Új Ifjúság, 1975. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1975-07-01 / 27. szám
A múlt héten Budapesten megkezdte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 29. ülésszaka. Ezek a rendszeres, időközönként megtartott tanácskozások — a KGST eddigi történetének tanúsága szerint — kivétel nélkül egy-egy mérföldkövét alkotják a szocialista gazdasági integráció gyorsuló öteihű fejlődésének. A több mint huszonöt esztendős múltra visszatekintő tömörülés ma már a világgazdaság egyik meghatározója; a Föld népességének tíz százaléka állítja elő az ipari termelés 33 százalékát a KGST országaiban, s még ennél is többet mond, hogy a gazdasági fejlődés üteme sokkal gyorsabb ezekben az államokban, mint a tőkés világban. Magétól értetődik az is, hogy a KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági erősödése tükröződik az egjöttműködés formáinak gyarapodásában is. s a kezdetben szinte kizárólag a kereskedelemre épülő kapcsolatokat ma már hatékonyabbá tette a közös be- rubázások, a közös vállalatok, a kutatási és tervezési koordináció térhódítása. Néliány esztendővel ezelőtt a KGST -be tömörült országok komplex programot fogadtak el. Ebben meghatározták a következő esztendők fejlesztési irányait, a KGST mai, holnapi és holnapután! teendőit, az integráció hatékonysága növelésének útjait, s — ami nélkülözhetetlen — az ehhez feltétlenül szükséges közgazdasági eszközrendszer kialakításának és állandó korszerűsítésének, tökéletesítésének a módszereit, A haladás ugyanakkor új problémákat hoz felszínre — hangsúlyozza a továbbiakban a TASZSZ hírmagyarázata. — Egyeseket ezek közül Budapestem szándékoznak megoldani. Mint az előző ülésszakokon is, nagy figyelmet szentelnek majd a tervező tevékenység megszilárdításának és tökéletesítésének. Az a körülmény, hogy az ülésszak elé terjesztik g sokoldalú integrációs Intézkedéseknek az I976-1980-as évekre vonatkezö összhangolt tervezetét, azt tanúsítja, hogy az utóbbi időben még jobban megerősödött, jiontossá, megbízhatővá vált a tervezői együttműködés. Ezt már csak azért is bansúlyozni kell, mert a KGST csaknem valamennyi európai tagállamában hamarosan befejeződik a kommunista és munkáspártok kongresszusának a sorozata. Ezeken jóváhagyták azokat az irányelveket, amelyek alapján kidolgozzák az országos néjigazdasági és fejlesztési terveket. Ezekben — ahogyan már gyakorlattá vált — figyelembe ketl venni, a közösség együttes érdekeit is. A budapesti ülésszak határozatai tehát jelentősen befolyásolják majd az integrációs program teljesítésének ütemét, amelyben érdekelt a szocialista közösség valamennyi országa. június 24-25-ére virradó éjszaka ú- jabb fejezet zárult le a fekete Afrika gyarmatainak történelmében. Pontban éjfélkor Lonrenco Marquezben Mo- zambik fővárosában ünnepélyesen ki- kiálltották az ország függetlenségét, s ezzel véget ért Portugália 470 éves uralma a 2B3 036 km‘ területű és 8,1 millió lakosú ország felett. Az ország első államfőjévé Samara Machelt, a FRELIMO Mozambiki Felszabadítás! Front elnökét nevezték ki. A FRELIMO ezt megelőzően nyilatkozatban e- rősitette meg szolidaritását a szocialista országokkal, az afrikai népekkel és a tőkés országoknak a kizsákmányolás megszüntetéséért, a társadalmi igazságosságért küzdő népeivel. A Mozambiki Népi Köztársaság ünnepélyes kikiáltásán csehszlovák kormányküldöttség is részt vett. Gustáv Busák elvtárs, hazánk köztársasági elnöke, a CSKP KB főtitkára táviratban üdvözölte a független köztársaság elnökét, egyben biztosította, hogy hazánk haladéktalanul kész felvenni országával a diplomáciai kapcsolatot nagykőveti szinten. A vén komondort, a Dunát mindnyájan szeretjük. És 6 hálás A DUNA, A VÉN KOMONDOR A VÉGSŐ VÉDELMET AZ ERÖMOTŰLVARJUK festett so- Előbb Ivan Veselji mérnököt koreIs. Ha megsimogatjuk teikinter- tünkkel, nem ellenkezik, nem kaip a szemünk után. 1965-ben viszont megveszett. Morgóit, dühöngött, míg végül ki nem der alakú piros-fehérre szabadult, s nem kezdett el törni- rompók. sem, a.rra gondolva, hogy néhány évzúznl. Előbb Pat (Patince) alatt, Hány köbméter föld került időköz- vei ezelőtt Is visszaparancsoltak a majd pedig CiCovnál (Csicsönál) sza- ben a gátakba? gútorl vízmű építkezéséről, amíg nem kttotta át a védögátat. A Dunajská Komámóban [Komáromban) már volt meg a kormánybiztos engedélye. Streda-1 (dunaszerdahelyi) járásban viszont van, aki válaszoljon a kérdé- De most az egyszer simán megy. tizenkét, a komámói [komáromi) ]á- semre, Kurucz Ferdtnánd a város te- Ami még az erőmű kapcsán Ide ktrásban huszonhét falut öntött el. rüileti építésze. vánkozik; ha csak a védőgátak és Százezer hektár termőföld került a — Megmondhatom és Is, lassan Komárom vízvédelmi redszerébe enyvlz olS. már a befejezéshez közelednek az "Vl földet, vasat és betont építettek — Mi lesz velünk? — kérdezték 1965-ös árvíz után megkezdett mun- tio’e. mekkora lesz ez a tömeg a vlvagy hatvanezren azok közül, akik kák. Készek a gátak a Dunán, a Vá- erőműnél? Ivan Veself mérnöktől napokon, néha pillanatokon belül vol- gon, és már a vaskötény, amelyet Ko- msvtudom, hogy a maga nemében tak kénytelenek elhagyni otthonukat, márom köré építünk, szintén befeje- majdhogy nem egyedi lesz, hiszen Amikor elvonult az ár, lassanként z^se előtt áll. Épp ma volt az építők- éddíg csak valahol Észak-Amerlká- visszatértek az emberek, és mint a kel és a vízügyi szakemberekkel egy ban Franciaországban építettek ha- fecskék a levert fészküket, nekifog- megbesá:élésünk — mondja, aztán sonlő körülmények között vízi erö- tak tetőt készíteni fejük fölé. meghív az irodájába, hogy a város műveket. A bősi-nagymairosl erőmű Akadtak hitetlenkedők. térképén pontosan ' megmutathassa, viszont azokénál is nagyobb és ©rö— Minek? jövőre vagy azután me- hol is tartanak. ' sebb folyóra épül. gint rétik tör ez a vén eb, kezdhet- irodában aztán témát Is váltunk, Hátra van tehát Komárno [Komájük újra. __és a leendő hősi-nagymarosi közös rom), ahol most épül az úgynevezett Nem volt Igazukl Azóta tíz év telt csehszlovák-magyar erőmű építéséről vaszsllip és a Bene-téle uumnaháza el. s közben az ország erősen póráz- beszélünk. A vaskötény már úgy é- L f ^ P^mPahéza ra fogta a vén bolondot. Az erős ko- pült, hogy számolt az erőmű okozta e™'Hett vasúti töltés alatt, és ecsiútnak vagy vasúti töltésnek ts be- változásokkal, azzal, hogy az erőmű Ferinamd Matéja mérnököt keresjobban klszéle- felduzzasztásával a víz szintje Is e- tem fel a vízügy! igazgatóság komé sítették, me^rősftették mindenütt, rnelkedlk mintegy másfél méterrel, romi kire összesen seázharmincnégií millió ko- gg nemcsak a Dunán, hanem a Vágón róna értékű munkát, verejtéket gyúr- gg g holtágon Is Komárom fölé szalad tak a védögátak földjébe, hogyha új- g víz. romi kirendeltségén. És itt és a megra megvadulna a folyó. Igazán féken ____ lehessen lartanl. Ha áttörne, egyet- biztonságban^ valeneev n.fln eevetlenew ótQZítlíji ® _ lenegy nap, egyetlenegy éjszaka alatt Is nagyobb kárt okozna, mint a fenti összeg. Hogy mekkora erő lakozik benne, azt nem lehet tudni. — Járt az Igazgató elvtársnál? A minap Is volt itt egy újságíró kollégája, neki Is ugyanezt mondtam. Az igazgató elvtárs szigorúan meghagyta, hogy csak az ő engedélyükkel )öa Duna haragjával szemben. — Csak egyenlőre? Igen, mert a végső védelmet hot bárki is az építkezésre, mégiscsak az erőműtől várjuk. Azzal »„a— * . i , Ha újra haragra lobban, ha ismét ugyanis, hogy felépül, végérvénye- • ® n n ncs valami rendmegtellk a medre az Irdatlan soka- egy széttépheletlen kötőféket do- ben? Hiszen én beszéltem VeselJ ságú vízzel, nem zavar-e el bennün- bunk majd a vén folyóra — válaszol- elvtárssal, és nem mondott semmit... két megint? — kérdem a Duna vé- ja, és szól a város egyéb gondjairól, _ i>e rendben van, miért ne len- dőgátjain, majd Komámóban [Komá- arról, hogy a deltába szorult telepü- pe Éppen itt van az egyik elvtárs r™b.n„ . .«o., «,„»>, b,zM..ÍA gátakon nincs, aki feleljen. Égé- a'ükkel beszélnem kellene, hogy tel- hogy... De én azt az utasítást kaptam, szén a Komárom fölötti vasúti tölté- képet kapjunk a munkálatokról, hogy addig senkinek semmit nem sig még csak nyoma sem látszik már fvan Veself mérnökhöz, a vízügyi monhatok, amíg nincs engedélye, a munkálatoknaik. A földtömeget min- Igazgatóig dolgozójához, az épí^e- _ szóval mégis sántítanak a <iol- denütt benőtte a fű. És a töltésen Is megbízottjához, és a vízügyi alig lehet végigmenni az autóval: Itt Igazgatóság komárnól klirendeltségé- cäntttjiTuiv a 4„ .otf- le a Jel- neknek mérnökéhez, Ferdinand Ma- Nem, nem sántítanak, kész a ts, ott Is elállják az utunkat a , legzetes U, vagy ha úgy tetszik, me- téjához irányít. vaskötény nagyobbik része, szerelik az elzáró berendezést, dolgozunk a pumpaháMn, amikorra a terv előirányozza, el Is készülünk vele... — Ete akkor miét mondta az Igazgató elvtárs, hogy csak az ő engedélyükkel tájékoztathatnak? — Ezt nem tudom. Végül megegyezünk: hogyha már Itt járok, és beszéltem Veseljl elv- társsal, azért megmutatják az építkezést. Felmegyünk a komárnól közúti hídra, megnézzük a vasszerkezetet, leszólunk, köszönünk az ott dolgozó két-három munkásnak, kihajtunk a szigetre, elballagunk a Bene-féle víz- pumpához, majd kiszaladunk a Vág partjára Is. Azt mondják, minden rendben van. Nekem nincs Is miért kételkedni a szavukban, csak azt nem értem, hogy miért kell mindenhez a legflsö igazgatóság engedélye, miikor én úgyis csak kívülállóként, a laáikus hozzáértésével szemlélhetem a dolgokat? Vagy talán mégis van valami turpisság az építkezés köirül? Lehet, miért •kell mindenhez a leigíelső ígaz- nlncs Itt valami nagy szervezettség, valami nagy munkaláz. Két-három ember lézeng. A tervezett Időre így is elkészül a mü. Ügy tűnik, mégiscsak jő lesz megkérdezni az Igazgató elvtársat. Sőt, legjobb lesz, ha valamelyik ellenörzönapon fövök, hadd halljam, mit miondanak egymás közt a szaikemberek. Az igazgató ©Ivtárs- nak biztosan oka volt rá, hogy csak az ő engedélyével lehessen Ide Jönni. Országok közti egyezmény köti az i- döpontokat, és a vén komondor, a Duna bárhogyan szeretjük Is, a maga feje szerint cselekszik, ha megtelik a medre vízzel. [Folytatása a következő szám'ban: Miért kel! az engedély igazgató elv- táirs? címmel). NÉMETH ISTVÁN INCHEBA ’75 PETER COLOTKA elvtárs a kiállítás megnyitőján Amikor nyomdafestéket láthatnak e rendezvényről készített tudósításaink, riportjaink, akkor már bizony üresen konganak a Kultúra és Pihenés Parkja, valamint a téli stadion pavilonjai. Nem tehetünk hát mást, mint összefoglaljuk e hétnapos eseménysorozat jelentősebb mozzanatait, és így ecseteljük hetedik vegyipari vásárunk sikerét, nemzetközi jelentőségét. A MEGNYITÓ Június 20-án, a Szlovák Filharmónia bratislaval hangversenytermében ünnepélyes keretek között nyitották meg a VII. nemzetközi vegyipari vásárt. A megnyitón Ladlslav Martinék, Bratislava főpolgármestere üdvözölte a csehszlovák kormány küldöttségét, amelyet Peter Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, a szlovák kormány elnöke vezetett. Colotka elvtárs válaszbeszédében többek között a vegyipar fejlődéséről szólt. Megemlítette, hogy ez az Iparág fejlődik a legdinamikusabban. Ha például az 1948-as termelési értéket vesszük alapul, akkor jölesöen nyugtázhatjuk azt, hogy az eltelt évek alatt vegyipari termelésünk a hűszszo- rosára nőtt. Ennek a szép eredménynek jelentős részét az ötödik ötéves tervnek köszönhetjük. Igen sok új vegyipart létesítménnyel gyarapodott az ország, és bizonyosra vehető, hogy az öt esztendő alatt 50—60 százalékos emelkedést é- rünk el.... AZ ELSŐ SAJTÖTAIÉKOZTATÓ A INCHEBA egyik hagyományos „előzetes“ rendezvénye az a sajtötájékoztatö, amelyen Andrej Barőák mérnök, a CSSZSZK külkereskedelmi minisztere tájékoztatja a vásárra akkreditált bel- és külföldi újságlrékat. Ezen a sajtókonferencián Barőák elvtárs Is vegyiparunk és a világ vegyiparának óriási előrelépéséről beszélt. Elmondotta, hogy bár a háború alatt vegyipart üzemeink és olajfinomítóink többségét lerombolták, 1948-ban vegyiparunk mégis elérte már a háború előtti színvonalat, 1955-ben pedig az 1948-as esztendő termelésének a kétszeresét. Azóta pedig évi 10 százalékos emelkedésnek örvendhetünk. Ez a rohamos fejlődés korszerű velejárója a mai élet kívánalmainak, hiszen álig van olyan Ipart ágazat, ahol ne lenne szükség a vegyipari termékekre. IDÉN A LEGNAGYOBB Az idei 'bratislaval nemzetközi vegyipart vásárról jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy több szempontból Is csúcseredményeket értünk el. Idén először nemcsak a Kultúra és Pihenés Parkja volt a színhely, hanem a téli stadion Is, ahol főképp a gyógyszeripari készítmények találtak otthonra. De nézzük a részletesebb adatokat! A 34 000 négyzet- méternyi területen 223 külföldi és 223 hazai Ipari vállalat, valamint kereskedelmi szervezet mutatta be vegy- és gyögy- szerplarl termékeit. Hogy csupán a magyar kiállítók növekvő számát említsük példának: a Magyar Népköztársaságból 31 vállalat állította ki agrokémiai, műanyag és háztar- táskémlal gyártmányait. Nagy számban képviseltették magukat a KGST többi országai, valamint Euröpa és a tengerentúl nagyobb cégei Is. Így Joggal elmondhatjuk, hogy világhírű vegyipari vásárunk az Idén Is teljesítette kitűzött feladatát. Hozzájárult a KGST-országok nemzetközi gazdasági Integrációjának elmélyítéséhez, valamint a világ többi állama közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez, és méltón szemléltette a csehszlovák vegyipar harminc évi fejlődését. [Tudósításunkat a következő számunkban folytatjuk) A SZÉP SZÓ EREJÉVEL Jegyzetek egy járási fesztiválról Az irodalmi színpadok körül elég sok a vita. Már a puszta megnevezéséről is megoszlanak a vélemények, a müjal hovatartozása és a mii és hogyan kérdése sem egyértelmű. Az irodalmi színpadok azonban itt vannak, ilyen vagy olyan színvonalon igyekeznek népszerűsíteni az irodalmat, a szép sző erejével formáliii a széles közönség ízlését, és ez mindenképpen dicséretes dolog. E pár sort azért bocsátottam előre, hogy mindjárt elismeréssel szóljak azokról, akik a minap a peredi (le- Sedíkooőij kultúrházban megszervezték az irodedmt színpadok első galántai járást fesztiválját. A feladatot a járást népművelési központ, nevezetesen Vlncze Gábor osztályvezető, továbbá a peredi kultúrház igazgatója, Kiss Éva és néhány lelkes irodalombarát vállalta magára. Öt, jobbára alig néhány hónapja alakult csoport mutatkozott be. Nem csoda, hogy a műsor — némi kivétellel — magán viselte a kezdés minden hibáját, buktatóját. A bíráló bizottság éppen ezért és nagyon helyesen eltekintett a csoportok rangsorolásától, csupán a hibákra, és erényekre, jó példákra hívta fel a szereplők figyelmét. Ami fenntartás nélkül dicsérhető valamennyi résztvevő együttesnél, az a műsorválasztás. Időszerű, tartalmas és igényes összeállítással léptek fel válameny- nylen. Talán csak az róható fel nekik, hogy nem nyúltak a mi mai irodalmunkhoz. De ez a megállapítás vonatjpozik egész irodalmi színpadi mozgalmunkra. A legkellemesebb megle- vetéssei minden bizonnyal a helyi SZISZ-alapszervezet i- rodalmi színpada szolgált, amely mindössze februáaeó- ta létezik. Kiss Éva rendezésében Például és emlékeztetőül címmel a Janisz Rltzosz, Radnóti és mások haborúel- ler.es és antifasiszta verseib'‘l készült összeállítást mulatta be. Az együttes tagjai tűrhető, sőt helyenként szép, kuLtúrált versmondással hívtak jel magukra a figyelmet. Mellőzve minden külsőséget, amely a többi e- gyüttes produkciójában időnként zavarólag hatott, valóban csak a szép szó erejével igyekeztek hatni, és hogy ez sikerült, annak legjobb bizonyítéka a közönség dörgő tapsa volt. Szólni keil még a rendező munkatársairól, Gyurkovics Rózából és Szotyán Erzsébetről, valamint Horváth László szuggesztív zenei összeállításáról, amely jól kiegészítette a produkciót. Nagy fába vágta a fejszé-' fét a iihareci (zsigárdif Gondolat Irodalmi Színpad Kmeczkó Mihály Íme az ember című feldolgozásának bemutatásával, amely Madách halhatatlan művéből készült. Sajnos, a nagy feladattal nem tudtak megbirkózni. Az volt az érzésem, hogy a szereplők maguk sem értik Madáchot, persze az előadott mű rossz értelmezése a többi együttesnél IS észrevehető volt. Ez részben a rendezők vétke. Nem ártana, ha a csoportok — mielőtt betanulnák a műsort — alaposan elemeznék a kiválasztott műveket. így válhatnának a műkedvelő i- Todálml színpadok egyféle irodalmi önképzőkörré, amelyek másokat is hatásoson nevelnének az irodalom sze- retetére. Tűrhetően szavaltak a Clerny Brod-l [vízkelettf i- Todalml színpad tagjai. Általában elmondható, hogy minden együttesben van két- három jó szavaló. A többiek színpadi beszéde és beszédtechnikája természetellenes, tele pátosszal, kiejtést zavarokkal, ami nyilván a szöveg helytelen értelmezésének is'' tulajdonítható. Nem ártana, ha a jó szavalók társaikat ts beavatnák a versmondás művészetébe. Az egész együttes bemutatójának a javára válna. Ez vonatkozik többek között a mostovál (hldaskürtij SZISZ- alapszervezet Irodalmi színpadára, amely Rózsár Ágoston rendezésében a Lenin iskolája című összeállítással mutatkozott be. Külön figyelmet érdemel a szereplők mozgása. A legtöbbször öncélú és ösztönszerű. Talán csak a sládko- viöovói (diószegi f CSSMA- üOK-szervezet József Attlla- produkclőjában volt némi funkcionális mozgásra való törekvés, no, és a perediek bemutatójában. Ok viszont szerényen ,fiántak‘ a mozgással, ami korántsem volt a színvonal rovására. Mert az a kérdés, hogy feltétlenül kell-e mozogni az irodalmi színpadon. Az irodalmi színpad kifejező eszköze a szó. Minden más csak járulékos kellék, forma. A tartalom a fontos, az elsődleges, a forma (hang- és fényhatások, mozgás, mimika, gesztus, díszlet} csupán a tartalom függvénye. Csak úgy van értelme, ha szervesen kiegészíti a mondanivalót, és fokozza a hatást. Sajnos, manapság divat, hogy az irodalmi színpadon is a külsőségekkel igyekeznek hatást kelteni. Vannak, akik ezt modernizmusnak tekintik, helytelenül. Mindent egybevetve azonban dicsérhetjük a galántai seregszemlét. Örvendetes, hogy valami megindult. Tekintve, hogy még jóformán gyermekcipőben járó együttesek mutatkoztak be, bátran előlegezhetjük a fejlődésükbe vetett hitet. Csak több bizonyítási lehetőségre, fellépésre van szükség. Épp ezért remélem, hogy a nemes ügynek méltó folytatásai lesznek a további seregszemlék. Végül nem hagyható szó nélkül a peredi icultúrházés Kiss Éva igazgató törekvése. Még csak alig két hónapja nyitották meg ezt a pompás létesítményt, márts elmondhatjuk, hogy a má- ^yusföldt kulturális élet fellegvárává kezd válni. Égym.ást érik benne a kulturális akciók. Reméljük, hoau ezek után ts még sok széo Ilyen élménuben lesz részünk a falai között. P. L.