Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-21 / 43. szám

10 viipg ^^Izennyolc katasztrálls hold, "TI" New íork kellős közepén, I egy teljes világ, I Az 1. Avenue és a Negy- I venkattedlk utca keresztezö- ® désénél zászlók színes erde­je iogadju a jövevényt a csupa üveg, csupa beton felhőkarco­ló előtt. Az épület képét lassan min­den újságolvasó és televíziónéző Is­meri: ez az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének székliáza. Az épület előtt a zászlóriidakat ö- vező kis zöld park az utóbbi Időben esztendőről esztendőre egyre kisebb: új zászlórtidakriak kell helyet szorí­tani. Az utolsó zászlót (lapzártáig) éppen egy héttel ezelőtt, október 13- -án vonták fel. Pápua Űj-Gulnea Köz­társasággal 142-re szaporodott^ az ENSZ tagállamainak a száma, A megalapításkor 50 tagállamból álló világszervezet taglétszáma Igen gyor­san szaparodlk; a gyarmati rendszer felbomlásával bővül a világszervezet. Amikor három évtizeddel ezelőtt életbe lépett az ENSZ alapokmánya, a világ mindenekelőtt a bevezető rész rendkívül fontos mondataira fi­gyelt. .,A világszervezetet a szer­ződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik a jö­vő nemzedékét a háborúk borzalmai­tól, és hitet tesznek , az alapvető em­beri jogok, valamint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erői­ket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egyesítve, biztosítani kívánják, hogy fegyeveres erők al­kalmazása, ha csak a közérdek nem kívánja, többé ne kerüljön sor.“ A második világháború Idején az antifasiszta koalíció tagjai, a Szov- jetunlő, az Egyesült Államok, Ang Ma és Franciaország több megbeszé­lésükön foglalkoztak egy nem-zetközl szervezet megalakításának gondola­tával, és az 1943-as moszkvai érte­kezlet már konkrét formában szö­gezte le: szükség van arra, „hogy hila46bb életre hivassák egy olyan nemzetközi szervezet, amely a nem­zetközi béke és biztonság érdekében, minden békeszerető államnak — le­gyen kicsiny vagy nagy — tagként történő csatlakozására nyitva áll“. Ezt a határozatot több tanácskozá­son kiegészítették, majd Washington mellett, Dumbarton Oaksban 1944 augusztusában szovjet, amerikai, an­gol és francia küldöttek előkészítet­ték az alapokmány-tervezetet. Ezt 1943 februárjában faltában Sztálin, Roosevelt és Churchill egé.szltette ki néhány, ott e,gysé,gesen elfogadott ponttal. 1945 áprilisában kezdődött meg San Franciscóban ötven állam küldötteinek konferencláia, az alap­okmány-tervezet megvitatására. 1945. június 25-én a S-in Franclscő I Ope­raházban hagyták lóvá a végül Is egyhangúlag elfogadott ENSZ-alap- ökmáhyt és a Nemzetközi Bíróság létesítéséről kötött megállapodást. Az okmány 1943. október 26-én lé­pett éleibe. Az első közgyűlés 1946 januárjá­ban, Londonban Olt össze, később az egyesült államokbeli Lake Success- be költözött a világszervezet addig, amíg a mostani New York-i ENSZ- -palota elkészült. Ennek Is érdekes a története. A közgyűlés 1946. december 14-1 ülé­sén egyhangúlag elfogadták a sok alánlat közül New Yorkot, egyben el­döntötték, hogy a székház építésé­ben minél több tagállam vegyen részt. Ötven javaslat közül fogadták el a mai székház tervezetét. A mun­kaközösség elnöke Wallace K. Har­rison amerikai építész volt; tagjai: N. B. Baszov (SzovjeUintö), Gaston Brunfaut (Belgium], Ernest Cormier (Kanada), Charles E. La Corbusier (FranciaországJ, Llang Ssucheng (Kí­na), Sven Markellus (Svédország), Oscar Nlemeyer (Brazília), Howard Robertson (Anglia), G. A. Sollleux (Ausztrália), JuIIo Vlllamajo (Uru­guay). Térjünk azonban még egyszer vlsz- sza Lake Successbe. Itt került sor a világszervezet egyik legszégyenlete- sébb döntésére: az Egyesült Államok nyomására ENSZ-lobogőt adott és E.NSZ-hatérozatot hozott a világszer­vezet közgyűlése az amerikaik ko­reai agressztöjának fedezésére. Merőben más, a világszervezet há­rom évtizedes történetének egyik leg- ragyogőbb napja kétségkívül 1930. december 14-e, amikor — a Szovjet­30 éves az ENSZ unió kezdeményezésére és kitartó politikai küzdelme nyomán — sike­rült elfogadtatni a gyarmati orszá­gok és népek függetlenségéről szőlő nyilatkozatot. Ma az ENSZ tagállamainak többsé­ge, olyan ország, amely a második világháború után, a gyarmati rend­szer felbomlása során alakult, s e- zek természetesen másképpen néz­nek a világszervezetre, mást várnak tőle, mint például Európa nagy tő­késországai, az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezek az új, fiatal or­szágok sokkal közelebbinek érzik magukhoz és politikai elképzeléseik­hez a szocialista országok álláspont­ját. Három évtized ENSZ-mérlegét meg- vortnl egyáltalán nem könnyű fel­adat, mert bár az Imperialista ha­talmak erőszakkal elfogadtatott ha­tározatokat kényszerítenek jogerőre, mint például a már említett koreat határozat, egész sor rendkívül pozi­tív döntés. Is született a New York-1 felhőkarcolóban. Igaz, hogy ezek a pozitív vonások akkor kezdtek meg­jelenni, majd erősödni a világszer­vezet tevékenységében, amikor mind több és több gyarmati sorból kike­rült fejlődő ország állt oda a szo­cialista országok békét és biztonsá­got szolgáló kezdeményezései mellé. A mérleg pozitív odalán feltétle­nül ott kell szerepelniük az atom- csendről, az atomsorompőról, a vi­lágűr békés felhasználésáröl kötött megállapodúsoknak. Az ENSZ-ben kialakult ■ ú| erőviszonyok egyik kö­vetkezménye az volt, hogy a nyuga­ti országok vezető katonai hatalmai, a legnagyobb Ismerialista országok is kénytelenek voltak hozzájárulni ezekhez a Szovjetunió és a szocialis­ta országok kezdeményezésére szü­letett egyezményekhez. Működik az ENSZ leszerelési bizottsága, ahol hosszú esztendők óta a szocialista országok kezdeményezései és javas­latai alapján készítenek elő külön­böző egyezménytervezeteket. Az ENSZ hozzájárulásával jött lét­re az európai bltzonságl és együtt­működési egyezmény Is, amely telje­sen új korszakot nyitott az emberi­ség történelmében. Más tény, hogy az Imperialista országok mesterkedé­sei miatt néhány ország még min­dig nem foglalhatja el helyét a vi­lágszervezetben. Akárcsak az egész világpolitiká­ban, az ENSZ-ben Is olyan erőegyen­súly-változás éreztet! hatását, amely­nek az a lényege, hogy megnöveke­dett a szocialista tábor gazdasági és politikai ereje. Nélküle semmiíéle nemzetköz! kérdés megoldása nem lehetséges. Ennek a realitásnak a felismerésére és elismerése nélkül nem dolgozhat egyetlen nemzetközi szervezet sem, természetesen az E gyesült Nemzetek Szervezete sem. Az ENSZ önálló politikai és gaz­dasági egység. Nem tartozik az E- gyesült Államok fennhatósága alá — nemzetközi terület. Az ENSZ titkársága New York-ban mintegy 5000 embert alkalmaz. A vi­lág töbl részében további 10 000 sze­mély dolgozik az ENSZ egyes szer­veiben, szervezeteiben és intézmé­nyeiben. Ezek az alkalmazottak, épp­úgy, mint a küldöttek, diplomáciai mentelmi jogot élveznek. Az ENSZ- nek saját rendőrsége és postahivata­la van, amely nagy forgalmat bonyo­lít le. Rádióállomásai 32 nyelven su­gároznak műsort. Az ENSZ-épUlet bemutatása a zász­lósor megtekintése után rendszerint egy belső folyosón kezdődik, ahol magmutatjük annak az agyagtáblá­nak vörösrézbe öntött másolatát, a- melyre a régészek 1906-ban bukkan­tak Törökországban. Az eredeti a- gyagtábla egy Időszámításunk előtt Í269-ben kötött nemzetközi megálla­podást örökített meg, 11. Ramzesz egyiptomi fáraó és Hattusllls hettita király nemzetközt megállapodását arról, hogy országaik barátságban és békében élnek, tiszteletben tartják egymás határait, és tartózkodnak az egymás elleni fegyveres fellépéstől. Ez a régészeti emlék-memento arra emlékezteti a tagországok képviselő­it, hogy amióta az ember vissza tud tekinteni történelmére, az országok vezetői mindig Is Igyekeztek józanul, tisztességesen megbecsülni más or­szágok jogait, területi sérthetetlen­ségét. A történelem azt is följgyez- te: hányszor maradtak a síerződések szép szaval csupán cserépre írott szavak, és hányszor szegték meg ő- ket a'szerződések aláírói. A cserép törékeny, éppoly töréke­nyek a nemzetközi megállapodások. Megoldhatatlan kérdésekkel, tájó gondokkal és nemegyszer véres ösz- szetüzésekkel terhes világunkban az ENSZ természetesen nem oldhat meg minden kérdést. De éppen az elmúlt húrom évtized bizonyítja: a világ­szervezet pusztán azzal, hogy van, azzal a lehetőséggel, hogy folyosó­in, termeiben az egymással szemben­állók találkozhatnak és tárgyalhat­nak, nem keveset tett azért, hogy végül Is megvalósuljon majd az a- lapokmányban megfogalmazott rej. ménybell állapot: a háborúk borzai-' maitól mentes világ, az emberi jo­gok uralma, a kis és nagy népek teljes egyenjogúsága. (ki) Francia szerző könyve a kínai „átnevelő táborokról^ Jean Pascaiini francia állampolgár (kínai nevén Po Zso-vanJ hét évet töltött a maoista .fitnevelö munkatá­borokban“, amelyekben több mint 16 millió embert tartanak fogva. Most megírta „Mao foglya“ című könyvét, amelyben betekintést ad ezekbe a tá­borokba. Mint írfa, az alapvető tény az, hogy a foglyok számára — jelen­téktelen hányaduk kivételével — a tábor örökös tartózkodási hely, ahon­nan nincs visszatérés. Az „átneve- lésre“ ítélt férfiak és nők általában egész életüket a lágerben töltik, kez­detben mint foglyok, később, ha a büntetés időtartama lejár mint „sza­bad munkások“. A foglyokat ételpótlókkal etetik. Ezeknek körülbelül 30 százaléka pré­selt papírhulladék. Az eleve nyomo­rúságos fejadagot is felére csökken­tik, ha valaki megbetegszik, és nem tud dolgozni. A súlyos betegeket át- szálltífák a különleges táborokba: „A haldoklók táboraiba". Egy ideig ma­ga a könyv szerzője is egy ilyen tá­borban élt, amely a „gyönyörű észa­ki falu" cinikus elnevezést viseli. Tagja volt a foglyok ama alakulatá­nak, amelynek a hullák kirablása volt a kötelessége. Mint Pascaiini ír­ta, senki sem tudja, hogy hányán hal­tak meg ezekben a táborokban. A maoisták különleges módszere­ket dolgoztak ki és alkalmaznak, hogy engedelmességre bírják a fog­lyokat. A pszichikai megdolgozás ál­landó jelleggel folyik. Naponta tar­tanak „foglalkozásokat“, amelyeken minden fogoly köteles „átnevelni“ a másikat, naponta végeznek „lelkiis- meret-vizsgälatokat“. kölcsönösen be­árulják egymást, de önmagukat is, kölcsönösen megmotozzák egymást stb. Az engedetlen foglyok megne- velésének radikális eszközeként min­den maoista börtönben és táborban alkalmazzák a „nyilvános megnevelé- nek" nevezett különleges eljárást. 1- lyenkor a foglyok ezreit üezépyllk ki — akik azután órákon át kötelesek — vadul üvöltözve — a szennyes sér­tések és fenyegtések özönét zúdíta­ni a megnevelendö személyre, hogy az végül is kénytelen legyen beis­merni nem létező bűnét, „valóságos vesszőfutás“ ez — írja a könyv szer­zője. Ha pedig egy fogoly megszökik, családjának valamennyi tagját bebör- tönzik. Hétéves fogságom idején — írja Pascalom — a maoista börtönökben és koncentrációs táborokban a kínai társadalom legkülönbözőbb rétegei­ből származó foglyokkal találkoztam, köztük kommunistákkal is. Voltak közöttük olyanok, akik azért kerül­tek a táborba, mert túlságosan „aktí­van“ vették ki részüket a Mao által kezdeményezett „virágozzék minden virág“ demagóg kampányból, és vol­tak olyanok akiket a hírhedt „kultu­rális forradalom“ ideién tartóztattak le. Az általam megismert kínai kom­munisták többsége rendkívül becsüle­tes, őszinte és szilárd ember volt. A foglyok közül ők voltak a legbátrab­bak és a legemberibbek. M ár késő csle volt. amikor Dudá-ícknál megszólalt a telefon. — Te vagy az. .Malejka? No mi van? Micsoda?... Rend­ben van. reggel nyolckor — tette le Dudás kedvtolennl a telefonkagylót. .Nem ftriilt a beszélgetfeuek. I^élekben már a spa­nyol tengerparton volt, ahova a napokban kellett volna Indulnia üdülni. Ti/.enUileiicczer koronái fizelelt ezért az üdülésért. Éppcii_ most kell valaminek közbejönnie. Hogyan is mondta Matcjka? — ... egy külföldi cég képviselője ballépést követett el Bulgá­riában. Majd reggel mogláljiik. Bulgáriái az utolsó években a külföldi turisták milliói látogat­ják meg és a Inrisla kíváncsi lény. Ezt is. azt is látni akarná. Ilerm.nnn Jacobi óinak, egy inönelienl cég képviselőjének érdek­lődését .azonban nem az idegenforgalmi látványosságok kellették fel. Kíváncsiságának lárgskörét általában az ipari kémkedés g.vűj- lőnévvel szokták megnevezni. .Nem csoda loliát, bogy magára vonla a bolgár blzlonsági szervek figyelmét. ;V gyanú igaznak bizonyult. (.laeobi lir kíváncsiságát időközben a bidgár bíróság líz év börlönbíinleléssel ,.jnlalmazl.a“.) Jacnbi úrnál talált feljegy­zések azt is igazolták, bogy nemcsak a bolgár iparban ..járatos“, hanem pontos értesülései vannak a csehszlovák vegyi(>arról is. Ismerte egész vcgvip.nrnnk gyártási p;deltájál. k.Tpncitását. sőt a még csak tervekben létező majdani létesflinények kapacitását is. IfMiO dereinberében érdekes gazdasági tárgyalásra került sor Bécsben. Tárgyaló felek; a bécsi Contilrade cég képviselője, és Dudás Miklós mérnök, egy bralislavai külkereskedelmi vállalni ig.izgabij.-i. Szóbeli egyezséget közöllek, ezt néhány nap múlva í- rá-ban is rögzíletlék: az osztrák eég egy százalék províziót fizol külkereskedelmi s állalalnnknak a kölesönösen mogkölöü üzleli szerződések teljes összegéből. A bécsiek tcrmészclesnck látták a { dolgot, hiszpn a kapitalista kereskedelemben a „baksis“ a legter­mészetesebb dolog. Dudás menők is természetesnek látta, pedig ő egy szocialista vállalalot képviselt. Ez az egy sz.ázalék egy év alatt l.öSőílO korona értéket képvisel osztrák schillingbcn. Két év múlva hasonló üzleli tárgyalás folyik- a bralislavai Devín Szállodában. .Az egyik tárgyaló fél ismét Dudás memük, a másik most a müncbeni Linde cég képviselője. Az egyezség azo­^ AbhyékAbam nos inét az elsővel: egy százalék. A 391328 korona énékíi nyugatne- márka azohan nem a külkereskedelmi vállalat számlájára fo­lyik be, Iianem Dudás mérníik zsebébe, illetve saját kontójára egy bécsi bankban. Ekkor már Dudás nincs egyedül. ..nagyüzemi gaz­dálkodásába“ bevonja Július Mníejka és Uajmund Smarda mun­katársait is. Hármasban mégiscsak könnyebb elkendőzni macbi- riációit. Mivel most már három felé kell osztani a prédát, „működési körüket“ kiszélesítik a düsseldorfi ííoben cégre is. A küifíiidi vál­lalatok pontosan fizetik a megegyezett összeget jóllehet, néha furcsállják külKerrskedelmünk eme ..nagymenőinek“ lénykedesol — de mi közük hozzá. I'fmlos. hogy az említett cégek mindig előnyben részesülnek a kereskedelmi szerződések megkötésénél, no meg ogy-egy bizalmas gazdasági jellegű információ sem ku­tya. Az említett Jacobi úr is csodálkozott. így vaihuta a bolgár vizsgálóbíró előtt), bogy az általa kézbosílelt tízezer nyugatnémet márkát Dudás és Matcjka elölte elosztotta. Ereilelileg ugyanis »V is azt hitte, hogy a pénz a krilkereskedelmi vállaialhoz megy, mivel az igazgató vállaiali liivalalos elismervényt adott az ál>ett összegről. Később a kivizsgálás során például a bécsi Gmlilrade igazság­ügyi szerveink felkérésére 370 000 osztrák schilling províziói imi- latoit ki a könyvelése szeriül. Eiend a lelke mindennek, a ,.bjik- sisl“ is könyvelik. A bevezetőben emlílrlt, lehdomni ni«‘gl)«*széll találkozás Díulás és Malejka közölt már nem jöhetett létre. Kora reggel hl/lonsági szerveink letartóztatták a három jómadarai. A kivizsgálás során persze tagadtak, és árlallanmik mondták magukat. A hi/onyílé- kok azonban magukért beszéltek. Dudás lakásán példáid 'i9 500 nyugatnémet márkái talállak — kr'szpéuzijeu. A Dralislavai Kerületi liíróság 'telt pontot az ügy végére. Dji- dást li/.enliárom. Mal<‘jkál tize,nk<*Uő és Smjudát tízévi fogságra ílélle. Hiinlclésükct a harmadik. legszigorúbb kalegóriálmn löllik le. „Ráadásként“ a bíróság clrendelle mindliániuik vagví*náiiak elkobzását. .Mit lehel mondani e három kapzsi omheriől. {»kik ilyen hrrs- lelenül visszaéltek beosztásukkal? Szüksége volt Dudásnak a csa­lásra? Nemi Hiszen hatezer korona havi fizetése volt. é' az el­múlt öt év alatt nvolcvanezer korona prémiumot kapotl.-h-

Next

/
Oldalképek
Tartalom