Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-11 / 46. szám

7 Bizonyítani szeretnék a tt aVONAlÄBAN II. A nagy generáció A három említett renilezAn hlvOi nagy is fontos srerepet ;it- izottalc még azoh a művészek, akik aktívan és egyén! hangft al­kotásokkal Járultak hozzá a szovjet film művészi érlelóaéséhez, és sajátos formanyelvének kialakulásához. Ebbe a csoportba taíto- ilk Ivan Plrjev, aki 1929-ben rendezte első önilie filmjét. A szov­jet fllmvigjáték megalapltöjának tartják. Legnagyobb sikerét az 1941-ben forgatott A pásztor csökja című zenés bohézattal és a kolhozéletből merített Vidám vásárral érte el. Olvasóink bizonyára emlékeznek még Dosztojevszkij Félkegyelműjének filmváltozatára, melyet Plrjev 19S8-ban készített. Ha maga a film nem Üti Is meg a művészt mércét, bizonyára emlékezetüiikben őrizzük Júlia Bori szóvá remek színészi alakításét. Plrjavet továbbra Is vonzotta Dosztojevszkij világa. Luchino Visconti filmrendező után 1959-ben vállalkozott a Fehér éjszakák hagyományos megfilmesítésére. A nagy nemzedék egyik legjellegzetesebb egyénisége a nemrég elhunyt Mihail Komm, aki Elzensteln tanítványa volt. 1934-ben al­kotta első filmjét, Maupassant Gömböc című novellája alapján. A mű érdekességének tartjuk, hogy Jóllehet abban az Időben a világ filmrendezőinek többsége már a hangosfilm t^bnlkáját alkalmaz­ta. Romm a Gömböcöt néma változatban készítette el. A recdez-5 tudatosan választotta ezt a módszert: képeivel olyan drámai fe­szültséget teremtett, melyet hangosfilmben nem Is sikerült volna elérnie. Leninről szőlő filmek sorából magasan kiemelkedik Romm két filmje, a Lenin októbere és a Lenin 1918-ban. Lenin szerepét a rendező _Borisz Scsukcslnra bízta, akinek színészi alakításáról számtalan tanulmány született. Az Egy év kilenc napja c. filmet Romm 196I-b9ft készítette el. Hamleti problémát dolgozott le! benne modern hangon, de aktív cselekvő Hamletiéi. Egy mai szov­jet atomtudós életének .kilenc epizódját mutatja be. A két fő­szereplő; AlekszeJ Batalov és InnokentylJ SzmoktunovszklJ, különö sen az utóbbi — színészi telitalálat. E film hatalmas sikere után egy régi híradókból összeállított dokumentamfllmet készített, me­lyet nélunk Hétköznapi fasizmus címmel vetítettek, A kiválasz­tott képanyagot Romm művészien használta fel. A film szövegét saját maga Irta és mondta el, nagyqn egyszerű és közvetlen han­gon. Mlhall Romm hosszú évekig működött mint tanár, 6 bocsá­totta szárnyra a mai szovjet film legjelentősebb fiatal rendezőit, A harmincas években lett Ismert Mark Donszkoj, az egyik leg­tehetségesebb szovjet filmrendező. Hírnevét Gorkij önéletrajzi tri­lógiájának megfilmesítésével szerezte. A mű középpontjában a hős emberré válása, öntudatra ébredése áll. Donszkoj utánozhatatlan realitással teremtette meg a gorktjl világot és az 6 életrajzából ismert figurákat. A rendező ezután több fWmet készített, de Gor­kij világához nemegyszer visszatért. így jött létre .Az anya és később a Foma Gorgyejev. Donszkoj filmre vitte Nylkolaj Osztrov- szklj Ismert regényét, Az acélt megedzik-et. Az európai ellenállási mozgalom legművészibb dokumentumainak egyike a Szivárvány c. filmje. JullJ Rajzman a Lett SZSZK népművésze Is színészként került először kapcsolatba a filmmel. Később forgatókönyveket Irt, majd asszisztensként működött j. Protazonov mellett. Rajzman filme- sftette meg először Solohov Feltört ugar c. művét A második világháború alatt Donszkojhoz hasonlóan néhány nagyszarű doku­mentumfilmest forgatott. Nálunk la sikerrel játszották az Arany- cslilag lovagját (Bondarcsuk első színészi szerepelnek egyike.j, A komrounl.stát, ée a mai fiatalok érzelmi életét tapintatosan be- Biutatö Hátha mégis szerelem c. fiümet. Grlgorlj AlekszandrCv sokáig volt Elzensteln asszisztense és társrendezője. Zenés fllmkomédlálban a groteszk szituációk és a különc típusok Iránti szsretetéról tett tanúbizonyságot. Eleó ön­álló rendezésein még az amerikai groteszk bohózatok hatásét é rezzük. A Volga, Volga c. filmjének világszerte óriási siker* volt. Alekszandrov legismertebb, legelismertebb műve azonban a hu­manista mondanlvalőjfl Cirkusz, melyben ugyanúgy, mint alöző filmjeiben, felesége Ljubov Orlova játszotta a főszerepet. Mihail Kalatozov nevét a nagyközönség a Szállnak a darvak c. film bemutatása után Ismerte meg. noha előtte már tíznél la több filmet forgatott. A Szállnak a darvakhoz fűződik Tatjana Szamoj lova felfedezése Is, akire a rendező a női főszerepet bízta. A film világsikert aratott, és a cannes-I lllmfesztlváloo 1858-ban nagydljat nyert. Nagy várakozás előzte meg Az el nem küldött levél c. filmjét, mely a neves színészgárda szerepeltetése ellenére (Szamojlova, Szmoktunovszklj és a közben tragikusan elhunyt Ur banszklj) sem érte el az előző film sikerét. Legutóbb a JAgszlge: foglyai c. kétrészes színes filmjét láttuk sok hazái és külföldi művész felvonultatásával. Szergej jutkevlcs 1928-ban tűnt fel A csipke című fllmszatlrijá- vai. Jutkevlcs sokoldalú művész, több fllmelméletl könyv és tanul­mány szerzője, mint színházi rendező működik, amellett kiváló dokumentum-, báb- és rajzfilmek rendezőjeként Is ismert. NélnnJc legnagyobb sikerét az Othello c. színes filmje aratta, melyben a címszerepet Bondarcsukra osztotta. jutkevíccsel és Trauberggel alapította meg Grlgorlj Koafneev 1922-ben a FEKSZ avantgardista csoportot. Legjelentősebb műve a Maxlm-trüógla, mélyet egyben a realista filmművészet első si­kereként tartanak szémoh. Harmadik alkotói szakaszéban fantá ziáját fóleg a klasszikus művek izgatják. így született meg ^ Don Quijote (Nylkolaj Cserkaszovval a címszerepben), továbbá a világ­hírű Hamlet-füm (Szmoktunovszkljt Koztncav az Egy év kilenc napja film megtekintése után kérte fel a főszerepre) és leg­utóbb 8 világhírű Lear Irlrály. Szergej Geraszímov rendező arról Ismert, hogy műveibéti leg­főképpen mai. akutálls problémákat feszeget, habár n»m egv ál- kotásában nyúlt történelmi témához. Az Ifjú gárdát Fagyeiev r« génye nyomán a második világháború után készJtette. A Karlovy Vary-1 túmfeszttválon annak Idején nagydljat nyert Solohov Csen­des Don regénvének színes, háromrészes rilmíeldolgozésával. Msl témá'u ,A tónál című filmjét nemrégen matatták be. Ebben tz alkotásában Is aktuális kérdésekre keres választ. Jelenleg a Szi­bériában letelepült fiatal mérnökök életéről-gonőjáíröl készít fll- met. Menszátor Magdolna, a Ma­dách Színház út tagja az idén uégezte el a Színház- és Ftlm- művészeti Főiskolát. így beszél önmagáról, pályakezdéséről: — Nem akartam mindig szí­nésznő lenni. A gimnáziumi é- vek alatt azonban egyre job­ban megtetszett ez a hivatás, ugyanis amatőrként már ját­szottam színjátszó csoportban, majd később tagja lejtem. a Belvárost Irodalmi Színpadnak. Legnagyobb meglepetésemre el­ső próbálkozásra jelvettek a lőiskclára. Négy év mámora következett, hiszen ttí kaptam eddigi legkedvesebb szerepei­met: Csehov Cseresznyéskertjé- ben, llellman Régimódi idtékai- ban és Brecht Mahaqannyjá- ban. Magas, karcsú, barna hajú. Márványszerű arca. Ide-oda vll- :anó szeme, s természetesen megjelenése miatt drámai al­katként tartják számon, km til­takozik eUene. — Szeretnék (^játszani min­dent és mindenkit. Be .szeret-'í. ném bizonyítani, hogy massze--^ repkörök betöltésére is alkal-<j mais vágyóig. í A sikerré!, á színész és a közönség kapcsolatával még főiskolás korában megismer­kedett. Kezdődött a Hetvenes évekkel, melyben Bessenyei Ferenc oldalán játszott nagy sikerrel. A hazai, közönség Na­tasaként Ismerte meg a Dunai hajós című filmben. Természetesen a tévé sem maradt el. Hogy némaszerep­ben is lehet művészit produ­kálni, bizonyította a Mozgó­fényképekben. Ezt követte az Ida, majd a Bach .Amstedtban című téüéfilm. Vágyairól faggatom, s ő így válaszol: — Nincsenek különös vá­gyaim, szerepálmaim Ügy ér­tem, sokat kell még tanulnom, hiszen kezdetén vagyok, de a kisebb szerepek után türelmet­lenül várom a lehetőségeket. — Legújabb szerepel? — Dobay Péter: Anyám című tévéfilmjében egy apácából lett munkáslányt alakítok, a szín­házban a Mátyás király háza­sít című darabban a mágnes- menyasszonyi játszom, továbbá szerepet kaptam Sütő .András: Csillag a máglyán című mü­vében is. .Az utóbbi időben' pe­dig egyre többe; szinkronizá­lok. Érdemes lesz a nevét meg­jegyezni, hiszen a legnagyobb, ígéretek közé tartozik. Szabó László A CSENDES DON ALKOTÓJA (BESZÉLGETÉS SZEEGEI GERASZIMOWAL) Szsígej Göraszimev nevét tedjes jogLgaJ említhetjük ^ BlMít* stein, Pudovlcln vagy Dovzsemko. az egykori túlághírü szov­jet {ilmrendeeök neve meUeít. Méltó követője nagy elődeinelu .Alkotásai, mint az Ifjú Gárda vagy a Csendes Don a filiiunö» ítészét klasszikus gyöngyszemei közé tartoznak. Féleségével az ismert tílmszlnésznövel; Tamari Makarovával mint peda­gógusok is egész nemzedéket neveltek már a szovjet tUmmö- vészetnek. • Mennyire vett részt Solohov a Csendes Don film-oákioza’ táhák elkészítésében? — Rendkívül aktívan dolgozott ■ a forgatás kOlönféie fázi­saiban. Nemcsak a forgatókönyv résületelnek elkészítésében vett részt, de még e színészeket is közösein válogattuk le. A legemlékezetesebb számomra talán az az út volt. amelyet a filmmel együtt tettünk meg Vesenszkájába, Solohov. falujá­ba, ahol az ősbemutatót tartottuk. Rosztovig rendes repülővel leliotett utazni, de onnan ■ egészen kis gépekkel meotlink to­vább. Három napig tartott az út, mert mindenütt, ahol leszá-E- tunk, a kozákok nagy ünnepségekkel fogadtak bemKinkst, s így jutottunk el Vesenszkájába. • Hány országban vetítették a Csendes Dont? — Őszintén szólva, nem is tudom megmondani. Azt tudom, hogy számomra Is meglepetésként, a legnagyobb visszhangra s skandináv országokban talált. Svédországban például két évig tartották a mozik műsorán. .Amerikában az év legjobb külföldi filmje címet kapta. Belgiumban a világkiállítás Idején mutatták be. és ott is díjat kapott, japánban szintén nagy sikere volt. • Visszaemlékezéseit nem írta még meg? — Élet — film — viták címmel megjelent már egy köte­tem, amely az Ojságiró elkészítéséig tartalmazza a sseflntem legérdekesebb emlékeimet. Írtam egy könyvet a rendezés el­méleti kérdéseiről, amely várhatóan egy év múlva lát nap­világot, s vagy tireaiöt évvel ezelőtt a filmművészetről egv kísébb könyvem Jelent meg. Geraszimov terveiről szóivá elmondta, hogv háromrésze» tévéfilmet forgat Stendhal Vörös és feketéjéből. A tele már kész van. Julién Soréit egy még főiskolás tanítvány játssza, és a többiek, például Bjelohvosztyikova — játszott már Ge- raszímov korábbi filmjeiben is — és Natasa Bondarcsuk u- gyancsak tanítványa volt (Natasa egyébként a neves szovjet rendező leánya). Szeretne még filmet készíteni I. Péter cár­ról és egy Bortszov nevű szovjet mérnök elképzeléseiről. aW .Amerika és Európa összekötéhé-t tervezte a 70 Itllométer szé- ' les Behring-szorosnál. (ács) S emmi sem biztos, csak a halál, tartja a régi mon- tiás, ám nem tudni, hogy uűkor juh el az óra. Az is bi­zonytalan, hogyan következik be a vég, icrmészeloa v.agy termé­szetellenes haiallal-e (pl. szeren­csétlenség, öngyilkosság 'agy gyilkosság következményeként;. fia gyilkosság történt, ott van az ismeretlenség homályában a gyil­kos is, a balesetnek, ha nem tá- ,volítjuk el az okait, mások életét is veszélyeztetjük, csak az ön- gyilkosság hátterében nem áll ott az igazságszolgáltatás. Sok­szor a gyilkosság szinte a meg­tévesztésig hasonlít az egyén é- letének önkezével való kioltásá­ra. Épp ezért a tettes igyekszik is ennek a látszatát kelteni. Az eset kivizsgálásakor általában a törvényszéki orsos véleménye a mérvadó. RS'dddel a második világhábo­rú után történt. Innsbruckhoz közel egy erdőben az együk bo­rókafenyőről anyagból font kötél lógott. -A kötél alatt fűvel és mo­hával benőtt széthullott csontváz feküdt, mellette rozsdás balta. .A koponyán látott árkokból öngyil­kosságra gyanakodtak: az illető először bedugta fejét a hurokba, majd baltacsapásokkal elkébítot- (a magát, s amikor eszméletét vesztette, a kötél a nyakára szo- nílf. .A helyszínre hívott orvos a- zonban más ■ v-é1eményen volt, ft- zért a tetem maradványait el­küldték Innsbnickba a Törvény­széki Orvostudományi Intézetbe, innen a következő szakvéleményt adták: ,,.A homlokon több éles baltaütés nyomát találni, ez a- zonban aránylag elég könnyű sé­rülés ah)mz. hogy előidézhette volna a férfi halálét. .A felületes és párhuzamos nyomokból arra lehet következtetni, hogy az e­gyén sajátkezűleg követte el S- ket. feltételezhető tehát, hogy ön­gyilkossági kísérlettel állunk szemben. A holttest még az osz­lás alatt is a kötélen lógott, a hurkon levő bőr- és szakállma- radványokból következtetni erre. Vagyis a halált nem » baltaüté­sek idézték elő, hanem a kötél. Az egyén saját ingéből hasított csíkokból font kötél ugyancsak azt bizonyítja. hogy önkezével vetett véget életének. Erre a tet­tére bizony-ára úgy- került sor, hogy az erdő félreeső zugában fejszével próbálta halálát előidéz­ni, de a sorozatos ütések ellenére sem sikerült neki, az öngyilkos­ság más módja után kutatott. Mi­vel előzőleg felakaszlásra nem gondolt nem is hozott magával kötelet, úgy-hogy ingéből volt kénytelen fonni.“-A törvény-széki orvosok tehát minden kétséget kizáróan bebizo- ny-ították, hogy az illető öngyil­kosságot követett el. Hogyan következik be a halál, ha valaki felakasztja magát? .A hurok egyre erősödő szorítása el­zárja a nyaki ütőereket, amelyek az oxigéndús vért továbbítják az agyba, de a vénákat is..amelyek az elhasznált vért szállítják on­nan. Hogy ez hekövetkezzAk 3Ú kg-os nyomásra, illetve húzásra van szükség. Hellentnann professzor Kie.lhen rámutatott arra, hogy pár má­sodpercen belül eszméletét veszí­ti az ember, ha agya nem kap oxigént. Ezért ha valaki fela­kasztja magát, önmegmanfése le­hetetlen, hiszen túl gyorsan ön­kívületbe esik. Ez. azonban még nem egyenlő a halállaL ,Az agy­őt percig képes úgy nélkülömi az oxigént, hogy sejtjei tartósan megkárosodnának. Utána már az újraélesztés lehetetlen, jóllehet arra is volt már példa,' hogy ez az igyekezet 15 perc után is si­kerrel járt. Csafcliogy a kivételek erősítik a szabályt. Sidney Smith professzor felhív­ta rá a figyelmet, hogy- sokan tévesen azt hiszik, hogy a kopo- ny-a súlyos sérülése ntán azon­nal megszűnik a tudatos cselek­vés állapota, majd bekövetkezik a vég is. Ha ezt fenntartás nej- kül elfogadjuk, igenbamar téves vágányra terelődhet a ki-vizsgá- lás. Egy szabadúszó úr, amikor es­te nem tért vissza a panzióba, ahol lakott, senki sem figyelt fel rá, mert máskor is megtörtént, hogy éjszakára is távol maradt. Reggel fél nyolc körül mutatko­zott csak. .Az arca merő vér volt. de mégis arra kérte a tulajdonos­nőt, ne csapjon lármát. hiszen csak egy kisebh haleeet érte, s ezzel felvonult a szobájába. .Ami­kor hosszabb ideig nem mutatko­>ott a tulajdonosnő felment hoz­zá. .A férfi a padlón feküdt esz­méletlenül. -A kórházban mégnú- élőtt magához tért volna, meg­halt. .A boncolásnál Sidney Smith megállapította, hogy a férfi fe­jét lövés érte. A golyó az alsó állkapocs alatt hatolt a fejbe, fel­fele haladva erősen szétrnncsolta az agyvelőt és a bal homlokcson­ton keresztül távozott. .A fegyver lövéskor közvetlen az állkapocs alá volt helyezve, ami öngy-ilkos- ságra vall. , .A bűnügyi rendőrség üvlzsgál- t* a tett színhelyét. Az egyik lu­gasban a pádon megtalálták a fegys-ert, a pad alatt a vértó­csát, és a lugas tetején ott volt a golyófúrU lyuk. Mivel reggel hatkor havazott, a ny omokból ar­ra következtettek, hogy az eset korábban történt, l'tána a férfi még üldögélt egy kicsit a pádon, majd a parkon végighaladva visszatért a panzióba, és mind­ezt az után a borzalmas agysé­rülés után tette. Érdekes esetről ad hírt 1951- hen a Revue Internationale de Police Criminelle. Egy hetven- é\es asszony úgy próbált véget vetni éleiének, hogy kalapáccsal egy 8 cm-es szöget vert tarkójá­nál a fejébe. Ezután három na­pig volt meg eszméletnél: tett- -vett. végezte házimunkáját. Csak azután határozta el magát, hogy mégis elmegy' orvoshoz. Mivel magányosan. emberektől távol élt, T4 kilométer! kellett niegten- oie gyalog a kórházig. Még az­nap meghalt az intézetben. Ha az asszonyt odahaza talál­ják hal'-a. ilyen szöggel a fejé­ben. senki sem mondta volna, hogy- nem gyilkosság áldozata volt. a tettes után viszont hiába kutatott '-olna a rendőrség . id A Kleopátra forgatása i- fiején, még 1964-ben kezdő­dött a két főhős. Lit Taylor és Richard Burton románca, amely aztán házassággal !>égzödcftt. Tíz évi együtt- élés után Jó egy éve elvál­tak. S tálán rájöttek, hogy sem egymással, de egymás néHeill sem, mert a naspok- ban a 43 éves ttz és a 49 éves Richard Ismét házas­ságot kötött egymással. Váljék egészségükre... A televízió rombotfa a lél- kl harmóniát — áUapította meg két ausztrálktt tüdős. Fred imergy és felesége. Merrelyn. „Aki gyakran nézi a té­vét, asszoctális típus lesz, elkülönül környezetétől. .A televízió ezen kívül elvonja az embert az alvástól, s e- miatt ingerlékenyebb. ‘ Ax utóbbi megáUaptiás a ml teisvíziónkra afi^a vo- nafkoztk, mert ez trik-ábh al­vásra ingerel. A írmkfurti reptSőtér l­gazgatósága statiszttkát kö­zölt azokról a cikkekről, a- melyéket az utasok a repü­lőtéren vagy a gépen felej­tettek. Az első helyen az e- sernyők szerepéitek, ami nem meglepő. A második helyre azonban általános rl- képedésrg a jegygyűrűk ke­rültek. -Erről a revillötér i- gazgatásóga a következő magyarázatot adta a frank- fiater Allgemeine Zeitmg tudósítójának: ,,Vizs0lataink kiderítet­ték: ha az átlagos férfiutas egy kiHönősen cstno.s légl- kisassz-onnyál taíálkozik, hajlamos arra, hogy jegy- cyürűjét lehúzza' az ujfáról, hogy egy esetleges kalaríd esélyeit növelje. A nagy iz­galomban előfordul, hogy 'az utas a zsebe mellé teszt a gyűrűt.’ Vajon hogyan magyaráz­zák meg a jegygyűrű eltű­nését otthon? Bobby Orr-, a kanadai pro- flhoki, első számú szupe-- sztárja me.sélte bnmagáröl: — Szelíd. galoMblelkű embet vagyok. Behúzok e- gyet az ellenfél centerénél;, aztán a palánk mellé vonu­lok. és onnan figyelem a vlsszaíaszttö tömegvereke­déseket. fpl -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom