Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-26 / 35. szám

10 ijj íljiisag H í f| " 1 1 M ; ij. Ii.i/i -»tlni ÄZ rSA-BAN Az amorikai ártel miségiek és idealégusok körében mintegy negyedszázada uraikadik az a tévhit, hogy az USA-ban a kék­gallérosok, vagyis a munkások tábora sokkal kisebb, mint a hivatali alkalmazottaké, má- sabb nevükön l'obérgalléroso ká. Mesébe IHö az a nézetük is, hogy a az életszSnvonal ál­landó emelkedésével fo'kozalo sao megszűnik a munkások és 8 hivatali alkalmazottak közöt­ti különbség. Cgyszintén nem felel meg a valóságnak az az áliításnk, hogy a jól fizetett munkások rétege a földrész politikai életének legkonzerva­tívabb tényezője. Hogy ezek a téveszmék még­is behatoltak a köztudatba és mindmáig hallani őket, azzal magyarázható, hogy az uralko- dé rétegek politikáját szolgál­ják. .Azt a mitoszt, hogy Ame­rika a fehérgallérosok földje, bosszú éveken ál az ottani e- gyetemek előadútermeiben is terjesztették, és a liberális teo­retikusok ma is terjesztik. Alvin Toffler egyik népszerű művében így fr: .,A nagyhatal­mak közül elsőnek az Amerikai Egyesült Államokban ISB.t kö­rül a nem földműves lakosság­nak több mint az ölven száza­léka nem visnli többé a gyári vagy a szakmunkás kék gallér }áf. Társadalmunk az emberi­ség történetében elsőként nem­csak a földművelő munka igá­ját rázta le, banem néhány év­tized alatt a szó szoros értel­mében megszabadult a nehéz fizikai munkától is.“ A statisztika, amelyre a Toff- lerhez hasonló teoretikusok tá­maszkodnak, kél általánosan el­terjedt megkülönböztetésen, a kékgallérosok és a fehér gallé­rosok kategorizálásán alap­szik. Ez a csoporlasitás a va­lóságban szimbólum, az első a nehéz munka, az erő, a máso­dik pedig a műveltség, a kép zettség, 8 vezetés jelképe. A kékgallérosuk táborába tartoznak a mesterek, a „parti- főnökök“, a szakmunkásak és a nem földművelő szakma nél­küli munkásak. A fehérgallérosakhoz sorol­ják a tecbnikusokat, a vezető­ket. a hivatali és boUi alkalma­zottakat. Létezik ugyan még egy har­madik csoport, 8 „többi“ cso­port Is, ide tartoznak a segéd­munkások és a mezőgazdasági alkalmazottak. Ez a skatulyázás azonban csak papíron tűnik eszményi­nek, az amerikai munkásság helyzetét behatóbban szemlélve egyre inkább tudatosítani kell a sivár valéságol. ' .Ahhoz, hogy lássuk a való helyzetet, legjobb, ha a fér­fi lakosság foglalkozásának ösz- szetételét elemezzük. A tizen­nyolc évesnél idösgbb nők 88 százaléka férjnél van, és több­ségük férjük osztályára jellem­ző körülmények között él. A férfiak foglalkozásának vizsgá­latával fény derül arral, ho­gyan arányul az amerikai mun­kásság száma a összlakosság számához. A népstatKsztikai hi­vatal ilyen arányú objektiv «- lemzése szerint ez az arány 60—-83 százalék, vagyis az a- nierikai lakosság háromötöde munkás, és számuk nemhogy csökkenne, inkább emelkedik.. 1950-óta a munkásosztály tábo­ra négymillióval gyarapodott. Sok amerikai szociológus ar ról igyekszik meggyőzni a köz­véleményt, hogy a kékgalléro­sok ma a középső társadalmi réteghez tartoznak, vagyis az átlagamerikaiak közé. ami azt jelenti, hogy bár gazdagoknak nem mondhatják magukat, de nem is sziikösködnek. Herman Miller például azt állítja, hogy az amerikai munkás családja szép jövedelemből él. de itt rögtönszö.gezzük le. hogy ehhez a „sokatmondó“ megállapitás- hoz csDpán a mesterek és szakmunkások bérét vette ala­pul. Figyelmen kívül hagyta a nem szakképzett munkásokat, a felszolgálókat és munkanél­külieket. A négereket úgyszin­tén mellőzte. Igaz, az ö hely­zetük külön fejezetet érdemlő téma. A munkastatisztikai hivatal a lakosságot három gazdasági- -szociál’is rétegbe osztja. Az el­sőbe tartozik a szegénység, má­sodikba a munkások, a harma­dikba pedig az ún. középső ré­teg. Az 1970-es év hivatalos ada­tai arról tanúskodnak, hogy a munkáscsaládok 30 százaléka az USA-ban nyomorog, további 30 százaléknak ennél valamivel több volt a jövedelme, de a- lacsonyabb az ún. általános költségveté.snél, amely ugyan­csak keserves megélhetést biz­tosít. Vagyis az amerikai mun­kások hatvan százaléka nélkü­löz, illetve életkörülményei a nyomor és a nagyon szerény viszonyok határát súrolják. Egy másahb felmérés azt i.s szemlélteti, mi mindent tartal­maz egy ilyen igen szerény é- létmód számvetése. Feltételezi, hogy a munkás családja 10— 30 évre vásárol televíziós ké­szüléket. hűtőt, porszívót, tűz­helyet, pirftósütőt. A keretbe belefér egy személygépkocsi is, de olyan feltételekkel, hogy egy évben csak egyszer lesz javítva, három évben egyszer jut fékcserére, és négyéven­ként karosszériajavításra. A családfő négyévenként vehet magának új öltönyt, felöltőt a- zonban csak nyolc és fél éven­ként. A férj a feleségével há­rom hónapban egyszer mehet moziba, és valamelyikük egye­dül egyszer egy évben. A gye­rekekre havi egy mozilátogatás jut. A családtagok fejenként évi 254 dollárt költhetnek még színházba, futballmérközésra, hangversenyre és más szórako­magukat. Sem a tájékoztató szerveknek, sem a szociológu­soknak nincs arról fogalmuk, mekkora méreteket ölt az USA- ban a munkanélküliség. A munkanélküliek évi átla­gos számát elég felUlet-es mó­don állapítják meg, 12 ankét eredményeinek aritmetikai ará­nya szerint. I^iinkanélkUlinek csak azok számítanak, akik az ankét napján sincsenek sehol alkalmazva. 1968-ban a szakmunkások 18 százaléka, két évvel később már 23 százaléka maradt kere­set nélkül. A szolgáltatásokban a helyzet még ennél is elret- tentőbb volt. Minden évben mil­liók válnak munkanélkülivé, de zásra. A keretből egyetlen cen­tet sem lehat félretenni. így él az amerikai gyári munkások 60 százaléka. A nagy jövedelmű alkalmazottak ará­nya mindössze 12—13 százalék, pedig az érdekeltek épp az ő életkörülményeiket igyekeztek általánosítani. Az adatok azt bizonyítják, hogy a munkásság 85 százaléka nem tartozik a „tipikus“ kategóriába. A kékgallérosoknak nemcsak az alacsony bérekkel kell meg­elégedniük, hanem atttól is ret­tegniük kell, hogy egyik nap­ról a másikra a munkanélküli­ek népes táborában találják akiket ma még nem ért utói a balsora, meglehet, holnap ép­pen ők következnek. Az ameri­kai munkás jövője bizonytalan, egyik napról a másikra utcá­ra kerülhet. Az értelmiségiek, köztük a filozófusok és szociológusok azt a nézetet vallják, hogy az amerikai munkásság konzerva­tív politikai erő, és ez a téves felfogás a televízió és a sajtó révén a köztudatba is befura­kodott. Saymour Martin Upset harvardi szociológus akadémiai felmérése során arra a meg­győződésre jatott, hogy a mun­kásosztály antidemokratikus nézeteket vall, továbbá össze­férhetetlen, Jóllehet abban az időben más ankétek ennek ép­pen a merő ellentétét bizonyí­tották. Ne feledjük azonban el, hogy a fenf megnevezett szo­ciológust és elfogult társait e- rös szubjektivizmus vezérelte tanulmányuk írásakor. A leg­utóbbi év ankétjai arról tanús­kodnak, hogy kékgalléros pro­letárok következete.sebb ellen­zői a háborúnak, mint bármely más szociális réteg. A vietnami háborút e munkásosztály elsöp­rő többsége nagyon is elítélte. Már Truman elnök a munká­sokhoz intézett beszédében jobb, könnyebb életet ígért ne­kik, és arról biztosította őket, hogy gyermekeiket taníttathat­ják is. Csakhogy az ígéretek szertefoszlottak. A főiskolák kapui továbbra is csak a pén­zes szülők csemetéi előtt tárul­tak szélesre, a munkás gyer­meke pedig úgy kezdhette, a- hogy az apja: kizsákmányolt munkásként. A gaz-dasági életben ez a vis.szásság még szembeötlöbb. Az adóvisszaélések, az inflá­ció, az áremelkedések az ala­csonyabb béreket hamarabb visszaszippantják. Hogy egyet­len példával illusztráljuk a le­írtakat; 1974-ben az élelmisze­rek árának emelkedése egy át­lagmunkás reálbérét a hatvanas évek színvonalának a felére c.sökkentette. Ha a munkások az uralkodó politikai rendszer ellen emel­nek szót. süket fülekre talál­nak. Egy 1985-ös felmérés rámuta­tott arra, milyen halaszthatat­lanul fontos lenne törvényere­jű rendeletet foganatesltani a gyári munkások munkabizton­sági és egészségvédelméről. Más bizottságok pedig a mun­kajogi törvény elavultságára hívták fel a figyelmet. Az egy­re növekvő elégedetlenség a hatvanas években a tüntetések, sztrájkok egész sorában csú­csosodott ki. Megfosztották tisztüktől a régi szakszervezsti vezetőket, helyükre újakat vá­lasztattak. hogy következete­sebben keljenek síkra a mun­kásság érdekeiért. Feldolgozta; Cs, K. A rekordok könyve, fur­csaságok, bolondos teljesít­mények katalógusa 19 évvel ezelőtt jelent meg először. Guimess-könyv a híres Ir- -angol sörgyár yeklámajként rendszeresen ad hírt az új rekordokról, a-zaz egyre rendszertelenebbül, vagyis a teljesítmények közé mind több ú] eredmény iratkozik föl. Legutóbb a kailíorniai Santa Monicában éppenség­gel a bolondos dolgok olim­piáját is megrendezték. Imo néhány új rekord; Dana Kamp 97 szilvát e vett meg egy ültő helyében. Ez a , rekord nem saenepel a Guíness-könyvben. 0] mű RELORD sorszám a sárivás te;en- áll­va. Szlvarozásbó! vllágre kord született, egy pályázó 52 szivart szívott egyszerre A babevésben nem döntöt­ték meg a világrekordot, egy versenyző csupán 120C szem babot tüdott megenni, a világrekord viszont 1700. Jeles teljesítmény a telefon- fülkében való szorongás. Re kord, hogy egy kabinba 2S versenyző préselte be ma­gát. A gitározás maratoni ver­senyének győztese 37 órán és 15 percen át pengette hangszerét. A fasírtfalás bajnoka Bryan Tendier, 22 darabot evett meg. Világre­kord. született virslievésböl. öt perc alatt 26 pár, m.Ig a régi rekord ugyancsak 28,. ám 18 perc alatt A kézan- járók sportjában remek re­kord született: 50 métert 29,5 másodperc alatt tett meg a győztes, a régi re­kord 42 másodperc. Végül egy felüimúVhatatlannak tű­nő pompás rekord: Scott Case — egyszerre 110 ciga­rettát szívott. iiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiíiniiiiii ködő óra „szállítja“ a Német Szövetségi Köztársaság vasút- jalnak, a Deutsche Bundesbahnnak a pontos időt. A hamburg-i óravezérlö központból vezérlik a essen!, majna-frankfurtl és a nürnbergi csomópontok vezéróráit 0,03, a több! nyugatné­met vasútl'igaz-gató.ság időjelzőit pedig 0,08 másódpercnyl pon­tossággal. Az óralilerarchla a legki.sebb álloimásoklg kiépült. Amint eltelt egy teljes perc, minden vezéróra elektromos im­pulzust gerjeszt. Szabályozó berendezés ellenőrzi, hogy a „fe lettes“ főóra vagy a saját órájának impulzusa érkezett-e ko­rábban. Ha az idegen óra jár gyorsabban, felgyorsítja a sa­ját, késésben levő óramüvének a járását. t in U 0] angol távközlési rendsaér segítségével az egyik helyen leírt -üzenetek egyidejűleg olvashatók egy másik helyen. FEEDBACK INSTRUMENTS? ~ A ház! vagy a rendes telefonhálózathoz csatlakozott ve­vőberendezés közvetlenül láthatóvá teszi az adó-, illetőleg az adó-vevő készülék blokkján levő írást, vázlatrajzot. Az új Feedback Instruments használója megnyom egy gombot, ez a jelzés, hogy vétel következzék. Majd az adni kívánó golyós- tollal a készülék papírtömbjére írja az üzenetet. A két ten­gelyen vezérelt golyóstoll azonnal és pontosan továbbítja a közleményt, TINTAPATRON VALTÄS7 — Ha az általános telefonhálózatba kapcsolják a két ké­szüléket. akkor az adó kezelője előbb felhívja a vevőt, s köz!!, hogy átkapcsol a rendszerre, majd a telefonkagylótól a kapcsolóegységre helyezi, s ezután írja a közleményt. A pa- pírelőtolás automatikus. Az utólagos kiigazításra az adó meg­őrzi az utolsó közleményt; a szövegeket a partnerek alakít­hatják. A berendezésen az egyetlen napi ruttafeladat a tinta­patronok és a papírtekercsek készülékbe helyezése. ÖRAHIERARCHIA? ~ A hamburgi Vízrajzi Intézet atomórája a korszerű hír közlési technika remeke. Ez a oézluraatom segítségével mű­A ,.változások évelt“ általában az életük delelójére ért nők­kel kapcsolatban szokás emlegetni. A férfiak „változó évelnek“ fogatoa vitatott. Amit a nőknél — a menstruáció elmaradásával párhuza­mosan — a szervezet hormonháztartásában többnyire hirtelen végbmenő változások jeleznek, az a férfiaknál több év lefor­gása alatt alattomosan megy végbe. A következmény azonban hasonló. Mind a férfiaknál, mind a nőknél nyugtalanság, kábultság, a család vagy a hivatás f ránt! érdeklődés csökkenése, Ingerültség, raemórlagyengülés és végül az önbizalom hiánya léphet föl, kill-önösen szexuális téren. Mindehhez hozzájárul a „teljesítménykényszer“ és a „fiata­lossági őrület“. Ezeket a bántalmakat gyakran már a fiata­labb férfiak Is érzik. Nem csodálkozhatunk tehát azon. hogy ügyes üzletemberek kihasználják ezt a ..zökkenőt", és mindenféle „erősítőket“, „ajz6.szereket“, „fiatalítószereket“ ajánlanak a veszélyeztelet leknek. Éles különbséget kell tennünk az egymagunkban hatásta­lan szépecskék tömege és azok között a kis számú komolyabb Egy’es jelek arra vallanak, hogy a köztiagy jdlencephalon) bizonyos „ „küldöncanyagoik“ útján Ingert gyakorol az en­dokrin rendszerre, amelyhez a nemi mirigyek Is tartoznak. Mindenképpen helyeselnünk kell, ha ezt a fölismerést e- gyesek hasznosítják, tehát az idő előtt jelentkező „változó évek" Oiko-zta bántalmak esetén ilyen szereket fogyaszrtanak, mert vissza akarják állítani azt az állapotot, amely nyilvánva­lóan összhangban áll a természet „akaratával“, e Ne feledjük, hogy csupán a Német Szövetségi Köztársaság­ban minden évben kétszáz 66 évesnél idősebb férfi lesz apa! A közvetlen hormonkezelést az orvosokra kell bízni, mert ezael kapcsolatban Igen differenciált, szakember! megfontolá­sokra van szükség. Fiat szabadalomban gyártják bői, motorja a jól ismeri Fiat készítmények között, amelyek ugyan nem ígérnek csodát, de a spanyol SEAT 133 tfpvsú ko- 850 típusból származik, megfelelő összeíéíelüknél fogva jó hatásúak. csit: karosszériája a Fiat 127­A vitaminokat és a tápláló nyomelemeket az öregedő szer­vezet kisebb mértékben használja föl. Ezért csak helyeselhet- ­lük, ha ezeket idősebb emberek nagyobb mennyiségben fo- .-'.Jj-'-,-, ■ - - ­gyászt ják. ' ’'■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom