Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-28 / 44. szám

BÖLCS JOHANNA heiTiulaló a Maj^yar Területi Színházban DATid Tdréí drdmalröl hírnévé VBl vénezetton, már s "Játék ele­ién társadslomkritlkát, |6 siórn- kozáit iKér. Időszerű szfiidara bot Irt, és Igényli Is, hogy szer­zői érvelései az igazság lényében kerflliének a közönség elé A klas.szlkus dramaturgia mércéjé­vel mérve vígjátékának kevé.s a cselekménye. Huszonnégy óra le pergése alatt zajlik le a játék, mialatt kfliönbözd környezetben látjuk főhősét. Johannát, aki la késről lakásra lárva (hét képen keresztüli keresi a kiutat az ön maga okozta összetett és bonyii Iliit helyzetekből. Vizsgáiftdása három nemzedék szempontját Is­merteti. A családi rangsorban be­töltött helyen vesznek tudomást a ..nagy“ esetről. De a többi sze­replő párbeszédéből Is kivetítődtk az a megfontolandó korkép és kórkép, amely a nézőt helyzet­elemzésre készteti. ■Az elemző dramaturgiai megol­dások a színész és a szerep azo­nosulását Igénylik. Módot adnak a rendezőnek arra. -hp.gy a külön­böző nézetek, az érvek és az el­lentmondások térbe való kivetíté­se a realizmus keretei között ma­radjon. Így a szövegezések és a jBllemrajzok érzékeny szövetéből korszerűen nagyltódbat ki jntian- na leliemfejlódése, nézetelneli helyes vagy helytelen harca, hogy végsó sornn a szereplők jel- lemváltása Is Igazolást nyerjen. Takáts Ernőd rendezésében ref­lexiók villannak fel arról, mí-t Is kellene tenni annak az asszony­nak, akt egy útkereszteződéshez érkezett? Melyik a helyes út, a- melyen haladnia kéne? Gondola­tai. akaratai, céljai fedik-e majd cselekedeteit? Dávid Teréz egy család kettétörését láttatja. Ta­káts Ernőd rendezői értelmezése inkább a mai élet diagnózisát vil­lantja fel egy család mikrovi­lágában. Dávid Teréz általános igényű keresztmetszetet sugall, míg Takáts Ernőd kiutat keres az adott bizonytalanságből. Dávid a- lakjai menekülnek „valami“ elől. önmaguk sem tudják tulajdonkép­pen. mit is akarnak, A család nő tagjaiban felsejlik ugyan a már-már elavultnak tűnő ..konven­cionális“ erkölcs, belső énjlikbon azonban valahol ott sajog a má­ra értelmezett új világ erkölcse. S ehhez keresi e kiutat a ren­dezés. Az együttes mindent elkövet, hogy eseménnyé tegye a bemuta tét. A címszerepet játszó Szent- pétery Aranka magabiztosan cse­lekszik. Szerepéi a válni készülő asszony, Johanna ábrázolását, ko­molyan veszi. Krlstöfot, a férjét Bogár Béla alakítja közvetlenül és méltóságteljesen, jő karakter figura Lujza, a nagymama, akit Lörtncz Margit alakít tetszetős játékkal. hitelesen karlklroző helyzetekkel. Jó partnere ebben á jelenetben Rozsár József, aki­nek színpadi figuráját, Albert u- rat a rendezés komikusra „hang­szerelte“. Vlgadozás. gúny és komolykodó komédia között egyensúlyozva pompásan keltette életre a zsar­nokoskodó házvezetőnőt, Hildái Fersnczy Anna. Kitűnő játszótér sH Berci szerepében Dráfl Má- tya.s, akt egy érdekes ember meg­hökkentő életfordulatalt Idézi re vid .szerepében. Életrevaló realitással formálja meg Baba alakját Kucman Eta. Holocsy István mint Rudi jól old­ja meg jelentős szerepét, fölég Johannával való Jeleneteiben. Né­meth Ica kissé Idegennek tűnik a főszerkesztönő, Ilona szerepé­ben. Pöthe István sem találja he­lyét az Ifjú férj, Péter alakjá­ban. Bittó Eszter (YvotteJ és Var­sányi Mária jMártl) jelenléte csu­pán színfolt a színpadon. A Magyar Terület! Színház évad­nyitó bemutatóját sikerültnek könyvelhetjüjf el. Az elénk tárt téma érdekes, tanulságos, és azt bizonyítja, hogy csak a hitelesen megokolt, rendezéssel ts klalaki tolt színpad! helyzetek, a jó szí­nészi játék, lényegre törő. ötle­tes és Időszerű párbeszédek je­lenlétével lehet a közönségre hatni. (sznchyj jelenet az 5. képből. Johanna: Szentpétery Aranka lociy István. * Rndi: Ha­ttTVEN ESZTENDŐ Az ötvenesztendős Bábl Tibor­ban elsősorban azt a liűszotiOt é- ves nyurga fiatalembert höszön- rOm. akivel az indulás Idején, Iro­dalmunk zötyögös bölcsőjénél ta­lálkoztam. Az akkori lelkesedést ma sem homályosltja el bennem semmi. Emlékszem, jól megnéztük egymá.st, talán fogatikoztnnk is. de akkor nem került hosszú be­szélgetésre sor. A hajnalig tar­tó fárasztó vitákat később foly­tattuk, amikor már úgy-ahogy összeverődött egy szakajtóra való belőlünk, akik verset álmodtunk. Azóta már sokszor elmondtuK, hogy a költő sorsa semmiben sem különbözik a kétkezi ember sor­sától. Ezt mindenben példázza Bábi Tibor emberi és költői In­dulása. Verset álmodik a költő. Hűl ál­modta verssé látomásait Bábl Ti­bor? A felszabadulás után akar- va-akaratlan a diák Bábi még napszámra Is kényszerül. Majd az Ifjúsági Vasút szervező brigádve- zetöje a Kelet-szlovákiai Vasmű elődjének, a Hukónak. később a ziari alumlniiimkohó építésének földmérője; diák, szerkesztő, ka­tona. könyvárus. Hol álmodta verssé látomásait? A munka szü­neteiben? Utazásai közben? Nem tudhatja senkt, mikor születnek a versek. Legnagyobb Igényű verskötetében, a ,,Könny a mik­roszkóp alatt“ címűben, annak Második könyvében szintézist te­remtve írja, visszaálmodva az if­júságot: A háború sodorta el / húszéves, ifjú álmaim, s a béke fukar paraszti kézzel ' , rángat­ta la sovány ás csontos iUepera- rol ' minden júkedvű ünnepem - Ugyan miféle isten s miféle hatalom gondolt e koplaló diák­kal? Itt, ebben á szintézist teremtő négy könyvre osztott kötetben de­rengenek fel azok az álmodások. melyek a nyurga fiatal embert immár férfikánt mutatják. De ad­dig, amíg e Urat rekviem elren­deződött a költőben, amíg a lá­tomások reális életképpé álltak össze, hogy megszövegezödjék Bá­bi Tibor eddig legnagyobb Igényű verse, olyasmik is történtek, ame­lyek jogos felháborodást váltot­tak ki a költőből, és Uthagyta a meddőnek tartott nyüzsgést. A kényszerű vándorlások, menekü­lések egyik oka olyan dicsérő ki­jelentések. hogy; irőkkal, annak ts lírikus faltájával, költőkkél nam lehat újságot szerkeszteni. Nem volt könnyű elviselni. An­nak meg éppen nem, aki ripor­terként Is jelas úttörője volt é műfaj Irodalmi értékű megterem­tésének. Ilyenkor álmodta verssé látomá­sait a költő. Utazások a Bnd rögközbe, onnan a Csallóközbe, Göatör és Nyiua vidék. Garam és Ipoly völgye. Híradások riportok­ban, látomások versben. Az indu­iá.s kötetét az ,,Ez a te néped“-et Így követte a „Hazám, hazám“, majd egy romantikusnak ható verskötet, a „Vándormadár“. A romantikusnak ható cím viszont Báb! konok realizmusát fedi. Ez s következetes realizmus folyta­tódik a „Tízezer év árnyékában“ című kötet oldalain, hogy egy nagy lélekzetvétellel a „Forrás éneke“ szlmfónlkus költemény kö vetkezzék, nyitánya a négy téte­lű drámai költeménynek, ahogy én érzem rekviemnek: Könny a mikroszkóp alatt. Könny a mikroszkóp alatt. .A vizsgált tárgy az élet maga. Kői­től hitvallás az élet egyszerll so­ráról, a költőről, önmagáról, aki egy a sok között: hangya a han­gyabolyban, ahogy írja egyik ver­sében, a „Bolyongtam sokat“ cl- mühen. Bábl Tibor látomásai hoz- zászelldülnek azokhoz a hétköz­napokhoz, melyeknek ö maga a legteljesebb szolgája. Mlkroszköp alatt a hétköznapok, a mindenna­pi gondok, a lehetőségek és le­hetetlenségek. Látomás és real!- lés nemes ötvözete. Ezt mutatja . kivetítve a lencse. Ml, a költő barátai és az olva sók nagyon várjuk legszebb, leg- maraöandóbb verselnek folytatá­sát. Hiszen jól tudjuk, hogy Rá hl Tibor az ö ötven esztendajé vei még ma sem tudja, mit je­lent pihenni, ünnepnapot tartani. A munka, az írás a lényege. Azt szeretnénk, ha nemzetiség! Iro­dalmunkban Bábl Tibort, a költőt újabb verskötetek fémjeleznék. Én magam Is ezt várom attól a nyurga fiatal embertől, aki ma ugyan már ötvenéves, de ml az az ötven év? Csak fél évszázad Hát a másik felét sokunk által köszöntve kezdje el. és álmodja verssé látotmásalt mindnyájunk örömére, az utókor okulására. BÁBI TIBOR; KÖNNY A MIKROSZKÓP ALATT (Második könyv — részlet) » Letörlöm olykor a furcsa könnyet szemplllámról, hogy másképp s vígan lássalak. Megjött a fecske, gólya — ujjong, öröm: a mindig haldokló és árva mlndenség lyenkor vidám kis kölyköket fial. ■Az egysejtű amőba osztódik, gyötrl magát, s kettéválva csak önmagát veszejtl el. Allelujal Kétszeres megújhodást és folytatást jelent halála. Az ildomos növények násza néma. szötlan; friss mézzel csorduló édességük bogár vagy méh, pille hordja szét; pompázatos, szelíd a hervadósuk. Gyötrő, halálos dUhvel szereti egymást az ember hímje, nője; egyetlen páros szerelmébe ' kétszer Is belehal, s követi mindig más-més nemzedék Döfő. dárdás levelével a láp fölé ágaskodott a zsenge sás. új rügyet, sarjadó vetést táplál a lassú korhadás — miért oly szánandó az áldozatra szánt, elvetett búzámag? Fogam fekete földet őröl — anyám szivét, apám rég porladó, szegény kezét őrll a friss tavasz. Megőrül engem Íz ... A temetőben dús füvek, virágok közt robusztus kecskebak,' patás legel — Pán sfpja szöl; Ilyen a szerelem. Eső veri áz ablakot — megint egy furcsa könáy a szemplllámon. felhívás A Szlovák Szocialista Köztársaság Művelő- őásügyi Minisztériuma megbfzásábéJ a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szö­vetségének Központi Bizottsága Fábry Zoltánra emlékezve halálának 5. év­fordulóján ,.A MŰFAJ NEVE: ANTTFASIZMUS" címmel országos irodalmi vetélkedőt hirdet. .Az akció társrendezői: a Szlovák Szocialista Köztársas.ág Oktatásügyi Minisztériuma, a bra- tislav-ai Népművelési Intézet (Osvetovy ústavl. a Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciója, a Madách Könyv- ét lapkiadó nem­zeti vállalat, az Űj' Szó. az Irodalmi Szemle, a Hét. a Nő. az Űj Tfjú'ág. a Csehszlovák Rá­dió roagy,sr ndás.énaJ< sz.erkesztőséce. —o— A 7 irodalmi vetéjkedőneli az a célja, hogv a hazánk felszahadnJá«ának GO. és Csehszlová­kia Konimnnisla Rártia megalakulásának Ső. évfordulója alkalmából rendezett akciók kerc- téhen az olvasók figvelmét felhtyiuk Fáhry Zoltán elkötelezett, pártos életművére, az író kös'etl»ezete« antifasiszta magatartására, arra a korra, melvhen all,otott, és ezzel egviiti a h.a- ladó kortársirodalomra. Az irodalmi vetélkedő feltételei és szabályai: 1. .áz, irodalmi vetélkedőn részt vehet niin- den rsehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott és az újságokban közzé tett jelentke­zés! lapot 107Ő. november 30-ij kitöltve hr- kiildi a CSF.ál.áDOK illetékes járá.si tiikár»áza címére. A verseny egyéni, csoportok nem se.hetnek benne részt. 2. Xr. irodalmi vetélkedő négyfordulós: az első a helyi, illetve körzeti, a második a já­rási döntő, a harmadik a három orsz;igos elő­döntő. a negvedik az országos döntő. A vetélkedő első fordulóját, tehát a helvi. illetve körzeti versenyeket a ielentkezéstől szá­mítva 107(7. február 1-Ig a CSEM.áDOK jár,á- si titkárságok. a második fordulót, a járási döntőt március l-ie a CSF-MADOK járási tiikárságok. a harmadik fordulót, a három országot elő­döntőt március 3t-ig a CSEM.ADOK KB nép­művelési osztálya. a negyedik fordulót, az országos döntőt áp­rilis 30-ig a CSF.M.ADOK KB népműs'elési osztálya rendez.! meg. 3. Az első fordulót, a helyi, illetve a körze­ti vetélkedőket 3-5 verseny'zövel rendezzük. A helyi, illetve körzeti vatélkedőről a Hz leg­jobb scrsenyző jut tovább a járási döntőbe. Minden járási döntőből a két legjobb verseny­ző jut tovább az országos elődöntőkbe. Az or­szágos elődöntőkből háromszor bárom, tehát kilenc versenyző kerül az országos döntőbe. 4. Az irodalmi vetélkedő kérdéseit a CSE­M.ADOK KB népművelési osztálya állítja 5sz- sze mind a négy fordulóra. E kérdéseken kf- sriil más anyagot a versenyen nem lehet fel­használni. 5. A- versenyzőnek minden fordulóban az i- rndalomismertető anyaghoz csatolt hat kérdés­re kell válaszolnia. Az egy-egy kérdésre adott helyes és pontos választól függően a zsűri legtöbb 3 pontot adhat a versenyzőnek, Ssz- szesen 18 pontot. .Abban az esetben, ha a ver­senyzők között holtverseny alakul ki, á zsűri írásbeli pótkérdéssel dönti el az' elsőbbségei. A pótkérdésre adott helyes válaszok viszont nem emelik az eredetileg elért pontszámol, csupán az elsőbbségei, tehát a következő for­dulókba s-aló tos’ábbjutást döntik el, a dön­tőben pedig a díjazás sorrendjét. 6. .A vetélkedő kérdéseit a CSEM.ADOK KB népművelési osztálya minden egyes forduló al­kalmával lezárt és lepecsételt hnrftékban jut­tatja. illetve adja át a zsűri elnökének, aki csak közvetlenül a verseny megkezdésekor, a közönség és a versrns-zők előtt nyithatja azt fel. .A verseny'zőknek a kihúzoll és áttanulmá­nyozott, valamint a közönség elölt felolvasott irodalomismertető anymg krédéseinek megvála­szolására annyi gondolkodási idő áll. ameddig a felolvasás tart. 7. ,Az egyes fordulókból továbbjutó verseny­zők az ott eléri pontszáramal indulnak a kö­vetkező fordulóba: az eUő fordulóból maximálisan 18 ponttal — a másodikból fjárási döntőd maximálisan 36 . ponttal — a harmadik fordulóból 'országos elődöntői maximálisan 54 ponttal. .A továbbjutó versenyző pontszáinát az ér­tékelő lapon a zsűri elnöke hitelesíti a továb­bi fordulókra, 8. A vetélkedőre jelentkezett versenyzők ré­szére a CSEM.ADOK KB népművelési osztálya részletes irodalmi tájékoztatót készít, ezzel i.s megkörinyits-e e nemes versenyre való felké­szülést. .Az irodalmi tájékoztatót a CSEM.ADOK já­rási titkárságai jiittatják el azokhoz, akik je­lentkeztek a vetélkedőre. Az érdeklődök ugyanakkor kísérjék figye­lemmel az újságokban megjelenő irodalmi is- merlétéseket i.s! X CSEM.ADOK Központi Bizottsága JELENTKEZÉSI LAP Jelentkezem; a C,gehszlosákiai Magyar Dolgozók Kulturális SzöveLsége Központi Bizottsága által meghirdetett országos irodalmi vetélkedőre, amely Fáhry Zoltánra emlé­kezve halálának 5. évfordtilnjáu „A műfaj neve; Antifasizmus“ rímmel indult. .Név­Cím : Kérem a CSEM.ADOK járási titkárságát, hogy jelentkezésemet vegye figyelembe, értesít­sen az irodalmi vetélkedő első fordulójának helyéről és időpontjáról, valamint biztosítsa részemre az irodalmi tájékoztatót. ■A társadalmi szervezet, intézniénv aláírása Kelt. 1975. A jelentkező aláírása Pályázati felhívás .A CSEMADOK Központi Bizottsága a. Fábry Zoltánról elnevezett országos irodalmi vetél­kedővel jpárhuzamosan pályázatot hirdet iro­dalmi színpadi műsorok bemutatására. Pályázni lehet olyan összeállítások bomu- tatásával, amelyben híven tükröződik Fábry Zoltán életműve, következetes antifasizmusa. írói elkötelezettsége, illetve a korszak, amely­ben alkotott, és ezzel együtt a haladó pártos kortársirodalom, A pályázatot pártunk, Csehszlovákia Kom­munista Pártja megalakulásának 55. évfordu­lója tiszteletére hirdetjük. A pályázatra benevezett irodalmi színpadok műsora legtöbb 30 perces lehet. Benevezési határidő 1976. január 15. A pályázatra a benevezéseket két példány­ban a külön e célra kiadott „Benevezési láp“- on a CSEMADOK illetékes járási titkárságá­nak címére küldjék be. A benevezési laphoz csatolják az összeállí­tás, tehát a műsor két gépelt példányát A pályázatra benevezett irodalmi színpadok a műsorokat 1976. február végéig, a Fábry Zoltán országos irodalmi vetélkedő járási dön tőin mutassák be. A bemutatókat a CSEM.A­DOK KB népművelési osztálya által kineve­zett bizottság értékeli. A pályázatra benevezett és bemutatott mű­sorok közül 8 három legjobbnak ítélt produk­ció kerül a döntőbe, amelyet egyidőhen ren­dezünk az országos irodalmi vetélkíÖő döntő­jével, 1976. április 30-ig. A pályázat döntőjén az első helyezést elért csoport műsorával részt vesz a jókai-napok országos fesztiválon. Pályadíjak: 1. díj: 3000.- Kés II. díj: 2000— Kés III. díj: 1000.— Kis A pályázat döntőjébe került és díjazott i- rodalmi színpadi műsorok sokszorosított kiadá­sáról a CSEÁIADOK KB népművelési osztálya gondoskodik. A CSEMADOK Központi Bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom