Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-11-04 / 45. szám

ÍSZÜIETÉSI StlYA: 1200 GRAMM! 1. Megszületik egy gyerek, és pus zta létezése boldogságot hint szülei közé. Talán csak a gye­rekről lehet elmondani teljes bi- zons Sággal, hogy a boldogság ve­lejárója. .Megtörténik az is. hogy ezt az érzést bizonytalanság váltja fel. Pélriánl olyankor, amikor az új­szülött súlya nem éri el a 2500 grammot. Ebben az esetben rend­szerint koraszülésrol beszélünk. A koraszülések száma nemcsak ha­zánkban emelkedik, — a szülések 4-5 százaléka, Bratislavában í) százaléka — hanem az egész vi­lágon. Okairól, a koraszülöttek é- ielképességéről, a róluk való gon­doskodásról beszélgettünk a bra- tislavai Bezrní ntcai kórház ko­raszülöttosztályának dolgozóival. Az osztály't 10 évvel ezelőtt hozták létre. Öt kórteremből áll. Naponta 2-,‘l olyan újszülöttet vesznek fel. akik pár évvel eze­lőtt legfeljebb egy éves korukig éllek volna. Az osztályt kezdet­től fogva Mikulás Rusiíák dok­tor vezeti. A szülők aggódó, nem­egyszer kétségbeesett arccal tekin­getnek be a tenyérnyi kis abla­kocskán a folyosóra. Nem látnak semmit, csak nyüzjigést, de elé­gedetten távoznak: ahol ennyi fe­hér köpenyes orvosságszagú em­ber sürög-forog, olt a mi kisba­bánknak nem történhetik baja. Ebben a pillanatban válik bol­dogságuk tartóssá. Már nem fél­nek. sok és nővérek hónapokon át ha­dakoztak a gyermek életéért, •^gyakrabban légzési és szívmű­ködési zavarok miatt alszik ki egy-egy éietecske. Pár hónappal ezelőtt egy kislány tizennégy na­pig feküdt eszméletlenül a kór­házban. Negyvenöt éves anyuká­ja már nem számított terhesség­re, és az első hónapokban nyu­godtan szedte a májbántalmaira előírt orvosságot. De nemcsak azt. hanem Algenát, Dinylt és Alna- gont — kilószámra. .Mutatják egy kisfiú fényképét is: amikor meg­született. mindössze 850 grammot nyomott. Ma már iskolába jár. baba testileg és 'szellemileg fel­készül az önállóságra, arra, hogy megéljen az anya testén kívül is. koraszülött csecsemő^ ettől az időtől van megfosztva. De tér­jünk vissza a kérdéséhez.. Minden koraszülött gyerek hatéves ko­ráig marad a felügyeletünk alatt. Rendszeresen ellenőrizzük súly- gyarapodásukat, észbeli felfogó- és reakcióképességüket, mindent, mindent. Tapasztalamink közül csak egyet ragadok ki: A ,,mi‘‘ gyerekeink inegmagyarázliat.atlan okoknál fogva gyepgédebbek. ér­zékenyebbek és intelligensebbek mint a kilenc hónapra születet­tek. 3. 4. Miért és mikor áll be koraszü­lés? 1. A koraszUlés közvetlen oko­zója maga a kismama is lehet. .Megbetegszik, de nem megy or­voshoz. hanem saját belátása sze­rint fogyasztja a máskor bevált orvoaságokat. 2. Koraszüléssel kell számolni akkor is. ha a graviditást sok évi meddőség előzte meg. 3. A kismamák munkahelyi vagy otthoni megterhelése, a mértéktelen dohányzás, alkohol- fogyasztás is okozhat koraszülést. 4. Első gyereküket váró fiatal­asszonyoknál is beállhat koraszü­lés, amit a terhesség ideje alatti zavarok szoktak előrejelezni. Érdekel bennünket, hogy van- nak-e következményei a koraszü­, Éva nővér az osztály megnyi­tása óta itt dolgozik. Ha a nagy esetckről kell beszélni, mindenki csak a száját tátja. — .Méghogy nincs teje! Egy i- lyen hatalmas .asszonynak! Na, mutassa csak! És ahogy megfogja a termetes asszonyság mellbimbóját, szinte spriccel belőle a tej. — Na látja, így kell azt csinál­ni. Beszélgetünk. — Először az anyukákat nyug­tatjuk meg, hiszen rájuk n.agy szükségük van az újszülöttnek. •Az any'atej életben maradásuk és életképességük fokozásának alap­feltétele. Ha nem segít a szép szó. drasztikus módszerekhez to­2. Mftiyik gyerek koraszülött? Ha a szülés b törhesse^ 28-36. hete között következik bo. kora- sziilésröl bcszY'tünk. A 28. hél <*• lötli szülés az éretlen szülés va«?y vetélés. A terhessép 36. hete iit/hi is születhetnek olyan csecsemők, ■kik fejlellenek. tehát az élethez szükséges szerveik valamelyike egyáltalán nem. vagy csak hiá­nyosan működik. Súlyuk rend­szerint nem éri el a 2500 gram­mot.^ Ezek a csecsemők is Rus- Aák doktor osztályára kerülnek. Az ..ideális koraszülött“-nek nincsenek Iégz<*si vagy emé.szlési zavarai, és a vérét sem kell ki­cserélni. Ha súlytryarapodása e- gyenletcs. akkor 5-7 napon belül elhagyhatja a kórházai. Bizonyosan nagyszerű ered­mény az. amelyről az oszlály dol­gozói beszámolnak. engemet még­is megráz: —- Minden hét gyerekből ha­tot vissz.aadunk az életnek ... Sokáig nem tudok másra gon­dolni, csak arra a he.^ulikre. Szá­molom a kórlerem ágyacskáit — öt. Holnap hoznak egy új g>'e- rekel. ez összesen hal. Azt hi­szem. itt törölni kellene a lictes számot. Már megtörtént, hogy az orvo­fiaim testsúlya 1100 és 1200 gfíimm volt. .Azóta már' szépen gyarapodtak, van elég tejem, de még mindig nem szoktam meg a gondolatot, hogy egyszerre két pi- anyukája vagyok. Vég­telenül boldögitó érzés ez. Romanko sárga, mint a ba­rack, Martin rózsaszínű. Csak e- gyikük kapta meg a ma már ve­szélytelen újszülött-sárgaságot. Itt kék fénnyel gyógyítják. Ezzel megmentik a ver hatvan száza­lékát. Külünbeu évente vagy száz-százhúsz vérátömlesztést vé­geznek. Átellenben az inkubáto- ros szoba. Ide szigorúan tilos a belépés. — Mit gondol, mibe kerül egy inkubátor? — Nem tudom. — Száznegyvenezer devizakoro­na. Etetés, pelenkázás — liáromó- ránkent. Naponta kétszer mérés, egyszer fürdetés, háromnaponként gége, szem- és szív\'izsgáiat. Az üvegfalon át nézem, mit művel­nek a nővérek a gyerekekkel. Villámgyorsan tiszta pelenkát dugnak a seggük alá. kivétel nél­kül minden gycTck pí^s. itt-oll más is van. Szólnom kell meg azokról az anyukákról, akik egy emelettel lejjebb hároraóránkénl cumisü­vegbe fejik a tejüket A koraszü­lött gyermekek valamennyije gyenge ahhoz, hogy egyenesen az anya melléből táplálkozzék. Ha a gyerek jó étvágyú, akkor bizony jói kell igyekezni... Nem a mell, hanem a kéz fájdul meg. De az asszonyok még ennél sokkal többre is hajlandók, ha a gyere­kük egészsége megkívánja. 5. lésnek. Hat-e a gj-erek lesii és szellemi fejlettségére az, hogy a terhesség 28. vagy 36. hetében jött a világra. — A koraszülés — még ha el­lentmondásnak tűnik is —, dur­va beavatkozás a magzat anya­méhben töltött nyugodt és gond­talan életébe. A gyermek életké­pessége szempontjából különösen fontos az utolsó két hónap. Ez a két hónap az alkalmazkodási idő, azok a hetek, amikor a kis­lyamodunk. De még így is meg­történik, hogy az anyuka az i- ilegsokkok és a folytonos feles­leges sírás miatt elveszíti a te­jét. Ennél jobban nem árthat gyerekének. ^ Az egyik teremben egy pici asszonyka ezerszer megteszi az Illat két kiságyacska között. Ke­zében cumisüveg. Ö az ikrek a- nyukája. — Három hete szültem, a Egy kis öröm csodát tesz az eniherekkel. Az osztályra naponta érkeznek levelek, anyukák írják a Csalló­közből, Gömörből: köszönjük. Tegnap egy rajzolt levél jött. fel­adója az ötéves Évike. Születési súlya 1200 gramm volL írni még nem tud. hát rajzol. Kedves ugye? — kérdi a nővérke. Igen, nagyon. A levélpapíron sok-sok kisgyerek, kékek, zöldek, pirosak, sárgák, nevelnek, moso- lyoi^iak, s valamennyien vidá­mak. A nővérke sokáig nézi. majd egy rajzszöggcl a falra erő­síti. A szoba így egészen más. 7.ácsek Erzsébet Kép: arch. Ilii# ifA SSiÄSiÄ :í'iéí Jí-iíiv:?. üiiii ^ ' s ..... Kép: sTTch. A Fiat és a Renault Két „motoros“ sajtóértekezlet Bratislavában .Az elmúlt napokban két különlegesen érdekes sajtóértekezle­ten vehettek részt a bralislavai újságírók. .Mindkét összejöve­telen korunk legnépszerűbb közlekedési eszközét, az autót pro­pagálták: az egyiken a nálunk i.s közkedvelt Polski Fiatról esett szó, a másikon a világhírű francia Renanlt-gyár mutatta be legújabb luxuskocsiját, a Renault 30 TS-t. Tudván, hogy olvasóink sem immunisak az autódivat „fertőzéseivel“ szzun- ben. röviden ismertetjük a gyárak képviselőinek tájékoztatóját. AZ ERŐS „POLSKI“ A Lengyelországban gyártott Polski Fiat hazánkban is nagy népszerűségnek örvend, még a gyermekek is jól ismerik tet­szetős karosszériájáról. Azt azonban, hogy milyen „izmos“, milyen elnyűhetctlen ez a kis polgári kocsi, a gyár világhírű autóversenyzője, Robert Mucha bizonyította be a Lengyel Kultúra székházában megtartott sajtóéhckezlelen. A 99 nem­zetközi versenyen díjazott fiatal motoros (gyárában osztályve- zetőhelyettes is) egyik olyan versenyének — a Safari 74-nek — a filmjét vetítette le, amely a világ legnehezebbjei közé tartozik. A Safariban a legnagyobb autógyárak kocsijai verse­nyeznek, B már az is dicsőség, ha egyáludán végigküzdi ma­gát a versenyző az Afrikát keresztülszelő 5000 kilométeres sziklás, mocsaras uttalan utakon. A sivatagi por rátelepszik a versenyző szemére, gyakran hűtőig érő tócsán kell a ko­csinak átverekednie magát, járt útnak se Ilire, se hamva, s mégis 110 kilométeres átlagsebességgel kell haladnia a nappali hőségben és az átláthatatlan afrikai éjszakában a versenyben részt vevő kocsinak. A kis Fiat átverekedle magát az embert és gépet tönkretevő, leírhatatlan akadályokon, s egyike lett azoknak az épen maradt kocsiknak, amelyek diadalmasan be­futottak a célba. Sok olyan újságíró vett részt ezen a lengyel sajtóértekezle­ten, aki maga is mestere az autónak és az au^vezetésnek. de még a drágább kocsik tulajdonosai is egyben hangzóan elis­merték. hogy a látottaknál ékesebben beszélő propagandát nem vonultathatott volna fel gyártmánvai dicséretére a ren- gyelországi Polski Fiat-gyár. A RENAULT .30 TS A világhírű francia autéigyáral és a vele együttműködő ELF vegyipari gyárat {olnj!) MarccI Rousseau. Roger Steigelmann és Bemard Ixiuis képviselte a bratislavai sajtóértekezleten. Ezek a gyári vezetők magukkal is hozlak néhány legújabb kocsit, úgyhogy az értekezlet végén „élőben is“ bemutathatták a Bé­nán It 30 TS-t. A kocsi külseje nagv'on szép. motorja erős, úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a kocsi az erő- és elegancia öt­vözete. Ez a hathengeres, orrmotoros kocsi első azok között az autótíupsok között, amelyeknek a motorja könnyűfémből ké­szült. k gyár célkitűzését úgy lehelne summázni, hogy a Re­nault 30 TS-ben egy olyan, a mai kornak le.gmcgfelel5bb ko­csit kívánt kifejleszteni, amely erős motorjával biztosítsa a nagy sebességet, nagy gyorsulással rendelkezzék, tehát köny- rtyen előzhessen, amellett biztonságos is legyen. Ez a törekvé­sük részint sikerült is, ezzel érték el aztán, hogy a Rcnault- -gyár a többi nyugati autóüzemekkel ellentétben átvészelte az utóbbi évek gazdasági válságát, sőt évről évre több és több kocsijukat tudják a világpiacon értékesíteni. — Sajnos, az. önök orsziigútjain kevés kocsink fut més — fejezte be szavait Marcol Rousseau igaz^raló —, pedig nagv’ ö- römiinkre szolgálna, ha jobb kapcsolatot teremthetnénk. (ncumann) H ' ombauer Erzsi gimná­ziumi tanuló. Azok kö­zé a ritka fiatalok kö­zé tartozik, akik irodalmi szárnypróbálgatásaikat nem versekkel kezdik, hanem pró­zával. Néhány elbeszélését ol­vasva kétségtelenW. felfedez­hető bennük az íráskészség. Azt, hogy ez az erecske ké­sőbb patakká, folyammá duz- zad-e, vagy elapad, nehéz lenne megjósolni, tehetsége reményre jogosít. XXX Mostoha nincs. Meghalt, vagy nem is élt. Jancsit és Juliskát a XX. szá­zad vége jelé senki sem sa­nyargatja, kínozza. Édesapa sincs. Meghalt, vagy nem is élt. lancslt és Juliskát a XX. szá­zad vége jelé senki sem hagyja a rengeteg erdó kel­lős közepén. Jancsi és Juliska nem vol- ' lak testvérek Tegnapelőtt I Modern Jancsi és Juliska még nem is ismerték egy­mást. Az erdőbe is önszántuk­ból mentek. Hegyek közé vágytak. . Elindultak egymás meVlett. Jancsi kemény, büszke léptek­kel, Juliska libegve, táncolva. Az erős virágillat a mellka­sukra ült, és kínozva jojto- gattg őket. Feljebb a virágillat elve­gyült az ózondús levegővel. Egy kidőlt, száraz fatönk csa­logatta, hívta őket. Juliska le­huppant rá, Jancsi mellétele­pedett. Hallgattak. Juliska törte meg a csendet. — Azt a virágot letépem — s egy sárga kökörcsinre mu­tatott. — Jó — egyezett bele a Jtú. — Aztán majd eldobom — tette hozza Juliska kihívóan. Jancsi közelebb húzódott, át­karolta a vállát. — A virágot nem szabad el­dobni. Juliska ajkbiggyesztve jel- áUt, könyörtelenül leszakítot­ta a vmágot, majd széles ív­ben eldobta. — Nem szabad? — kérdez­te ellenséges hangon. — Az­tán miért nem? A fiú nem felelt, békítőén nyújtotta utána a kezét. — Gyere közelebbi — kérte. Juliska a leszakított kökör­csin után nézett. — Miért nem szabad eldobni? — is­mételte. Jancsi hallgatott, csak a kezét nyújtotta még mindig kiengesztelően. Elindultak egymás mellett. Jcmcsl kemény, büszke lép­tekkel, Juliska libegve, tán­colva. Az erős virágillat a mellkasukra ült, és kínozva fojtogatta őket. Juliska egy felfelé vezető ösvényre mutatott. — Arra menjünk. Hallgattak. —Miért vagy olyan szót- km? — Nem tudom — vont vál­lat Juliska. Lihegve értek fel. Az út hosszú volt és meredek. — Pihenjünk — ajánlotta Jancsi. Szembefordultak egymással. A fiú szemében idegen fény. a lányéban riadt könyörgés. Jancsi óvatosan átkarolta Juliskát, szájával lassan köze­ledett a lány ajkához. Juliska fejében egymást kergették a gondolatok. — Még sohasem csókolóz­tam — fordította ei a fejét. — Egyszer úgyis megtörté­nik. Ösztönösen visszafordult, és a másik pillanatban a fiú mo­hón kutató ajkát érezte a szá­ján. Gyors, rövid és kétségbee­sett volt a csók. Elindultak egymás mellett. Jancsi kemény büszke léptek­kel, Juliska libegve, táncolva. Az erős virágillat a mellka­sukra ült, és kínozva fojto gáttá őket. Juliska nehezen nyerte vissza a hangját. Bérűt, érzé­ketlen volt a teste, bénák, érzéketlenek a gondolatai. — Még sohasem csókoláz- tam. — Nem — hagyta rá a fiú, de a pillantásában meglepe­tés bújkált. Gyengéden, vi­gasztalóan magához húzta a lányt. Összeölelkezve lépeget­tek tovább. — Jól csókolok? A lány szeme nyílt, ártat­lan érdeklődés. A fiú rekedi hangon Jeleli valamit. Megtorpantak. Vadul, töprengés nélkül tapadtak össze. Édes gyönyörrel adták át magukat az ölelkezésnek, csóknak. A lányt elhagyta minden e re je. Karjait leejtette, nyaka hátracsuklott. Szem pillái sűrű fátylán átszivárgón egy könnycsepp. Szétrebhentek. A jiú ráemelte tekintetét, de ö elfordította a fejét. El indultak egymás mellett, fan esi kemény büszke léptekkel. Juliska libegve, táncolva. Az erős virágillat a mellkasukra ült, és kínozva fojtogatta ö két. Szerették egymást. Hombauer Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom