Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-18 / 47. szám

HETED! lar . ORSZÁGBÓL A csehszlovák külpolitika eredményei­ről számolt be november 11-én a Sző- vclséfd Oyíílcs mindkét kamarájának tanácskozásán Bohuslav Chnonpek kül­ügyminiszter. Beszédének leglényege­sebb vonása annak a ténynek a hang- súlyozása, hogy a csehszlovák külpoli­tika fáradhatatlanul a szocialista közös­ség országaival együtt a lehető legked­vezőbb nemzetközi feltételeket alakítja ki a fejlett szocinlístn társadalom építé­séhez. E politika tartalma elsősorban a szorialista országok egységének és fel- zárkózottságának további megszilárdítá­sa valamint a többi országgal folytatott egyenrangú és kölcsönös előnyös együtt­működés fejlesztése a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek további elmélyíté­se és érvenye.sílése, valamint az impe­rializmus agresszív erői és a nemzetkö­zi feszültség enyhítésének ellenségei el­len fnlyiatoM szüulelen harc. A békés távlatok egyre Inzlulnbbakká válnak, re­ális lehe.ffíség nlaknll ki, hogy elhárít­suk az lij \ iliigliábornt. véglegesen ki- küszöbölből jük a társadabim életéből — mondotta a k ül ügy miniszter. Foglalkozott HohiiKlav (.hiioiipek a helsinki biztonsági és egy ült működési konferencia sikereivel is. Most az a leg­fontosabb — bangsúlyozta a külügymi­niszter —, bogy a konferencia eredmé­nyei következetesen érvényesüljenek az élelbiMi. Ezek alapján kell fovábi» fej­lesztenünk kölcsönösen előnyös és e- gyenrangii politikai, gazdasági é.s kiil- tnrális egyfittműködésünket. Az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia eredményei tehát megteremtik a feltételeket az európai - államok együtt­működésének lényeges kibővítéséhez. Nemcsak politikai Irren, hanem a gaz­daság. tudomány, és technika, a kultú­ra, az iskolnügy. a környezetvédelem és a tájékoztatások torén is. Külügyminiszterünk hangsúlyozta azt a tényt is, iiogy külpolitikánk egyik kritériuma a politikai kapcsolatok. .íme- Ivek rendkívül gazdagok és sokoldalú­ak. Az idei év első tíz bónapjál»an U>hb magas szintű politikai kapcsolatot kö­töttünk, mint 1955—1ÜÜ7. évek alatt. 1972 óta további tizenegy álininmal kö­töttünk diplomáciai kapcsolatokat, és ma már az ENSZ 142 tagállama közül 109 országgal tartunk fenn kapcsolato­kat. 1972—1975-ben 025 kétoldalú szer­ződést kötöttünk, és csak az idén 4;9 sokoldalú megállapodást ratifikáltunk, illetve írtunk alá. Ezért a külügymi- niszle.r jogosan állapítballa meg, hogy országunk tekintélye a múltban soha­sem volt olyan, mint ma. Nemzetközi tekintélyünk és pozíciónk a világban állandóan szilárdul, aktívan részt ve­szünk az összes jelentős politikai kér­dés megoldásában. A szovjet-nyugatnémet viszony továb­bi kedvező alakulására jó hatással le­het Scheel nyugatnémet államfő múlt­heti moszkvai látogatása. A szovjet fő­város politikai köreiben hangsúlyozzák, hogy az NSZK változatlanul vezet a Szovjetunió tőkés partnereinek sorában, éi már a legnagyobb tőkés üzlettárs volt. A Pravda bangozfntta, hogy az e- gyültműködés fejlesztéséhez bizonnyal hozzájárul a mostani találkozó, mint a- hogy az enyhülés elmélyítéséhez is. Walter Scheel személyében egyébként először látogatott a Szovjetunióba nyu­gatnémet államfő, aki — mint a tár­gyalások alkalmával kozödt hivatalos é- letrajzbí'd is kitűnt — öt éven át kiil- üg>Tniniszlarként aktívan mozdította elő a szovjet-nyugatnémet közeledést. November 11-én hivatalosan is kikiál­tották Angola függetlenségét. Az ango­lai főváros városházán ünnepélyersen beiktatták hivatalába az Angolai Népi Köztársaság első elnökét, Agoslino Net­to Bzemélyéhen, aki eddig az Angolai Népi Felszabadftási Mozgalom (MPLA) elnöke volt. Az impenalista támogatást élvező FNLA Ambris kikötővárosban egyoldalúan bejelentette az Angolai De­mokratikus és Népi Köztársaság meg­alakulását. Ezért az ország súlyos hely­zetéből és megosztottságából fakadó problémákkal a jövőben is Bzámolni kell. HETED A kommunista és munkáspártok értekezletének évfordulójára A opmi'iOtkőz.i kommunista mnz- fCalom e^yik alap'elve szerint a nem­zetközi összefogstst azzal is szüntele­nül erősíteni kell. hogy időnként összehívják a pártok nemzetközi ér­tekezletét. így került sor a kommu­nista és munkáspártok 19.57-es, 1960­as, majd 1969-c* nagy moszkvai ta­nácskozásaira. Éppen ma 15 éve, november 11- én ült össze az egyik ilyen tanács­kozás. Visszatekintve ezekre a nagy jelentőségű tanácskozásokra, megál­lapítható: az (itt elfogadott nyilat­Egy év mérlege A SZISZ tvrdoiovcei (tardoskeddi) szervezete is megtartotta az évzáró taggs-űlést. Czimmermau József fő- heszámolója a fiatalok sokrétű mun­káját tükrözte. A láncmulatságokon és teaesteken kívül asztalitenisz-, futball- és láb- focitnmát tartottak vendégcsapatok részvételével. Már három éve tart a barátsác a SZISZ pozbai szerveze­tével. Közíis sportnapot rendeztek a két község fiataljai, összemérték e- rejiiket a különböző sportágakban. ;\z F,.xpedíció 30 mozgalomban is jó eredményeket értek cl., Ilészt vet­tek a felszabadulási ünnepségeken, felvonultak a járási és az országos arafóiinnepélycn. ,\ nyáron segítet­tek a szövetkezetben a termés be­takarításában, minden tag ledolgo­zott 12 brigádórál. ,.30 szabad év“ címmel szavalóver­senyt rendeztek a pionírok sz.ámn- ra. Tánccsoportot, labdanigócsapatnl é„s e.gy nyolctogii irodalmi színpadot al.akitotlak. Az irodalmi színpad tartalmas összeállítással mutatkozott be a közönségnek. knltúrcsoport minden jelentős évforduló megün­nepléséhez színes programmal járul hozzá. Jelenleg egy zenekar van a- lakiilófélben. Sajnos az ideológiai munkában nem érték el a kívánt eredménye­ket, az oktatás nem volt eléggé szín­vonalas. A helyi pártszers'ezet azxm- ban figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját, és már biztosította is az elkövetkezendő időszakra a lektoro­kat. .A If^közelebbi előadá.sokon a •SZISZ történetéről, a CSKP jelentő­ségéről és a fiatalok neveléséről lesz SZ(>. XV. pártkongresszus tiszteleté­re tett munkafelajánlás értéke meg­haladja a kétezer koronát. Vállal­ták a főutcán levő park gondozá­sát és az, elesett hősök emlékmű­vének a rendbe hozását. Tavasszal faluszépítés keretében rózsát és dísz­cserjéket ültetnek ki. Klubjukat sze­retnék vonzóbbá, még otthonosabbá tenni. A gyűlésen az aktív- tagokat ok­levéllel jutalmazták meg, és nj ve­zetőséget választottak, amelvmek a ..teje“ Szvetkó Zsuzsanna lett. 'hgl' kozalok, határozatok a nemzetközi kommunista mozgalom számára fel­becsülhetetlen értékű iránymutatást jelentettek, de pótolhniatlan segítsé­get adtak valamennyi más anliinipe- rialista erőnek is a békéért, a né­pek felszalsadiilásáért, az alkotó, te­remtő rendért vívott küzdeleinljen. Ha ma fellapozzuk a kommiinist., és munkáspártok 1960 novemberé­ben egyhangúlag elfogadott nyilatko­zatát, le kell szögezni, hogy alapve­tő megállapításai ma is helytállóak, nemcsak eligazodni segítenek a vi­lágpolitikában, hanem a kommunis­ta és munkáspártok számára harci útmutatásul is szolgálnak. Az 1960-as moszkvai nv-ilatkozat bevezetőjének leglényegesebb mon- daniv-alója: „Korunk fő jellegzetessé­ge. hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. .Az imperia- lizmiTS semmiféle erőlködése nem ál- líllfalja meg a történelem előreliala- dásál. A szocializmus teljes győzel­mét nem lehet fcllartóztalni“. Ha valaki végigpillant az 1960-as tanácskozás óta eltelt 1,5 esztendő nemzetközi eseményeinek króniká­ján, meg kell állapítania, hogy e- gyetlen lényeges nemzetközi prob­léma sem oldható meg a szocialista országok nékül. Ezt ma már a tőkés világ színié minden számottevő po­litikai v'czetöje tudja és vallja. A- bogy az 1060-as nyilatkozat bev'e- zelője mondja: ,..A világ küzdőterén mindinkább megnyilvánul a szocia­lizmus erőinek fölénye az imperia­lizmussal szemben, a béke erőinek fölénye a háború erőivel szemben“. .Aki arra gondol, hogy az elmúlt néhány esztendő a tőkés világban bonyolult és szinte alig megoldható problémák egész sorát hozta, még nagyobbra tudja értékelni a szocia­lista közösség gazdasági stabilitását. .Mert főleg a gazdasági fejlődé« az, amellyel a szoci.alisla tábor ludolyásl gyakorol a nemzetközi viszonyok a- lakulására. mint ahogy azt Lenin inegjövcnilöllc. Az 1900-as moszkvai értekezlet nyilatkozatában olvassuk: „.Amikor a világ két rendszerre oszlik, a nem­zetközi kapcsolatok egyetlen belyej é.s ésszerű elve a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé.ké,, egy­más mellett élesének elve. A békés egymá.s míHllelt élés politikája meg­felel valamennyi nép létérdekeinek, mindazoknak, akik nem akarnak ú- j.abb véres háborúkat, és tartós bé­kére törekednek.“ Afásfél évtized nem túlságosan bosszú idő a sdlágförténelem egészét tekintve, ám ha arra gondolunk, hogy az 1960-as moszkvai nyilatko­zat óta milyen változások történtek, éppen a szocialista közösség politi­kai, gazdasági, katonai hatalmának erősödése és a békés egymás mellett élés politikája térhódításának ered­ményeként, nem kevés pozitívumot sorolhatunk fel. A béke és szocializ­mus erői kitartó küzdelmének kö­szönhető, hogy véget ért az ameri­kai Imperializmus agresszív háború­ja Vietnamban, Ennek a másfél év­tizednek a szocialista külpolitikája harcolta ki az európai biztonsági és együltműködé.si értekezlet összehívá­sát, munkáját. Bonyolult kérdések e- gcsz sorát sikerült Helsinkiben és Genfbeii megoldani, Európa i a vi- lágbcke javára. P. L. Kiss Vendelt, a SZISZ okoíi) fekecsil alapszereezetének elnö­két a szöoetkezet bognármüheiyé- böl szólítom elő: derekán széles szíj, rajta szögtartó, kezében pe­dig fejsze. A hütöházak két és fél mázsás gyilmőlcsösládáít készítik, mert ilyen ládákban tárolják maid a Oun. Streda-i (dunaszerdnhelyt I járásban az almát. Néhányon desz­kát fűrészelnek, a többiek pedig szegelik a ládákat. Ez inkább ács-, mint asztalosmunka, de Kiss Ven­del tud finomabb, sót nagyon fi­nom munkákat ts végezni. Szabad Idejében fatányérokat, -vázákat, ékszertartókat, -csillárokat és más tárqyakat esztergályoz. Kiss Vendelről, az ifjúsági szer­vezet ekecsi alapszervezetének az elnökéről nem a járást bizottsá­gon, hanem a művelődési otthon- ‘ ban hallottam. Az otthon képző­művészeti szakelőadója, Rácz László mutatta először azokat az ízléses tárgyakat, amelyeket Kiss Vendel mint a képzművészeti szak­kör tagja készített. Kocsiba ülünk vele, és kihaj­tunk hozzájuk, hogy lássuk, ho­gyan is készülnek ezek a tárgyak, közben életéről, az ekecsi fiata­lokról és az ifjúsági szervezet munkájáról faggatom a huszon­négy éves elnököt. — A hajógyár asztalosmühelyé- ben tanultam a szakmát, a jaesz- tergdlyozást — mondja —, és egy ideig ott ts dolgoztam, de amikor megnősültem, soknak tűnt az uta­zás. Reggel öttől, este ötig, kicsit hosszú volt a nap. Sem otthon, sem a szervezetben nem tudtam kellően eleget tenni a kötelessé­geimnek. Az alakuláskor elvállal­tam a sportfeleWs feladatát, ké­sőbb elnökké választottak, s a fiatalok joggal elvárták, hogy e- leget tegyek a feladataimnak. A szervezetben sok fiatal cserélődik, de lehet velük dolgozni. Az idő­sebbek elmennek katonának, meg­nősülnek, a lányok férjhez men­nek, és jönnek az újabbak. Ok ts elvárják, hogy befogadjuk, segít­sük őket. Dísztároyakat esztergályoz fából stai .. ti Néhány dísztárgy, amely a kezét és képzelöerejét dicséri. Közben észre sem ■ vesszük és már meg is érkeztünk a családi házhoz, ahol jelenleg ők, meg egy másik fiatal család, a sógora és sógornője lakik még. — Eddig úgy volt, hogy mi ma­radunk itt a házban, közben kap­tunk a községtől telket, így most nagy munka vár rám — mondja, miközben bevezet a házba. Ott az­p^yí->r««<e'WjK^. •. Kiss Vendel, a SZISZ helyi szervezetének az elnöke tán összeszed néhány tányért, po­harat, vázát, ékszertartót és sor­ra megmutatja őket, én pedig cso­dálom, mert valóban szépek, ügyes és képzelet gazdag emberre vallanak. Később kérésünkre kive­zet a vályogfalú kamrába, élőké- szfti az esztergapadot és elindít­ja. A fa, amelyet befogott a va­sak közé. gyorsan pereg, s éles különböző vésői alatt máris ala­kul a váza. ~ A fa színe, évgyűrűinek az erezete adja - a készülő tárgy természetes díszét — magyarázza. ~~ Ha meg különösebb színezetűt, kontrasztosabb valamit^ képzelek el, akkor különböző siínű fákat, diót, mahagónit, nyárját ragasztok össze, és ebből esztergályozom ki az elképzelt tárgyat — s közben megmutatja, hogyan ts készíti, a különböző domborulatokat, mélye­déseket, hogyan finomítja a rész­leteket, hogyan ellenőrzi a kezé­vel az anyag megmunkálását, ho­gyan fényesíti. Végül csíkot éget az esztergapadba szorított, gyor­san pergő fára, és már kész ts a munka. Tíz, talán tizenöt perc, s az előbb még otromba fadarabot kecses vázává varázsolta. lAég a belsejét kellene ktvájni, és az e- gészet lakkozni, de ezt már nem várjuk meg. Foto: Németh Otkozben visszafelé ismét a szervezetről beszélgetünk, amely a napokban tartja az évzáró taggyű­lését. Az idén a SZlSZ-tagok fes­tették be a község összes korlát­ját, jól sikerük körzeti ifjúsági ta­lálkozóról ts számot adhatnak, rendszeresen működik a klubjuk, nyáron az aratás alatt, de később is megszólalt a helyt hangos hír­adó, filmeket vetítettek, szóra­koztak és természetesen együtt­működnek az Iskolával, — Felmerült, hogy az Iskolában ts alakítunk egy barkácsolókőrt. Két- vagy háromezer koronáért le­het venni kis esztergapadot, s a nagyobb gyerekeket könnyen meg lehet tanítani rajta dolgozni. Ké­sőbb már egyedül Is dolgozhatná­nak. Nyolcvanhét tagja van a szer­vezetünknek, és az idén, velem e- gyütt többen ts vállalták, hogy se­gítenek az iskola piontrszerveze- íének. Tulajdonképpen a saját u- tánpótlásunkat, a szervezet ké­sőbbi tagjait nevelnénk, ha seat- tenénk az Iskolának. ‘Ez pedig biz­tosan megtérülne, hiszen később már ismerősök, sőt barátok közé jönnének a fiatalok. (Németh István T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom