Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-02-11 / 7. szám
HARMINC ÉVE SZABADÍTOHA FEL A SZOVJET HADSEREG MAGYARORSZAG FOvAROSAT Mit ad Budapestnek 1975? A főváros terve, a tízezernyi adat temérdek újdonságot ígér.^Az épülő lakások száma megközelíti a húszezret, az öt esztendőre tervezett 998 busz helyett 1060 érkezik, s a napi vízfogyasztás elérheti az egymillió 100 ezer köbmétert. De a számoknál is többet árul el a várható változásról a tervek elemzése. ENYHÜL A zsúfoltság évben pedig sok klS8bb-nagyobb áruházat is átadnak. ÄZ emberiség régi álma az „eszményi város“ felépítése. S 1975-ben már kibontakoznak korunkban Brasilia főépítésze az ú] városrészközpontok. A ugyanúgy a legcsodálatosabb Flőrlán téren az óbudai áruház alkotásnak szánta Brazília új építése Jól halad, s sorra nyíl- fővárosát, mint 2500 évvel ez- nak meg a szakboltok is. előtt Hippodamosz, Milétosz új- ratervezöje a kis-ázsiai görög várost. FORDÍTOTT VÁNDORLÁS tészetl szerves egység legyen. Az elképzelés szerint az ELTE Természettudományi Karának épületei a Duna-partl sávban emelkednek majd, a Műszaki Egyetem fejlesztésére pedig az ezzel párhuzamos belső területrészt Jelölik ki. A két e- gyetem közé tervezik a fórumot. A FÖRÜM A fórum az egyetemi városrész centruma lesz, a nyugodt llk el a tervezők. Rámpákon és lépcsősorokon lehet majd feljutni az épületekhez. A tér az egyetemi város építészeti gyújtópontja: lehet ünnepélyek, szabadtéri rendezvények színhelye, s lehet tanuló- és pihe- nöudvar is. lekedés fejlesztése. Első a tömegközlekedés — ezért az ú] évben Is a legnagyobb erőket a földalatti építésére fordítják, hogy 1976-ban az észak-déli földalatti vonalon is meginduljon a forgalom a Deák tér és a Nagyvárad tér között. Sok új buszt is vesz a BKV. SPORTTELEP S nemcsak a tervezettnél jóval több Ikarust rendelhettek, A tervezők az épületek körű- hanem a régieknél nagyobb li kiszolgáló autós forgalmat kocsikat is. Mód nyílik, hogy szervizutakra kívánják terelni, kiterjesszék a bevált gyors- és Ezek az utak a térszínt alatt expresszhálózatot. Brasilia részben megvalósult terve, vagy Párizs Défense nevű új negyede sok vitát keltett. S ez érthető. Nem könnyű meghatározni, hogy milyen ma az eszményi város, s hogyan lehet felépíteni. S az is tény: mások a törekvések nálunk és mások a nyugati fővárosokban. A Budapestet megújító tervek készítőt a legfontosabb feladatként 8 központ-rendszer megteremtését Jelölték meg. A Belváros körül hat városzrész- re osztják a főváro.st, sok kerületi bevásárlóhely Is épül, sőt a megye területén központgyű- rö veszi majd körül Budapestet. Ezzel nemcsak a nagyvárosi zsúfoltságot enyhíthetik, és a közlekedést javíthatják, hanem meggyorsíthatják a külső negyedek fejlődését Is. Az egykori mezőváros, az 1873-as egyesítés után valójában a főváros ipari külvárosa lett. A kereskedelmet alig fejlesztették, nagyobb építkezések sem voltak. Most öt-hat év a- iatt eltűnt a földszintes Óbuda, s a kerület a főváros szerves része lett. Megfordult a vándorlás iránya, akik elhagyták a kerületet, most visszatérnek. Sőt: jönnek új lakók a Belvárosból Is. Ha megnyílik az üzletkörpont, ha elkészülnek a Szentendrei úti toronyházak, az é- pítkezés még nem fejeződik be Óbuda szívében. Hátravan a fóTöbb kerületi tanácstag kérte, hogy javítsák meg a kapcsolatot a Belváros és a pe- remkereületek között. Az űj évben tovább épül a Soroksári út, a Szentendrei út és a Hegy- alja-Budaörsl úti gócpont. Az Újpestet Palotával összekötő Árpád úti felüljáró után pedig újabb készül a Fogarasi úton, a szentmihályiak javaslatára. Teljesíti a tanács a régi kívánságot: visszaadják a Belvárost a gyalogosoknak. Ma sok építész azt vallja, hogy az eszményi nagyvárosok szívében már nincs helyük az autóknak. A fővárosi közlekedés Irányítói úgy vélekednek: a történelmi városmagot gyalogjárók építették a gyalogosoknak, s ennek megfelelően kell most elkészíteni a belváros) forgalom tervét. Az üzletközpont földalattival jól elérhető majd, az auBUDAPESTNEK ADJA 1975 GYERMEKINTÉZMÉNYEK A főváros szerkezetének átalakítását a nagy építkezések teszik lehetővé. Budapesten a tanács 1966 és 1970 között 25 ezer lakást építettek. A negyedik ötéves tervben már 47 ezret. A rohamos fejlődést jelzi az éves számok összehasonlítása. 1970-ben 5800 űj otthont adtak át. Tavaly meghaladták a tízezret, s 1975-ben megközelítik vagy elérik a 12 ezret. A fővárosban más források- ből Is épül lakás. Ezért az e- gyflttes szám 1974-ben 17 ezer, az új évben pedig 19 ezer körül lesz. öt év alatt 70-80 e- zer lakás készül el — több mint eddig bármikor. A cseréket Is számítva, legkevesebb 300 ezren költözhetnek új lakásba. A Fővárosi Tanács határozatban mondta ki: a torony és sávházakkal együtt meg kell nyitni a bölcsődéket, óvodákat. Iskolákat és a boltokat Is, mert a lakás csak akkor lesz Igazi otthon. Ezt a feladatot az Ipar részben megoldotta. A tervezett gyermekintézmények általában Időre elkészültek, az új rum, ahová sok szórakozóhelyet terveznek. Míg megépül a Vörösvári úti korzó és a többi boltsor lesz az óbudaiak találkozóhelye. A Jövő évben Dél-Zuglóban és Újpalotán Is csaknem elkészült új negyed. .várja majd a látogatókat. S közben meggyorsul az építkezés Újpesten, Kőbányán, Erzsébeten, a Fehérvárt út mentén és a iDékásl új városrészben. EGYETEMI VÁROS ÉPÜL A Petőfi-hidtől délre azon a területen kapnak helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és a Műszaki Egyetem új épületei, amelyet korábban vásárvárosnak jelöltek ki. A meghívásos tervpályázatra nyolc építész- kollektíva küldte be terveit. Az egyik első díjas pályamű tervezője Hofer Miklós és dr. Kuba Gellért. A Hofer-kollek- tlva tervének alapelve, hogy a Duna-partl új egyetemi város összehangolt szerkezeti és épímunka és a közösségi élet fontos eleme. A teret délről az ifjúság háza zárja le. Az egyetemi együttes tengelyében kap helyet a könyvtár. A természettudományt kar könyvtárát a távlati fejlesztést figyelembe véve kellett megtervezni. Ekkor a könyvtár állománya 350 ezer kötet lesz, az olvasóhelyek száma 360, a szabad polcokon körülbelül százezer könyvet kell elhelyezni. Az ELTE- építkezést szakaszosan kívánják megoldani, elsőnek a matematikai intézmények épülete készül el, majd következik a fizikáé, a biológiáé, a földtané menüt kiszolgáló főzőkonyha, és a kémiáé. Az egyetem konyhájánál ötezer adag készítésére kellett számítani, kétezer több raktár és előkészítő konyha, 350 személyes étterem egészíti ki ezt a részt. A Műszaki Egyetem mostani épületeit aluljáró kapcsolja össze az új egyetemi várossal. Gyalogos-aluljárő vezet majd a villamos- és autóbuszmegállók peronjára is. A gyalogosközlekedést a főrum osztja el, ezt süllyesztett dísztérként képzevezetnek, a gyalogosforgalom kereszteződéstől mentes lesz, A gyalogoszónákat és a jármű- forgalmat szintben elkülönítették. A négyszintes Ifjásági háztól délre választották a közlekedést, a gépészmérnöki kar, B laboratóriumok és a műhelyek épületének helyét. Megoldandó feladat volt az egyetemi sportterület létesítése, ez a vasúti töltésen túl, az úgynevezett Nádor-kertben lesz, a BEAC és a MAFC költözik Ide. Az építés első részében 800 autónak készül parkolóhely, ennek tele a Duna-part mellett, másik fele az Irinyi József utcánál lesz. Az új egyetemi város belső részén a klszolgáló- és a szervlzforgalmat teljességgel elválasztották a gyalogos- és a személygépkocsi-forgalomtól. A lágymányosi új egyetemi városrész építése előreláthatóan 1978-ban kezdődik. METRO, BUSZ A tervezés demokratizmusát jól szemlélteti a fővárosi köztők lassan kiszorulnak. A Váci utcához hasonlóan mind több vásárlóutca nyílik, ahol nyugodtan lehet sétálni, nézelődni, sőt megállni egy kis beszélgetésre. Vagyis a Belváros egy része sajátos, újfajta budapesti tőrum lesz. ZÖLD ÉKEK A nagy építkezések sürgetik a közművek fejlesztését. Nemcsak sok útra, csatornára, hanem több gázra és több vízre is szükség lesz. Budapesten már csak fürdőszobás lakás épül, s ennek hatása jól mérhető a Vízművek termelésén. Az Idén nyáron e- löször szállítottak egy nap a- latt egymillió köbméternél több vizet, s 1975-ben a főváros már egymillió százezer köbmétert is megihat. Ehhez azonban sok beruházás is kell. Folytatják a pesti és budai fővezeték, a gellérthegyi, a szentmlhályl és az óbudai medence építését, gyorsul a Csepel-szigeti új víznyerő terület kiaknázása. Innen kap majd vizet Dél-Pest és Dél- Buda. Társadalmi erővel íásltják i fővárost, elsősorban az új negyedeket. Az eszményi nagyvárosban a mesterséges kővilág és a természet között nincs merev határ. A fővárost zöld gyűrű veszi körül, s a zöld é- kek behatolnak a város szí' vébe Is. A felszabadulás 30. évfordulójára Kőbányán megnyílik az óhegyi Barátság-kert. Óbudán pedig a Sport-sziget. A két űj nagy liget nemcsak a tájat szépíti meg, nemcsak a környék levegőjét védi a portól. A kőbányai Öhegyen és a Margitsziget nagyságú óbudai-szigeten tíz- és tízezer pesti talál majd üj lehetőséget sportolásra és pihenésre. S ha sok nagyvárosban már a „városlakó gyerekének kisebb hely jut, mint autójának“ — Budapesten javul majd a helyzet, mert játszóterek egész sorát szerelik fel. MILYEN AZ ESZMÉNYI? 1975-ben is minden nagyobb városrészbe a négy házgyár szállít majd elemeket. Mégis, ahány negyed, annyi tervezési elgondolás. Óbudán megőrizték a hagyományokat, az üzletközpont a római piac közelében épül, a lakók az egykor! aquincumi u- takon járnak. Újpalotát két egymást metsző főút mentén építették tel, s ez kissé Brasilia tervére emlékeztet. A sáv- és toronyházak előtt már igazi nagyvárosi élet lüktet, a gyerekek pedig lakásukból csendes parkon át Jutnak az óvodába, az Iskolába. Kelentöldön a milétosz! derékszögű úthálózat s a görög agora éledt fel. Vajon melyik az eszményi megoldás? A Városházán azt válaszolják: „eszményi megoldáson“ az építész minden korban mást és mást ért. Ezért Kőbánya, Erzsébet vagy Újpest terve is sokban eltér már a kelenfölditől, az óbudaitól. De egy állandó vonás .meghatározza a tervezést. Amikor megújítják Budapestet, munkásváros épül a Duna partján. S a főváros minden lakójának megadja majd azt, amit elhelyezkedésben, kényelemben, művelődési vagy szórakozási lehetőségekben csak adhat a fejlett nagyváros. A. K. r. LASSABBAN AZ ORSZAGÍTON! ROVARGYILKOS FOKHAGYMA S. V. Amomtoair és A. Banerjl Indiai kutatóik rovarölő tulajdonságú hatóáeyagra buikkantak a fokhagymában. Az elkü- litoített hatóanyag természetes és szintetikus mintái már rendkívül kis koncentrációban is elpusetitják a* együk Indiában honos szúnyogfa) egyedelt. Minthogy a fokhagyma nem mérgező a magasabb rendű élő-lényelíle, és a vizsgálatok szerint szélles hatású, a fok hagy ma olajat eredményesen felhasználhatják majd a kártékony rovarok elleni küzdelemben. TABLETTA HELYETT Három francia idegsebész azt tapasztalta, hogy ha az agy egy bizonyos pontfát villamos áram hatásának teszik fá, megszűntethetik az éles és makacs fájdalomérzetet. Mivel a hatást rendkívül kis erősségű árammal is el lehet érni, a módszer minden valószínűség szerint hamarosan széles körben el- terfed. A járművek bizonyos se bességéröl csak bizonyos hosszúságú úton állíthatók meg, ezt az utat tékútnak nevezik. A fékút végső soron két tényezőtől függ: a keiekek és az útfelület közötti tapadástól, valamint a sebességtől. A fékút meghatározásakor a tapadást az úgynevezett tapadást tényezővel jelölik. Száraz Időben, jó gumiabroncsok esetén a tapadási tényező autópálya-betonon 0,9 köirüill, nagy kockakő- vön, makadámúton 0,5—0,7 keramlton még kisebb. Nedves útfelületem a tapadási tényező értéke felére-har- madára csökken, jeges úton pedig sok esetben a 0,1 értéket sem éri el. A tapadási tényező és a fékút között fordított arányosság van, tehát kétszer akkora tapadási tényezöikböz feleakkora fékút tartozik. / Merőben más a helyzet a fékutat befolyásoló másik tényezővel, a sebességgel. A fékút ugyanis a sebesség négyzetével egyenesen arányos, vagyis kétszeres se bességhez négyszer aikkora, háromszoros sebességhez ki lencszer akkora fékút tartó ztkl A fékutat a sebesség függvényében. különböző útviszonyok esetén táblázatosán Is bemutatjuk. Elöljáróban meg kell Jegyeznünk, hogy a közölt számok átlagérté kék, ezenkívül klszámltá sukkor a járműfékezés meg lehetősen bonyolult folya matát bizonyos egyszorűsl téssel vizsgáltuk. FEKÜTAK a különböző SEBESSÉGEKNÉL ÉS ÜTVl- SZONYOKNÁL Sebesség autópálya Aszfalt (országút) km/6ra száraz nedves száraz nedves 40 7 10 B 12 80 15 23 17 28 ' 70 21 31 24 38 BO 27 41 31 49 100 43 64 48 77 120 02 93 89 111 150 98 145 IDB 174 A táblázatról az úgynevezett tiszta tékutak olvashatók le, azaz azok a távolságok, amelyeken a jármű fékpedál megnyomásától e- gészen a teljes megállásig lassul. Ismert azonban, hogy a valóságban a jármű meg állásához ennél hosszabb út szükséges, mert valamely akadály, veszély észlelése és a fék pedál megnyomása között törvényszerűen blzo nyos Idó telik el, s a jármű e közben ts halad. Ez az Idő a ceakclóldö. MOZGÖ VESZÉLYZÓNA A reakcióidő nagysága több objektív és szubjektív tényezőtől függ. Objektív té nyező lehet például a helytelen forgalomszervezés, érthetetlen jelzések elhelyezése, szubjektív tényező az alkoholos (gyógyszeres) befolyásoltság, a rossz kedélyállapot. A felsoroltak mind a reakcióidőt növelő tényezők. Csökkentheti viszont a reakcióidőt a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot, a világos és áttekinthető közlekedési helyzet, a klplhentség, a kulön- .leges képesség. Egy autó- versenyző reakcióideje töredéke egy „polgári“ gyakorlott autóvezető reakcióidejének. Mérések szerint a kipihent, egészséges emberek reakcióideje általában 0,3 és 1,7 másodperc között várakozik. (Alkoholos befolyásoltság esetén a rekacló- idó több másodpercre is megnövekszik). A Jármű által a reakcióidő alatt megtett út és a fékút összegét féktávolságnak nevezik. A fék távolság tehát valamely veszély, a- kadály megpillantásától (észlelésétól) a jármű teljes megállásáig megtett út. A következő táblázatban az átlagosnak tekinthető 1 másodperc reakcióidő figyelembevételével mutatjuk be a féktávolságokat, a különböző sebességek és útviszonyok esetén.
