit abból a zsáktiiánN'ból. amelyet . jr)’2(i-ban a aufhánaí e.satában szerzett. A ina is pompá> me- (>«et geszionyefákkal övezeti té­ren áll. Mekka irányába fúr-- dii l\ ;i. llejáratánál márvány osz- }í>piik díszítik a tekintélyt á- rásztó eiőoaaraokof. é* eeobogó s/ökőlvuiak. Numar Sinao Knró- pa-híni török építész ter\ el s/e- niit épült, s müvei nhindewiilt kifinomult ízlésről tamiskodivak. A dzsáoü közelében > au az egy kor híre^. ma már c-^ak sza- ^aje^'ói kmiózumnak ^/ámíló Bas-esarsija. a török lia/ár. A régi törtik világ níaradsánya. és í/elító a Kelet egykori életé­ből. Piactér év kis»7)arov-. krrev- kedclnü központ voll, alud ad- tak-vette.k. alkudoztak. Itt talál­koztak a török, az arab. a/, ör­mény és a zsidó kereskedők (^\ iuá>>al. meg a dabnái ten­gerpart ^ár^i^ainak — főleg Dubrovviíknak — a keresktdöi- vel. .\z egyik nagy épület ma is ..dubrovacke inagaze'-nek liísják. viss/aenUékezNe- arra a/, időre, amikor ez a dubrovníki üzletem berek árura kiára volt. Ma már csak puszta erőlködés és nosztalgia a csarsija léte. )- degenforgalnH látványosság, je- lentŐp.ége elcny'és/ő. Kopott ílisy.let a modern ki>r alkotósai között. Kgy gostionéban még iiieüi/- le>ljúk n híres ^7.e.^l■> nemzeti e- ledelt, a cevalK:iréf, nmely a mag\ar ízlésnek remekül meg­felel. Mielőlt elfiagynánk Sza­rajevót. még egy hamialtallaii török kafanába is imtérünk. t Sillogó rÓTHcannác-kákbau. a rl/ezvábari Illatos. j<» í/ü kávét kapunk. l',/,zel el is búc.sú/unk a vá­rostól. Keh'iivárs .Iá nos Bas-csarzija BA.IKüM B. Szovjet ra4é- takílövu álloriiás az azomwí tie\'ü \áros mellell a Ka/Jih S/S/K Icrídeléii a/ Araj-tótól észííkkeicirc. iMröl a helyről indultak a világ első úrbajó- sai a >iUgíír n»egliódítá«»ár». BALLAS/.'I IM S P VIA A, A rakéta repüléséu<*k pályája ak- lÍN repülés ulán. amelynek «i- lakjál a telicleltenségi és kül­ső erők -a Kőid vonzóereje (S a köinyezz'l eHenálfása ha- láro/./ák meg. BALKAS/TIKI S U VKfiTA. Olyan rakéta, amely' bnlhisjuti- kiis pályán repül, HOLV(;DKO/I .ALIX>MA5. A napreodN/er valamelyik btdygólyának irányában, an­Űrkutatási kislexikon nak felkutatására vagy a boly­góközi tér megfigyelésére fel- !>o(-sáloU koTiuikiis szonda. BOlAíiOKÖ/l ÜSSXEKÖT- l'KTŰS. Információcsere az űr­hajó és a földi iráuTÍtóáílo- niás között. Az informác.ió- lioi’do/.ó szerepét nitiídmáig iegg vakra hl>an a rádióhullá­mok töltik be. amelyeket le­hetőség szerint, erősen egy i- rány ba sugárzó antennákkal adnak le. A lézerek lia.sznála- ta azonban óriási távlatokat nyit « ítagy távolságra törté­nő gyors inforTnáríówtere szempontjából. Pemtos távol­ságmérések riél már ma is használják. BOIACOKU/I TPi;. A nap- reiid.szer bolygóinak pályái által határolt térség, amely­nek középpontjában a Vap \ai). A bolygóközi terel a rendkÍNÜl nagy ritka5ágú. gázt és porsz.e.ru részecskéket tarlalmn/ó ún. ..bolygóközi a- ny'ag’*. valamint meteorilrajok löilik ki. (gyakoriak a bolygó­közi teilten az üstökösök is. (!\.\AVKBAIj. Az .Amerikai Kgyesüll Államok legnagyobb űrkutatást rakéta kilövő lá- nias/poulja a keleti partvidé­ken. Floridán a* ('anaveral-fo- kon. ^Kgy ideig Kennedy-fok néven is ismert \oll.) • rméá BAJKONUR 'Az űiiiajósokat néha egészen ap­ró, jelentéktelennek látszó nehézség hozliatja zavarba. Ilyen apróság volt egy ideig az, hogy miképp szánja­nak be az űrhajósok a startra váró űrhajóba „abszolút sterilen“, úgy, ahogy azt az űrutazás megköveteli. Világos, hogy akár az űrrepülőtér é- pületében, akár a rakétában öltenek szkafandert, a szabad levegőn nem kívánatos baktériumok telepednek rnliájukra. A megoldás hosszú időn át na­gyon körülményes volt. Most — mint az APN jelenti —, a Ivovi autó- buszgyár mérnökeinek segítségével megtalálták a legpraktikusabb meg­oldást. Építettek egy különleges „kozmikus“ autóbuszt a bajkonuri kozmodrom részére. Ebbe az űruta- _sok egy különleges kamrán át lép­nek be, ahol erős porszívó tapogat­ja le ruhájukat, kezüket, arcukat. A busz porszívó kamrája a teret kétfe­lé osztja. A bal oldali rész a ruhatár és a pihenő, itt kozmonauták levet­hetik űrruhájukat. Bárpult, hűtőgép, bojler szolgálja kényelmüket. A jobb oldali része a munkaszoba. Ide csak szkafanderben léphetnek be. Itt a körülmények már pontosan olyanok, mint az űrhajóban. A külvilággal innen már csak rádión érintkezhet­nek. Miután Bajkonur vidékén a klíma meglehetősen szélsőséges, a téli mí­nusz 40 és a nyári plusz 40 fok el­len a buszban klímaberendezéssel védekeznek. Az autóbusz hermetiku­san zárt, a légnyomás tehát állandó. Az űrhajósokat a szállásukról ma már minden esetben ilyen kozmikus busszal szállítják a rakétához. Mi­után e buszok teljes egészében be­váltak, a Ivovi gyár már újabb meg­rendelésen dolgozik. • í •A braiiilavai Gyet mekps^ichológiai Fa- lopszichrtlógiai Kiitatóintczctbeu rtlyan készülc- ket szcrkeszicttck. amely fénnyel jelzi, ba az r hangot hclyc««rn képezik, a racc«o!ó gyere­kek beszédhibájának kiküszöbölésében >cszik majd tehát nagy hasznát, T^zek a gyerekek ke- >ésbé érzékelik a különbséget az r helyes és helytelen ejtése között, klsfokú a inegkülön- höztető hallóképességük. Ha a kezelt gyermek helyesen képezi az r-l, kigytiük egy jelzőlámpa, és ezáltal optikai-vi- znális kapcsolat alakul ki benne. A készülék jelzi az ciszigelelleiu a rövid liaugkapcsolalok- bari és a lassú folyamatos beszédben ejlelt r-t. .Az r ejtésekor ,‘120 Hz és ennél magasabb rezgésszámú harmonikus hiiiig^pektrum keléi* ke.zik. ennek pedig szerves vésze a 2A Hz kö­rüli alacsony frekvencia. Flaccsoláskor hiány­zik az az alacsony rezgésszámú összclcs’Ő. .V készüFék a mikrofonnal érzékelt hang* spekunm frekve.nciájáuak kellős szűrésén alap­szik. Ezzel a kettős szűréssel és a hang fele­rősítésével az r helyes ejtését kísérő 2A Hz körüli rezgésszám elkülönül. További erősítés­sel kigyullafl a fény. és az r ejtésére jellem­ző perges ritmusában pislog. így még kifeje­zőbb az optikai kicjtcskontroll. .A mikrofon a jelzőlámpa alatti szekrényke falába van szerel­ve. (cs) 250 millió lakott bolygó a galaxisban? TÁV CETI nem válaszol Idegen civilizációk jeleit keresik az antennák Elhagyta a fantasztikus regények világát — ma már a tudomány izgalmas, nagy kérdése: felveheti-e az em­ber oalaha is a kapcsolatot más világok civilizációjával? Éppen tizenöt éve, hogy az OZMAAerv keretében az el­ső rádióhívójeleket sugároz­ni kezdték az epszilon Eri- dánt és a Tau Ceti jelzésű csillagra. Választ már sen­ki sem vár erre az üzenet­re: a tudomány álláspontja azóta alaposan megválto­zott. . Igen sokféle számítást vé­geztek a kutatók, hány ci­vilizáció létezhet a galaxis százmüliárd csillaga körül Bizonyosra vehető, hogy csak Nap-tipusú csillagok körzetében lehet keresni ér­telmes lényektől népes vilá­gokat. Sok ismert tudós kö­vetkeztetése: 250 millió Föld-típus, ilyen jellegű bolygó létezhet a Tejútrend­szerben. E kutatók alapelve szerint az élő és az élette­len világ között nincs áthi­dalhatatlan szakadék, ai é- let — legalábbis az alacso­nyabb rendű — mindig és mindenütt kifejlődik, ha egy bolygó fizikai, kémiai koz­mikus tulajdonságai e folya­matnak kedveznek. A mai kor embere kénytelen a Föl­det, s vele együtt a nap­rendszert valamilyen proto­típusnak képzelni. Ennek több eleme egy jól és e- gyenletesen sugárzó, nem túl heves csillag. Ilyen a Nap, körülbelül haímilUárd éve langyosan besugározza a valamivel később keletke­zett bolygókat. A civilizáció hordozására alkalmas öve zetben a Föld kering — ley alábbis kétmilliárd év kel­tett a kozmikus értelemben vett legősibb kortól, míg megmozdult rajta az élet el­ső csirája. Ezután kél és jél milliárd év telt el a mai em­berig. .. Elképzelhető-e a Tejút­rendszerben 250 millió la­kott bolygó? Tény: e szám magában foglalja a galaxis létezése óta vagyis tiz-tizen- őt milliárd év alatt már ke­letkezett és elpusztult boly­górendszereket egyaránt. Henrie vannak a most létező clviíizációk csakúgy, mint amelyek most élik át a fej­lődés első fázisait, s élőlé­nyeik majd két-három mil­liárd év múlva érik el azt a korszakot, amelyben mi most járunk. Az előbbi nagy számot tehát rendkívüli mó­don csökkenti a kozmikus egyidejűség — bennünket csak azok a civilizációk ér­dekelhetnek, amelyek földi meghatározás szerint „most“ velünk együtt léteznek. S e- zek közül is csak azok. a- melyeknek értelmi képessé­ge a mlénkkél azonos: ép­pen csak keletkező vagy- bennünket messze megelőző civilizációkkal lehetetlen vagy nagyon nehéz lenne a kapcsolatteremtés. Ha mind­ezt figyelembe vesszük, a vizsgálatra érdemes bolygók száma alig néhány ezerre csökken, s még akkor is kö­zöttük tátong a végtelen tér: míg a rádióhullámon ezt áthidalják, ott az üzene­tet mégértik, válaszainak rá, s végül a jel. ideér, a Föl­dön több száz vagy több e- zer év telhet el. Nem érde­mes joglatkozni olyan civi­lizációk megcélzásával. a- melyek tőlünk — például 75 ezer fényévnyire vannak, hiszen 150 ezer év kellene míg az üzenet oda-vissza megjárja fantasztikus útját. Még a legközelebbi csillag, az Alja Céntauri és a Föld között is kilenc esztendő kell egy-egy jelváltáshoz. A rádiócsillagászat és több rokontudomány műve­lői szerint célravezetőbb a csillagok színképének ta­nulmányozása. Egy-egy szo­katlan részletből arra lehet következtetni, hogy a kivá­lasztott csillagról vagy boly­góról már régóta rádiójele­ket vagy lézerüzeneteket küldenek. S talán jobb len­ne valamely ilyen csillag­nak válaszolni, mint más partnerek után kutatni. Vé­gül a legolcsóbb módszer, a- melyet ma a tudomány vá­laszthat: haáalmas rádióan­tennákat fordítva az ég fe­lé, hallgatóznak a tudósok, a hasznos jeleket igyekez­nek kiszűrni a háttér zajá­ból. Lehetséges, hogy két, már régebben egymással társalgó civilizáció jelzéseit egyszer el is csípik, bár még ezután 'is rendkívül ne­héz lesz a Föld emberének^ bekapcsolódása ~ mondjuk Így — a galaktikus klubba. Gauser Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom