Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
10 TIZENHAT ÉVYEL EZELÖH GYOZOH k KUBAI FORRADALOM K uba mély tisztelettel emiékezik meg hőseiről. Október elején érkeztem meg Kubába, közvetlenül a- zután, hogy az ország megemlékezett eltűnésének évfordulója alkalmából Cami- lo Cienfuegos parancsnokról, aki Fidél Castro bajtársa volt a mai Kubáért vívott harc első pillanatától kezdve, s akit 1961-ben elkapott egy tornádó, miközben Havanna felé repült, és így repülőgépével a tengerbe veszett. Havanna népe három napig kereste, de nem bukkant a nyomára. Akkor született meg egyik legszebb formája annak a kegyeletnek, amely emlékét állít a forradalmár Ismeretlen sírjának; „Egy szál virágot Camllónak.“ A havannaiak apraja-nagyja egy-egy vlrágszálat dobott a tenger vizébe megemlékezésül. 1961. októberének első napjaiban, s azóta Is, halálának minden évfordulóján, a hajók napokig virágszőnyegen át futnak be a havannai kikötőbe. A kubai főkapitányok hajdani palotájában berendezett havannai történelmi múzeumban épp ottjártamat megelőző napon leplezték le Simon Bolivaipnak, Latln-A- merlka legendás hősének a mellszobrát. A szobor leleplezésén jelen volt Fldel Castro és sok más kubai és latin-amerikai személyiség. Itt, ebbon a múzeumban hosszasan elnéztem a jeles férfiak arcképét, akik vérüket ontották hazájuk szabadságáért és függetlenségéért. Gomez, Marti,., legendás nevek Kuba történelmében. Itt, Kuba mélykék trópusi ege alatt hangzottak el 1899-ben Gualberto Gomez szaval az ország színes bőrű lakosairól: „Ezek az emberek lelkűkben hordozzák mindazokat a nemes, önfeláldozó törekvéseket, amelyeket összefoglalóan úgy nevezünk, hogy „szent haza- szeretet.“ A havannai Plaza Clvicán fejet hajtottam Kuba már- tírhösének, Jósé Martinak az emlékműve előtt, akit úgy neveznek, hogy „El A- postol“. E lánglelkű hazafi számára a sző örökösen egy volt a tettel. Az ő szívében és agyában fogantak azok a szavak, amelyeket Kuba történelmének legszentebb lapjai őriznek: „Ügy hiszem, hogy az első pillanattól kezdve, amióta megértettem, hogy ml a hazaszeretet, mindent megadtam hazámnak, amit egy ember megadhat... Ogy hiszem, hogy nem nélkülözöm a képességet ahhoz, hogy meghaljak .a haza védelmében.“ ...,,A történelem engem 1Ha kel], a nők is fegyvert ragadnak. Ük is a kubai forradalommal vívták ki egyenjogúságukat S talán még -jobban megértettem mindazt Playa Gl- ronnál, a Disznó-öbölben, a Cienega de Zapa-ta mocsaraiban, a krokodllusok paradicsomában, amely 1961. április 17-én hajnali 2 óra 45 [«rckor beírta nevét az emberiség történelmébe. Ott, a Zapata mocsarain átvezető út mentén, leolvastam a sírkövekről a haza vódel'mébén elesett hősök nevét. S megértettem mindörökre, hogy a győzelem a Disznó-öbölben nagyon egyszerű Igazságból fakadt: Kuba fial, a- kik semmik voltak a forradalom előtt, minden lettek a forradalom győzelmével, s ezen a hajnalon, amely eldöntötte a haza soirsát, szabad emberekként harcoltak, tehát győztek. A gyermekek és a fiatalok, akik október elején is telehlntették virággal a Havannai-öböl vizát, már csak könyvekből meg az Idősebbek elbeszéléséből tudják, hogy Kuba történelmének ÚJ szakasza akkor vette kezdetét, amikor Fldel Castro és harcostársai 1953. július 26-án fegyverrel a kezükben támadásra /indultak az Igazságtalanság és az Idegen járom jelképe, a Mon- -oada-eröd ellen, és hogy győzelmüket annak a zsoldos seregnek a megsemmisítése tetőzte be a Disznóöbölben, amely orgyilkos módon tört rá a frissen kivívott szabadságra. Akkor, azokban az években ültették el a magot, amelyből kiEGY SZÁL VIRÁGOT CAMIIÖNAK kelt a szocialista Kuba új gazo-1 majd ezek voltak Fldel Castro szavai a Moncada-eröd ostroma után, a- mely a forradalmi szellem első ébredését jelezte a baráti Kuba népének lelkében, s ez a szellem vezette el Battista terrorrendszerének a megdöntéséhez. Régóta ismertem ezeket a szavakat, ismertem őket még elhangzásuk papjaiból. De értelmüket, teljes egészében és valójában csak akkor fogtam fel, amikor ellátogattam a Pineák Szigetének börtönmúzeumába, s szemközt álltam egy fiatal bebörtönzött: Fldel Castro jogászdokto.r fénykéjiével, a- kit Itt tartottak fogva a Monoada ostroma után és a Sierra Maest-ra hegyeínrek szabadságízű vadonéban lezajlott hősi eposz előtt. E találkozásomnak a nyomasztó múlttal a szocialista Kuba szabad ege volt a tanúja, a végtelen kékség, a- melyre felpillantottam az egykori gyűlöletes tömlöc rácsokkal körülzárt belső udvaráról... élete. Kuba mély tisztelettel a- dózik hősei emlékének. Em- .lékük-ápolása a kubaiak szabadságszeretetét tükrözi, a velük született tiszteletet a szent szabadság, az élet, a becsület, az emberi méltóság Iránt. Sz. D. A kubai hadsereg a szabadság őre! A rnbinvörös ára A business útját kiszámíthatók... és mégis hihetetlenek. Mert ki hinné, hogy Párizsban az a divat, hogy nincs divat. Mindegy, mit visel az ember. Ki hinné, hogy New Yorkban egyre népszerűbb a sátán, a következő szupersztár jelölt, hiszen a közvéleménykutatók által megkérdezetteknek az idén már 48 százaléka hisz az ördögben, a tavalyi 37 százalékkal szemben ... Hihetetlen és kíszámíthaható mindez, mert melyik divaikereskedőnek ne konvenlálna az, hogy nies divat, Illetve minden a világon divatos, és melyik mozttulaj- donos húzná az orrát amiatt, hogy hatalmas közönségsikerrel vetítik az Ördögűző jllmeket? A csempész-világpiacon a híradások szerint „nagy húzása" van a rubinvörös árúnak. Nem drágakövekről, nem újfajta kábítószerről van szó. Egyszerűen emberi vért csempésznek ki Latin-Amerikából. S minthogy a business útjai kiszámíthatók, nem nehéz rájönnünk, miért épp innen: nem túl valószínű, hogy a mtllloimosok hobbyja lenne saját vérüket értékesíteni csempésztársaságok útján. Latln-Ameri- kából évente körülbelül 2 millió liter emberi vér kerül át a fejlett államokba. Mit nem csempésztek még? Hajdanában rabszolgákat, aztán, mikor rájöttek, hogy nincs szükség az effajta csempészethez az áru teljes egészére, már csak alkatrészeket: emberi elmét — és most a drága rubinvörös árut, a vért. Igaz, a történelem során nemegyszer vittek ki a legkülönbözőbb országokból emberi vért, s csorgatták el teljesen ingyen a harctereken. Nem töprengtek rajta, hogy literje mennyit ér. Tanúsíthatják- a Vietnamból visszatért a- merikal katonák is, akik bőrükön tapasztalták az „érvágásnak" ezt a fajtáját. De az elfolyt vért pótolhatja-e a rubinvörös csempészáru? Kzjsmm 55 VADNYUGAT“ A Bécs melletti Tassendorf- ban véres dráma játszódott le az elmúlt napokban. Zárás e- l'ött, lefátyolozott arccal, a helyi takarékpénztár épületébe lépett be Harald Handl 22 é- ves bécsi lakos. Kezében revolverrel arra kényszerítette a bankban tartózkodó három nőt, hogy a sarokban menjenek, a pénztárostól, pedig az ott levő pénzt követelte. Johann Skarits pénztáros átadott a bankrablónak 300 ezer sclii- iHlnget és 40 ezer schillingnek megfelelő külföldi valutát. Miután az egyik, a sarokban tartózkodó nö — a pénztáros felesége — meggondolatlan nnozdulatolt tett, a merénylő ímegsebesítette. Ekkor Skarits elővette a r-evolveiét, mire a rabló rálött a pénztárosra is, aki a golyótól találva a földre izuhant. Skarits nem vesztette el a lélekjelenlétét, és viszonozta a tüzet. A lövedék a bankrabló mellkasán át hatolt ibe, de még volt Ideje arra, hogy a földön fekvő pénztü ■rost ismét célba vegye. Ide gességében a fegyver csütör itöküt mondott kezében, és ez Skaritsnak az életét jelentette. A pénztáros abban a pilla- inatban újabb lövést adott le. és végzett a rablóval. A lövésekre a rabló tettestársa, a 24 éves Willibald Gabardi a bank előtt álló Mercedesből a pénztárhelyiségbe rohant. Mikor •látta, hogy ketten véresen fekszenek a földön, Harald Handl kezéből kikapta a pénzzel teli aktatáskát, majd a Mercedes- 'sel eltűnt Bécs Irányába. Az egyik fordulónál a kocsi síkos úton kicsúszott a padkáira, majd a szántóföldre. A itetlestárs emiatt a menekülést egy másik gépkocsival folytatta. Másnap eltűnt bécsi lakásáról, feleségével és kétéves kislányával együtt. A bécsi rendőrség szerelte volna kihallgatni a merénylőt, de Harald Handl a kórházban belehalt sérüléseibe. Közlien Handl bécsi lakásán megtalálták Gabardi lakcímét, de már nem tudták lakásán elfogni. Az országos körözés Stájerországban érte utói. Gabardi egy ideig tagadott, később mindent bevallott, és a gépkocsiban elrejtett pénzt Is megtalálták. Johann Skarits pénztároson a kórházban sikeres műtétet hajtottak végre, túl van az é- letveszélyen. (oltványi] Má.sik atommagba beépülő neutron: EZ A MODERN BÖLCSEK KÖVE TUDTAK-E REPÜLNI A RÉGI EGYIPTOMIAK Tudományos körökben nagy vitát idézett elő dr. Halil Mesiha egyiptomi tudósnak az az állítása, hogy az ókori egyiptomiak ismerték a repülést titkát, s már kétezer évvel ezelőtt szerkesztettek repülőgépet. A tudós arra alapozza feltevését, hogy a kairói múzeumban egy ládában vitorlázó repülőhöz hasonlatos tárgyat talált. Állítását azzal bizonyította, hogy a modell mását olyan farkrésszel látták el, mint amilyen a repülőnek van, és modellje valóban a levegőbe is emelkedett. Sokan állitják; ez a modern bölcsek köve. A neutronról van szó, a sokáig titokzatos elemi részecskéről, amelynek feile dezésétől, 1919-től számítható az új alkímia története. A lu domány ezt atomrombolásnak. elemátalakításiiak nevezi, úttörője Rhuterford. az úi-zélaii dl származású, viiágliirü No bel-díjas angol tudós volt. A légzőszervek gyulladásának villanyos gyógyítása A Stará Turá-1 Chlraná- ban villanyszerkezétet kon- struáltak a felső légzöutak gyulladásának gyógyítására. A szerkezetet szabadailma- zás céljából bemutatták a bratislaval Bioklimatológiai Kutatómtézetnek. Az új módszert már különböző munkahelyeken kipróbálták. Az eredmények sokat ígéröek, ezért tovább akarják fejleszteni a szerkezetet, amely iránt már a külföld is érdeklődik. Az új módszer gyógyszereket takarít meg, teljesen ártalmatlan, és a légzőszervek gyakori lobos megbetegedése miatt mind egészségügyi, mind gazdasági jelentősége igen nagy. —sl— A TITOKZATOS A múlt század végún, amikor Hittorf német származású fizikus felfedezte az -elek- tronúkat, az elektromos á- ram liordozóit, még csak sejtették, hogy ez az elemi részecske nem lehet a küzép- pont az atomok világában. S ha a mikrovilág centrumát csillagnak, Napnak képzeljük az elektron ebben a modellben csak bolygó lehet, tehát meg kellett keresni az atommag középpontját. Ezt a központi elemi részecskét 1912- ben fedezte fel Marsden angol fizikus. Eredménye alapján Rhuterford atomelméletet dolgozott ki, amelyben a proton a Nap, s az elektronok, amelyek körülötte keringenek, a bolygók. Az elképzelés hibás TOlt, mert minden kísérlet arra ntalt, hogy a proton igen szélsőségesen viselkedik, néha érthetetlen jelenségek okozója. A kutatóknak mégis sikerült egymásba lőtt atom magokkal elemeket más ele mekkó alakítani. Ekkor még senki sem süjtettc, hogy az eiemátalakulásnak van még egy kiváltója, amelyet Chad wick angol fizikus 1932-ben fedezett fel. Az atommagnak ez a protonnál valamivel nehezebb összetevője — a modern bölcsek köve — a neutron. Neve a latin neutruin szóból származik, s a kifejezés értelme; egyik sem, azaz semleges. A neutron felfedezése sok, addig érthetetlen jelenségre adott magyarázatot, egyebek között ennek köszönhető a világ legdrágább „italának** a felismerése. Ez a folyadék a nehézvíz; Urey amerikai fizikus fedezte fel 1932-ben. A közönséges vízben elkeveredve található, desztillálás útján aránylag könnyen elválasztható. PLATINÁBÓL ARANY A neutron tanulmányozása ezenkívül is sok érdekes eredményre vezetett. Felfedezték az elemátalakulás könnyen járható útjait. A neutron különösebben nagy energiák nélkül képes behatolni egy másik elein atummagjába, s nagy valószínűséggel be is épül o- da. Minél lassúbb egy neutron, annál tovább tartózkodik a megcélzott atommagban, s annál bizonyosabb a beépülés. S ekkor egy elem valamely másikká alakulhat át, mégpedig azért, mert ha az újuii- nan beépült neutron szinte kényszer hatásra kidob magá- bü! egy elektront, s eltávozik lietőle az egységnyi negatív töltés, prutunná változik. S ha ebben az új atommagban a belőtt neutron hatására egy újabb proton keletkezik, akkor az , új képződménynek megváltozik a karaktere; új e- lem keletkezik, amelyben a protonok száma eggyel több lesz, mint az átalakítás előtt volt. Fermi, a világhírű olasz tudós volt az első, aki a pia tina egy izotópjából neutron hozzáadásával mesterségesen létrehozta az alkimisták álmát, az aranyat. TÜL AZ URÁNON Elvileg a neutronnal, a modern bölcsek kövével más, olcsóbb elemekből is előállítható arany. Természetesen csak néhány aranyatomról van szó, amelyből sosem készítenek ékszereket. Olyan elemeket is e- lőállítuttak, amelyek hiányoznak B Mengyelejev-táblázat- röl, s nyomuk eeni lelhető a Földön. Ilyen a technécium, a prométliium, a francium. U gyaiicsak neutron besugárzással szintetizálták az uránon túli mesterséges elemeket, a- inelyekből az elsőt neptuninm- nak, a másodikat plutóniumnak nevezték el. A modern bölcsek köve a neutron speciális felhasználása először a nehézvíz felismeréséhez vezetett, majd az uránon túli elemek .szintetizálásával új út nyílt meg a tudomány előtt; az atomenergia felszabadítása és felhasználása. S emellett már oly csekély az aranycsinálás gyakorlátl jelentősége... > (5. K. ''Ai
