Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-07 / 41. szám

* * ' 111 7 ma am A (S A2 ORVOSlüDOMAtlll Ha Ismeretlen holttestre tégy csak ennek csonkjaira bukkanunk, vajon meg6Mapíthat6>e az áldozat kiléte? Leglöbször igen. A húszas évek elejön történt egjr egyiptomi faluban. Fegyvertisz* tttás közben az apa megsebesítette lányát. A seb fertőződött, de az apa nem mert orvost hívni, mert attól főtt hogy tiltott fegy­vertartásért megbüntetik. A leány egy bét múlva belehalt sérülé­sébe. Az apja a falu szélén egy elhagyott, rég kiszáradt kútba dobta a holttestet, majd amikor már gondolta, hogy a tetemnek már csak a csontjai vonnak, egy éjszaka leszállt a kút mélyére, lánya földi maradványait egy zsákba szedte és a Ntlasba dobta. Amikor túl volt a borzalmas vállalkozáson, megkönnyebbült, hí' szén senki sem látta, és minden nyomot elsimított. Igen megle­pődött azonban, amikor néhány hét múlva letartóztatták. Miből jöttek rá a borzalmas tettre? Három csontból, amelyet a kútban felejtett. Dr. Sidney Smith angol törvényszéki orvos vizsgálta ki az ese­tet. A csipőcsontból állapította meg az IMető nemét és azt, hogy legalább egyszer terhes volt Mivel a csontok könnyűek é.s véko­nyak voltak, kőnnyeo következtethetett a test magasságára és súlyára is. A csontokon soilszuvetek nyomára bukkant, ebből álla­pította mog a halál idópunt)át. a jobb cslpőcsonl és combfej na- gyob volt, mint a bal. ez arra utalt, hogy az illető sántított, amit feltehetóen gyermekbénulás okozott, bgy másik csonton hosszúkás mély nyllá.st és háromNZög alakú törési talált. Lövés ejt Ilyen sebet, a szórásból a távolságra is következtetett. A seb szélének gennyesedésre utaló klmaródásáböl feltételezte, hogy az életműkö­dés nem szűnt megrögtün a szerencsétlenség után. A sérülés he­lye azt is elárulta, hogy a golyó áthaladt a bashártyán, aminek logikus következménye a .ha.shártyagyulladás. Ez lehetett a halál oka is. .Már az ókorban rájöttek arra, hogy a test felépítése megismét­lődik annak egyes részein, és fordítva, a részek utalnak az egész­re. Ma már részlete.s és megbízható Ismereteink vannak az embert csontváz és a szervezet közti kapcsolatról, ezer és ezer beható vizsgálat alapján. Alphonse Bertillon, párizsi rendőrfogaliuazó évek hosszú során elemezte a bűnözők személyleírását, kedvtelésből orvostudományi és anatómiai Ismeretekre tett szert. Rájött egy törvényszerűségre: az ember külseje megválíoztarbató. de csontjainak felépítése nem. Ezután minden bűnözőről Igen rés/ieies adatfelvételt készített (pl. testmagasság álló és ülő helyzetben, a kitárt karuk közti távol­ság stb.j. 1862‘ben a párizsi rendőrség is bevezette ezt az eljá­rást, Később átvették más országok rendőrségei is. így Bertitlon megalapozta a bűnözők aznno.sításának egzakt természettudományos módszerét. Később azonban kfülköziek e módszer hiányosságai, és így elvoszfteite univerzális jellegéi. Helyébe a daklHoszkópia, az ujjlenyomatok alapján való azonosítás lépett, mint általános eljá­rás. Sokszor a tettes kiilünfélc indítékukból a felismcrhetetlenségíg megcsonkítja áldozatát, vagy igyekszik nyomtalanul eltüntetni (n- getés, vegyszerekkel való feloldási. Minél nehezebb feladat elé áliífja egy reménytelennek tűnd eset a nyomozó szakembereket, annál nagynbb aztán tudományos győzelmük, ha mégis sikerült fényt deríteniük rá. Álljon Itt bizonyftékni az ausztráliai Cooge- ban történt eset: A városi tengeri akvárium előtt óriási kíváncsi tömeg tolon­gott. Mindenki látni akarta, azt a 12 méteres tengeri ragadozót, amelyet mindössze pár centiméter vastag üvegfal választott el tőlük. Véletlenül tévedt a halászuk hálójába. — Eddig nyugodtan viselkedett, pedig egy hete már, hogy kifogták. Vagy fél órája azonban mintha ördög bújt volna bele. úgy tombol — mondta az dr. Egyszer csak a cápa valamit kiUklendczett. A létogatók megré­mültek. amikor látták,* hogy egy emberi kar fiszik az üvegfal felé. A kihívott rendőrség Öngyilkosságra gyanakodott, mert a csaklón kötélmaradványt fedezett fel. alatta pedig mély árkot. A cápa bizonyára leharapta a tengerbe fúlt ember karját. A végtagon talált tetoválás és az ujjlenyomat révén a bűnözők jegyzékéből megállapították az liléid személyazonosságát. James Smith volt. aki kilenc nappal azelőtt tűnt el Az Öngyilkosság gondolatéi azonban elnszlatta az az értesülés, hogy Smith azon a bizonyos napon barátját ment meglátogatni az egyik faluban. A rendőrség felkérte z akkor Sydneyben konferencián tartóz­kodó dr. Sidney Smfth-í. hogy vegye át az ügyei. Az orvos először is meg akart rfila győződni, hogy nem balesetről van-e mégis szó. Mivel cápaharapásos esetet még nem vizsgált ki. segítségül hívott két törvényszéki orvosi is. Azok ógy vélekedtek, hogy a kart kés­sel választották el a testtől. A vágás mentén található vőraláfntá- sok még arról Is tanúskodtak, hogy ez a megcsonkítás néhány órával a halál beállta után történt. A rendőrség felkereste azt az illetőt, akit lames Smith utoljára meglátogatott. Tanúk elmond­ták, hogy röviddel e találkozás után látták őt egy vászonzsákba bugyolált pléhládával csónakba saiállni... Sidney Smith így összegezi a történteket: ..Itt a .szeszélyes vé­letlenek egész sora jálszofi közre, hogy mégis lelepleződött a bűntett. A test egyetlen. Ismertetőjeggyel ellátott, tetovált része nem fért a ládába. % később egy cápa gyomrába került. Az ahszt- rálial partok mentén élő cápák ezreiből épp ezt az egyet fogták ki a halászok és tették ki közszemlére az akváriumban. £pp ez a cápa let! rosszul, kiadva gyomra tartalmát. F.z a tény fantasz- tlkusahh mint rémtörténet.** Ve feleflilik azonban, hogy bár közrejátszott itt a véletlen, de a tudománvos hozzáállás, a törvényszéki szakértők segítsége nél­kül csekény eredményt érhettek volna el a nyomozásban. ElETVfSZÍlY RENDEIESRE Amit feltétlenül szükíéges tudni: — Kiujtrani a 80 kilométeres sebességgel sráguldó autóból. — .Motorkerékpárral a kilométerkőnek ütközni és három mé­tert repülni. — Vágtató ló utón kötve a földön csúszni. — ligy hídon sebesen haladó vonatból a mélybe ugrani. — Korlátot áttörve autóval a Dunába fordulni. — Száguldó autóbusz tetején verekedni. — Uohanó vasúti szerelvény tetején futni, vagonról vagonra ug­rálva. — Helikopter kötélliágcsóján 300 méter magasban lengeni. — Ijgy. ház negyedik emeletéről leugrani. — Húsz méter magas várfalról verekedés közben Ipfordnlni a mélylie. — Lóval léjiesőn lovagolni... És mindezeken kívül: kell tudni bottal és karddal vívni, „tuda­tosan“ esni. autót és motorkerékpárt vezetni, lovaskocsit hajtani, úszni, cscigáncsozni. birkózni, bokszolni, ejtőernyővel ugrani, cél­ba lőni és terepen futni — einelelt: uralkodni az idegeken. Szin­te Éurópa-szerte ismerik a Pólyák József judo-karate mester ve­zette kaszkadőrcsoportot, amelynek két nötagja is van: a kiválóan lovagló és cselgánsozó Salacz Panni és Bajai Viktória. A kaszkadőrök a verekedés, az esés, a zuhanás minden mozza­natát a legkisebb részletig kidolgozzák, betekig gyakorolnak egy- -egy veszélyes mozdulatot, de még a spontánnak tűnő tömegve- rekedési jelenetről is készül koreográfia. Egy francia kaszkadőr­től ered ez a mondás: ,.a kaszkadőrök nem játszóinak a veszély-- Ível, hanem a veszély li.-ilárán dolgoznak és mindent elkövetnek, hogy a vcszélyhatárt túl ne lépjék.“ A kaszkadőrökre diiblőri munka is bánd: azaz cgy-egy színész helyett az illető maszkjában és, jelmezében elvégzik a veszélyes jeleneteket. Viszont számos magyar színész és színésznő — Bujtor István, Koncz Gábor. Ma­daras József, Ilarsányi Gábor, Darvas Iván. Esztergályos Cecília | stb. — Pólyák Józseffel gyakorolja be a veszélyes jeleneteket, mert nem vesz igénybe dublőrt A kaszkadőrök egyéni képességei­ken és folkésznilségükön kívül igénybe veszik a technikát is. A tecliniUnsok megfelelően preparálják a felvételekhez használt tár­gyakat és jármüveket. Az üvegablakot cukorból öntik, a Bors-ban az autó „gyengített“ korlátnak rohant, a báli tömcgjclcnet aszta­lai. székei pillanatok alatt összetörtek. Pólyák .lózseí a tévében is tálott Kapaszkodj a fellegekbe! cf- mü filmben pl. ejtőernyő nélkül röpdösött a tornyok között a muzeális PO—20-as repülőgépen Pál Zoltán pilótával; a Bákóczi szr'ikésében lóháton száguldoztak a valódi tűzvészben; a \illa a Lidón cimíi filmben az öreg DKW-val a Dunába zuhant. .C komárnói ADMIRAL tánczenekar a Csehszlovák Du- nabajózási Vállalat komárnói üzemi klubjának támogatásá­val indult sikeres útjáia, 19<•'!- l>!in. .Az elmúlt két év alatt az e- gyülles Hév Péter, vezelé-sével 'több jelentős akción, vett részt, példáid egy első osztályú ha­jón román hajóstiszleknek ad­TEHETSÉGES ZENÉSZ FIATALOK Sándor — dobos, Szalai György — énekes. Rigó Pál — akkordgitáros. l'ellépése.iket nem any.agi ér­dekből tartják, hanem a zene inViiti vonzolomb0h bisz.cn mű­soraik ingyenesek. ■Az együttes ügyes-bajos dol­gait Burgel Jsti'in intézi, de a tagok szorgalm.as. igyekvő fiatalok. Ezt bizonyítja az is, hogy a zenei együttesek mód­ra! kerületi versenyén a máso­dik helyen végezték. .Az iizrini klub vezetősége biztosítja s/ámiikra, hogy he­tente háromszor gyakorolhas­sanak. Szeretnék még tovább fej­leszteni tudásukat és egs-re színvonalasabb mnsorral sze­repelni. Andriskin József Mimin tak elő színvonalas műsort. Több koncertet adtok Komár- nóban, többek közölt szovjet barátainkat is clszúiakozlat- ták. •Az együttes vezetője — basszusgitáros; tagj.ni. Rév .Miklós — szóiéi"!táros. C/ii-nk POP TÜKÖR John .Avery í.nmav ismét a silágot járt.i. de mo-y már Alan fia kíséretében, aki alig nőtt ki a gyeriuekcipőbiil. Aiitójábu kél nyugágyai és egy sátrat lelt. elhelyezte a mai niagiielofont bc- lycllesílő acélát lemezeket, és útnak indult. .Vz Lö.A majd min­den államát végigjárta. A'yolc évig. tartott ez a knlalóuiunkával leli vándorlás, és csak betegsége iniall kényszerült inegszakítaid. Közben azonban nagyon s-rlékes zenei arebívnmot gyűjtött össze. .Más zencknUdók is kezdték a példáját követni, sőt fia, .Alan is a nyoiiindokaibnn haladt. .Uan Loinax korálnín gyökeresen megváltoztak a távlatok. .\z L'S.\-ban a „roosewelli“ légkör, felfogás kiilönböző kezdeménye­zésekre adott lehetőséget: különösen a ».szegény és népi“ Amerika felfedia-éséie. inegisincréséi'C. Az elséí etnomnzikolétgiis. .Alán f-oma-X Lurlatában volt a népi kultúra politikai jelentőségének, és annak, hogy ezek a dalok az akkori „valéiságos“ .Amerikát, demokratikus irányzatát is vissza­tükrözik. ivzéit folylalla Alan Lomax olyan lelkesen apja meg­kezdett tndoiminyos luilalniminkájál. Rengeteg népdalt gynjlöll ö'sze. kiiiöiiöscn délen, a legtávolabbi, leglélreesőbb helyeken i- járt. ahol a néhai rabszolgaság felszámolása óla sem sálloztak so­kat a körülmények. Llbafározta. hogy ezt az érdekes anyagot knl- Inrális és pidllikni célokra is felhasználja. Vállalkozása abból a „felfedezésből“ indult ki, amelyhez a „te­rep" knlalásakor nyert, semmivel sem pótolliain ta|iaszlalalok ad­ták az impid/tisl. Közvetlen kapcsolatot lélcsilelt a nép világával, és addig ismeretlen, értékes és gazdag bagymnánynkal őrző anya­got gyűjtött össze. .Amerika népe szólalt mog ezekben a dalokban, és magára isiiierlielell bennük a lakosság túlnyomó többsége. ,A négerek, a dél szegény földműsi'sel, az évszázadokon ál ma­gányban élő hegyi lakók, a préris'adászok, öreg tengerészek, fa­vágók és vándnriminkásnk daUd. songjai, panaszai az amerikai civilizáció egészen raá.s arcát tükrözik. Reálisan, minden mítosz­tól mentesen vallanak a robotról, a gyötrelemről, a megaláztatás­ról. a lázadásokról. Lomax megértette a népdalok különös knUurális értékét. Ezek még a mai városokban is tiltakozó hatásúak lehetnek, ha a da­lokat és meséket változallaiiid őrzik meg. Tndnlosította azt is, hogy' az új élelíormákkal egyidőlieii a dalokat is tij „ruhákba" kell öltözlelid. K/.érl leielödölt aziáii .Alán I.mnnx tevékenysége egé,szen más Irányba, mint korának többi miizikolognsáé, akik a népdalokat bangs ersenyaiiy.agnak használták fel. ,A néger spirituálék már ko­rábban áldoztni estek ennek a visszaelésiiek. Alaiáon .Anderson mndalnkká sállozlalla őket. Közvetlenül a niásmlik világháború kitörése előtti években a Xesv York-I Greonwieli Village-ban. az ismert lioliémnegyedlien, meg ■ Afanbatlenben a népi zenés’el foglalkozó érdekkörök alakul­lak. A klubok lelke .Alán laimax és Nrael A'onng volt. Itt mu­latta be .Alaii Lomav a néger Leadliellyl. akit a texasi .Angolá­ban ismert nu‘g, amikor még az apjás'al járta a világot. IvCadbel- !y akkor épp büntetését Inllöltc olt. Valóságos neve lluddie Lodlicltc sóit. és ercÜM’n néger és in­dián vér csörgedezett. Büntetését gyilkossági kísérlet miatt rótták rá. Nem ekkor volt először Ixirlönbon. Kilencféle foglalkozást n- zólt, elsősorban azonban gitáros s'oll. .Már mint gyermek, a né­ger zene egyik kiumgasló egyéniségével. Lemon Jeffcrsonnal járt. Lemon s'ak s’olt. ezért kapta a Blind — s*ak — jelzői, és szüksége Solt egy gs'erekre. aki s'ozessc öt. így s-áiidorolt aztán Leadbelly a n:igy Blind lamionnal, és tőle tanidl meg gitáron játszani, .Annkor lamiaxék az .'ingol.ai fegycnelelepen megismeTkedli-k s-e- le. hangja, előadása úgy lenyűgözte őket. hogy megpróbálták elér­ni a kormányzónál, hogy fcllólelescn szabadlálira kernlbessen. Ke­zességet is s'állallnk érte. így került Leadbelly .\esv Yorkba. Rengeteg mesét és dalt ját­szott fel a KongiessznsI Könyvtár arebivnma részére, és később a fiatal, nyugtalan értelmiségiek előtt is fellépett. A'alóságos esz­ményképpé vált. Még a nem boz/Yiértő közí'mség is elisnierte. bo"y a négerek nemcsak a blues és a spirituálék müs'észei, hanem a kifejezési mód egész skáláját fel tudják sorakoztatni, ólelbfien tolmácsolják nehéz életük minden mnz/anatál. Nem véletlen tehát, hogy a folk revival sziilelésél az ID'iO-es éseklől számítják, amikor .Alan Lomax először léptette fel Ijearibellyl a .New A’ork-i Greenicli A il- lage klubjaiban. Leadbelly haláláig egyik élenjáró képviselője maradt a folk reiivalnak. A rt-iival iránti hagyománytisztelet a nnnden nj moz­galmat elindító akarással ötvöződöll benne. december fi-áii halt meg a New York-i Bellevnc kórházban. Gina hollobriqlda a jelek szerin! nemcsak íilmjeíbén, hanem a magánéletben is harcias, zl mindig szenzáció­ra éhes Daily Mtrror című londoni bulvárlap jelentése szerint Ute de Vargas oszt­rák születésű operaénekesnö ellen indított pert. Ute de Vargas nem’ág vált el dr. Mirko SkofW lu- goszláv orvostól, akinek Gt- na volt az első felesége, és csaknem húsz évi házasság után -1968-ban váltak el. A per tárgya: a mUojik számú ex-Sko'Hőné egy mi­lánói újságnák adott nyilat­kozatában- azt állitoúa az első számú ex-Skofiönéről, hogy: „hollónak most már leáldozóban van a. karrier­je." November 25-re tűzték ki a tárgyalás napját... i'ves Montand, a világhí­rű jilmsztnész és énekes a világ bármely részében szí­vesen látott vendég, de ■ Franco jastszta Spanyolor- szágdban talán mégsem. Yves Montand egy héttagú francia kulturális küldöttsé­get vezetett Spanyolország­ban, s az egyik sajtóérte­kezleten tiltakozott a fasisz­ta igazságszolgáltatás önké­nye ellen, s kiállt a közel­múltban-halálra ítélt 11 spa­nyol hazafi mellett. Társaival együtt letartóz­tatták és kiutasították az or­szágból. XXX Steve Anderson 23 éves kaliforniai fiatalember öt­perces szünetekkel, alvás nélkül 114 óra és 17 percig látszott gitárján, megelőzve ezzel versenytársait, köztük az előző vtlágcsúcstariót, aki már 72 óra 32 perc u­tán feladta n versenyt. S még volt, aki hallgatta őket...' ' • . ; XXX Mlckejf Rooney, az egyko­ri világhírű hollywoodi gyer- mokszínész közölte, hogy egy 25 éves énekesnőben megtalálta álmai asszonyát, akit feleségül Is vesz. Ez lesz a most 53 éves színész nyolcadik házassága. Ha hinni lehet d króniká­soknak, annak idején is minden ■ alkalomvújl azt mondta, hogy ■ megtalált a az tgaz'f. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom