Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 2. szám
10 Römában a múlt év végén lejezödött be a negyedik püspöki szinödus. A II. vatikáni zsinat meghirdette a 'kollegialitás eszméje szerint a püspökök a római pápával együtt a legfelső és teljes hatalmat gyakorolnak az e- gyetemes egyház fölött. A mostani ülés napirendjére a pápa egyetlen témát tűzött: az igehirdetés a mai világban, noha püspökök — legfőbb a „harmadik világ“ képviselői — azt akarták, hogy olyan társadalml^gazdaságí kérdéseket vitassanak meg, amelyekkel az egyház az é let minden napján szembetalálkozik. A szlnődus előestéjén VI. Pál pápa keserű és baljóslatú szóhasználattal fejezte ki pesszimizmusát, figyelmeztetett a sztaódus témájának fontosságára. „Az egyház bajban van. Ogy látszik. hogy a .végzet az egyházat halálra ítélte“. Az egyházi tém'ával a pápa igyekezett elkerülni az előző szlnódusokon támadt politikai vitákat. Megnyitó beszédében már eleve Igyekezett határt szabni a vitának — mondván: „Jaj azoknak, akik nem értik meg, hogy az egyház legelső feladata a lelkek megmentése, nem pedig a fejlődés, és a népek felszabadítására irányuló emberi erőfeszítések támogatása“. Az első szakaszban a titkárság munkáját vitatták meg és öt püspök beszámolója hangzott el öt földrész egyházainak helyzetéről és a nemzeti püspöki konferenciák tevékenységéről. Ezek, bár általánosságban mozogtak, nélkülözték a konkrétumokat, az elemzést és a bajok orvoslására vonatkozó javaslatO'kat Is, mégis olyan ellentétes álláspontokat tartalmaztak, amelyek a hozzászólások során éles nézet- különbségekhez vezettek. Voltak olyan Őkonzervatí- vok, akik támadást kezdte'k a Vatikán keleti politikája - ellen. Ezek az elemek azonban elszigetelődtek, a realitás talaján álló többség, a- melyet a pápa is támogat, megerősödve került ki az összetűzésből. A HARMADIK VILÄG TŰBBSEGE A nyugati küldöttek arról számoltak be, hogy a katolicizmus nem vonzó a fiatalok számára és az egyház liifaid kevesebb befolyással van szüléikre Is. Döpfner a német püspöki konferencia vitáját összefoglalva, az ott legfontosabb problémaiként tárgyalt vllágiasodásl folyamatról sziMva azt mondotta, hogy azza'l fenyeget, hogy elidegeníti az emberiséget az egyháztól. Alfrinik holland bíboros mondanlvailőjá- nák lényege, hogy a hit üj- rafelfedézését megnehezíti az egyházzal mint intézménnyel szembeni ellenérzés. Több püspök úgy vélte, az evangélium és a világjazil érsek mondta. A múltra vonatkozólag megállapította, a legádázabb gyarmatosítási politikát az úgynevezett keresztény rendszerek folytatták. És az egyház még mindig csak a fennálló rend megóvása érdekében tesz e- röfeszftéseket, az uralmon levőket segíti, tehát passzív kereszténységet hirdet. Mint mondotta: „Az egyház alap jában véve Marxot igazolta, azaz ópiummal szolgált az elnyomottaknak, a népeknek.“ Beszédét politizálásra szóló felhívással zárta, mert az egyháznak hatalmas aA IV. PÜSPÖKI SZINÖDUS AZEGMZVMGA vító törekvések manapság külön utakon járnak. .A vita Igazán meglepő e redménye a harmad-lk világ püspökeinek — akik először voltak többségben a sízimóduson — merész és ön- áf'ló állásfoglalása volt. Az afrikai, ázsiai és a dél-ame- rSkal részvevők hangoztatták: az egyháznak a gyar- matositáshoz fűződő történelmi kötelékei csaknem legyőzhetetlen akadályokat jelentenek manapság is a fejlődő országokban végzett munkában. A latin-amerikai „szabadság teológia“ szerint új tanúságtételekre van szükség a ke'resztény küldetés mellett az aktív életben. Ams braziljai bíboros e probléma kapcsán ügy vélekedett: o- lyan papokra van szük.ség, akik a szegények és a legszegényebbek mellé állnak és így hatásosan hirdethetik a kereszténység szabadságüzenetét. Az egyháznak azon kell munikálkodnla, hogy megszabadítsa az embert a bűntől: az éhség, a háború, az elnyomás, a szol gaság és az éhbérek bűnétől. E vélemény vallói szerint az egyháznak válial-nía kei-1 a rokonszenvet a po-U- tikal és szociális fe'lszaba- dításl mozgalmakká:!, mivel nincs esélye többé az olyan igehirdetésnek, mely csupán a lélek megmentésére törekszik. Egyik legerőteljesebb beszédet Helder Camara bradósságot kell kiegyenlítenie, ellenkező esetben mind több hivő és elkötelezett keresztény fordít neki hátat és keresi a marxista tanokban azt az erősséget, melyet az egyház megtagadott tőle. KEVESEBB ÜTASlTÄST RÖMÄBÖL Afrika küldöttel azt követelték, hogy népeik emberi és kU'ltúrális értékeit — a közösségi szellemet, a nyelvet, a költészetet — ne csak elismerjék, hanem az evangélium tartalmának ismertetésénél és értelmezésénél, vagyis a liturgiában és a teológiában alkalmazzák is. Csakis ezen a módon ereszt a keresztény hit a földrész népeiben és kultúrájában mély gyökeret. Az evangéll- zácló tehát nem a nyugati olvillzáoló és kultúra átvételét jelenti. Krisztus egyháza semmiképpen sem az európai népek, vagy a fehér ember tulajdona. Az ázsiai püspökök a vallások közötti megértést hangoztatták, mivel a földrészen a katolikusok a nem keresztény vallásúak ten-ge lében élnek. Itt az evange- llzáiásnak a távol-keleti vallások eszményeihez és élet- bölcsességéhez kell kapcso lédnia. Ezek a püspökök úgy foglaltak állást, hogy a fejlődő országok egyházainak kevesebb római utasításra és nagyobb szabadságra van szükségük. Sok vatikáni megfigyelőt kel-leme sem lepett meg a püspökök között megnyilvánuló űj készség, hogy elmondják azt, amit gondolnak a pápa jelenlétében is — ellentétben a múlt gyakorlatával. A szlnódusnak így sikerült az egyház leglényegesebb hiányait és bajait feltárni, bár orvoslására a receptet nem tudták megfogalmazni. ÖVATOS REFORMER A zsinat utáni értékelő cikkek azt tükrözik: az egyház világválsága tovább tart. Ehhez hozzájárul, hogy a II. vatikáni zsinat célkitűzéseit — néhány kezdeti lépést kivéve — nem sikerült meg valésitani, nem sikerült megtalálni az egyház új arculatát a modern világban. Ezt a válságot tetézi a veze tési válság, az, hogy a szakadék mind mélyebb lesz a hierarchia és a bázis között Az összegyűlt előkelősé gek többsége úgy go-ndolko dik, hogy az idő egy demo kratlkusabb egyházi kor mányzásnak dolgozik. Erről tanúskodi'k a 12 tagú bizottság megválaszfásB is, amely testület a három év múlva tartandó újabb szinódusig a munkát egybehangolja. Az együk meglepetést az keltette, hogy közöttük csak négy bíboros van, s kettő az egyház legltberálisabb szárnyához tartozik, a másik váratlan eredmény, hogy nyolcán képviselik a fejlődő országokat. A tények arról tanúskodnak, hogy az egyházban évszázadok óta nem volt Ilyen nagy a megosztottság — beleértve a legfelsőbb vezetési Is. Ennek szerepe van ab ban. hogy VI. Pál pápasága utóbbi évei alatt óvatos reformátorként tevékenyeke dik: össze akarja fogni az egyház konzervatív és haladó erőit egyaránt a katolicizmus felemelése érdekében. A vatikáni agytröszt, a- mely az egyház számára hosszú távú koncepción dolgozik, Igyekszik megőrizni az egyház egységét és centralizáltságát, mint hatailml tényezőt. A vallásos h-l'tel- nek és a hagyományok is részét képezik ezeknek a munkálatoknak. Ez azonban időt és hosszú egyházon belüli vitákat és összecsapáso kát jelent. ■ M. S. Bonyodalmak a Concorde körül Minden bizonnyal az Évszázad egyik legszerencsétlenebb üzlete a francia-angol szuperszőnikus géphez, a Concorde-hoz fűződik. Ismeretes, hogy a hangsebességet kétszeresen tül- szárnyaló utasszállító gép programját 1962-ben kezdték el, s a sorozatos határidő-módosítások után a kísérleti repülések tavaly befejeződtek. Ügy tervezik, hogy januárban már menetrendszerűen közlekednek a Concorde-ok. Amikor a gép készítését elhatározáták, a kísérletekre 400 millió dollárt szántak. Ez a összeg ma már túlhaladta a 3 milliárd dollárt, s jóllehet a Concorde-okat gyártják, az érdeklődés pedig aggasztóan csekély. Éppenséggel úgy fest a helyzet, hogy talán jobb ts lenne, ha a Concorde nem létezne. Ismeretes, hogy előbb két nagy amerikai cég, a PAN AM és a TWA mondta le a megrendelését — másfél órával az opció megerősítése előtt azzal a magyarázattal, hogy a gép rendkívül drága — darabja 60 mtllló dollár, s ehhez képest igen kevés, mindössze 128 utas szállítására alkalmas. Hivatkoztak az amerikai környezetvédelmi rendelkezésekre. Ezt követően visszaadta a megrendelést az Air Canada, a Sabena, az United Airlines és a japán Jal. Mindez rendkívül aggasztó volt a gépet gyártó cég, az angol BAC és a francia SNIAS számára. A Concorde-ok gyártása akkor rentábilis, ha 260-et, de inkább 300-at készítenek belőle. Mind ez Ideig azonban csupán kilenc gépnek akadt gazdája, négyet az Air France vett, ötöt a British Airways, igaz számítani lehet az iráni légitársaság, esetleg a kínaiak megrendelésére ts. A helyzetet súlyosbítja az angol légitársaság véleménye, miszerint ha az öt gép 55—60 százalékos helykihasználással repült, akkor, tetemes, több milliós fontos deficittel kell számolni. Valamivel biztatóbb az Air France diagnózisa; ők 75 százalékos helykihasználással számolnak, a helyárakat 10 százalékkal emelik. Ügy vélik, hogy a Concorde-okon néni keresnek ugyan, de nem is fizetnek rá. A képlet tehát így fogalmazható: Ha a konkurrens légitársaságok nem r-endelnek a szuperszőnikus utasszállítókból, akkor biztosítható a 70 százalékos helykihasználás. Ebben az esetben azonban a gyártó cégeket hatalmas veszteség éri. Viszont, ha a gyorsaság csá bitó hatása nagyobb, s a próbarepülések mégis csalogatnak új vásárlókat, akkor a British Airways és az Air France kerül igen nehéz heiyezetbe. A Concorde-ok ugyanis azonos légi utakon közlekednének, s a konkurrencía miatt aligha garan tálható akár 45 százalékos helykihasználtság ts. A fölöttébb groteszk helyzetből aligha található kiút, valaki mindenképpen nagyon ráfizet. Sokszor már azt kérdezik, nem lenne-e olcsóbb lemondani ezekről a szuperszőnikus gépekről. ., Az első szuperszőnikus utasszállító repülőgép A TlI-144 - már forgalomban van Az utóbbi napok a légi- forgalomban újabb határkövet jelentettek. Először repült szabályos, menetrendszerű járatban az első szuperszonikus utas.szállftó re- pütögép; 8 szovjet Tü—144- es. Az első szuperszónikus járat Moszkva — Baku — Taskent között közlekc»dik. Ez az útvonal 3600 km hosz- szú, és a gép 2 óra és 38 perc alatt teszi meg. Az u- tóbbi időben az utasok több szovjet repülőtéren megfigyelhették a szuperszónikus tücsköt. Elsősorban e Moszkva — Tyumen — Habarovszk útvonalon, de Ki- jevben és Murmanszk-ban is. Számos próbarepUlést bonyolítottak le — postát és különböző árucikkekét szállítva — mert a Szovjetunié- ban az az elv érvényes. hogy mielőtt ' forgalomba hoznak egy új típusú utas- szállítá repülőgépet — elö- ,ször teherszállítóként, kell a helyét megállnia. A TU—144 csakhamar majd minden szovjot járaton elfoglalja helyét Előállítói éppen most fejezik be az első tiz szuperszonikus. repülőgép gyártását, az Aeroflot pedig már további 30 Ilyen típusú gépet rendelt. A gép fedélzetén 140 utas fér el. és sebessége két és félszer nagyabb, mint ez idáig leg- gyorsabbaké. Hatezer km-t repül l'eszállás nélkül. Az Aeroflot a belföldi útvonalakon kívül a külföldi járatokra is ezt az újdonságot akarja bevetni. Több külföldi repülőtársaság é- lénk érdeklődést tanúsít a gyors gépek iránt persze vásárlási szándékkal. —si— ' - - -.j lexikának tömegét pótolhatják majd a hologramos adattá- rolék, ha a sikeres laboratóriumi kisérletak otán bevonnlnak a könyvtárakba és az informáciös központokba. Egyetlen gom- bostufejnyi pont őrzi egy könyvoldal képét olyan különös jelek alakjában, amelyeknek megfejtésére csak a lézersugár képes. A folyamatos működésű béiiumneon lézer derengő kékes fénye most Ilyen ponlot világit meg. Ezek az üveglapra fényképezett adatok hihetetlen mértékben kibővítik majd az elektro- nlkus-számftégépek memőrlatáralt is.
