Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-04 / 45. szám

*ém AZ OLIMPIAI BAJNOK RDSORAN ÉS A GÓLKIRÁLY FARAGÓ NYIUTKOZIK LAPüPAK A vízilabdázók BEK-Je elíutott az Blödöntökig. örvendetes, hogy a kitűnő Budapesti Vasas, a ma­gyar bajnok mellett országunk legjobb klubcsapata, a CH Koálce Is továbbjutott. Világhírű sporto­lókkal nem mindennap találkozik az ember. Rusorán Pétert, a ma­gyar bajnok edzőjét, Tokié olim­piai bajnokát és Faragé Tamás világbajnokot, a vízilabda NB I Idei gélklrályát kértük meg, áll­janak néhány percig rendelkezé- sitokre. A két neves sportember szívesen nyilatkozott az 0] Iljú- ságnak. A Vasas csapatát, csakúgy, mint a tavalyi bajnok DSC-I is, jobbá­ra egyetemisták alkotják. Milyen Faragó Tamas világbajnok. az edző helyzete, ha tőiskolásbk- kal dolgozik? — Mindenkivel lehet sikert el­érni, csak emberi mödon kell ve­le foglalkozni. Teljesítményük az­tán nagyban függ az egyének sportlnrelllgenclájátöl. Mi a véleménye a bioritmus­ról? — Én hiszek a bioritmus léte­zésében! Az embereknél évenként, hónaponként, hetenként, sőt na­ponként blorltmusváltozások fi­gyelhetők meg. Ezeket én Is fi­gyelem játékosaimnál, és aszerint adagolom az edzések terhelését, aszerint Időzítem a formát. Jövőre olimpia lesz Montreal­ban. Kik alkotják az olimpia! ke­retet, hányán tagjai e keretnek csapata játékosai közül, és mit tesz ön azért, hogy minél jobban felkészítse fiait? — Az olimpiai keret összetéte­le még nem Ismeretes. A váloga­tottban három játékosom van. Fa­ragé, Csapé és Görgényl. Remé­lem. még többen ts bekerülnek a legjobbak közé. A felkészülési terven most dolgozunk. Mint a világ egyik legjobb kinbcsapatának edzője, mit ajánl a osehszlovák vízilabdasportnak? — Először Is köszönöm a meg­tisztelő jelzőt. A kérdés érdekes, sokat lehetne réla beszélni. Én ú,gy látom, hogy Csehszlováklá- ,ban a. foci és a hoki a legnép­szerűbb, és ennek megfelelően ez a két sportág élvezi a le.gnagyobb támogatást. Ezt kellene viszont tenni a vizllabdázással is. Köz­ponti szervezéssel — mivel uszo­dákban. anyagiakban Itt sincs hiány — jobb színvonalat el le­hetne érni. Szomszédos ország va­gyunk, megfigyeltem, hogy az em­berek mentalitása Itt Is, ott Is, hasonló, a vfzllabdázás tehát ép- penűgy megfelelne Itt Is. mint nálunk. Központi Irányítással. szakedzők bevonásával öt-tíz év alatt fel lehetne hozni a cseh­szlovák csapatot. A ml sportá­gunkban ugyanis egyik napról a másikra nem lehet az élvonalba törni! A mai csehszlovák váloga­tott Európa legjobb tíz együttese közé tartozik. Véleményem sze­rint egy Ilyen nagyszerű sportá­gért érdemes áldozatokat hozni, vállalni a kezdeti kudarcokat. A- lapos, sokirányú, tudományos szintű munkával fel lehetne e- melnl válogatottjukat! Faragó Tamás huszonhárom é- ves, nős, állatorvosnak készül. I- deje zömét az edzések és a ta­nulás köti le, ami még marad, azt a családjának., szentelt. X X z Véleményed szerint mi volt az oka annak, hogy a magyar vízi­labdázók nem tudták megvédeni világelsőségüket Caliban? — Eddig minden világversenyen tudott valami újat nyújtani az e- gyüttes, amivel meglepte ellen­felét. így volt ez Caliban Is. a döntő mérkőzést kivéve, amelyre — véleményem szerint ^ hibás, taktikával álltunk kt. A régi va­riációkat erőltettük, csapatunk nem volt egységes, és Idősebbek is lettünk. Azelőtt nagy volt a versengés, a helyért Is meg kel­lett küzdenünk, Caliban viszont csak az eredményért viaskodtunk. Hiányzott a régi atmoszféra. Fel­hozhatnám még mentségül a szo­katlan szálláskörülményeket, az ellátást. Ezenkívül Itt van a bí­rókérdés. Nem hiszem, hogy mindegyik bíró becsületes és tár­gyilagos. Játékunk egyre Inkább Peter Badara, a CH Koáice és a | csehszlovák válogatott erőssége. Kladek László, felvétele! !| a kézilabdázáshoz hasonlít, egyre fontosabb szerepe van benne a bírónak, éppen ezért Montreal e- lőtt nem vagyok optimista. Ha újra születnél, a yízilabdá- zást választanád? — Ha erős lábam ' lenne, akkor a labdarúgást vagy a jégkoron­got. Egyszer Balezót megkérdez­ték, mit csinálna, ha focista len­ne. Ű azt válaszolta, hogy napi négy órát futna és kőt órát fo­cizna. Véleményem szerint kis te­hetséggel, de óriási Intenzitású edzéssel (az erőnlét megszerzésé­hez elég egy-két év) európai szintű labdarúgó válhat az em­berből 1 Ifj. Margité János DUNAI ANTAL A KISFÁDON Fibingerová újabb vetélytársnője? A csehszlovák motorkerékpár és gumiabroncs világmárka! Dunai Antal — ismerős név a magyar labdarúgásban. Volt gól­király, volt európai ezüstcipös, volt országos válogatott. Az utób­bi Időben kevesebbet hallani róla, de még Így Is a leggyorsabb magyar csatárok közé tartozik az Újpesti Dózsa „öregje“. Várhldl Pál edző fiatalítani akar. Időnként be-beteszl még Antit is, de nam titok, hogy egyre kevesebb alkalmat kap az egykori gólki­rály, egyre többet ül majd a klspadon. Mit szél vajon a dolgok Ilyen alakulásához Dunai II? Én még együtt játszottam Várhídlval, aki nemcsak jó futballista volt, hanem megfontolt ember is. Most edzőként Is Ilyen. Ha egy­szer a klspadra ültet, ültessen, persze nem nagyon ujjongok az ötletért, de megértem, fiatalítani akar. Pedig az összjátékban, a góllövésben és a gyorsaságban még mindig állom a sarat, leg­feljebb a fiatalok többet tudnak futni. Ha nem lettek volna sérü­léseim, talán előbbre tartanék. Két évet vettek el pályafutásom­ból ezek a balesetek. Voltam a csontkovácsnál Is, de 5 kuruzsló módjára, nevetséges eszközökkel akart gyógyítani... Együtt sze­repeltem annak Idején Göröcs Tltlvel... Mennyi szellemesség volt a játékban! Egészen megbénultunk, amikor elment. Szeretem a Dózsát, érzem a gondoskodásukat. Edzőként Is itt szeretnék ma- radnil Gödön van egy kis telke, azt mondja, lábteniszpályát épít, s oda hívja majd a kiöregedett játékosokat, mert végleg abbahagyni szinte lehetetlen. XXX A román női atlétika betört az európai élvonalba, ezt eredmé­nyeivel Is Igazolta Idén a válogatott csapat. Azt már megszok­tuk, hogy egy-egy egyéniség felbukkan Romániában, gerely- és dlsrkoszvetésben vllégcsúcstartét Is tisztelhetünk az ország at- létanöl között. Az olimpia előtt egyre-másra bukkannak fel az ismeretlenség­ből a tehetségek. Román kislány volt az a Comaneci Is, aki már tizenöt esztendős korában Eurőpa-bajnokságot nyert szertorná­ban. Most viszont azt Jelentik a sajtóirodák, hogy a női súlylö­késben. Helena Fibingerová számában jelentkezett egy nem min­dennapinak ígérkező romániai tehetség — Mthaela Logbin. Mlhaeláröl tavaly még semmit sem tudtunk. Idén viszont a vi­lág legjobb tíz sűlylökönöje közé került 19,15 méteres teljesít­ményével. Ha meggondoljuk, hogy 1974-ben még tizenhét méterre sem repült kezéből a súlygolyö, akkor el kell Ismernünk, hogy a 170 cm magas, 70 kllős lány az év egyik nagy felfedezettje. Mint általában a vllágnagyságok, Mlhaela Is egészen véletlenül került az atlétikát szeretők közé. Roman nevű városka a szülő­földje, itt tűnt fel egy éles szemű szakembernek a nyurga, jö al­katú fiatal tizennégy éves lány. ötpröbázőt akartak belőle nevel­ni, futott, súlyt lökött, távolba ugrott, aztán beiratkozott a test­nevelésire. Itt került az egyik legnevesebb romániai atlétikai szak­ember, Nagy A. keze ügyébe. A gerelyvető-speclalista a jövő baj­nokát látta Mlhaelábaa, aki egy Időre búcsút mondott a dobékör- nek. Könyöke azonban nem bírta ezt a fajta megterhelést, és Mi- haela visszatért a sűlylökéshez. Rövidesen a válogatott tagja lett,. I ö volt a másodember, tizenhat méteres eredményével nem volt sok’ esélye a fiatal lágynak az élmezőnyben. Aztán jött egy na­gyon kemény, nagyon alapos téli alapozó munka. Nagy edzővel, és az új Idény, az olimpia előtti utolsó év első versenye azt | jelezte, lesznek Itt még jobb dobások Is. A tizennyolc méteren felüli dobás után kezdett először az ollm- j piára gondolni. Az évet véglgedzatte és versenyezte, bebizonyí­totta, hogy remek aitlétanő vált belőle. Ogy fest, hogy a fiatal Mlhaela Loghln személyében újabb rettegett ellenfél jelentkezett \ a női súlylökésben, s az olimpiai esélyek váratlanul Románia, felé Is vetnek reménységsugarakat. Megszoktuk, hogy a csehszlovák terep-motorkerékpározók a vi­lág legjobbjai. A tavalyi és tavalyelőtti ,,hatnaposon“ elsők let- ■ tek, és ezzel bebizonyították, hogy nemcsak versenyzőink kitűnőek, ; hanem gépeink Is. Maälta, Válek és társai ugyanis Jawa-motor- kerékpárokon, Barum-gumlkkal verték meg az' olasz, NDK- . és | NSZK-bell ellenfeleiket. A tavaly! nagyszerű sikernek köszönhető, hogy a közvélemény 1 ezúttal Is remek helytállást várt a trophy-teamtöl. Tavaly és az­előtt elsők voltunk? Most sem adhatjuk alább, volt az általános | vélemény. Annál nagyobb volt aztán a meglepetésünk, amikor a Man szlge- j téröl érkező sajtóhírek arról számoltak be, hogy motorosaink a harmadik, sőt a hatodik helyen állnak. Végeredményben a hato­dik helyen végeztünk, és' ez tavalyhoz viszonyítva bizony érlásl [ visszaesés. •’ . Akt sportolt valamikor. ]öl tudja, mennyi összetevője van egy- egy sikernek. A ml trophy-téamunk ezúttal hadilábon állt a sze- | rencsével. Válek összeütközött egy gépkocsival — a verseny Ide­jén a közüti forgalom rendesen zajlik —, Maälta pedig előbb ér- | kezelt egy ellenőrző állomásra, ezért rosszul bélyegezték be köny­vébe az érkezés Idejét. Egyszóval: a csehszlovák 'Csapat a tizen- i három Induló együttes között a hatodik helyen végzett. Az Idei sportslker tehát elmaradt. Annál nagyobb öröm vlszopt ^ az, hogy a Jawa-motorkerékpárok és Barum-gumlabroncsok Iránt | tovább növekedett az érdeklődés. Csapatunkon kívül Jawa-gépeken I versenyzett még Lengyelország, Anglia és Kanada csapata, és ez i olyan óriási siker, amilyennel a világ egyik cége sem dicseked­het! (ys) (S A SPAMAD yiAN? lei SPORTMESl IANACSA Múlt heti számunkban közöltük Kiéri László sportmes­ter írásának első részét. Hangsúlyoztuk benne, hogy most. röviddel a spartakiád után szinte eszményinek tartjuk » kultitrizmus ötszörös csehszlovák bajnokának tanácsait. Az első részben a sportmester azt állította, hogy sportágában a siker ötven százaléka a rendszeres, kalóriadús étkezésen múlik. Az írás második, befejező részéi most adjuk közre. —o— Akaraterő nélkül az ember semmire sem viszi. Még az étkezés rendszerességéhez is szükséges bizonyos akaraterő, az életmód betartásához, az edzések végzéséhez pedig egye­nesen nélkülözhetetlen. Edzés — egyszerű fogalom, mégis rendkivüi bonyolulttá válik, ha tudatosítjuk azt, hogy minden ember máskép­pen viseli el a megterhelést. Más intenzitással edz az egyik, mással a másik sportoló. Az együk kisebb súlyokkal tomá- szik, a másik nagyobbakkal, az egyik rövidebb szüneteket tart a sorozatok között, a másik hosszabbakat. Elterjedt nézet, hogy ki-ki a saját edzője, hiszen mindenki magát ismeri legjobban. Van benne valami, de okv etlen meg sze­retném jegyezni, hogy az első esztendőkben nélkülözhetet­len a jó szakember segítsége. .Ikík nem egyesületekben tor- nászgatnafc, hanem otthon, azoknak az cilzó'i űtasításokat a szakkönyvek pótolják. Szerencsém volt, hogy dr. .Bacinsky személyében a legjobb liazai szakember irányított az első lépésektől kezdve. Nem akarom az, ő edzésmódszeréit is­mertetni, ha viszont az olvasók közül valakit érdekel, ho­gyan (kezdje el a testépitést, nagyon szív-esen segítünk ne­ki. ha ír fKulturistirk-f- oddiel T.T VSS Koäice, Eotrov sad). P-n csúcsformám korában naponta 21-24 tonna súlyú va­sat emeltem, és 1968-tól 1973-ig mindössze bárom napot hagytam ki, azok is ünnepek voltak. ,A szülök és a környezet segítsége, megértése. Kiegészítő sportágak. A kulturizmus nehéz sportág, de nagyon szép. Ezt azok az újságíró barátaim is elismerik, akik hogy sportágamat mélyebben megismerjék, maguk is edzésbe álltak. Nemcsak a testet, a lelket is, tehát az ember akaratát, önfegyelmét is megerösiti. Az celzé.sek rendszere.ssógéliez nagy segítsé­get nyújthat maga a környezet és a versenyzőtársak. Saját Kiéri valób an mimlenl nn'gteít sporlagáérl. l.d/.ő- i-s gv'U- rólanfolyauiol v'égzelt, és lií'is/.ke apja kél egészséges iker­testvérnek, a csehszlovák knllnristasport legfrissebb után­pótlásának. Kolár Péter felv. tapasztalataimból kiindulva tudom, hogy évről évre nehe­zebb volt országos elsőségemet megvédeni, és ha nincse­nek megértő és szerelő szüleim meg testvéreim, nem jut­hattam volna el a sporlmesleri címig. Ismerek olyan ver­senyzőt is, akinek éppen a szülők lámogatiisa hiánvrik. ezért nem tud előbbre lépni. Nincs meg a nyugalma, nincs meg az anyagi feltétele sem. Sokat köszönlielek a versenv- zőtársaknak is. Széles, Béres, Csinger. Major, Petro. Riiiák. Smolka, Trska hol a .súlyokat segített ..feladni'", hol olaj­jal kent le, és ezek az apróságok is fontos részei voltak sikereimnek. Kedves fiatal olvasók, nem vérbeli újságírói munkát tet­tem az asztalra, de szolgáljon mentségemül, hogy nem va­gyok újságiró. Igyekeztem saját szavaimmal átadni tapasz­talataimat. Mindenkinek segítek, aki személyesen vagy le­vélben hozzám fordul, és akiben a sportolás egy szikránv-i szeretetet felfedezem. Búcsúzóul még annyit, hogy sókan kérdezik tőlem az utóbbi időben, verseny-zek-e. Sajnos, a bal vnllam .sérülékeny, nem tudok olyan erősségű és ter­helésű munkát végezni az edzőteremben, mint kellene, de így sem adom fel a harcot. Ha meggyógyulok, újból ne­kivágok, ha pedig nem, akkor majd a fiaim. Józ.sika és Lacika lépnek az örökömbe. Egyszer talán nekik sikerül be­fejezni azt, amit én elkezdtem 1968-ban, Imszoriöt éves k.'- romban. Kiéri László Václav Jezek szövetségi ka­pitány szereti a labdarúgást, a válogatott keretbe a legjob­bakat igyekszik meghívni, ez persze nem mindig valósul meg elképzelései szerint. Kísérletezett például a tipi­kusan átlagos képességű tepVi- cei Koubekkel. a balbátvéd posztjának gondját azonbar- nem sikerült megoldania. Min­den jel árrá mutal, hogy Gőgh Kálmán desz az eszmé­nyi inegnldás. Knapp a „gürijjő“. ar ütni* só síp?7Ói|? küzdő meg­Nugvot feili'nlöU ni!?ólerhnikáia, pimtosabbak leltek ál.'idücai. Uid a­zonlxin várallan kal s/aiciilní rsalárl-'u K^y 'lóder. IVllák ko igazi nlk‘»tól< a páí\áo. Knapp C5ak igazi hareos. Iv’p P, ].ß.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom