Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 5. szám

12 I GYERMEKEINKNEK ■ YERMEKEINK NEK iGYERMEKEINKNEK bí^YERME GYERMEKBOTOR A gyermekek öltöztetésével kapcsolatban gyakran érdekes dilemma vetődik fel é szülök előtt. Kinek van igaza? Azoknak, akik takarékosságból rosszul öltöztetik gyermekeiket, mondván, hogy úgy sem érdemes szép holmit venni, hiszen a gyerek máról holnapra ki­növi? Vagy azoknak, akik sokat adnak a gyermek ruhatárára, megválogatják a ruhák szí­nét, ügyelnek a praktikus szabásra stb.? A mamák sokszor tanácstalanul kérdik, hasonlltsanak-e a gyermekrnhák e felnőttekére, vagy a készítésüknél maradjanak a klasszikus gyermekruha-szabásnál. Nálunk, ha cgy- egy üzlet kirakatát nézzük, úgy tetszik, hogy minden elképzelhető gyermekholmi kapha­tó. Nagy a csalódásunk azonban, ha már előre elképzelt ruhadarabot szeretnénk vásárol­ni. Vagy a szükséges méret, vagy szín, vagy hasonló szabás nincs belőle. Ezért ajánla tos, hogy a gyermekeink ruháját egyedül készítsük. Nem szükséges hozzájuk kitűnő minő ségű anyag. Használhatunk puha, kellemes viseletű, élénk színű anyagokat. Tartsuk szem előtt a célszerűséget, és azt, hogy a ruhadarab mutatós és olcsó legyen. Díszítsük bátran a szoknyákat, a kabátkákat és blúzokat, használjunk csatokat, varrjunk rájuk zsebeket. Rajzunkon egész vékony kordbársonyból készült modelleket mutatunk be. „Es még miért, mama?“ kérdezi nevetve kislányon a megválaszolt miértek vég­telen sora után. Jellemző fejlődési szakasz ez, 8 fejlődéslélektan külön meg is jelölve „miért kor­szaknak“ nevezi, amely a ,,rai ez“ korszaknak egy tar­talmilag fejlettebb vissza­térése. Kétféle indltóoka van. Az egyik a tárgy, a jelenség megismerésének vá­gya. Nem a nevét kérdezi az ismeretlen tárgynak a gyermek, hanem a közvet­len térbeli, időbeli, slociális összefüggéseit. (Például: ..Miért lett világos?“ Mert felgyújtottam a villanyt. „Miért gyújtottad fel a vil­lanyt?“ Mert sötét volt. és nem láttunk. „Miért volt sötét?“ Mert már este van, „Miért van este?“ Mert el­telt a nap. „Miért telt el a nap?“ Mert amióta feléb­redtél. volt már reggel, dél­ben ebédeltél stb.) Ezek a kérdések tehát a válaszokkal együtt — hosszú, egymásba fonódó láncot alkotnak. Nem egy bizonyos dolog oka után mutatnak a mértek sorával, a lánc végén sokszor már nem is lehet felismerni az indító kérdést. r~Tr -MnjlJtJllTItjilJlpif.llt l.i.; • iti'-i; ií liii.' I il:' .1' A szülő számára alig van tisztább öröm, mint amikor gyermeke enni kér. Követelőd­ző, néha már felháborodó hangja muzsika a fülnek. Mit adjunk télen a kisbabá­nak? A télen adható főzelékek kö­zé háromhónapos kor után a közhiedelemmel ellentétben be­sorolhatjuk a lencsét, a babot, a borsót. Becsülete.sen passzf- rozva, minden baj nélkül szíve­sen megeszi a csecsemő. Lisz­tes volta miatt felesleges krumplival keverni. Ízesíthet­[nni kér a baba ^Uk sóval, citrommal, cukorral. Kitűnő főzelék a cékla is, csupán gondosan át kell törni, hogy semmi rost ne jusson be­le. Egy kevés krumplit teszünk hozzá, cukorral, citrommal Íze­sítjük. Négy és fél, öthónapos kor­ban már adhatunk főzve és da­rálva húst (csirke- vagy mar­hahúst. esetieg májat). Egy ká­véskanálnyit keverünk a főze­lékbe, de adhatunk bátran to­jást, reszelt sajtot és túrót is a gyereknek. Ezeket a kész fő­zelékkel egyszer felforraljuk. Hathónapos kortól kezdve főtt és darált virslit, később pedig finomra vagdalt párizsit vagy gépsonkát is keverhetünk a fő­zelékbe. Egyetlen intő szó a mennyi­ségről: a nagyon soktól a gye­rek nem fejlődik jobban, in­kább árt neki. Másik szigorú szó a kínálásról; a nagyon ke­vés is elég, ha alkatának meg­felelően jól fejlődik a gyer­mek. Egészséges csecsemőt kf- nálgatni nem kell. erőltetni ti­los! MAMA ÉS KISLÁNYA HOSZ- SZÜBAN... A délutáni meghitt kellemes órákban, vagy ha kedves ven­déget várunk, feU'es.sziik a há­zi „hosszút“, és ml se-m termé­szetesebb, mint hogy a kislány, hasonlóén a mamához, szintén Ilyenbe bújik... Persze, ha v.ani De ml sem egyszerűbb, mint hogy a maga egy kicsit többet vegyen az anyagból, vagy a ré­gi kísestélyiböl neki is készít­sünk egy hosszú szoknyácskát mellénykével — ha Jut ama is —, bele egy szép fehér vagy pasztellszínű blúz. és megvan a nagy öröm. A kicsi is olyan ruhát hord, mint az édesany­ja... —si— H ároméves kor után a gyermek megtudja különböztetni az alapszíneket, a színárnyalatokat azonban nem. Az árnyalatok megkűlönbözte'tésének képessége a gyermeknél oly mértékben fejlődik, amilyen mértékben gyakoroltatjuk vele. Célszerű fejleszteai ezt a képe.sséget gyermekeinkben. Játékos formában szívesen vállalják ezt a feladatot. IÄIEKA SZÍNEKKFl Kezdhetjük például azzal, hogy egy képtes tüzet vagy könyv négy színét kiemeljüik. Felszólítjuk a gyermeket, hogy mu­tassa meg, hol van a képen kék, sárga és piros szín. A Játék könnyebb formája lehet, amikoi; csak azt kérjük, mutasson még olyan szint a képen, amilyet most én mutatok. Itt a gyermeknek csak egyeztetni, a hasonlóság alapján kell fel­ismerni. , Jóízű játék alakulhat árrá a többször Ismételt felszólításra Is, hogy „Hol találsz még a képen sárgát?“ stb. Több szín közül egy adott színárnyalat felismerésében a négyévesek 70 százalékban, is hibázhatnak, az 5—6 éveseknél 50 százalék, hétéveseknél 10 százalék tévedés még elfogad­ható lehet. A gyermek értelmi fejlő- dé.sa szempontjából rendkí­vül fontosak ezek a végte- j Ion. elnyúló vagy csigavnn- lú miért-láncok. Ugyanis rengelcg elemi összefüggést ismer meg belőle a gyer­mek, tárgy és funkció, tevé­kenység és jelenség stb. között. Ugyanakkor, a szé- kincsgyarapodás mellett el­sajátítja a logikus, szerve­sen egymásra épülő párba szedet A miértek hátterében má­sik indítékként húzódik meg: az érzelem. A szoros, szóbeli kapcsolatteremtés a felnőttel, és o kapcsolat fenntartása, amig csak le­het, ameddig a felnőtt győ zi szusszal, türelemmel. Ezért fordul elő. hogy a gyermek olyat is kérdez, a- mit már sokszor megkérde­zett, amire a választ is tud­ja, s ha másképp felelünk, kijavít bennünket. A kisgyermek megismerő tevékenyegét is az érzel mek határozzák meg. Mint láttuk, itt is összefonódik a kettő, s ezért. Ma már egy­két válasz után türelmetle- oUI leállítjuk a kérdéseket, akkor megfosztjuk a gyer­mekeket az együtt gondol­kodás, a beszélgetés élmé­nyétől és számos ismeret megszerzésétől. Míg, ha egy­szerű szavakkal válaszolga- tunk. ameddig csak időnk­ből telik, akkor az együtt- lét örömével átszőtt új is­meretek gazdagítják értel­mét és érzelmi világát. O lvastam, hogy több országban már olyan gyermekbúlo- rókát gyártanak, amelyek egyszerre lakás- és kartibú- tor, játék és használati tárgy szerepét is betöltik. Ezek a bú­torok rendkívül egyszerűek, azonos elemekből készülnek, a- melyeket otthon a szülő egymaga szükség szerint, pontos rajz és használati utasítás alapján állít össze. A színes, kü­lönböző funkciójú lapokat szellemes, patentszerü műanyag kapcsokkal, vagy csavarmenetes fémdugókkal rögzítik egy­máshoz. Az ilyen megoldás a sorozatgyártást is nagyon le­egyszerűsíti, olcsóbbá teszi. Ezek a bútordarabok sokoldalúan alkalmazhatók. A zárt térben a gyerek kénytelen kisebb helyen elférni, játék-, illetve mozgásszükségletét szűk térben kell kielégíte­nie. Ezért lényeges, hogy a gyermekbfltor játékként is hasz­nálható legyen. Minden gyereknek dűs a fantáziája, és a kör­nyezetében található használati tárgyakat különféle tulajdon­ságokkal ruházza fel. Például: lelfordított asztalkából hajót, ülőkéből vonatot készít. A kockarekeszeket ülésre, játszásra, de tárolásra is fel lehet használni. A játékasztalka, amely­nek rögzített ülőlapja is van, tornaszerként Is használható. Rajzunkon levegősen megoldott kétszintes fekvőhely látha­tó, állvánnyal kombinálva. Az utolsó polc Íróasztalt is helyet­tesíthet. Az alsó ágy nagy fiókja az ágynemű számára ké­szült. A kancsalság a gyere- - kéknél nem kc«metl- , kai hiba, hanem a látást , fenyegető elváltozás. A hl- ' ba felfe'dezése után azon­nal szemorvoshoz kell vln- | ni a gyereket. Az Idejében kezelésbe vett gyermek szemüvegger meggyógyttha- s tó, de ez hosszú folyamat, * különösen, ha már el-kés- * tünk a kezeléssel. Amikor csak közvetlenül ' az Iskolába kerülés előtt derül ki a hiba, akkor a pedagógusnak is nagy sze­repe lehet a gyerek gyó­gyulásában. A gyerekek u- gyanls szívesen csúfO'lód- nak. A szemüveges, különö­sen a betakart szemű gye­rek gyakori céltáblája a Minél tarkább, annál jobb... A gyerekek szeretik a tarka, színes holmit. Erre gondoltak azok, akik nemcsak a felső, ha­nem az alséruhanemút is tar­kára tervezték, főleg kislá­nyoknak, de a fiúknak is. A képen ilyen modelleket látha­tunk. A sztárok nevével diszített alsóruha hideg időben igen jó szolgálatot tesz Éva cseperedő lányainak. —si — csúfolódásnak. A jó pedagó gus ezt megakadályozza. .A szemüveges gyerek a táb­lával szemben levő sorban üljön, mert oldatra nézés kor a szemüvegszéll rész torzított képet ad. Nincs szükség viszont az első sor- bfi ültetni. Tornaórákon ts viselnie kell a szemüveget Ez elten a testneve.lö, taná rok' általában tiltakoznak mert féltik a gyerek szemé' a sérüléstől Tévhit, hngv a-, szemüvegtől megsérni a szem, Ettenkezőleg, védi a .szemet. Különösen fontos az “általános iskola első három osztálváhan a szemüveg ál 'andó viselése, mert a két szemes látás kialakulása énnen ezekben az években ! rörténlk A távolláfásos fénvtörésl . hiba az étet folyamán nem romlik, sőt sok esetben a szemgolyó nővekedé'sével ki Is nőhető. Ez a folyamat a tízéves kor táján fejeződik be I IEKFINKNEK ■ GYERMEKEINKNEK iGYERlVIEKEINKNFK ■ GYERMEKEINKNEK IGYERME /o pnr a SzoolaUsta Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a lapja ■ Kiadja a Smena kiadóvállalata ■ Szarkasrtóség és adminisztráció- S9714 Bratislava, Prafeká 9. Telefon: 488-19. Postafiók 38. Főszerkesztő; dr SfRASSER György ■ Nvomla i Západoslovenské tlaCiame 01 ■ Elrtftze tósl dl) egész éwe 52,— KCs, félévre 28,— KCs ■ Teriesztl a Posta Hlrlaps/.olgálara E!.őf:zothetö minden postaké/.l)est>őnél vagy posMh vrttalnál ■ Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza ■ A lapot kUlíöldra a PNS Űstredná azpedlola tIaCe, Bratislava. Gottwaldovo nájn C 48 ütlán ,e- hét megrendelőt Engedélyezve: SUTI 13/1. • ■ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom