Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-09-30 / 40. szám
$ I 3 A iDHADISZÄllÄSON i»sszéigí:tBs Németh jeno miniszterhelyettessel! Az élet jobbára kttzdelem. Harc a jobbért, a szebbért, a boldogulásért. £s teroiészetesen a teriteU asztalért. Főképp a földműves veszi ki ebbűi az utóbb említett küzdelemből a részét. Hiszen a valóságban tőle, az ő szorgalmától, áldozatvállalásától függ, hogy lesz-e az ország népének elegendő kenyér, hús és egyéb élelmiszer. Szervezett csatát vívnak ők tavasszal, nyáron és ősszel, s jaj, ha e harcoló „katonákat“ legyőzi az ősi ellenség, az eső, az aszály, vagy a természet egyéb orvtámadása. 1- lyen küzdelem folyt nyáron az eső és árvíz veszélyeztette kenyérért, és ilyen csatározások folynak jelenleg is, hogy a rossz időt megelőzve minél hamarabb betakarítsák az őszieket. Nézzünk hát el e csatát irányító vezérkar főhadiszállására, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumába, és „vegyünk részt “azon a szokásos heti értekezleté, amelyen Szlovákia mezőgazdasági szakemberei, a minisztérium vezetői, a cukorgyárak vezérigazgatói és a kerületek mezőgazdaságának irányítói a jelenlegi eredményeket és a jövő stratégiai teendőit vitatták meg. Ezeket foglalta össze az értekezlet irányítója, Németh Jenő mi- niuterhelyettes az alábbi beszélgetésben: — Miniszterhelyettes elvtárs, az értekezlet első részében örömmel hallgattam, hogy elégedettek az ő- szi munkák eddigi eredményeivel. Kérem, summázza őket. — Valóban elégedettek vagyunk, ami természetesen nemcsak a jó szervezésnek, mezőgazdasági dolgozóink szorgalmának, hanem a rendkívül szép és meleg Időjárásnak is köszönhető. S hogy mik ezek a jó eredmények? Ezt úgy szemléltethetem a legkézzelfoghatóbban, ha a merev adatokat egy kis összehasonlítással is „megfűszerezem“, íme a „tanúságtétel“: Az őszi szántást 46,4 százalékra végeztük el. Tavaly ugyanebben az időben két százalékkal kevesebb volt a teljesítményünk. Az ipari burgonyának 84,2 százalékát szedtük fel. Ez 35 százalékkal több, mint a múlt évi produktum. A hüvelyesek betakarítása 97 százalékra áll. A tavalyi eredményt tehát itt Is 6 százalékkal tetéztük. A len szedését befejeztük. A silókukoricának több mint a 90 százalékát már „learattuk“. Ennek még a felénél sem tartottunk tavaly Ilyenkor. A szójának mintegy 16 százalékát szedtük le. Ez is 7 százalékkal több, mint a tavalyi teljesítmény. Cukorrépából szintén többet szállítottunk el a földekről, mint az elmúlt évben. Az eredmény itt 16,5 százalék, azaz 7 százaléknyi répával több, mint az elmúlt esztendőnek u- gyanezen a napján. De ugyanígy dicsekedhetek az ő- sziek vetésével is. Rozsból 21 százalékkal, a többi gabonaféléből pedig 6 százalékkal tetéztük meg a múlt évi teljesítményt. Az őszi keverékekből pedig 21 százalékkal (jelenleg már az 55 százaléknál tartunk!) vetettünk többet, mint az elmúlt esztendőben. Az istállótrágya széthordásának tervét pedig 45,2 százalékra teljesítettük, eddig, a tavalyi eredményt itt is 7 százalékkal „licitáltuk“ túl. — S hogyan legyen tovább? — Hát természetesen elsősorban az Időjárás maradjon meg olyannak, amilyen eddig volt — válaszolta a miniszterhelyettes. — Azután pedig minden szövetkezetben, minden állami gazdaságban olyan serényen dolgozzanak az emberek, mintha már nyakukba csurogna az eső. Különösen a betakarítást végezzék sietősen, lelkiismeretesen. Mi is segítünk, amennyire tudunk. Elrendeltük például, hogy a cukorgyárak a harmo- nogramnak megfelelően vegyék át a cukorrépát. A kukoricánál is vigyáznunk kell, hogy csakis jó minőségű termés kerüljön a raktárakba. Óvnunk kell attól, hogy nedvesen tárolják. Ezt biztosítják az idén beállított újabb szárítók, valamint ezek praktikusabb átcsoportosítása is. Fokozottabban kell ügyelnünk arra is. hogy gyorsan és Igényesen végezzük a kukorica betakarítását. — Es hogyan állunk a betakarításnál annyira nélkülözhetetlen szállítóeszközökkel? — Nos, ezen a téren mindig akadnak nehézségek — válaszolta a miniszterhelyettes. — A vasútnál előfordulnak ugyan kisebb késések, bár viszonylag itt is kevesebb a bosszúság, mint az előző években. Az autófuvarozás is sokat javult. Rengeteget segített a néphadsereg: 780 teherautót bocsátott rendelkezésünkre, persze a katonákkal együtt, akiknek szorgalmát, segíteni akarását nem tudom eléggé hangsúlyozni. Nagyon kell azonban figyelnünk a szállító- eszközök biztonságos üzemeltetésére. Sohasem szabad olyan rossz u- takon közlekedni, amelyek emberre, kocsira egyaránt veszélyesek. A katonai teherautók főképp a burgonya és a cukorrépa szállításánál segítenek sokat. Reméljük, az idény további részében is sokat segítenek katonáink. Itt köszönöm meg egyébként tanuló ifjúságunk példamutató segítségét is. Nincs olyan szombat vagy vasárnap, hogy nebrlgádozná- nak a burgonyaszedésnél vagy valamelyik más őszi munkáknál. Nekik is csak azt üzenem, amit katonáinknak. Köszönjük önzetlen segítségükét, és a továbbiakban Is tartsanak ki mezőgazdaságunk oldalán! Soksok őszi munka vár még ránk, épp eleget segíthetnek még ifjú barátaink: — Mondjon már valami „negatívumot“ is, miniszterhelyettes elvtársi — Ilyenek is akadnak persze. Itt vannak például a burgonya- és répaszedő gépsorok: nem mindenhol használják ki kellően ezeket a nagy teljesítményű gépeket. Amíg például Dunajská Stredán (Dunaszerdahe- lyenj, Galántán vagy Nitrén száz- százalékos az igénybevételük, Topol- őanyban, Senícán vagy Trnaván a- lig alkalmazzák. De ugyanez a helyzet a közép-szlovákiai Luöenecen (Losoncon) is, ahol mindössze 42,2 százalékra használják ki a gépek teljesítőképességét. Sok helyen előfordul ugyan, hogy pótalkatrészre van szükség. Ezért még nem kell a legkülönösebb „újításokhoz“ nyúlni, s a pótalkatrészeket valamelyik „e- gészséges“ gép „kikebelezésével“ e- lőteremteni. Bírálható még az Is, hogy több helyen eltolódott az ö- sziek alá való szántás, amíg például Nyugat-Szlovákiában háromnegyed részben végeztek ezzel a munkával, Közép-Szlovákiában mindössze 10 százalékos az eredmény. Problémák vannak még a burgonya felvásárlásának folyamatosságával is, mindezek ellenére bizakodhatunk. Hiszem, hogy a még jobb szervező munkával mezőgazdasági dolgozóink szorgalmával, katonaságunk és ifjúságunk segítségével és az időjárás további kegyével az egyik legsikeresebb esztendőt hagyhatjuk majd a hátunk mögött — fejezte be nyilatkozatát Németh Jenő miniszterhelyettes. Mi is reméljük ezt, s a további hetekre még több sikert és jó munkát kívánunk. Beszélgetett: Neumann jános K iss György kertészmérnök. Foglalkozása ritkaságszámba megy: az ország egyetlen ilyen főiskolájáról Ledniee na Moravé városából, ■ ahol 1965-ben 6 is végzett, évenként csupán né- hányan vágnak neki az életnek ilyen oklevéllel. Félig-meddig véletlen, hogy az építész fiából a diszkerlé- szet szakértője lett. .-kpja nyomdokain szeretett volna ő is járni, de füstbe ment a terve, nem jutott be az építészetire. Végül is Lednicén kötött ki, és ha egészen pontosak a- karunk lenni, akkor azt mondhatjuk, bogy tulajdonképpen építész lett az ifjabb Kiss is: egy kisvárost „épít“ tele zölddel, virágokkal, díszcserjékkel. XXX Tornaija nem tartozott a szép városok közé. Ott, ahol ma a park és a szökőkút áll, valamikor macskakövekkel kirakott piactér (vagy v-ásártér) volt, tele piszokkal. — Talán a Kuna bácsi javaslata volt — emlékszik visz- sza Kis György mérnök — hogy parkosítsák a város központját. .Megindult a munka, és amikor az emberek látták, mit lehet a hajdani kosz helyére varázsolni, maguk is rádöbbentek, érdemes szebbé tenni életkörnyezetüket. 1968 óta Kiss György mérnök a kulcsember a városszépítés kérdéseiben a valamikori járási székhelyen. Számtalan tisztsége van, a városi nemzeti bizottság egyik költségvetési részlege vezetőjeként 6 maga dönti el, milyen környezetvédelmi változásokat végeznek majd Gömör egyik központjában. Kiss György mérnök jó szakember, lelkes városlakó és szenvedélyes tervmegvalósító. Fiatal, és máris tudja, miképpen lebet az álmokat valóságra cserélni. Nem kétséges, hogy a városka iránvitásával — amely már most is a leg- küiönbek közül való a városszépítés terén — évről évre szebb, kellemesebb, szemel gyönyörködtetőbb lesz. XXX Bizonyára lapunk olvasóit is érdekli, hogyan lehet zöld övezeteket létrehozni az addig sivár területeken. Ezt Kiss György elárulja: — Miután a város megszavazza, mennyi pénzt fordíthatunk ilyen célokra, igyekszünk — megértő munkatársaimmal együtt — az anyagi eszközöket a lehető legjobban kihasználni. Levelezésben vagyunk szinte az egész országgal, tudni akarjuk, hol mit lehet kapni. Facsemetéinket főleg a cseh országrészekből rendeljük. de nincs kizárva, hogy a jövőben mi is létrehozunk Tornaiján egy kis faiskolát, és fgy megkönnyítjük a dolgunkat. A város vezetősége nem sajnálja a pénzt a környezetvédelemre és szépítésre, mégis EGY KISVÁROST jpír TELE ZÖlDDEl Kiss György mérnök. A szerző felv. azt mondhatom, hogy akár a dupláját is el tudnánk költeni, hiszen az utak karbantartásától kezdve a temető gondozásáig minden a mi felada- Uink. Sajnos, kevés az emberünk, csak nyáron javul egy kicsit a helyzet, amikor bri- gádnsként is dolgozik nálunk néhány munkaerő. XXX Az utóbbi időben egyre híresebbé válik a tomaljaiak büszkéévé, a strandfürdő. AJü e nyáron is ellátogatott ide, kellemes meglepetés várta. Elkészült az új, nagy parkoló, a strand tele volt gyönyörű virággal. Mindebben nagy érdemei vannak Kiss György mérnöknek, aki egy kicsit bosszankodott is, amikor éppen a nyáron hívták őt be katonai gyakorlatra. .A strand ma már annyira vonzza a környező járások lakosságát, hogy szombat-vasárnaponként hétezer ember is felkeresi. (A „bennszülöttek“ keseregnek is: alig jut hely számukra a parton.) Főleg a rozsnyói és az iglöi járásböl érkeznek százszámra a turisták, de nem ritka a külföldi jelzésű gépkocsi sem. Mit nyilatkozik Kiss Györ^ a strand éi általában a kisváros jövőjéről? — Szeretnénk tovább fejleszteni a strandfürdőt, egy autocampinget létesíteni mellette és a moetani másfél hektár vízfelülethez még egy hektárnyi esónakázőtavat „teremteni“. Ha sikerülne, építenénk egy szaunát és több gyermek- bazént is. Növelve a strand területét a tömegsport igazi fellegvára lehelne belőle. A városra már nagyon ráférne egy sporttelep, igaz nem az én reszortom, de úgy tudom megkezdik építését a gömöri réteken, labdarúgópálya, fedett uszoda, fedett jég stadion alkotja majd többek között ezt a sportcentrumot. A város közvilágftAsán is javítunk majd, gyermekjátszóteret építünk, a temetőben egy ligetet tervezünk. Elképzelés tehát a- kad bőven, reméljük, 198.*i-ig valamennyi meg is valósul! XXX A kis riportnak egészen bizonyosan van egy .tanulsága: aki akar, az tud. Tornaija ma európai \’iazonylatban is azok közé a városkák közé fejlődött, amelyek elmondhatják magukról, hogy a parkjaikban, utcáikon, tereiken annyi a zöld, hogy az eléri az átlagos szintet. A tervek merészek, és a feltételek is megvannak ahhoz, hogy valóra váljanak. Ha olvasónk Tornaiján jár és egy barna bőrű fiatalembert lát egy mopedoD „kerekezni“, lehet, hogy riportunk alanyát. Kiss György mérnököt pillantotta meg. Bizonyára ügyködik: szép csendesen „telepíts geti“ zölddel a várost.-btA CKAl hírei ŐSZI KIRÁNDULÁSOK A fő toristaidény után vagyunk, az IjúságI Utazási Iroda (CKM^ azonban az őszi hónapokban is érdekes kirándulásokat szervez Magyarországra. Lengyelországba és az NDK-ba. Magyarország leggyakoribb úticélja Budapest. A magyar fővárosba háromnapos aiiló- bnszkirándulásokat szervez a CKAf. Ugyancsal, háromnapos autóbuszLirándnlásnk indulnak az egri szüretre. Az ajánlatok között szerepel eg> ötnapos körütazás a Budapest—F^ier—Miskolc útvonalon. Egy másik csoport a nemzetköz* diáknapot töltheti Budapesten. A fiatal mező- gazdasági dolgozóknak ajánljuk a négynapos kőszegi tanulmányutat. Lengselurszágban a háromnapos antóbuszki- rándulások részvevői az ősréig Krakkót keresik fel. A varsói ,1azz Jamboree fesztiválra hatnapos vonatkirándulási szervez a CKM. Az \DK-ba háromnapos hétvégi kirándulások indulnak. Az érdeklődők. Berlin. Potsdam. Drezda, .Meisen, Karl-Marx-Stadt. Weimar. ErfurI és Bad Schandau között válogathatnak. Elhelyezés valamennyi útvonalon ifjúsági szállodákban, az árak 190 és 710 korona között mozognak. Bővebb felvilágosítást a CKM bratislavai. Banská Bystrica-i és kosicei kirendeltségei nyújtanak. V, P,
