Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-09-16 / 38. szám

2 V| * * í/í' A múlt li(!ieii ha/úiibbnn tarlii/.ko(lou Hafp/. Assad hadscic^lábornok, a S/.Í- riai Aral) Kiizlársasái; elnöke, az Arab Üjjás/.ületés Sziieialisla Párlj,! főtitkára. Ez a látogatás további bizonyítéka an­nak, bogy az ebnnlt évek során Cseh- szlovíikia és Szíria között kedvezően a- laknltak a kapcsolatok, politikai, gazda­sági és kulturális téren egyaránt. -\z ál­lamközi kapcsolatokon túl sikeresen fej­lődtek Csehszlovákia Koiniminisla Párt­ja és az -Vrab I jjásziiletés Szocialista Pártja közötti kapcsolatok is. \ látoga­tás során bazánk vezetői bizlosílották ilafiv .Vssadot további támogatásnnk- röl. Iltisák elstárs egyik beszédében többek között ezeket mondotta; kö­zel-keleti tartós és igazságos béke eléré- sébez feltétlenül szükséges, bogy Izrael kivomdjon az jfll)7-ben megszállt min­den arab területről, bogy teljes niérték- hen tiszteletben tartsák és biztosítsák a palesztin nép nemzeti jogait, llafez Ássad többször is köszönetrt mondott hazán); vrzotöinck az arab nv* pék igazságos harcának támogatásácrl. Kijnlonioiip: ,.A Csehszlovák Szoríjdis- la Köztársasáa: niagatarlása az arab náp fo)*iz,ali;uIíló kü/.dchncnrk, igaz.ságos har­cának lánio*;atásá))ao lcl|ps dcltséget válUtU ki az arab nép köré­ben. .\crn csoda, liosry Csehszlovákia i- Ivcn rlvhíí inagatarlást tanúsít, orszá­guk a szal)adságérl vívott küzdelemben dicső múltra tekint vissza, büszkén szembe szegült a náci megszállókkal is'* — Iiangsúlyozfa Hafez Assad. A eselis/.lovák'szíriai tárgyalások m«-g- győzőim igazolták, mennyire fontos a je­lenlegi időszakban az antíimperiaÜsta e- rők egysége, egységes fellépé.se. a neni- zetküzi élet különböző területein. Súlyos í)ss2ccsapásokra kerí'dl sor Li­banonban. A szélső jobboldali falangis- ták támadásai nyomán ismét folboinll az amúgy is elég érzékeny politikai e- gyensúly ebben az országban. Mivel az országban döntő politikai tényező a pa­lesztin jelenléf. a válságok kiéleződése rends/eiint a térség más országíiibiin le­zajló oernényekkel is összefügg. Az e- gyik legnagyobb oinerikai tv-iársaság- nnk adott nyilatkozatában Jasser Ara­fat ismét hírálla az egyiplomi-l/raeli csapalszétválas/tási egyezményt, és ar- rók beszélt, hogy a palesztin kérdés iTiegtdilása nélkül nem képzelhető el tar­tós rendezés a Közéjí-Keleten. Továblira is zavaros a lielyzet Porlti- gá)iái)an. K/.l különben Costa Gomes köztárs.'iság elnök is így jellemezte a Tanjnk fjírfigynökségnek adott nyilatko­zatában. Mindazonáltal kifejezte meg­győződését. hogy a fő politikai pártok támogatását élvező új kormány lélrrbo- zá.sáva! le fogják küzdeni a politikai válságot. Az interjúban Gomes elnök tzóU az országra nehezedő nyugati nyomásról és kijelentette: A nyugati országok több- •ségében hamis színben fiiutetik fel a tényleges portugáliai helyzetet. Mint mondoll.a, mindez károkat okozott Por­tugáliának, elsősorban a kereskedebvií rsere, a beruházások és a hitelnyújtás területén. Ami néhány hémappal ezelőtt lehetet­lennek tűnt, most megint valóság: puccs fenyeget — írja a lisszaboni 0 Secu- lo egyik számában Mlgucl Lrbano Rod- rigtiez. a neves portugál publicista. Megállapítja, liogy .1 demokratikus erők­nek elegendő hatalmuk van ahhoz, hogy megbiiisilsák az államcsínyt, azon­ban egységbe kell tömörülniük. Súlyos tünet, hogy a fegyveres erők köteléké­ben vannak olyan erők. amelvok nem rejtik véka alá a demokratikus renddel szemben táplált ellenszenvüket, maga­tartásukkal szomorii emléket ébreszte­nek. A cikkíró szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a jobboldal fegyve­res erőszak nélkül győz. Ma Gnncalvest távolítja cl a hatalomból, holnap Aze- vedo tengernagyot akadályozza meg ab­ban, hogy kormányt alakítson a sza- bad.ságjogok megvédéséért. Ezért Portu­gáliában a kiutat a demokratikus erők egy.scgcs friTépéschen a szociális vívmá­nyok megvédcseben látja. HETED ZA'GBÖI. RSZAOi A chilei szolidaritási hét alkal­mából Bratislavába is ellátogatott Alberto Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárának a fia. Alberto szabadulásáig maga is egy évet chilei börtönökben és kon­centrációs táborokban sínylődött. Alberto készségesen beszélt éle téről, gyermekkoráról. A Corvalán család elsőszUlött, egyetlen fiú­gyermeke. Három liüga van. Ezek anyjukkal ma is Chilében élnek. .AV’erto most 28 éves, agrárniér- n.:k. Tanulmányait Szófiában, tu­dományos aspiránsként folytatja. — Gondolataimban állandó, n otthon vagyok apámnál — mondja Alberto. — Olyan értesüléseim vannak, hogy Chilében jelenleg rossz az időjárás, hideg van, esik az eső. Ez nagyon rossz, mert a politikai foglyok fgy még többet sz. nvednek. Minden beszélgetésen a kérdé­sek gyakran a chilei börtönökben uralkcdó viszonyukra irányulnak. .Alberto saját bőrén tapasztalta a fasiszta junta kegyetlenségét. Em­bertelenül kínozták, édesapja ellen akarták felhasználni. De megtörni így sem tudták. A verésből min­den napra jutott. De az a gyilko­soknak kevésnek tűnt. Ezért AI bertot villamos árammal is kínoz­ták. Mesterséges epileptikus roha­mokat váltottak ki nála. Azóta c gyik fülére nem hall, időközön- ké-t elveszíti egyensúlyát. Az agy bioelektrikus működésében rrodellenességek álltak elő. ’"•'v évig feleségéről és néhány '■''após kisfiáról sem tudott .sem­mit. Velük csak szabadulása után találkozott. A nemzetközi szolida- ritf ; mentette meg, tette lehetővé, hney emigrálhasson. Bulgáriában intenzíven tanul, és mélyen meg van győződve, hogy tudását hasznosíthatja majd a szabad demokratikus Chilében. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságán. Alberto Coroalánt Ján Liplansky, a SZISZ SZKB titkára és líelmut Vácha az ideológiai osztály vezetője jogadták Foto: B, Král SALVEMOS A CORVALÁN! liíNISÍTÍK MÍG COKVAlANT! ... és fia, Alberto, aki gondolatai­ban állandóan apjával van. Foto: B. Král és archív Luls Corvalán, az apa A XV. PÁRTKONGRESSZUS ELÉ .Folytatás az előző oldalról) vak Koinszomol 5,i. jiibilenmánnk éve is. Továbbá, méllókcnpcn emlé­kezzünk meg Klcmciil GotlwaUl szü- ieiésének 80. évfordiiiójáról. mert ép­pen Goílwald elvtúrs volt az. aki iniíitlig nagy figyelmet széniéit az ifjúságnak és szervezelének. itszinei- uevelö munkánk teljes inéilékl>en az említett évfordulók és események je­gyében zajlik. Ezzel egyidőben a hatodik öléves terv első évéipe lépünk. .\z ifjúsági szervezet mindig a CSKP-t kövelle gazdaságpolitikájának megvalósitásá- Ipan. Ezt a íelszabailílási követő if­júsági építkezéseken, a falu szociali­zálása idején és az iilipbbi liónapok- lian IS beliizonyilotluk, amikor az ifjúsági szocialista iminkabrigáciok, a -zoeialisla munka ifjú bősei ,,új leebnikával lülibet. jipbliat. jobban és olcsóbban“ jelszó jegyében jánil- t.'pk liozzá az ülüdík ötéves terv fel- ndatuinuk Icljesíléséliez. Gazd-tsági téren az ifjúság figyelmét a követ­kező ötéves tervben is azokra a le- lölelekre ir.áiiyiljuk, atnelyek köz­vetlenül összefüggnek az új leehiiika bevezetésével, a iminkatolyainalok ésszcrősítcsével, az anyag és energia- megtakarítással. Az évzáró taggyűlé­sek után az ifjúság mnnkaaktivitá- sát az említett feladatokon kjvöl fő­leg a választási programok mcgs'aló- sftására iránjiljuk. A Pionírszervezet a SZISZ elvá- laszlhatatlan része. Állandóan szem elölt tartjuk Gottwald elvtárs jelsza­vát: „Amilyen ma a pionírszervezet, olyan lesz holnap az, ifjúsági moz­galom.“ Ezért a SZISZ inegkülönböz- tetclt figyelmet szentel a gyeiinek- gzervezelnek. SZISZ-tagok százai vál­lalják a piipniresapulok és rajpik ve­zetését. több száz alapszervc/.el vál­lalt védnökséget a pionírcsapalok és rajok fölött. .V legközelebbi időszak­iam e léren elsősorban a munka mi- nőségénak javítására törekszünk. Ép­pen ezért hclyém-alpp, b.i a \álaszl)'p- g\ ülések és a SZISZ éw.áró taggyu- iésp'i ezzel a kérdéssel is tüzetesen fipglalkoznak. Keinéljük, hogy az évzáró laggji'i- lések után tovább javul a tagság összetétele, mivel a tagkönyvek el­lenőrzése folyamán megismerkedünk a t.agok véleményével, cltávnlitjnk a nyilvántarlásban és a tagillelck fi- /,)*lésébei! mnlalkozó biányosságppkal. A munka értékelésével egyült mél­tányoljuk azoknak a lénykedéseil. akik különösképpen hozzájárullak a szervezet jó liínicvéhcz. A program­ból ne liiányozzék a kilünielések és a tárgyi jiitalmak álnyújtása se. .\ legnagyol)!) kitünielés a páll lagje- lülljeiiiek sorába való ajánlás. Ezt a' fontos fiüntésl azonban előre meg kell s-itatni a pártszervezetlel. \ SZISZ központi szervei az év­záró taggyűlések ineglartására. a já­rási liizoltságok és az alapszors eze- lek scgílségére elegendő móilszerlani segédanyagot adtak ki. Komplex c.so- pnrtnkat alakítottak, amelyek az c- gesz évzáró kampány alatt hatékony segítséget iiyiíjlliatjiak a fiinkciouá- rinsoknak abban, bogy a SZISZ Köz­ponti Bizottsága által kilíizölt irány­elveket következetesen leljesílhessük. Munkánkhoz kedvezőek a feltételek, i'zért csupán a szervezeteken és min­den egyes SZISZ-t.agnn múlik, hogy milyen mnnkasikerekkel köszönljök a CSKP XV. kongress/nsál és meg- ahipilás.ínak 5Ő. é\ fordulóját. Dr. Dezider Kóiía Orlando MUlas, a Chilei Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, Luls Corvalán harcostársa elmondta, hogy a párt főtitkárát Trés Ala- mosba szállították, és élete köz­vetlen veszélyl>e került, A „Trés Alamos“ egy régi kolostor, amely most a DINA. Pinochet Gestapójá- nak koncentrációs tábora, ahol nőket és gyerekeket is kínoznak. Gyakran „tűnnek el“ Innen egyes foglyok — Corvalánt éheztetik.de élete elsösorrban azért forog ve­szélyben, mert most került elő­ször közvetlenül a fasiszta kínzó- szervezet kezébe. Minden eddigi táborban, ahol őrizték, kegyetlen körülmények között tartottók — mindenekelőtt Dawson szigetén —, de most fasiszta gyilkosok kö­zött van, akik Pinochet engedélyé­vel bármilyen eszközt felhasznál­hatnak áldozataik kínzására. Né­hány politikai foglyot a világ köz­véleményének nyomá.sára szaba­don engedtek Chilélíen, de azon­nal kitoloncolták ókét az ország­ból, hogy ne lehessenek tanúi az egyre kegyetlenebb elnyomásnak és erőszaknak. Luis Corvalánt és társait azért nem bocsátják sza­badon, mert túszoknak tekintik ö- ket a népi ellenállással szemben. Napról napra fokozódik a veszély, hogy a chilei nép növekvő ellen­állása miatt Corvalánt meggyilkol­ják. Ezért a világnak állandóan fi­gyelnie kell Chilére, s az őszi ENSZ-közgyűlés jó alkalom lesz arra, hogy követeljük: a világszer­vezet foglalkozzék azzal, hogy az emberi jogokat — az ENSZ tava­lyi határozata ellenére is — sem­mibe veszik Chilében. A chilei junta az ország törté­netének legsúlyosabb gazdasági válságát Idtote elő. A nemzetközi szolidaritás nyomán fokozódik a fasiszták elszigetelődése, s már a kapitalista országok közül Is nem egy megtagadta a gazdasági se­gélyt Chile mai uraitól. Ebben a helyzetben a világ köz­véleményének a tiltakozás, a szoli­daritás minden eszközét fel kell használnia arra, hogy bocsássák szabadon Luis Corvalánt. a Draiisiauai .Azt hiszem, nem túlzók, ha a gyermokkönyv-illusztrációk idei bratislavai bienuáléját — a BIB- “75-őt a legjelentősebb hazai kép­zőművészeti eseménynek neve­zem. Nemcsak azért, mert ezen a tárlaton 38 állam 291 könyvil­lusztrátora 2800 rajzzal vesz részt, hanem azért is, mert ez a rendez­vény az eddigi biennálék sikere nyomán a világ gyermekrajzmüvé- szeinek a legnagyobb’ fórumává ra-ngosodott. Ez természetes is, Természetes, mert a kétévenként megrendezett bratislavai biennálé- kon maga a részvéte! is niíivészi rangot jelent. Egyegy országból ugvanls legfeljebb húsz művész vehet reszt a kiállításon, sőt a BIB vezetősége azt Is előírja, hogy egy művész csak 10 illusztrációt állíthat ki. Természetesen az érté­kes díjak Is emelik a biennálé rangját. Ez is érthető, hiszen a iiagydlj, az öt aranyalmadíj, a' 10 plakett és a négy oklevél akár­melyiké nemcsak „betutottságot". hanem világhírnevet is jelent. ' Az illusztrációk idei tárlatát, a- melyet az UNESCO, az SZSZK Mű­velődésügyi Minisztérlüma és a Szlovák Nemzeti Galéria közösen rendezett meg, a" SZNF tér 11. szám alatti Müvészeetek Háza ktál- lUási termeiben tekintheti meg a közönség. Az itt felsorakozott il­lusztrációk és mesekonyvek nem­csak különleges művészi élményt nyúitanak, hanem az egyes népek sajátos mesevilágát Is jól szem­léltetik. Érdekes megfigyelni pél­dául a japán népmesék illusztrá- cióiLan a sárkányok é.s cseresz- nyevirágok ismétlődését, ellentét­ben az északi népek meséivel, a- melyekben a jégtündéirek és a ha­vas tájak szerepelnek a leggyak­rabban. És még egv „érdekesség“. Az illusztrátorok többsége a klasz- szikiis ábrázolási módot alkalmaz­za. A sok száz rajz és színes fest­mény között csak elvétve találunk absztrakt megfogalmazást. Ez azt Is jelenti, hogy a biennálé látoga­tói a képekből is megértik a me­se tartalmát. Kellemes meglepetés továbbá az Is, hogy az Illusztrá­ciókon kívül a legutóbbi biennálé legszebb díjazott alkotásait ts megszemlélhetjük. így például a nyugatnémet Liselette Schwarz nagydljas illusztrációját, valamint az iráni Farshida Mesghall Ander­sen és aranyalma alkotását. A rendezők a bélyeggyűjtőkről som feledkeztek meg. A posta külön bélyegsorozatot bocsátott ki, az 1971-es és 3 973-as biennálé dtj- nverteseinek illusztrációival dí­szítve. E bélyegeket nemcsak meg­vásárolhatjuk a BIB “75-ön, hanem a posta képviselője külön bélyeg­zővel le is pecsételi. A kiállítással egyidejűleg ter­mészetesen egyébb rendezvények is várják az érdeklődőket. Ilyen például a „Gyermek- és ifjúsági könyvek Illusztrációinak formái és módszerei a jelenben“ című szim­pózium, a Szlovák Nemzeti Múze­umban látható népművészeti fajá­tékok kiállítása, valamint a kü­lönböző gyermekkönyvtärlatok, a- melyeket a vidéki városoikban Is megrendeztek a könyvkiadók, A nemzetközi gyermekkonyv- lllusztrációk idei blennáléját a bratislavai Művészetek Házában október 26-ig tekintheti meg a nagyközönség, (neumann j Az Idei díjazottak közül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom