Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-10-07 / 41. szám

Édesany

am

rózsafája

A galántai gimnázium tanulói Zselizen

Tíz évvel ezelőtt a Galántai év — mintegy 25 előadás — után mert tanulásra buzdítja őket a Magyar Tannyelvű Középiskola a csoportban maradt, a követke- szerepelni vágyás, hanem önálló harmadikos, végzős tanulói fejé- ző évben már igényesebb felada- fellépésre is neveljük őket, s ez ben megszületett a gun<lolat: Áli tok megoldására is képes volt. pedagógiai szempontból is nalenne, ha a szalagavatón bemu- Akkor vetődött föl a gondolat, gyón fontos. A tavalyi műsorunk- tatott műsorokból egész estét be- hogy műsorunkat két részre oszt- ban a hazaszeretet, internaciona- töllő összeállítást készítenénk, a- hatnánk; az első népi jellegű len- lizmus volt a központi gondolat, mellyel aztán elszórakoztatnánk ne. s népművészetünk gazdag és ezt szereplőinknek akarva-aka- a környező falvak lakosságát? A kincstárából mutatnánk be össze- ratlanul érezniük, tudatosítaniuk nézőknek kellemes perceket sze- állítást: a második rész továbbra kellett. Tehát két nemes érzés él reznénk, mi pedig egy kis pénz- is' szórakoztató jellegű maradna, szivünkben, ver gyökeret tuda- hez jutnánk, erre peilig érettségi Természetesen itt is magasabbra tukban. Ezt a műsorunkat a fa- elöu nagy szükség van. emeltük a mércét. A másik nagy sizmus felelt aratott győzelem.

A gondolatot telt küvelte. változás akkor állt be, amikor felszabadulásunk 30. évfonlulójá- A tanárok ürültek a tervnek gimnáziummá lettünk, mert tanú- ra készítettük. Itt jegyezném meg. és támogatták. PuUkai kászló ta- lóink négy évig lehellek a cső- hogy több sikeres akcióval járnt- nár vállalta el akkor a diákok port tagjai, ha taiiulniúnyi álla- tónk még hozzá hazánk lelszaba- vezetését, s mivel azóta is ő áll giik jobb volt 2,5-nél. Közben dulásának méltó megünneplésé- a közben állandó knllúrcsoporltá megalakult Mórocz Károly tanár hez, amiért a járási pártszervek- fejlődöll diákok élén. őt kerestem vezelé-sével » néprajzi csoport, tői elismerést kapott iskolánk, fel. hogy beszéljen munkájukról. Népdalokat, -balladákat gyüjte- — Ejtsünk néhány szóra mosi

— Kezdetben spontán volt c nek járásunkban, amelyeket az- készülő műsorról is.

megmozdulás, nem lehetett egy- Ián műsorunkban felhasználha- — Említettem már. hogy műsoséges csoportról beszélni. Szerep- tunk. Tavaly új úttal próbálkoz- rainkkal a legszebb emberi érzéseket akarjuk diákjaink szívébe

lopni. Mo*ét a múlt. az idősebb korosztály .iránti a

szülők rncjíbecsü lését fejezzük majd ki inüsoriinkkal. Egy tánc- kompozícióval megemlékezünk az I93t-es kosúti sortvíz áldozatairól. A dalokat a mi diákjaink gyűjtötték, s a munkásfolklórt gazdagították velük. Műsonmk- riak természetesen csak az egyik része lesz népi jellegű, mégpedig azért, mert a fiatalokat főleg az eszlrád rész vonzza. .Márpedig nem akarjuk őket elveszíteni, hi- sszen főleg nekik szól műsorunk. Diákjaink lázasan dolgoznak a műsor összeállításán.» libben az i- gyekeztükben az i«kola igazíraló- ja, és az egész tanári kar támo- lőink évről évre változnak, hi- tunk meg, Petőfi Sándor Szabad- gatia őket, a próbákon pedig A- szen a műsorban a végzős diákok ság. szerelem című versét kiköl- lenrlás Anna. Hlavatv Sándor és szerepeltek. Művészi törekvések- csönöztük mottónak. pedig Partalos Ottmar látja őket el

ről és színvonalról sem nagyon az hasznos tanácsokkal. Reméljük,

szólhattunk. Kimondottan szóra* Édesanyám rózsafája, jól sikerült összeállítással éS műkoztató. azaz egy olyan esztrád- vagy'ok a legszebb ága...“ vészibb színvonallal az időn is

műsort állítottunk össze. mcU>*el kezdetű népdalt választottuk. kivívjuk közönségünk elismerését, csak azt akartuk elérni, hogy a — Említette, hogy a diákoknak Szép. amit a galántai giinná- közönség nevessen, tapsoljon, jól jö tauuluián>n átlagot kell elér- ziurn S/lSi^-szervezetének tagjai szórakozzék és legközelebb is el- i,ü",k alilioz, bogy szerepelhesse- a tanárok segítségével végeztek, jöjjön. Műsorunknak lulajdonkép- 5 meri a műsor ilyen szép Sok sikert kívánunk nekik, s arpen semmilyen nevelő célja nem nemes gondolatot fejez ki, a ra biztatjuk őket. íiogy folylas- olyan határkövet em- nézőkre és a diákokra egyformán sák továbbra is ezt a munkál, binemes célt szolgálnak vele.

A'eszméri Sándor Foto; a szerző

Oro.sz népi tánc —• a ncnizctkö/í rész főszáma

Üthetek meg, melyek közreját- nagy nevelő hatással van.

.«•zottak annak a kultúrcsoportnak *^1 »Ari i

, - 1 , , .1.. — Igen! A diakra viszont nema Kialakulasaban, melv méltán i * . u »* »

, . .1^ , . cui 1 1*1 .. csak azért van nagv natassal.

képviselte később i.skolankat. sót ^ '

járásunkat is Zselizen, a május 1-i és a felszabadulási ünnepségeken nem beszélve járásunk fal- vairól, ahol összesen több ölezer ember látta műsorunkat.

—“ Felvázolhatná ezeket a változásokat, s ha valamilyen jeles naphoz vagy tiseniényhcz kapcsolódnak. ezeket is megemlítené?

— Az első és legfontosabb változást a SZISZ raegnlak\ilása hozta magával. 1970-ben iskolánkba»i is mecalakult a SZISZ, és azóta az ifjúsági szervezet égi^^ze alatl működik csoportunk. Akkor al;i- kult meg az eszlrndcsopovt. zömével elsősökből. Ez igazán nagy lehetőséget nyújtott. Akkor már a művészi színvonalra is odafi- gyclbetiünk, hi.szen aki az első \ csallóközi lánckonipozíció táncosai

Kenyér meg tej

(SZABÓ BÉLA VÁLOGATOTT VERSEI)

Szabó Bélát az olvasó elsősorban prózaíró* ként tartja számon. Olyan értékes regények fűződnek nevéhez, mint a Marci, a csodakapus, az Első ajándék, az Ebek lázadása vagy a Steiner Gábor harcos életútjáról írt alkotása.

Rövid könyvismertetőnkben most azonban nem a prózaíró Szabó Béla életútjáról kívánunk szólni, hanem válogatott verseiről, amelyeket az idén jelentetett meg a Madách Kiadó Kenyér*meg tej címmel.

A kötet a szerző két világháború között írt versciitek válogatását tartalmazza. A cím nemcsak a költő akkori nyomorúságát idézi fel. hanem sokkal több ennél, hiszen a kenvér és lej — létszükséglet. Hiánya Icaljasít. rinl>ersó- get tagad, nyomorba dönt. halálra ítél. Karcra korbácsol, társadalmi osztályok helyzetét, vonja fókuszába. A kapllalisla Csehszlovákiában csak a kizsákmányoló osztályok számára volt biztosítva, annál jobban nélkülözték az olyanok. nkik — Fábry Zolt.án szavaival élve ~ ..a mélyből, a szegénységből, a szegényszaghól jöHek.“ Ez a -ízegénységélmény határozta meg Szabó Béla két világháború között írt verseinek hangvételét, mert ez az élmény szamára ríaszló emlék és vádló valóság. ,,...akik éhesek voltak és éhesek maradtak, belőle szólnak és általa vádolnak“. Eáhry Zoltán: Tíarmadvirng- zás).

Bátran nlltthaljnk. hogy Szabó Béla e kötőt- be sorolt versei az emberi megalázottság és elnyomás dokumentumai:

A fülszöveg így jellemzi a kötetet:’..E versek Ipgnagyolib pozitívuma a rideg szociális valóság, a proletúrsors ntegejtően együttérző, nyersen őszinte bemutalá.sa, az izzó gyűlölettől fűtött, forrongó, már-már anarcbikus hangvétel.“ A cíinadó versből a lírai realizmus fe- lejtbetnllcn két szép sorát idézzük:

..Álmom:

kenyér meg tej koptig az ablakomon.“

P'zek tt versek a szlovákiai magyar irodalom dokumentumai. Dokumentumok a megfogalmazásuk relációjában is. és a társadalmi valóság, a kor társadalmi helyzetének a felmutatásában is.

Mii mutal föl a köU;t a két világliáboni közötti kegyetlen idő-szakból? A nvn- mort, a jogfosztotlságot. az éhség általános elluirjénzá- sát és nem ulohósorban a kizsákmányolá-ssal és n ki- zsákmányolókkal szemíien érzett gyűlöletet. A kötet verNoihen .a költő rátalál os7tá!yte«*t\éréire, akiknek ugyanaz a sorsuk, mint. az övé, és velük együtt vállalja a liarrot a jobb és igazságosabb jövő reményében.

A kötet több verse a magántulajdon szüUe emberi és társadalmi viszonyokat pellongérezi ki. Mit tartogatott a? elnyomottaknak az a kor. amelyben a költci restéibe, hogy ember? \ hamis tudat zsákutcába vezető világát, vak hitet osztályhelyzetének beletörődésébe, egyszóval: munkát, robotot — jogfoszloitságol. Szabó 'Béla a költő tiszta látásával tudatosítja a kisemmizettek osztályhelyzetét, azt. hogy a szegénység osztályrésze a nyomor, az éhség, a ninestelenség. Az éhséget megrázó költői képpel érzékelteti:

.,ba kenyérből lennének a házaik, lenyelném a felhőkarcolókat.“

Verseiben nem szánalmat óhajt h társadalomtól. hanem az igazságosságon alapuló, a „szoptató anyák ré\etcg hadát'* féltő osztályrendet. Igaz, ez n költői hang még nem a liarcra tüzelő, a világot vérrel megváltó lélek hadüzenete, Imnem a kiz.sákmárivolás b- leplező, saját sorsában i«* a tömegek sorsát féltő emberi hang. F.melIeU azonban olyan versekkel is találkozunk a kötetben, amelvek

a rabság szétzúzására ösztönzik az elnyomottakat Ilyen például a Könyörgök című vers is, amelyben lázitó hangot üt meg:

„Vagy azt akarjátok, hogy éhes fogainkkal lépjük szél láncainkat kenyér helye«?“ Ugyanez a verse a szegénység balladája is: „Szüléink és pici testvéreink élve vannak eltemetv'e.“

A kötetben látomásszerűen végigvonul a ke- tfyér áhítása. X kenyeret az életnek látja: hol gömbölyűnek, mint a gyermekeket ígérő asz- szonyok hasa, hol anyja bánatos szemének képzeli.

Sznggesztív erővel hatnak Szabó Béla költői képei olt. ahol az ember kilátástalan életének egv-egy kockáját a természetből vett költői hasonlattal árnyalja, vonja párhuzamba: „Vézna törzsű fák {...),

kitár! ágaik olvan szánalmasan konyultak

lefelé,

mint szegény gyermek feje.

ha rozoga asztaluknál sovánv ebédhez

ölnek.“

Metaforáiból n kegyetlenség, a sötétség és a sisárság árad. Az elnyomott osztályról készített komor, felhős egű szénrajzok ezek. de elő- derrng belőlük a költő bitének egy-egy tiszta fényű .«ugara.

„Ha megludok. síromat kenyérmorzsákkal hinl>élek tele“

— írja a költő a Xem kellettem című versében. Lebet-c ennél tragikusabb és komorahb képet festeni a társadalmon kívüliségről? Csak az tudhatta igazán átérezni a társadalmon kívülre való rekedtséget, aki maga is az éhség legendájának az. alanya é« hőse volt.

Szabó Béla költői fejlődéséTŐÍ tanúskodik az. bogv korai verseiben inkább csak a társadalmi helyzet áhrázolásáhan jeleskedik, a nyomort. a szegények éhség-való«ágát c< a társadalmon kívülire való rekedtségei festi meg hatásosan, később keletkezett verseiWn eljut a kizsákmánvolás gyűlöletének ábrázolásához is: a tömegek felé fordul, érzi erejük nagyság.át. s tudja, hogy ez az erő a kizsákmán>olás fo- kozjulásával egyenes arányban nő.

..Hinnünk kell a forradalm.« szülő

csrniébfn is.

m^y fáradt életünknek lendülriel ád...

Fusztnljnnnk,

kik ellenünk tannak,

hulljanak el.

ahogy rühes patkányok hullanak el. ha szántás kÖ/hen eke\'as alá terülnek.”

Kgv másik versében '«/iiitén kiáll a tömegek mellett, erejét, tudását a minden gátat sz.ét- rornhobii tudó tömegek szolgálatába állítja:

.....hozzátok csatlakozom szegény emberek,

s ba érdekeiekben valamit tehetek, itt vagyok képességeimmel mindenre

készen.“

Szabó Béla költfii bitvallá.sának is felfoghat^ jitk ezeket a szavakat. Fz. az elkötelezettség vonul végig Sz.abó Béla egé^z életművén, beleértve prózai munkáit is. Ti.sztán látta, hogy minden társ.idalmi vab'oiágnál vére.sebh és ke- gvetlenebb a kapitalizmus társadalmi valósága, amelvet nem söpörhet el senki és semmi. c«ak azok a tömegek, amelvekbez maga a költő is tartozott.

A kötet kiadása a Mndáeb s/oeialí«ta Imda- lontpolitikájának a bizonyítéka. Adalékul sz.ol- an Ihat uemesak a két világháború közötti szlovákiai magvar irodalom teljesebb képének megismeréséhez, hanem Szabó Béla írói portréjának megrajzolásához i«.

SZITÁSI FERENC

Nyelvmíívelé

A szókőlcsőnzés kérdései

A nyelv íl. fejlődik, tehát változik is, mint maga a társadalom, amelyben keletkezett, illetve amelyben az érintkezési eszköz szerepét betölti, A változás elsősorban a szókészletet érinti, ennek is azt a rétegét, amelyet kiegészítő (vagy perem) szókészletnek nevezünk 'az élet fejlettségét tükröző, ritkábban használt szavak tartoznak ide), az alapszókészlet állandóbb, s viszonylag kisebb változás észlelhető az idők folyamán a nyelvtani rendszerben is. Gazdasági -társadalmi rendszerek váltják egymást: a nyelvet használó közösség új fogalmakkal ismerkedik meg. s régieket, szük- séctelenekef elfeled. A régi fogalmakkal régi szavak is feledésbe mennek, az új fogalmak révén viszont új szavakkal bővül a szókészlet.

Az új fogalom vagy rögtön m.agyar néven, vagy pedig — ha nem sikerül megfelelő magyar nevet találni jelölésére — idegen néven válik ismertté. Bár sok szó esik ki a használatból, a gyarapodás jóval jelentősebb, mint a veszteség. Egy nyelv pedig annál gazdagabb, minél nagyobb a szótári szókészlete.

De vajon ölbe tett kézzel örölbetünk-e nyelvünk ilyen módon förlénö gazdagodásának?

Nem. erről szó sincs. Helytelen lenne, ha mindenképpen meg akarnánk akadályozni, hogy új fogalmakkal, új szavak kerüljenek nyelvünkbe. Ezzel úgysem érne el senki eredményt, mert a haladás, a fejlődés szüli az új fogalmakat, ezt pedig nem Inhéf megállítani- De helytelen lenne az is, ha minden körültekintés nélkül fogadnánk el és hagynánk nyelvünkben meghonosodni az új szavakat. Meg kell vizsgálnunk őket. hogy értelem szempontjából helyesek-e. kifejezik e a fogalom lényegét, s beilleszkednek-e a magyar nyelv rendszerébe. Mielőtt pedig egy-egy iJlegen szót meghonosítanánk, alaposan körül kell néznünk, nincs-e nyelvünkben a szóban forgó fogalomra megfelelő kifejezés, néni Indjiik-e azt magyar szóval is megnevezni.

Ha nincs megfelelő magyar szavunk a fogalom megismerésekor. akkor elterjed az általánosan ismert idegen szó. Sok idegen szó vált a magyar szókincs sz.ert'es részévé; ezeket m.a jövevényszavak néven ismerjük, s nem érezzük idegennek. .Tövevényszó pl. a búza. iskola, pásztor, ablak .sth.

Idegen szavakként azokat az idegen nyelvből vett szavakat tartjuk számon, amelyeket nyelvérzékünk még ma i- idegennek érez. Helytelenül járnánk el. ha egyszerűen elvetnénk ezeket, de az sem helyes, ha minden megfontolás nélkül elfogadunk minden ilyen szót. A rádió. gumi. atom. sth. idegen szó ugyan. id<¥:ennck is érezzük még őket, de ki tudna helyettük megfelelőbb magyar szavakat ajánlani.' Ezeket idővel már a jövevényszavak közé sorolhatjuk.

Vonnak olyan idegen szavak is nyelvünkben, amelyeket megpróbálfmds már magyar szókkal helyettesíteni, de eredménytelenül. .\z idegen szó és a vélt magvar megfelelő kíl- zött ugyanis jelentésbeli 'pl. sport — testedzés) vagy hangulati ^pl. náeió — nemzet' eltérés keletkezett. így nem lehet a kettőt egymással felcserélni, s a magyar mellett megmaradt az idegen szó is.

Vannak azonban az idegen szavak kyzölt olyanok is, amelyek használata nem indokolt, nimdvekre nincs semmi szükségünk, mert vannak helyettük megfelelő magyar szavaink. Ezek csak rontják nyelvünket, és nehezebbé teszik beszédünk megértését. Minden foglalkozAsI ág, de különösen az. ipar. valamint a politinoi élet nyelvében találunk ilyeneket. Ragadjunk ki közülük néhányat. Gyakran használjuk a perspektíva szót. Ezt nyngbdtau helyettesíthetjük a távlat, lehetőség szóval, vagy nagy perspektíva helyett szép jövőről is beszélhetünk, aszerint, hogy melyik felel meg jobban a célnak. -\ munka produktivitása helyett Is jobb a munka termelékenységéről szólni. .\ lemrelékcny- ség új szó nyelvünkben, s teljesen me*ifelel a produktivitás ieíentésének. .Az agitátor szót is egyre jobban kiszorítja a népnevelő. Az. oragnizálás is helyettesíthető a magyar szervezés szóval, s így az organizátorok is nyugodtan lehetnek szervezők. A kontrollor helyett is van magvar szuvuuk. az ellenőr. így ellenőrzés helyett sem foiilns kontroll.álui valamit. A komisszió magyar megfelelője a bizolts.ág szó. E- gyes üzemekben még mindig a nagy abszeuelnra és a fluktuációra panaszkodnak. Nem lenne, egyszerűbb az ahszen- eia helyett a hiányzás t vagy a miilasztás-t. a fluktuáció helyett meg n munkaerő-hullámzás-t használni?

Nem akarunk tehát minden idegen szót kiiratani nyelvünkből. el sem zárkózhatunk teljesen az. újabbak átvételétől, csupán azt szeretnénk elérni, hogy a helvettesíthető- ket cseréljük Fel a magyar megfelelőkkel, illetve akkor fogadjunk be újabbakat, ha belső szóterméssel nem tudunk nevet adni az új fogalomnak.

.I.AK.áB István