Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-26 / 35. szám
H£G MINDENKÉPPEN VÁLNI...! ErzÉine){ rózsásan Irujult minden. A város csillogó titkai gyorsan kitárulkoztak elótte, és nemcsak a fények. de a barátnők Is tiozzásegttef ték a felismeréshez: „használd ki az életet“. — Ha tudnád, hogy hányszoT mag hányszor megbántam már. Mág csak hüszéoes oag.gok. Gond nélkül élhetnék. Kern kéllene a bíróságra tár- rtom, meg a falu', sem' vett volna a szájára — kezdi Erzsi. Erzsi Sratlslavába egy gyárba került. Alig telt el egy-két hét. megismerkedett egy:' katonával. Már a hatodik hónapban volt, amikor megtartották az eskünót. — Jól jött nßki, hogy a gyerek miatt két hetsnkérit hazajárhat. Most pedig, amikor leszerelt, már felém sem néz. -A nevét még viselnem keli. de a valóságban már. semmi közöm hozzá. ! ’ ■ 'Tehát, váltok?, Sz a legjobb-meg- 0‘<Í4s?:5'=-J ‘ ,í Áhí' akarta, 'hogy menjek vele. :'S'ri viszont Itt akarok maradni a ja- ■iuban. Uértem, hogy jöjjön ö is ide löjcnl, de \ hallani sem akar róla. Nem tétszének, neki a szüleim. Hát tehetek én árról, hogy az apám iszik? Aztán meg arra kért, menjünk itt -a faluban külön háztartásba. De itt a szülői ház, a nagy. portó, ki lakfon benne? Meg fól Jön az. ha anyám néha elvállalja a gyereket. — Ezek szerint te is meglehetősen keményfejü vagy? — Tudom én, hogy miért csináltál Ezek a hercehurca lakásdolgok csak arra Jók, hogy ne tudjunk megegyezni. Még a békéltető tárgyalásra sem jött el. De nem hagyom annyiban. A kerületi bíróságra adom az ügyet. Ott majd megmutatják neki, hogy nem lehet csak úgy kitolni velem. — De hiszen az előbb még azt mondtad, hogy itt volt és kért, men/ vele, kezdjétek külön háztartásban a családi életet. — Nem vagyok hajlandó innen elmenni. Most pedig már dolgozom is. Keresek én annyit, hogy megélhessünk. Fölnevelem a kislányt egyedül is. — Es mit mondasz majd neki, ha felnő, hogy hot az apja? — Megmondom az igazat. Kiszolgálta a katonaságot, ítihagyott. Még gyerektartást sem fizet. D,e visszamenőleg a bíróság majd behajtja rajta. Ha nem fogadtak volna be a szüleim, hát nem Is tudom, mit csinálnék. — Ez csak most jutott eszedbe? — Tudod, akkor a városban olyan üf meg érdekes volt minden. Teljesen másképp láttam az első napokban a világot. JÓT éreztem magam, nem törődtem semmivel. Most pedig már jöhet a szánom-bdnom. De te-ail • •• ... de már gondolni koQ a hűTösebb napokra is. Bemutatott nyárutéi modelleink magukon viselik az uralkodó divat legfőbb jegyeit. Az első ruha rózsaszín a- lapon piros virágmintás könnyű anyagból készült. Az elejét félkör alakban fo dór díszfti, az alját szintén fodor szegélyezi. A széles ujjak keskeny manzsettában végződnek. Rózsaszín harisnyát és piros telitalpú cipőt visel a maneken. A másik romantikus ruha átalakítás! ötletnek is nagyszerű. A régi miniből divatos „szerelést“ varázsolliat- tok. ha a szekrény mé.yébőt elökotorjétok az annak idején félretett anyagmaradó- kot, és 30-40 cm-es fodorral toldjátok meg a ruha alját. .A felső rész ék alakú kivágását szegélyező fodor egészén az elöl megkötős övig halad. Az egyenes vonalú ujjak alját 8-ÍO cm-re visszahajtjuk. Az anyag rózsaszín, sölé- tebb és világosabb kék virágokkal és zöld levelekkel. A harisnya és a cipő világoskék. (esi Kép; arch. hiszed, ugye, ho'gy csak én vagyok a hibás. — Nem, ezt egy pillanatra sem állítom. De viszont neked is tudatosítanod kell a férjed elgondolását. Vagy az ő véleménye nem számít? — Most már nem. Ha arra sem képes, hogy, eljOijön a tárgyalásra, vagy hogy megnézze a lányát, akkor nincs miről beszélgetnünk. — A szüleid mit tanácsolnak? ~ Sosem törődtek velem túl sokat. Ahogy elvégeztem az alapiskolát, azonnal a magam ura lettem. 1- gaz, mondták, hogy ne menjek olyan messzire dolgozni, de titokban örültek Is, hogy nem lesz rám gondjuk, ha csak havonta egy szer-két szer jövök haza. — Persze, ennek ■ te is örültél? — Ki ne örült vblna, hogy kiléphet a faluból, ahol mindenért megszólják. Ha elszív az ember egy cigarettát, akkor már erkölcstelen. Elegem volt foelőlet Még csodálkozol, hagy szívesen mentem „világot látni^? — De valahogy túlságosan hamar beteltél vele. Csökönyösen ragaszkodsz már a ,/Kigy portához", s a- mtnt mondtad, már anyu is sokat segít, és hogy időnként elvállalja a gyereket. — Mit csináljak? Valakihez csak kellett mennem. Egyedül nem maradhatok. Hová menjek máshová, ha nem haza, a szüléimhez? — Te mindenképpen válni akarsz? — Igen, és el Is válók! Mit tehet ilyenkor még a riporter? Elköszön és megosztja olvasóival a beszélgetést. No. meg persze állást foglal. Anélkül, hogy módja lett volna beszélni a férjjel; a válaszokból világosan kiderül minden: Erzsi meggondolta! A könnyelműen kötött ismeretség nincs ínyére. lobb túladni rajta még egy tehetetlen kétéves kislány árán is. Végeredményben egye- dfl! a csöppség látja kárát. ZOLCZER JÁNOS a szerző felvétele MINDENKI KÖT Nem Is olyan régen még lenézték azt, aki maga kötötte holmiban járt. Ma viszont — mindenütt kötnék. Nemcsak a nagymamákat látni kötőtűvel, hanem fiatal lányokat, sőt fiúkat is, akik barátnőjük kedvéért megtanulnak kötni. Kötnek, A földalattin, a repülőgépen, a fodrásznál, a várószobákban, irodákban, még randevúkon Is. Az NSZK- ban 10 millió kg fonalat adnak el évente Azelőtt a mamák kötöttek a lányoknak, ma a 2S-25 évesek a legszorgalmasabbak. Persze elsősorban vastag fonálból kötnek, hogy a munkának minél hamarabb kézzelfoghatóbb eredménye legyen. Vajon ml az oka, ennek a hirtelen támadt kötéshullámnak? Egyszerűen divat, nyugtázzák egyesek. Több a szabad idő, mondják mások. A felmérések azt bizonyítják, hogy az emberek azért kötnek, mert maguk akarnak elkészíteni valamit, amire aztán büszkék lehetnek. Ki-kl szeretné a maga kötésével egyéniségét kidomborítani. Van. akt tanulás, olvasás közben ts köt. Egyes tanárok szerint, akt köt, jobban figyel az órán, mint aki csak csendesen üldögél. Az ts biztos, hogy a kötőláz egyik oka a takarékosság. Sokan azt mondják, miért fizessek ki egy csomó pénzt pulóverért? Inkább megkötőm magam Ha neked ts ez a véleményed, akkor vedd a kötőtűid és kösd meg magadnak . . \t:dd a kötötüd! ...ezt a divatos kardigánt, gyorsan elkészítheted, szinte oda sem kell figyelni munka közben, olyan egyszerű a mlntéía. Méret 40-es. A zár6)elberi levő számok a 42-es és 4.1-es nagyság adatat. Hozzévalö; 300 (350) gr vékonyabb szálú, lő minőségű fonal, valamint 2 és teles, 3 és feles kötőtűk. Köté.smlnták; I. 2 sima. 2 fordftott; II lustakötés ( a színén is. visszálán is sima); 111. t.. 3., 8 sor sima, 2., 4. sor fordított. Eleje; 50 (53—58) szemre kezdjük, és az I. mintával kötünk 14 cm-t. A III. mintával folytatjuk, amelynek az 1. sorában egyenletesen elosztva 19 szemet szaporítunk, a kötőtűn tehát 69 (72—75) szem lesz. 18 cm kötésmagasságná! a nyak- klvégásnak minden 4. sorban fogyasztunk 1 szemet 20-szor (21—22-szer). 33 ( 34—35) cm kötésmagasságban a másik szélen a karöltflnek minden 2. sorban 10. 4, 2x3. 1 szemet lefogyasztunk. 46 (^0—52) cm magasságban 4s4, 2x4 (5—8) szemenként lekötjük a vállát. Ugyanígy készül a másik eleje is. Háta; 94 (lOOr-106) szemre IcezdjUk. 14 cm-t az I. mintával körünk, a Hl. minta első sorában elosztva 33 szemet szaporítunk. A tűn 127 (133—139) szem lesz. 33 (34—33) cm magasságban a karöllönek minden 2. sorban elfogyasztunk 8, 4, 3. 3x1 szemet. 48 ( 50 — 52) cm magasságban a nvakktvá- gésnak befejezzük a középső 19 (21—23) szemet, majd a munka egyik felét segédtűre szedjük, a másik felén ,2x4 szemet elfogyasztunk. A n.yakklvégással egy Időben fejezzük be a véllat. 4x4, 2x4 (5—8) szemenként. Hasonlóképpen készítjük a segédtün levő oldalt is. Ujja: 62 (88—87) szemre kezdjük, 13 cm-t kötünk az 1. mtnfával. A fii. minta első sorában elosztva 42 szemet szaporítunk. A tűn 104 (108—112) szem lesz. 43 (44—45) cm magasságban mindkét oldalon minden 2. sorban 8, 4, 2, 10 (12—14)xl, 6x2, 2x4 szemenként fogyasztunk, a megmaradt 20 szemet egyszerre fejezzük be. Szegeiy; 13 szemre kezdjük a II. mintával. 1(2—3) cm után elkészítjük az 1. go.nblyukat, ügy. hogy a középső 3 szemet befejezzük, a következő sorban pedig 3 6) szemet veszünk a tűre. A gomblyukak 5 cm-re vannak egymástól, nsszaállitás: összevarrjuk a kardigán oldalsó széleit, a vál- lakat, az ujjak széleit, felvarrjuk a nyakszegélyt, bevarrjuk az ujjakat. Legutoljára a gombokat varrjuk "fel. C«. K. t 1 tut A Stociallats Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kladövtllalata • Szerkesztőség és admlnisztrácIA 697 14 Bratl.slava. Praáská 11 Telefon: 4B8-19 • Fdszorlcesztfi; dr. S t r a s s a r GyörgjJ • A fOszarkesztő belyettesa: P a I á g y t Lains • \yiimja a Západoslovenské tlaCiarne 897 2tí BraMstava Dnk- lianaka 39 .• Előflzetétl díj egész évre 52,— Küs, félévre 2», Kfts • Terjeszti á Posta Hirlapszulgalata Klftfi-rolhetö minden puslakézb itoiiél vagy pustahiva- talnái • Kéziratukat nem őrziink meg és nem küldttok vissza #A lap külföldre a PNS Cstredná expedíció llaíe 884 19 Bratislava, Goltwaldovi na-' í 4H útién rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. ' ' index: 43 802
