Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-21 / 43. szám

JíKil. június 27-én szülpllcra Sabinovb.in (Kisszebrnben), í-ldesapáin, aki jogász volt, és Ounas/crdahelyoii működött, közvetlenül a linbnni előtt költözött ide. Dunaszerdalielyre !ü'i8-ban keríiitönk vissza, fit kezdtem iskolá­ba járni, és itt is éretlség^izlein 1958-baii. Mi- \e! közN ellenül az érettségi után nem sikerült bejutnom az egyetemre, két évi^ egy komáro­mi üzemlMMi dolgoztam mint villanys/erelö. 1 tana az olomoiirí orvosi egyetem liatlgatója leltem, almi JÍHiö-beii végeztem a fogorvosi karon. M.-'í? a/. év’ őszén Ix'iiívtak katonai szolgálatra, Komáromba. \íajd innen a liratis- lavai Beznié utcai kórházba kerültem körzeti f<)gorvosnak. líKi7 őszén első fokú szakvizs­gát lettem szloinalolúgiábúi. és egy sikeres l>álv’ázat Illán az Orvo«;f»k és (iyógyszerészek I ovál)bkéj)ző 1 nlézelének sztomalológiai tan­székén mint tanársegéd folytai haltam mon ka­mat a Beznié utcai kórház fogászati osztályán. Nős vagyok, s boldog kclgyerniekes családapa. IM ® Hogy olvasóinknak hozzáférhetőbbé tegyük beszélgetésünket, arra kérlek, magyarázd meg előbb, mit is jelentenek a klinika, sztomatológia, parodontológia orvosi műszavak, kifejezések? — A maeyaráznt nagyon egyszerű. A klinika az orvoskép- /ésf és a kutatást egyaránt szolgáló egyetemi kórházat jelöl. V sztomalológia a szájnreggel, a fogakkal és ezek betegségei­vel foglalkozó orvostnclományi ág, vagyis a szjijban lévő cson­tok. fogak gyógyításával foglalkozik, míg a parodontológia a 'zájöreg lágy részeit tanulmányozza. Tehát nemcsak a fogak­kal való liirődés a dolga, hanem a fogágygyiilladások és a száj nyálkahártyáinak, azok megbetegedéseinek a gyógyítása is. ® Az elmondottakból úgy látom, hogy a fogá­szat ma már sokrétű és sokágú tudománnyá fej­lődött. — Ez így igaz. A kezdetek kezdetén a „fogorvosi tudo­mány“ csupán foghúzásra korlátozódott. .\ falusi kovácsoktól a borbélyokig mindenki mílvelte. Nem volt elismerve mint tn- ilomán|\'os szak. Csak jóval később fejlődött medicinális szak­ká, akkor, amikor az elméleti ismeretek sokasága halmozódott fel. Innen dat^ódik a sztomatológia gynjtőelnevezés. Ma már a sztomatológiának a fogászat csak egyik ága. Az egyetemekről kikerülő fogorvosok h;irom év gyakorlat után a mi klinikán­kon tesznek szakvizsgát, .V mi Orvosi és Gyógyszerészeti To­vábbképző Tntézetiink biztosítja a járások, körzetek szakorvosi képzését. ® Hozzátok azonban nemcsak orvosok járnak, hanem szép számmal betegek is. ^ ■ — Járási és körzeti szinten a beteg megkapja nr. alapfogá­szati kezelést és az alapparodontológi.ai vizegálat^kgt. Ez a kör­zeti orvosok, szakorvosok fctadnt.a. .V liózZáiík irányítóit bele'-' gek szakkivizsgálást igényelnek, vagyis felső fokú beavatko­zást. Járási é.s körzeti szinten ugyanis még nincs mód s idő a mélyebb, a tmlomáiiyos igényű munkám, ezért vagyunk mi itt.' hogy segítséget nyújtsunk betegnek, orvosnak egyaránt, meghptározznk a betegséget, és megszabjuk a kezelést, ame- Ivet aztán a szakorvo.s köteles elvégezni. Mondanék egy pél­dát. ,\z afta. a fekélyes ínygyulladás kimondottan fogászati jellegű beavatkozást igényel, míg a szájűreg nyálkahártyáin előforduló többi megbetegedés lényegében a bőrgyógyászra tar­tozik. Tehát mi kötelesek vagyunk felismerni a betegséget, és ® Ennyi általános bevezető után kanyarodjunk vissza talán hozzád. Érdekelne, hogy miért vá­lasztottad a fogorvosi pályát, s ezen belül a pa- rodontológiát. — Megvallom őszintén, hogy eredetileg én sem fogorvosnak készültem. Ha már orvosnak készül valaki, elsősorban is se­bész szeretne lenni. így voltam vele én is. Közrejátszott eb­ben talán az is. hogy any.ai ágon több orvos is van a csalá­dunkban, meg aztán a nagyközönség, de az orovsok sem ki­vételek, egy kicsit lebeesűiik a fogász.atot. A foglalkozások hie­rarchiájában az orvosi pálya áll legfelül. de ezen belül is léte­zik ez a megoszlás, első a sebészet, aztán következik a bel­gyógyászat, nűgyógyász,at és a többi. Mint már említettem, én is sebész akartam lenni, de közbeszólt az élet. Első jelentke­zésem nem sikerült, két évet dolgoztam, majd Olomoucba a Dr. [rilrfslty Iván tanársegéil fogászatra vettek fel, ott volt csak hely. Most megkérdezhetnéd, hogy miért akartam mindenáron orvos lenni. Nagybátyám, aki maga is orvos, gyakran mondogatta, hogy az orvosi pálya ta­lán az egyetlen, amclyl>en minden énlek találkozik. Mert ha az embert például a tengerészet izgatja, mehet bajóorvosnak, ha a repülés, mehet a repülőkhöz, teliát mindenütt hasznos, kedvére való munkát végezhet. A fogászat eleinte nem nagyon érdekelt, de minél többet ismertem meg belőle, annál jnídjan magával ragadott. Ha újra kellene kezdenem, újra ezt a pá­lyát választanám. ® A klinikán tanársegédként dolgozol. Tehát nemcsak gyakorlati munkát végzel, hanem ta­nítasz is. Milyen érzés idősebb kollégákkal fog­lalkozni, s hogyan kerültél a klinikára? — A végén kezdeném. Körzeti orvosként dolgoztam, és egy év után szakvizsgát tettem a Sztomatológiai Klinikán. .Amikor megürült egy hely, dr. .Ián Lezovic DrSC professzor, a klinika vezetője felajánlotta nekem. Örömmel fogadtam el, mert ér­dekelt a parodontológia, és szerettem volna vele mélyebben foglalkozni. Itt lehetőségem nyílt rá. Hálás vagyok a profesz- szor úrnak azért is, mert továbbra is az ő felügyelete, szak­mai irányítása alatt dolgozhatom. Hogy milyen érzés idősebb kollégákkal foglalkozni? Eleinte elég furcsán éreztem magam, de ahogy múllak az évek, ahogy gyarapoiltain tudásban, ta­pasztalatban, úgy vált egyre könnyebbé. Nyolc éve dolgozom itt, s ma már egyre több fiaUd kollégával találkozom. A pa­rodontológia egyébként azért is izgatott, mert szorosan össze­függ a belgyógyászattal. Máskülönben pedig az egyedüli fogá­szati ág, amely az egész fogászatnak a felülvizsgálata, az ösz- szjes fogá.szali irányok itt, ebben kereszteződnek. Tehát sok irányéi önképzést, kutatási felnielet biztosit. ® Ha már Újra visszakanyarodtunk a tudomá­nyos szakágadhoz, megkérdezném, hogy ml az ínysorvadás, és milyen okok váltják ki, idézik elő. — A parodontosis tulajdonképpen a fogágy esoiilrészéiiek a sorvadása. Következtében a fog kilazul és kiesik. Ennek a fo­lyamatnak a kiváltó okait lényegében két csoportra osztjuk, „külső“ és „belső“ károsodásokra. A külső károsodások csak egyes fogtikou jelentkeznek. Kiváltójuk lehet egy rosszul fel­tett híd is. A belső károsodások az egész fogsoron jelentkez­nek, előidézője lehet, cukorbaj, hormonális zavarok stb. Séilyos parodontosis előidézője lehet a vérbaj és a leukémia. Azt hi­szem, itt feltétlenül el kell moiulauom. hogy az íny és a fo­gak állapota szoros ősszefiiggésben vau az egész lest fizikai és szellemi állapotával. A fogakat sem szabad a szervezettől izoláltan bírálni, ahogy az néha szokás. A mi szocialista gyó­gyászatunknak persze nemcsak az a feladata, begy a nehéz megbetegedéseket gyógyítsa, hanem elsősorban az, hogy meg­előzze a bajt, hogy felismerje a kezdeti stádiumot, amelyet egy vérző papilla, vagy gyenge inyvérzés is jelezhet. ® Te Is említetted, de már másoktól is hallot­tam, hogy nem tudunk fogat mosni. Mi ekörül az igazság? — Folytatnám az ínysorvadás kczdcil stádiumait előidé/ő okokkal. Mi, fogorvosok általában adósok vagyunk a belegek­Berlinben-*• megnyitják ' a nők világ- kongresszusát, Hazánk asszo­nyai legalább olyan lázasan ké­szülnek rá, mint a Német De­mokratikus Köztársaság asszo­nyai. hiszen a nők nehizetközi évének a berlini kongresszus lesz a legkiemelkedőbb esemé­nye, A Csehszlovák Nők Szöoetsé­A nők világkongresszusa előtt \ Aruna Aszuf Ali gének alapszervezeteiben rövid időn belül mozgalommá nőtt egy gyűjtést akció, amelynek az volt a célja, hogy fedezze főleg a fejlődő országokból jö­vő küldöttségek kongresszust költségeit. A gyűjtéssel egyidö- ben indult az ajándékozási ak­ció, amely különösen nagy mé­reteket öltött. Asszonykezek ezrei hímezték Berlinnek a cso­daszép párnákat, térítőkét, és elevenítették fel népművésze­tünk hagyományait a legkülön­félébb módon. Igen vonzó volt az „Bn édesanyám“ című rajz­verseny is. A legötletesebb raj­zokat a szervezők elküldték Berlinbe, és a szerzőket, a 6-14 éves fgyerekeket, megjutalmaz­ták. A berlini világkongresszus e- ^ lOkészítö bizottsága egyik munkaértekezletét Prágában tartotta meg. Bitünk az alka­lommal, és megkértük a bizott­ság néhány tagját, hogy vála­szoljanak kérdésünkre: MIVEL KÉSZÜLNEK A BER­LINI VILÁGKONGRESSZUSRA? Emily Naffa, az Arab Nők Egyesületének vezetőségi tag­ja: Rövid itt~tartózkodásom alatt meggyőződtem arról, hogy a csehszlovák nők úgy készülnek a világkongresszusra, mintha csak ők látnák vendégül o vi­lág asszonyait. Többször is megcsodáltam magabiztos fel­lépésűket, és ilyenkor arra gon­doltam, hogy nekünk, arab nőknek van mit „behoznunk“. Nálunk a nők szerepét nagyon sokan még mindig feudális ke­retekbe szorítják, mozgalmunk mégis ért már el sikereket. Pél­dául ma már kevés városi lány jár lefátyolozott arccal az ut­cán, és sikerült megértetnünk az elmaradott körülmények kö­zött élő asszonyokkal ts a rend­szeres tisztálkodás és orvosi vizsgálatok jelentőségét. Ber­linben többek között ezzel is szeretnénk eldicsekedni. Valentyina Tyitova, a Szov­jet Nötanács funkcionáriusa: Nem tévedés? — kérdezték azok, akik belelapoztak a vi­lágkongresszus szovjet küldött­ségének névsorába. A kételyt annak a 2-3 féfrlnak a neve váltotta ki, akik majd a többi nővel együtt képviselnek ben­nünket Berlinben. Mi ugyanis az egyenjogúsági harcot nem a férfiak ellen folytatjuk, hanem velük együtt küzdünk egy kor­szerűbb szemlélet érvényesülé­séért. Ebben a vitában nemegu szer a férfiak maradnak alul... De nem baj, hiszen csak az nem lép félre, aki egy helyben topog. Berlinben azt is el akar­juk mondani, hogy a Szovjet­unió a béke és barátság esz­méjének a hirdetője, és hogy támogatja a függetlenségre, szabadságra, békére vágyó nemzetek törekvéseit. Aruna Aszaf Ali, az Inidiai nők szövetségének nemzetközi Lenin-békedíjas elnöke: India alkotmánya biztosítja a férfiak és nők egyenjogúságát, és mi élünk Is ezzel. Persze nagyon nehéz egyenjogúságról beszélni ott, ahol ezt az asszo­nyok társadalmi és gazdasági elmaradottságuk miatt egysze­rűen nem Igénylik, vagy nem gyakorolhatják. Nagyon sok fel­adat vár ránk. Szeretnénk fel­számolni az írástudatlanságot, aztán itt van az egészséges é létmód, a születésszabályozás kérdése... Reméljük, hogy Bér linben majd sikerül sok ta­pasztalatot gyűjtenünk azoktól a nőktől, akik elégedettek poli­tikai, gazdasági és társadalmi helyzetükkel. Marle Kabrhelová. a Cseh­szlovák Nötanács elnöke: Egyenjogúság, fejlődés, béke ez a Nők Világkongresszusának a központi jelszava. Máskép pen értelmezik a fejlődő, más képpen a kapitalista, és más­képpen a szocialista országok­ban. Es természetesen különbö­zők az ezzel kapcsolatos ten­nivalók is. Hazánkban úgyszól ván feleslegessé vált az egyen jogüságl harc, hiszen a férfiak­nak, nőknek egyformák a köíe lességeik és jogaik. Annak, aki mondjuk egy olyan nőt keres, aki nemcsak nagyszerű csalúd­iiek azzal, lioj?y a betegségeket megelőzendő nem magyaráz­zuk meg eléggé a fogsziu’asodás és ínygyulladások legismer­tebb kiváltó okait. Kz pedig nem más, mint a fog felületén lerakódó fehér anyag, az úgynevezett foglepedék, amelyet szaknyelveu plakknak ueveziink. Ennek a foglepedéknek a bomlasztó hatására kezdődik a fogzománc károsodása, a fog- szú, amely az. emheriség mintegy 08 száz-alékát érinti, más­részt a plakk jelenléle az inyvérzés kíizvctlen okozója is le­het. A lepedék ellávolílása a szájliigiénia keretébe tartozik, s a helyes fogápolást nekünk, frrpforvosoknak kellene betege­inknek megmagyarázmmk. A töinegtájéko/tatási eszközök] »en is erre kellene felhívni a figyelmet, de különösen a szülök figyelmét, hogy gyerm<‘k(öket píei kornklól kezdve rendszere» és alapos Íogtisztítási'a szokhissák. Ezzel védenénk a szülőket is az álmatlan éjszakáktól, magunkat pedig a sok fölöslege» mnnkától, A televízió ehhen a felvilágosító nninkában nagyon sokat segíthetne. Az XDK-han tartott nemzetközi Fogászati konferencián nem véletlenül dicsérték Magyar Televízió fogat mosó maciját. Nekünk is az óvodákban és az iskolákban kellene ezt a felvilágosító munkát a tökélyre vinni, hogy minél kevesebb “ »gheteg fiatallal találkozzunk fogászati ren- delőinkhen. ® Szaknál ’k vagy hivatásnak érzed-e a fog­lalkozásodat. — Feltétlenül hivatásnak. Art hiszem, valamelyik okos könyvben olvastam, hogy ha akad olyan ember, aki hobbinak tekinti a foglalkoz.ását. annak kétszeresére nyúlik az élete. Úgy érzem, én ezek egyike vagyok, mert szeretem a hivatáso­mat. örömmel jövök munkába. Ez persze nem jelenti azt. hogy más passz.ióm, szórakozásom nincsen.. Szeretek barká­csolni. szívesen kertészkedem. Mint diák. sportoltam is, ke­nuztam. Most a család mellett már nem tehetem, de ha megnő a fiam és a lányom, velük majd újrakezdem. • A napjaidat kitölti a munka, a tanítás, a csa­lád. Mégis, ha akad szabad időd, mivel foglalod el magadat? — .A jó pap boltig tnnul. tartja a mondás. A mi orvosi pályánkra ez. kétszeresen is énényes. Figyelem a szaklapokat. Most fejezem be a kandidátusi munkáimat. ,A Marvista-T.eni- nistn Esti T'lgyelemre járok, és kaiulidálnsa vagyok a körz.eti piírtbizottság plénumának. Sokáig dolgoztam a GSISZ-ben. s az ott szerzett tapasztalatokat most érvényesítem az. aktív pártmunkában. Sokat utazom, járom a körzetet, járáisokat, kül­földi szimpnzionokon Veszek részt, és persze olvasok. Meg kell azonban vallanom, hogy ha nem volna feleségem és érdeklődő családi köröm, akik időről időre felhívják figyelmemet egy-egv érdekes és értékes szépirodalmi műre, én is, mint annyi kol­légám, csak a szakirodalmat olvasnám. A családon belül na­gyon sok impulzust kapok az olvasásra, s ezért nagyon há­lás vagyok nekik. © Végezetül, ha teljesíthetném egy kívánságo­dat, mit kérnél tőlem? — Morgenslcrnek van egy szép mondása: ..Semmi sem ap­rózza ügy el az életet, mint az, hogy mindenbe belekapsz, de semminek se jársz a végére.“ Ezért, ha kérhetnék valamit, azt kérném, hogy a nap legalább tiz.cnkét órával hosszabb le­gyen, hogy jobban, alaposabban és többet fogbdkozbassam mindennel, ami érdekel, mert én amibe belefogtam, a végére is akarok járni. TÓTH II.F.MEIE Emily .\affa anya, hanem kitűnő szakember; orvos, pedagógus, képviselő vagy mérnök, nem kell sokáig keresgélnie. Minden munkahe­lyen vannak Ilyen példaképek. A világkongresszus számunk- ra mindenekelölt a tapasztalat- csere fóruma lesz, és reméljük, hogy elmélyíti kapcsolatainkat a világ valamennyi asszonyá­val. összeállította: Zácsek Erzsébet ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom