Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-21 / 43. szám

10 viipg

^^Izennyolc katasztrálls hold, "TI" New íork kellős közepén, I egy teljes világ,

I Az 1. Avenue és a Negy- I venkattedlk utca keresztezö- ® désénél zászlók színes erdeje iogadju a jövevényt a csupa üveg, csupa beton felhőkarcoló előtt. Az épület képét lassan minden újságolvasó és televíziónéző Ismeri: ez az Egyesült Nemzetek Szervezetének székliáza.

Az épület előtt a zászlóriidakat ö- vező kis zöld park az utóbbi Időben esztendőről esztendőre egyre kisebb: új zászlórtidakriak kell helyet szorítani. Az utolsó zászlót (lapzártáig) éppen egy héttel ezelőtt, október 13- -án vonták fel. Pápua Űj-Gulnea Köztársasággal 142-re szaporodott^ az ENSZ tagállamainak a száma, A megalapításkor 50 tagállamból álló világszervezet taglétszáma Igen gyorsan szaparodlk; a gyarmati rendszer felbomlásával bővül a világszervezet.

Amikor három évtizeddel ezelőtt életbe lépett az ENSZ alapokmánya, a világ mindenekelőtt a bevezető rész rendkívül fontos mondataira figyelt. .,A világszervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik a jövő nemzedékét a háborúk borzalmaitól, és hitet tesznek , az alapvető emberi jogok, valamint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erőiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egyesítve, biztosítani kívánják, hogy fegyeveres erők alkalmazása, ha csak a közérdek nem kívánja, többé ne kerüljön sor.“

A második világháború Idején az antifasiszta koalíció tagjai, a Szov- jetunlő, az Egyesült Államok, Ang Ma és Franciaország több megbeszélésükön foglalkoztak egy nem-zetközl szervezet megalakításának gondolatával, és az 1943-as moszkvai értekezlet már konkrét formában szögezte le: szükség van arra, „hogy hila46bb életre hivassák egy olyan nemzetközi szervezet, amely a nemzetközi béke és biztonság érdekében, minden békeszerető államnak — legyen kicsiny vagy nagy — tagként történő csatlakozására nyitva áll“. Ezt a határozatot több tanácskozáson kiegészítették, majd Washington mellett, Dumbarton Oaksban 1944 augusztusában szovjet, amerikai, angol és francia küldöttek előkészítették az alapokmány-tervezetet. Ezt 1943 februárjában faltában Sztálin, Roosevelt és Churchill egé.szltette ki néhány, ott e,gysé,gesen elfogadott ponttal. 1945 áprilisában kezdődött meg San Franciscóban ötven állam küldötteinek konferencláia, az alapokmány-tervezet megvitatására. 1945. június 25-én a S-in Franclscő I Operaházban hagyták lóvá a végül Is egyhangúlag elfogadott ENSZ-alap- ökmáhyt és a Nemzetközi Bíróság létesítéséről kötött megállapodást.

Az okmány 1943. október 26-én lépett éleibe.

Az első közgyűlés 1946 januárjában, Londonban Olt össze, később az egyesült államokbeli Lake Success- be költözött a világszervezet addig, amíg a mostani New York-i ENSZ- -palota elkészült.

Ennek Is érdekes a története. A közgyűlés 1946. december 14-1 ülésén egyhangúlag elfogadták a sok alánlat közül New Yorkot, egyben eldöntötték, hogy a székház építésében minél több tagállam vegyen részt. Ötven javaslat közül fogadták el a mai székház tervezetét. A munkaközösség elnöke Wallace K. Harrison amerikai építész volt; tagjai: N. B. Baszov (SzovjeUintö), Gaston Brunfaut (Belgium], Ernest Cormier (Kanada), Charles E. La Corbusier (FranciaországJ, Llang Ssucheng (Kína), Sven Markellus (Svédország), Oscar Nlemeyer (Brazília), Howard Robertson (Anglia), G. A. Sollleux (Ausztrália), JuIIo Vlllamajo (Uruguay).

Térjünk azonban még egyszer vlsz- sza Lake Successbe. Itt került sor a világszervezet egyik legszégyenlete- sébb döntésére: az Egyesült Államok nyomására ENSZ-lobogőt adott és E.NSZ-hatérozatot hozott a világszervezet közgyűlése az amerikaik koreai agressztöjának fedezésére.

Merőben más, a világszervezet három évtizedes történetének egyik leg- ragyogőbb napja kétségkívül 1930. december 14-e, amikor — a Szovjet30 éves az ENSZ

unió kezdeményezésére és kitartó politikai küzdelme nyomán — sikerült elfogadtatni a gyarmati országok és népek függetlenségéről szőlő nyilatkozatot.

Ma az ENSZ tagállamainak többsége, olyan ország, amely a második világháború után, a gyarmati rendszer felbomlása során alakult, s e- zek természetesen másképpen néznek a világszervezetre, mást várnak tőle, mint például Európa nagy tőkésországai, az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezek az új, fiatal országok sokkal közelebbinek érzik magukhoz és politikai elképzeléseikhez a szocialista országok álláspontját.

Három évtized ENSZ-mérlegét meg- vortnl egyáltalán nem könnyű feladat, mert bár az Imperialista hatalmak erőszakkal elfogadtatott határozatokat kényszerítenek jogerőre, mint például a már említett koreat

határozat, egész sor rendkívül pozitív döntés. Is született a New York-1 felhőkarcolóban. Igaz, hogy ezek a pozitív vonások akkor kezdtek megjelenni, majd erősödni a világszervezet tevékenységében, amikor mind több és több gyarmati sorból kikerült fejlődő ország állt oda a szocialista országok békét és biztonságot szolgáló kezdeményezései mellé.

A mérleg pozitív odalán feltétlenül ott kell szerepelniük az atom- csendről, az atomsorompőról, a világűr békés felhasználésáröl kötött megállapodúsoknak. Az ENSZ-ben kialakult ■ ú| erőviszonyok egyik következménye az volt, hogy a nyugati országok vezető katonai hatalmai, a legnagyobb Ismerialista országok is kénytelenek voltak hozzájárulni ezekhez a Szovjetunió és a szocialista országok kezdeményezésére született egyezményekhez. Működik az ENSZ leszerelési bizottsága, ahol hosszú esztendők óta a szocialista országok kezdeményezései és javaslatai alapján készítenek elő különböző egyezménytervezeteket.

Az ENSZ hozzájárulásával jött létre az európai bltzonságl és együttműködési egyezmény Is, amely teljesen új korszakot nyitott az emberiség történelmében. Más tény, hogy az Imperialista országok mesterkedései miatt néhány ország még mindig nem foglalhatja el helyét a világszervezetben.

Akárcsak az egész világpolitikában, az ENSZ-ben Is olyan erőegyensúly-változás éreztet! hatását, amelynek az a lényege, hogy megnövekedett a szocialista tábor gazdasági és politikai ereje. Nélküle semmiíéle nemzetköz! kérdés megoldása nem lehetséges. Ennek a realitásnak a felismerésére és elismerése nélkül nem dolgozhat egyetlen nemzetközi szervezet sem, természetesen az E gyesült Nemzetek Szervezete sem.

Az ENSZ önálló politikai és gazdasági egység. Nem tartozik az E- gyesült Államok fennhatósága alá — nemzetközi terület.

Az ENSZ titkársága New York-ban mintegy 5000 embert alkalmaz. A világ töbl részében további 10 000 személy dolgozik az ENSZ egyes szerveiben, szervezeteiben és intézményeiben. Ezek az alkalmazottak, éppúgy, mint a küldöttek, diplomáciai mentelmi jogot élveznek. Az ENSZ- nek saját rendőrsége és postahivatala van, amely nagy forgalmat bonyolít le. Rádióállomásai 32 nyelven sugároznak műsort.

Az ENSZ-épUlet bemutatása a zászlósor megtekintése után rendszerint egy belső folyosón kezdődik, ahol magmutatjük annak az agyagtáblának vörösrézbe öntött másolatát, a- melyre a régészek 1906-ban bukkantak Törökországban. Az eredeti a- gyagtábla egy Időszámításunk előtt Í269-ben kötött nemzetközi megállapodást örökített meg, 11. Ramzesz egyiptomi fáraó és Hattusllls hettita király nemzetközt megállapodását arról, hogy országaik barátságban és békében élnek, tiszteletben tartják egymás határait, és tartózkodnak az egymás elleni fegyveres fellépéstől. Ez a régészeti emlék-memento arra emlékezteti a tagországok képviselőit, hogy amióta az ember vissza tud tekinteni történelmére, az országok vezetői mindig Is Igyekeztek józanul, tisztességesen megbecsülni más országok jogait, területi sérthetetlenségét. A történelem azt is följgyez- te: hányszor maradtak a síerződések szép szaval csupán cserépre írott szavak, és hányszor szegték meg ő- ket a'szerződések aláírói.

A cserép törékeny, éppoly törékenyek a nemzetközi megállapodások. Megoldhatatlan kérdésekkel, tájó gondokkal és nemegyszer véres ösz- szetüzésekkel terhes világunkban az ENSZ természetesen nem oldhat meg minden kérdést. De éppen az elmúlt húrom évtized bizonyítja: a világszervezet pusztán azzal, hogy van, azzal a lehetőséggel, hogy folyosóin, termeiben az egymással szembenállók találkozhatnak és tárgyalhatnak, nem keveset tett azért, hogy végül Is megvalósuljon majd az a- lapokmányban megfogalmazott rej. ménybell állapot: a háborúk borzai-' maitól mentes világ, az emberi jogok uralma, a kis és nagy népek teljes egyenjogúsága. (ki)

Francia szerző könyve a kínai „átnevelő táborokról^

Jean Pascaiini francia állampolgár (kínai nevén Po Zso-vanJ hét évet töltött a maoista .fitnevelö munkatáborokban“, amelyekben több mint 16 millió embert tartanak fogva. Most megírta „Mao foglya“ című könyvét, amelyben betekintést ad ezekbe a táborokba. Mint írfa, az alapvető tény az, hogy a foglyok számára — jelentéktelen hányaduk kivételével — a tábor örökös tartózkodási hely, ahonnan nincs visszatérés. Az „átneve- lésre“ ítélt férfiak és nők általában egész életüket a lágerben töltik, kezdetben mint foglyok, később, ha a büntetés időtartama lejár mint „szabad munkások“.

A foglyokat ételpótlókkal etetik. Ezeknek körülbelül 30 százaléka préselt papírhulladék. Az eleve nyomorúságos fejadagot is felére csökkentik, ha valaki megbetegszik, és nem tud dolgozni. A súlyos betegeket át- szálltífák a különleges táborokba: „A haldoklók táboraiba". Egy ideig maga a könyv szerzője is egy ilyen táborban élt, amely a „gyönyörű északi falu" cinikus elnevezést viseli. Tagja volt a foglyok ama alakulatának, amelynek a hullák kirablása volt a kötelessége. Mint Pascaiini írta, senki sem tudja, hogy hányán haltak meg ezekben a táborokban.

A maoisták különleges módszereket dolgoztak ki és alkalmaznak, hogy engedelmességre bírják a foglyokat. A pszichikai megdolgozás állandó jelleggel folyik. Naponta tartanak „foglalkozásokat“, amelyeken minden fogoly köteles „átnevelni“ a másikat, naponta végeznek „lelkiis- meret-vizsgälatokat“. kölcsönösen beárulják egymást, de önmagukat is, kölcsönösen megmotozzák egymást stb.

Az engedetlen foglyok megne- velésének radikális eszközeként minden maoista börtönben és táborban alkalmazzák a „nyilvános megnevelé- nek" nevezett különleges eljárást. 1- lyenkor a foglyok ezreit üezépyllk ki

— akik azután órákon át kötelesek

— vadul üvöltözve — a szennyes sértések és fenyegtések özönét zúdítani a megnevelendö személyre, hogy az végül is kénytelen legyen beismerni nem létező bűnét, „valóságos vesszőfutás“ ez — írja a könyv szerzője.

Ha pedig egy fogoly megszökik, családjának valamennyi tagját bebör- tönzik.

Hétéves fogságom idején — írja Pascalom — a maoista börtönökben és koncentrációs táborokban a kínai társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származó foglyokkal találkoztam, köztük kommunistákkal is. Voltak közöttük olyanok, akik azért kerültek a táborba, mert túlságosan „aktívan“ vették ki részüket a Mao által kezdeményezett „virágozzék minden virág“ demagóg kampányból, és voltak olyanok akiket a hírhedt „kulturális forradalom“ ideién tartóztattak le. Az általam megismert kínai kommunisták többsége rendkívül becsületes, őszinte és szilárd ember volt. A foglyok közül ők voltak a legbátrabbak és a legemberibbek.

M

ár késő csle volt. amikor Dudá-ícknál megszólalt a telefon. — Te vagy az. .Malejka? No mi van? Micsoda?... Rendben van. reggel nyolckor — tette le Dudás kedvtolennl a telefonkagylót. .Nem ftriilt a beszélgetfeuek. I^élekben már a spanyol tengerparton volt, ahova a napokban kellett volna Indulnia üdülni. Ti/.enUileiicczer koronái fizelelt ezért az üdülésért. Éppcii_ most kell valaminek közbejönnie. Hogyan is mondta Matcjka? — ... egy külföldi cég képviselője ballépést követett el Bulgáriában. Majd reggel mogláljiik.

Bulgáriái az utolsó években a külföldi turisták milliói látogatják meg és a Inrisla kíváncsi lény. Ezt is. azt is látni akarná. Ilerm.nnn Jacobi óinak, egy inönelienl cég képviselőjének érdeklődését .azonban nem az idegenforgalmi látványosságok kellették fel. Kíváncsiságának lárgskörét általában az ipari kémkedés g.vűj- lőnévvel szokták megnevezni. .Nem csoda loliát, bogy magára vonla a bolgár blzlonsági szervek figyelmét. ;V gyanú igaznak bizonyult. (.laeobi lir kíváncsiságát időközben a bidgár bíróság líz év börlönbíinleléssel ,.jnlalmazl.a“.) Jacnbi úrnál talált feljegyzések azt is igazolták, bogy nemcsak a bolgár iparban ..járatos“, hanem pontos értesülései vannak a csehszlovák vegyi(>arról is. Ismerte egész vcgvip.nrnnk gyártási p;deltájál. k.Tpncitását. sőt a még csak tervekben létező majdani létesflinények kapacitását is.

IfMiO dereinberében érdekes gazdasági tárgyalásra került sor Bécsben. Tárgyaló felek; a bécsi Contilrade cég képviselője, és Dudás Miklós mérnök, egy bralislavai külkereskedelmi vállalni ig.izgabij.-i. Szóbeli egyezséget közöllek, ezt néhány nap múlva í- rá-ban is rögzíletlék: az osztrák eég egy százalék províziót fizol külkereskedelmi s állalalnnknak a kölesönösen mogkölöü üzleli szerződések teljes összegéből. A bécsiek tcrmészclesnck látták a

{ dolgot, hiszpn a kapitalista kereskedelemben a „baksis“ a legtermészetesebb dolog. Dudás menők is természetesnek látta, pedig ő egy szocialista vállalalot képviselt. Ez az egy sz.ázalék egy év alatt l.öSőílO korona értéket képvisel osztrák schillingbcn.

Két év múlva hasonló üzleli tárgyalás folyik- a bralislavai Devín Szállodában. .Az egyik tárgyaló fél ismét Dudás memük, a másik most a müncbeni Linde cég képviselője. Az egyezség azo^ AbhyékAbam

nos

inét

az elsővel: egy százalék. A 391328 korona énékíi nyugatne- márka azohan nem a külkereskedelmi vállalat számlájára folyik be, Iianem Dudás mérníik zsebébe, illetve saját kontójára egy bécsi bankban. Ekkor már Dudás nincs egyedül. ..nagyüzemi gazdálkodásába“ bevonja Július Mníejka és Uajmund Smarda munkatársait is. Hármasban mégiscsak könnyebb elkendőzni macbi- riációit.

Mivel most már három felé kell osztani a prédát, „működési körüket“ kiszélesítik a düsseldorfi ííoben cégre is. A küifíiidi vállalatok pontosan fizetik a megegyezett összeget jóllehet, néha furcsállják külKerrskedelmünk eme ..nagymenőinek“ lénykedesol — de mi közük hozzá. I'fmlos. hogy az említett cégek mindig előnyben részesülnek a kereskedelmi szerződések megkötésénél,

no meg ogy-egy bizalmas gazdasági jellegű információ sem kutya.

Az említett Jacobi úr is csodálkozott. így vaihuta a bolgár vizsgálóbíró előtt), bogy az általa kézbosílelt tízezer nyugatnémet márkát Dudás és Matcjka elölte elosztotta. Ereilelileg ugyanis »V is azt hitte, hogy a pénz a krilkereskedelmi vállaialhoz megy, mivel az igazgató vállaiali liivalalos elismervényt adott az ál>ett összegről.

Később a kivizsgálás során például a bécsi Gmlilrade igazságügyi szerveink felkérésére 370 000 osztrák schilling províziói imi- latoit ki a könyvelése szeriül. Eiend a lelke mindennek, a ,.bjik- sisl“ is könyvelik.

A bevezetőben emlílrlt, lehdomni ni«‘gl)«*széll találkozás Díulás és Malejka közölt már nem jöhetett létre. Kora reggel hl/lonsági szerveink letartóztatták a három jómadarai. A kivizsgálás során persze tagadtak, és árlallanmik mondták magukat. A hi/onyílé- kok azonban magukért beszéltek. Dudás lakásán példáid 'i9 500 nyugatnémet márkái talállak — kr'szpéuzijeu.

A Dralislavai Kerületi liíróság 'telt pontot az ügy végére. Dji- dást li/.enliárom. Mal<‘jkál tize,nk<*Uő és Smjudát tízévi fogságra ílélle. Hiinlclésükct a harmadik. legszigorúbb kalegóriálmn löllik le. „Ráadásként“ a bíróság clrendelle mindliániuik vagví*náiiak elkobzását.

.Mit lehel mondani e három kapzsi omheriől. {»kik ilyen hrrs- lelenül visszaéltek beosztásukkal? Szüksége volt Dudásnak a csalásra? Nemi Hiszen hatezer korona havi fizetése volt. é' az elmúlt öt év alatt nvolcvanezer korona prémiumot kapotl.-h-