Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-11 / 46. szám

V (V,-A Jagelló Egyetem főépülete, a Collegium novum }a m ▼«ndéglétó oretég nyelvét. han*ni arról is. hogy esek a fia­talok meglsmorlk egy nemxet. nép Mókásait, mentalitását, jel legzeteeséfftit. knltúráját. Igaz, sokat foglalkoznak az ájságok. rádió és a tv ezekkel az álla­mokkal. aokat fordítanak Irodai mnkból, átfogó képet azonban cMk az kaphat, aki ismeri az a- dott nemzet nyelvét, és élt abban az országban. Csehszlovákiából mlntezv 4500 fiatal tanul a Sznvjetnnló, Ma- gyarorazág. Bulgária, az \DK. Rn mánia és Lengyelország fóisko Iáin. egyetemein. Legtöbben. 3500-an a Szovjetnnlóhan. Lengyelországban kb. 250 fiatal tanul három nagy egyetemi köz pontban: Gdfniában. Varsóban és Krakkóban. Mindhárom helyen narvon fó SZISZ-alapszervezet *niíkndik. Mi sem bizonvftja ezt «ohhan. minthogy az 1973—74-es évben a lengyelországi SZISZ szervezeteket hirdették ki a leg- iobb külföldön működő szervoze- teknek. KOlönöseo a krakkói tű­nik ki tevékenységével. Sokrétű munkával Ünnepelték meg hazánk felszabadnlósának 30. évfordulóiát. A politikai-neve lő munkát a SZISZ KB által ki dolgozott terv szerint végezték — magas színvonalon. Mivel a külföldi szervezetek tagjai hazán- k&t képviselik feladataik közé tartozik a CSSZSZK méltó repre- zentálása —, kOlfinds figyelmet a muvésiottórtéoéazak oranybá nyája. A X. századtól számítva minden művészeti Irányzat, mely Közép'Enrópát érintette, megta lálható Krakkóban.** Kint tanuló diákjaink élve ezzel a szerencsés körülménnyel, csoportokat alkot tak. és a Jagelló Egyetem művé szfrttörténész. vagy tudományos történelem szakos diákjainak ve xetésével ismerkednek a város nevezetességeivel, egy-egy művé sieti Irányzat jellemző vonásával KŐztndott tény. hogy Lengyel- ország színházi -és filmművészete nagyon magas színvonalú. A SZlSZ-sservezet tagjai az ebbal e redo lehetőséget sem mulasztják el. színházba. moziba járnak. EgT'^87 alóadás után Összejönnek és nemcsak a látott müvet vitat ják meg, hanem a színművészeti főiskola és a lengyel filológia hallgatóinak segítségével betekln lenek a drámafrás, a próbák, a müvek realizálásának knliss;(atit kaiba is. így elérik azt. hogy szinte valamennyi diák tudomá nyos alaposságú véleményt tnd mondani a látott műről. Kultúrális tevékenységünket az öntevékeny munka teszi teljessé A szervezet tagjainak lehetősé gUk nyílik arra. hogy az Iskolá ben tanultakat a gyakorlatban is elmélyítsék. Például nyolc cseh szlovákiai diák tannl a Szépmű­vészeti Főiskolán, tgy a külön­böző kiállítások szervezése nem okozhat gondot. Tavaly ezek a A krakkói SZISZ-alapszervezetek tevékenységéről Olvasóink biztosan tudják azt. hogy a szocialista államok kötöt­tek agy olyan kulturális egyez méayt, amely lehetővé teszi, hogy ezeknek az országoknak a fiataltal tanulmányútra menjenek •gymásboz, sót azt is. hogy né hány száz fiatal a barát! orszá gok főiskoláin vagy egyetemein ▼ágezze tanulmányait. Nehéz len ne felsorolni mindazokat az eló nyöket. melyeket ez az egyez­mény biztosít, mert nemcsak ar rói van szó, hogy jó szakembe reket. mérnököket, orvosokat, mű vészeket kap áliamank. akik a kUIföldÖB szeidfett tapasztalatokat idehaza hasznosítják: nemcsak arról van szó. hogy a külföldön tanuló diák tökéletesen elsajátít­szentelnek a kulturális és propa ganda tevékenységnek, s a krak­kóiak éppen ezen a téren tűn tek ki a többiek közűi. Krakkó Lengyelország egyik leg­szebb városa, tele történelmi ne­vezetességgel. Nemrég Itt járt egy francia művészettörténész, és így nyilatkozott Lengyelország egykori fővárosáról: ..Ez a város Ki tud többet József Attiláról ? CI.MC VERSENYÜNK ERTEKELF.SE 0) Ifjúság szerkesztőségé nek tagjaiból alakult bíráló bi­zottság (Strasser Gvörgy főszer kasztö. Balta György és Tóth E- lemér) értékelte a beérkezett megfejiéseket. A megfejtések szá­ma. sajnos, most föval kevesebb volt, mint az előző versenyeink alkalmával- Mindössze 163 olva- .sónk küldte be megfejtésé^. de ebből csak 127 válasz bizonyult jónak. A kevés megfejtő annál Is meglepőbb, merf a közelmúltban megejtett felmérésünk szerint na­gyon sok olvasónk várja és 1 géuylt az Ilyen jellegű, szórako­zást és a tanulást összekapcsoló versenyeket. Az aránylag keve­sebb megfejtés nyilván a nyári szünidőnek tudható be, ezért az elkövetkezőkben versenyeinket ügy szervezzük majd, hogy az 1- lyen „kieséseket" elkerüljük. Re­méljük azonban, hogy fiatal ol­vasóink Így Is hasznosnak talál­ták a versenyt, és az elkövetke­zőkben még nagyobb lelkesedés­sel vesznek részt hasonló szelte ml vetélkedőkben. A versenyben összesen 25 kér­désre kellett a résztvevőknek vá­laszolniuk. A helyes válaszok a következők: I. lőzsef Jolán: A város pere­mén 2. Öcsödre 3. A Nyugatban 4. Szépség koldusa. Szeged 5. Fiatal életek Indulója 8. Szépség koldusa 1922, .\em én kiáltok 1924, Nincsen apam, se anyám 1929, Döntsd a tőkét, ne siránkozz 1931, Külvárosi éj 1932, Medvetánc 1934, Nagyon fáj 1935 7. Bevezető (az 1927-ben Irt versekhez) 8. Szegényember szeretője. Aki szegény, az a legszegényebb, 9. Ringató 10. Favágó 11. Ady emlékezate 12. Babits Mihály 13. Berek Kati és a Halmos-Sebő együttes 14. Mondd, mit érlel... — Döntsd a tőkét, ne siránkozz 15. Hidas Antal, Illés Béla, Ma­darász Emil, Zalka Máté. Barta Sándor stb. 18. Tudod, hogy nincs bocsánat 17. Invokáclé, Kedvesem bete­gen, Azt mondják, Karóval Jöttél, Talán eltűnők hirtelen. Rossz vágy, Te a lelkek összesége, Ká- sásodlk a víz stb 18. Az Idézet egy népdalból való. melyet József Attila a Medvetánc című kötete mottójául Idézett kis­sé módosítva. 19. Babits Mihályhoz — Magad emésztő 20. 1933—34-ben József Attila é lettársa volt. 193U-ban Ismerked­tek meg, a munkásmozgalomban való közös munka hozta őket ösz- sze. Szavalömüvész volt. sokat szavalta a költő verselt stb. 21. Eszmélet 22. Nagyon fá) 23. Két hexameter 24. Szép Sző 25. Flóra 1—5, Flórának. En ki emberként.... Száradok, törődöm. Ha nem leszel.... Ha nem szó rltsz... stb. Sorsolással az elábbiak nyerték e 200—200 koronás k6nyv|utal mat: 1. Gál Jenő, 98B 01 Flfakovo Mlynská 77. okr. Luéenec 2. Bemáth Judit, 040 03 Koáice 1, SchönherzoTá D—8 3. Bőd Sándor, 980 03 Simonov- ca 123, okr. Kim. Sobote 4. Varga Júlia, 982 81 Gemer 12, okr. Kim. Sobota 5. Bablcz Margit. 946 51 Nesva- dy Vtl. 12, okr. Komárno. A nyerteseknek gratulálunk. A könyveket postán küldjük el. (-4-) hallgatók ismeretterjeszló két kl- állflást rendeztek, melyekkel a szabad Csehszlovákia 30 évét mu­tatták be lengyel kollégáiknak. Mindkét kiállításnak nagy vnlt a visszhangja. Mégis a legérdeke­sebb talán az a kiállítás volt, me­lyet a SZISZ-szervezet nyitott a csehszlovák knltúra hete alatt, a Fiatal Művészek Házában. A ki­állítás anyagát a szépművészatl tölsknlán tanuló diákok munkái képezlék. ex pedig Igen nagy se­gítség, hiszen agy főiskolásnak nem minden nap adódik kiállítá­si lehetősége. Hasonló Jellegű volt a cseh. a szlovák és a csehszlovákiai len­gyel kSltészet estje is. melyeket egy-egy szinmüvészeti főiskolát végző diák állitott össze és adott aló. Az Ilyen műsoros estekre meghívják az egyetemen cseh- és szlovák nyelvet hallgatókat, vala­mint ax ott előadó professzoro­kat. i a műsor ntán nlbeszélgat- nek a csehszlovák Irodalom tej- lódésérol, a világirodalamban el­foglalt helyéról, és összehasonlít­ják a lengyel Irndalommal. amely Igazán rangos helyen áll a vi­lágirodalomban. hiszen két \ó bel-dljBs trója Is van. Természetnsen a krakkói szer­vezetnek Is vannak gondjai, ne­hézségei. A legnagyobb gondot a helyiséghiány okozza, pedig Krak­kónak több mint ütvén száz fé­rőhelynél nagyabb klubja van. Czakhogy Lsngyelorzzágban na­gyon elterjedt éz igen szinvona- las a kinbmozgalom. Da orról majd legközelebb számolok be. Neszmárl Sándor, Krakkó GEORGIJ TOVSZTONOGOV: A színház hivatása fi. Túl egyszerű lett újítói hír­névre szert tenni. Kiválasztanak egy szlndara bot; BZ lehet új dráma Is, de még jobb, ha klasszikus mű. Áttanulmányozzák — amúgy kutyafuttában — a mű eddigi színre vitelének történetét. Ezután feje tetejére állítják a drámaíró mondanivalóját (e- zért kényelmesebb elhunyt Irő müvéhez nyúlni — 6 már nem tudja bepanaszolni az embert). Utána megkonstruálják az elő­adást. A legfőbb célkitűzés: ,,ne olyan legyen, mint ami­lyen a Művész Színházban volt". A tekintélyrombolásra aztán számtalan lehetőség nyí­lik, különösen, ha a színház pénztára legalább olyan gaz­dag, mint a rendezd fantáziá- 1» A nézők többségének nem tetszik az előadás. De lesznek olyanok, akik dicsérik: ,,Mi lyen friss! Milyen szokatlan!" És a színház elérte célját: a produkció vitát váltott ki. A rendező ezek után nyugodtan hajthatja álomra fejét: el­nyerte az úttörőknek járó ba­bérkoszorút. Félreértések elkerülése vé­gett sietve leszögezem: nem nézem rossz szemmel a vi­tatható művészi alkotásokat, s nem ellenzem a művészi vi­tákat. Épp ellenkezőleg — he- lye.slem őket, de csupán ak­kor, ha a ..vltathatéság" nem az alkotó teltünésvágyénak. hanem a lényeget érintő, sa­játos felfogásának eredménye. A színészek azonnal megér­zik. ha a rendezőt a munka során a magamiitogatás, és nem az igazság megragadásá­nak, felmutatásának szándéka vezérli. És bármilyen ügyesen és mutatősan van összetákol­va egy előadás, a néző Is fel­fedezi, eiöbb-utőbb az alkotói gondolat hiányát. Nagy gon­dolat nélkül nem születhet művészi alkotás, a hamis esz me pedig nem pótolhatja a gondolatokat. Hogy vannak ilyen Irányza tok. az nem csupán azért ag­gasztó. mert károsan hatnak, és tönkretehetik tehetséges emberek sorsát ás Ízlését. A fo veszélyük másban rejlik: a szuper-divatos (azaz álpole­mikus) müvek néha kérdéses­sé teszik az esztétikái krité­riumokat, s az ember már nem Is tudja, mihez tartsa ma­gát. Ha nyíltan elveti, nem hajlandé kompromisszumra, maradinak nyllvánltjék. s nem csupán annak nyilvánít­ják. hanom furcsa mód azza Is válik. Kisen az igazán te­hetséges szerző a maradlság ellen lázad (ezt mindig szlv- vel-lélekkel támogatni kíván­juk). és Járatlan ösvényeket keres, s ha ezek tévútra vit­ték — minit mondani szokás az már más lapra tarto­zik. Ha viszont az ember el­hallgatja kételyeit, akkor ön­nön lelkiismerete s az objek­tív Igazság ellen vét. Így te­hát megoldhatalan dilemma elé kerül: így se Jó, meg úgy S« jó. Persze nem Is lehet egyszerre két ura: szolgálni A szovjet művészek alapvető kérdésekben azonos nézeteket vallanak, s azonos Ideoléglal álláspontot foglalnak el. F. közös hit a szocialista reallz mus, nem deklaráció, hanem valóban pártos alkotó munka Amikor a művészi sokrétűség­lek, a különböző műfajok és stílusok felvirágoztatásának, a sajátos alkotó egyéniség ki­fejlődésének Igényét hangoz­tatjuk, nincs jogunk, hogy feladjuk azokat az olvl alapo­kat, amelyekre a hazai reális ta művészet épült és épülni fog. Az egyéni klfejezöeszkő zökröl folyó vitánk semmi képp sem fogható le! szemé lyeskedésnek, és nőm fajulhat viszállyá. Ojítás nélkül minden ha­gyomány halott. De mai mü vészi tudásunk csak azon a.a pulhat. amit az előttünk lárő nemzedékek felhalmoztak. Fe leslages újra feltedeznünk a spanyolviaszt. Ostobaság és itlopazarlás, ha mellőzzük mindazt, amit mások már fel­fedeztek, elértek, meghödftot ■ tak, megértettek, s minden al­kalommal a nullpontról Indu­lunk el. Abból az előadásból, ahol a rendező egyeduralkodó zsar­nok. Blvész az oxigén, az az éltető forrás, amelyből az e- rosz, majd később a szovjet szfnház minden Időben erOt merített. Az ú) kifelezőeszkő zök alkalmazása, s a modern rendezés valamennyi módszere hamis és hatástalan, ha nem a színészen alapul. I’ajnn ml ért kísérik bemtitatölnkat oly nagy figyelemmel, érdeklő­déssel külföldi kollégáink? Mert a legjobb előadásokban a rendezői elgondolást és annak színpadi megvalósulását — még a legeredetibb és legszí­nesebb koncepciót Is — ..meg- emeli" a színészek szenvedé­lye. közéletlsége. pszlcholögial elmélyültsége. A magam gyakorlatából vett példákra hivatkozom. .Ne­héz megítélnem a Léningrádi Gorkij Nagy Drámai Színház helyét a mai színművésretben. de meggyőződésem: sem A fé‘ kegyelmű, sem pedig Az ész bajjal lár előadásai nem vív­tak volna ki olyan nagy elis­merést, ha nem olyan khá- 16, érző és gondolkodó egyé­niségek látszottak volna ben­nük, mint Krill Lavrov, Jes' genyl) Lebenyev, Innokentyl) Szmoktunovszktj, Szerge) lur- szkll és mások —, akik az e- löadásoknak nemcsak szerep­lői, hanem társrendezői Is vol­tak. Manapság a rendezők Igye­keznek távol tartan! magu­kat Sztanylszlavszkljtöl. Vlsz- sza-vlsszatérő reagálás ez ar­ra. hogy egy Időben, a körül­mények hatására az orosz szfnház nagy reformátorának zseniális tanítását dogmává merevítették (egyébként ezen a tanításon alapul a világ ha­ladó színházművészete, s per­sze a filmművészet sem fejt lődhet nélküle). (Folytatjuk) ele Az idegen szavak gátszakítása A nyelvújítás óta sok felesleges Idegen szótól szabadult meg a niugyar nyelv. Belső keletkezésű, tehát magyar szavak szorították ki fokozatosan őket, és foglalták el a holyüket a nyelvhasználatban. A redakcló (szerkesztőség), píAnum (terv), univerzitás (egyetem), promóció (avatás, oklevélátüdás, diplomakiosztás), legitimáció (Igazolvány, igazolás), recltácló (szavalat. Irodalmi szöveg előadása) szavukkal már úgyszólván csak az idegen szavak szőtárá- ban találkozik a magyarországi magyar, másokkal, mint pl. az argumentum (érv), appltkáció (alkalmazás), rea­lizáció (megvalósítás), produktivitás (termelékenység) stb. meg esetleg a szakmai nyelvekben. Nem fgy a csehszlová­kiai magyarl A mi szókészletünknek egyre aktívabb ele­meivé kezdenek válni ezek a felesleges Idegen szavak. Könnyen megtalálhatjuk ennek a jelenségnek az okát is. .A szlovák nyelv elég sok idegen szót használ. Különö­sen a szakmai szók és kifejezések között sok az idegen elem. .A szlovák nyelv révén megismerik ezeket a szava­kat a magyar dolgozók is. S mivel a magyar nyelvben Is számos Idegen szóval találkoznak, válogatás nélkül veszik át amazokat is. Nem szlovák szó. hanem latin vagy görög eredetű, gondolják, s nyugodt lelkiismerettel gyarapítják velük szókincsüket. Egyikük-másikuk még a műveltség je­lének is tartja az Idegen szavak ismeretét és használatát. Sót némelyek még arra Is ügyelnek, hogy az idegen szó­nak ne a szlovákos, hanem — kiejtésben, de néha Írásban is — az eredeti alakját használják, nehogy ezzel is vétse nek a magyar nyelv Idegenszó-használatl elvei ellen. Arra persze nemigen gondolnak, hogy a szókincsükbe így be került idegen elemek nagy részének magyar megfelelője is van, s a magyar nyelv ezeket használja. A nyelvi tekintetben kevésbé tájékozottak ellenbeai még arra sem gondolnak, hogy az idegen szót legalább úgy . ejtsék és írják, ahogyan a magyar nyelvben a hasonló típusú Idegen szavak ejtése és írása szokásos. Gépiesen veszik át a szlovák nyelvből szlovákos alakban az idegen elemeket, s a magyar megfelelőről tudomást sem véve. ezekkel jelölik a csupán számukra új fogalmakat. Pl. » szerkesztőséget reáakcia, a tervet plán, a termelékeny!»* get produktivita, az érvet argument néven Ismerik stb. Ml a teendő ebben a bonyolult helyzetben? Hiába ad­nánk azt a tanácsot, hogy csak azokat az idegon szavakat használjuk, amelyeknek nincs njagyar megfelelőjük, s eze­ket Is a magyar nyelvben megszokott formában, mert a magyar megfelelők felkutatása — különösen a nyelvi te­kintetben tájékozatlanabb dolgozóknak — nem megy má­ról holnapra. Idót és türelmet Igényel ez a munka, hiszen előbb az Idegen szónak az eredeti, illetve a magyarban használt alakját kell megtalántuk ahhoz, hogy felkutassák a magyar megfelelőt. Az alábbiakban ebben szeretnénk nekik segítséget nyújtani, arra is gondolva, hogy talán kevésbé kirívó hibának minősül majd, ha — a magyar meg­felelők felmutatásáig — az idegen szónak nem a szlo­vákos, hanem az eredeti. Illetve a magyarban szokásos a- lakját használják. Erre az alakjára pedig csak akkor tu­dunk a szlovákos alakból eredményesen következtetni, ha tudjuk, milyen elvek szerint módosítja a szlovák nyelv az idegen szavakat. 1. A latin eredetű szavak -ló végződését -la végződésre változtatja minden esetben. A ratifikáció tehát ratifikácia, a kapituláció kapitulácla, a rehabilttáció rehabtlttácia, a transjúzió íransfuzia, a televízió televízió alakban haszná­latos a szlovákban. Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a szlovák nyelv minden -la végződésű Idegen sza­vát -tó végződésűvé kell visszaalakítanunk. Ez a fenti szavak esetében így is van, de nem lehet kizárólagosan alkalmazni ezt a szabályt. A latinban Is akad néhány -la végződésű szó, medyet a magyar Is ezzel a végződéssel használ. pJ.: konferencia, evidencia, tendencia, szentencia 9tb. Sokan abba a hibába esnek, hogy ezekben is a Szlo­vákia -ia végződést látják, s túlbuzgóságukban konferen- cid-ra, evldenc/Ö-ra, tendencíö-ra, szentencfö-ra „magyaro­sítják“, Illetve „latlnositják“ őket. Még magyarosabbá tehetjük a visszaalakítható -ia végző­désű szavak közül azokat, amelyeknek a magyarban Igei alapszavuk lehet (pl. ratifikál) és a főnévi alak (ratifiká­ció) Is cselekvést fejez ki, ha ehhez az igei alapszóhoz a magyar -ás, -és képzőt illesztjük. Pl. ratifikál-ás Icapitu- lál-ás, rehabtlitái-ás, stb. Természetesen a transfúzla és a teieoízia alak esetében ez a lehetőség nem áll fenn, ez tehát csak tremszfúzió-ra. Illetve televízió-ra változtatható. 2. A szlovák nyelv a latin eredetű szavak ns végződése helyett -ni végződést használ. A transparent, agent, di- uerzant, docent stb. szavak így alakíthatók vissza: transz­parens, ágens, dluerzáns, docens stb. 3. A latin -as, -ius, -um végződést elhagyja a szlovák. A proletariát, typ, delegát stb. szavakhoz tehát az -as végződést hozzá kell tennünk: proletariátus, típus, delegá­tus; a funkcionár szóhoz ts -ius járul: funkcionárius, 'az argument, dokument, mondát, pakt, diktál stb. szavakat pedig az -um teszi eredetivé: argumentum, dokumentum, mandátum, paktum, diktátum stb. 4. A latin eredetű -ás végű szavak -a végződést kapnak a slzovákban, tehát az univerzita, mentalita stb. eredeti alakja ez: univerzitás, mentalitás stb. 5. A hosszú (kettőzött) mássalhangzókat megrövidíti a szlovák nyelv. A komisia, tehát a komisszió, az aplikácia a* applikálás, az •aparZtf, az apparátus, a kolektivizácia a kollektivizálás, a profesor meg a professzor alakban is­mert a magyarban. A fenti tanácsok természetesen nem terjednek ki a szlovákosított idegen szavak fajtájának vlsszalakltásara. csak a legfontosabb típusokét soroltuk fel. Azt sem min­dig könnyű megállapítani magából a szlovákos végződésű alakból, hogy eredetileg milyen végződésű volt a szó,' ha legalább egy kicsit nem tájékozott az érdeklődő az idegen szavak világában. Mert pl. az -nt végűek a 2. pont sze rillt általában az -ns végű latin eredetű szavaknak felel nek meg (docent: docenst, viszont a 3 pontba soroltak között Is talállunk olyan -nt végűeket, amelyeknek végzó dését nem helyettesltlietjük -ns végződéssé), hanem -um végződéssel kell a szóalakokat kiegészítenünk [argument, argumentum!, mert ezt hagyta el mellőle a szlovák nyelv. Á problémának a végleges megoldása természetasen mégiscsak az, hogy igyekezzünk fokozatosan megismerni az idegen szavak létező magyar megfelelőit, s azokat használjuk, és csak az igazán nélkülözhetetleneket tan- suk meg a magyarban is használt alaiejukban. JAKAB Isiuán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom