Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 5. szám

3 N em szeretek plagizálni, de néha a szükség törvényt bont. Azért „kölcsönöztem ki“ a pesti tv-töl e „Belé­pés csak tv-nézőknek“ címet, mert így érzékeltethetem a legjobban, hogy ahová meghívom önöket, oda csak kivéte­les esetben léphet be idegen. Szlovákia legnagyobb távbeszé- lö-központjárél, a bratislavai teletonközpontrál van szá, ame­lyet néha még szidunk is, de amely nélkül mozdulni sem tudnánk mai életünkben. Lépjük hát át a bűvös küszöböt, e- lőzőleg azonban köszönjük meg Viliam luriannak, Stefan Pol- horskynak, Mária Oravcovának és a telekommunikáció többi dolgozójának, amiért segítettek riportutunkon. Belépés csak olvasóinknak EGY KIS ELŐZETES Hótköznapjaiak, ünnepeink szinte elképzelhetetlenek tele­fon nélkül. Sürgős kérdeznlva- lónk van? Orvosi segítség szük­séges? Vidéken vagy külföldöm élő rokonunk hangját kívánjuk hallani? Néhány ujjmozdulat, és máris beszélgethetünk. Prá­gát, KoSicét, esetleg Moszkvát — Egyet nem értek csak — fordul tani töprengve Bramkovie mesterhez. — Hogyan tudják megállapítani, hogy egy-egy e- löfizetö hányszor telefonál ha­vonta? — Ml sem köonyebb ennél — mutat az egyik automatára a hármas központ mestere. — Látja, minden automatában ott van az előfizető telefonszáma A hármas központ és gazdája éppolyan hangközeibe hozza ez a csodálatos kis masina, mintha mellettünk állna a hí vott fél. Pedig hát nem Is a legújabb Idők szüleménye. Pri­mitív változatát, a hártyából és zsinórból álló játéktelefomt már a régi kínaiak is ismer­ték az „igazi“ telefon is több mint százéves. Az első távbeszélő-készüléket 1874-ben szerkesztette meg Graham Bell süketnéma-lntézeti tanító. Igaz, hogy azóta tökéletesítették már, de a találmány lényege még ma Is Bell ötlete: levegő helyett elektromos alapon köz­vetítik a hangrezgéseket. S hogy mit feilödött az élteit év­század alatt a telefon? Például Puskás Tivadarnak, az ameri­kai Edlson-társaság munkatár­sának. a budapesti telefonköz­pont megteremtőjének 1888- ban még csak 50 előfizetője volt, ma pedig Bratislava e- gyeilen körzeti központjába sok ezer előfizető vonala fut össze, A „HÁRMASOK TERME“ Ha Bratislava távbeszélővo­nalait egyetlen helyiségből kapcsolnak, akkor olyan nagy teremre lenne szükség, amely egy jókora téren el sem fér­ne talán Ezért alközpontokat létesítettek, attól függően, hogy milyen számjeggyel kez­dődik valakinek a telefonszá­ma. Mi például a hármasok ter­mébe látogatunk most be, oda ahol a hármas számjeggyel (316-45) ke'zdődő telefonszá­mokat kapcsolják az ügyes au­tomaták. Mégpedig ügy, hogy a legkisebb emberi beavatko­zás sem szükséges. Egyetlen ember vigyázza csak^ a gépe­ket, s ez az ember is — Bran kovlC Ignác a neve — csupán azért van Itt, hogy ha kell, megfegyelmezze a „raikoncát- lankodni“ készülő gépeket. Ha ugyanis elro-mlik valamelyik automata, rögtön kigyül egy zöld lámpa, s ezenkívül zör­géssel Is jelzi a hibát a gép. Az Ilyen „vészjelek“ azonban nem ejtik kétségbe a 30 év ó- ta „telefonos“ Brankoviö Igná­cot, néhány pillanat csak, és máris hibátlanul tovább műkö­dik a masina. zonban az Ilyen esetekre Is tel vagyunk készülve. Egy ké­szülékkel külön Is ellenőrizhet­jük az elégedetlenkedők be­szélgetéseinek a számát. Ezál­tal a taxamétert is, a reMa- mácló jogosultságát Is ellenő­rizhetjük. JAJ A TELEFONBETYÄROKNAK! Nemcsak örömöt, hanem bosszúságot Is okozhat gazdá­jának a telefon. Illetve nem Is a telefon, hanem a telefonnal visszaélő telefonbetyár. Mert sajnos, Ilyen gazemberecskéket is ismer a távbesZélö-króntka. Este fáradtan lefekszik az em­ber, és éppen legédesebb ál­mát alussza, amikor felslkolt szobájában a telefon. Kábulton szalad a készülékhez, s íme, a drót túlső oldalán azt kérdezi egy negédes hang, hogy mikor jöhetne el a temetésünkre,' Vagy ami nem kevésbé bosz- stontó, negyedóránként felhív egy részeg társaság, és trágár dalokat óbégatnak bele a kagy­lóba Ki ne járt volna már így, és ki ne kérdezte volna meg a telefonközpontban való látoga­tásakor, hogy hát semmit sem lehet ezek ellen a molesztál á- sok ellen tenni? — Már hogyne lehetnel — válaszolta Brankoviö Ignác. — Könnyen a körmére kopplntha tünk ezeknek a „tréfacsinálók- nak“l Ha ugyanis írásban kéri az Igazgatóságtól a tólefon-elő fizető, hogy leplezzük le a te lefonbetyárkodást, ml segíteni, tudunk. Ellenőrizzük a pana szoshoz befutott hívásokat, s ha horogra kerül az ízléstelen tréfálkozó, örökne elvesszük a kedvét a telefonbetyárkodás- tól. A legkisebb büntetése az, hogy kikapcsoljuk készülékét, és soha többé nem kaphat te­lefont. HALLO, ITT BRATISLAVA! Nagy előnye az Is a telefon- előfizetőnek, hogy a saját la­kásából telefonálhat vidékre, külföldre. Ennek kapcsolása a­Karácsony Anna: Szeretem a foglalkozásomat Az interurbán központ vezetői: Oravcooá Mária, Hanzokouá Lídia és Stefan PolhorskQ. meg egy kis számlálószerkezet. Amikor az előfizető a hívott féllel való beszélgetés után le­teszi a készülék kagylóját, egy számmal előreugrlk a számlá­ló. A számla Irlkuldése előtt aztán lefényképezzük a taxa­métert, s ennek adatait dol­gozzák fel a számilaosztályon. — És sohasem tévednek e- aek a számláló gépecskék?- — Kizárt dologi — válaszol­ta mosolyogva a mester. — Ha elromlik az automata, leáll a méröszerkezet Is. Rendszerint o-lyan emberek tékilamálnak, a- kik sokat telefonálnak, de fi­zetni nemigen szeretnek. Ml a­zonban nincs még ■ teljesen au­tomatizálva. Így aztán a 101-es és a 102-es telefonszámon kell kérni a vidéki vagy a külföl­di kapcsolást. Három dologtól függ, hogy milyen gyorsan kap­juk meg a kért számot. Mi­lyen messze lakik a hívott fél, több központon vagy csak e- gyen át történtk-e a kapcsolás, és mikor telefonáunk. Dunaj- ská Streda (Dunaszerdahely) például hiába fekszik közel, hiába lehet egyenesen az otta­ni központtól kérni a vonalat, mégis sokat kell a kapcsolás­ra várni, mert Igen sokan és majdnem mlindenki ugyanabban az Időben telefonál Ide. Min­denesetre érdemes ebben a kü­lön központban Is szétnézni, hi­szen nem mindennapi érdekes ségeket láthatunk, hallhatunk itten. Képzeljünk magunk elé egy óriási termet, amelyben apró „asztalkák“ előtt több tucat­nyi leány és fiatalasszony ül. Előttük müszertábla, fülükön hallgató, szájuk előtt pedig mikrofon. No már most, ha je­lez valamelyik bratislavai vo­nal, a kezelőnő egy kis fém- kar (kulcsnak nevezik) elmoz­dításával összeköttetésbe kerül a hívóval, és felírja telefon­számát, valamint a hívott szá­mot. Ezeket a papírlapokat összeszedik az arra beosztott ügyeletesek, és a vezetőnőhöz viszik. A vezető csoportosítja körzetek szerint, kiosztja a ke­zelőnők között, akik a beérke­zett hívások sorrendjében egy zsinór betktotásával a megfe­lelő központoktól kérik a vo­nalat. Itt jegyezem meg, hogy eléggé szépen keresnek ezek a leányok és asszonyok, s mert gyakran van üresedés, szíve­sen alkalmaznak ügyes, ráter­mett telefonkezelőket. És még egy megjegyzés, amelyre nem árt felfigyelni. Hétköznap 17 órától reggel 7 óráig, szomba­ton 14 órától pedig egészen hétfő reggelig körülbelül 40 s^zalékkal olcsóbb az „Inter- urbán“ hívás. S ami szintén nem érdektelen. Ilyenkor rend­szerint hamarabb Is megkapjuk a hívott számokat. ALI MEG AZ Ébresztés Vezetőim, Stefan Polhorskya távolsági központ főnöke, va­lamint Mária Oravcová dlszpe- csemö felhívták figyelmemet a terem egyik sarkában elhe­lyezkedő négytogü „különít­ményre“ Is. — Itt székelnek központunk „mindentudói“, az Információs részleg — mutottek be tréfá­san. — Ha például tel akarja ébiesztetni magát hajnalban, öhozzájuk kapcsolja a 103-as hívószám. — Hogyan oldják meg ezt a nehéz feladatot? — kérdez­tem meg mindjárt az egyik asz- szonykától. — Hiszen különbö­ző Időben ébresztetlk fel az emberek magukat. Valami kü­lönleges „ébres2!tö gépet“ al­kalmaznak talán? — Virrasztással — válaszol­ta a fiatalasszony mosolyogva. — Feljegyezzük a fél telefon­számát és az ébresztés idejét, ,s a megadott Időben addig csengetünk, amíg fel nem ve­szt a kagylót az ll'letó. A leg­bonyolultabb olyankor, amikor egyszerre ugyanabban az idő­pontban több fél várja az éb­resztést. Ezt Is megoldjuk a- zonban, mégpedig úgy, hogy lehetőleg egyetlen másodfiercet se késsünk. Ilyen eset volt például a Muhammad AW leg­utolsó boxmérközése, amikor egyszerre kilencven ember kér­te hajnali fél négyre a feléb­resztését. Nem Is késte le e gyetlen boxrajongónk sem a tv­közvetítést. Az egyik előfize tönknek ugyan meghibásodott hajnalra a távbeszélő-készülé- loe, de néhány perc alatt azt is megjavította szolgálatos szerelőnk. Egyébként naponta több mint 250 előfizetőt kell felébreszteni! 48 ÉVIG BESZELTI — ÉS a pontos Idő, a 121-es vonal hogyan dolgozik? — Automatával — válaszolta Polhorsky Stefan mosolyogva. — 1972-lg a ml öreg Ancsánk végezte ezt a feladatot, de 1972 áprilisában „nyugdíjba“ küldtük. Ez az Ancsa eigy o- lyan masina volt, amely 51 év­vel ezelőtt Svédországban ké­szült, és 48 éven át éjjel-nap­pal fújta a pontos Időt. Egyik fémkorongja az órát, a másik a percet, a harmadik pedig a másodpercet mondto megsza­kítás nélkül. S hogy miéirt nem késett vagy miért nem sietett sohasem? Azért, mert egy vil­lanyórával volt összekapcsolva, amely szinkronban volt a be­mondó-szerkezettel. Az Ancsa nevet pedig onnan kapta a gép, hogy amikor készítették, egy Ancsa nevű telefonoslány ol­vasta korongjára az órákat, perceket és a másodperceket. Az Idő azonban halad, Ancsa megöregedett, így aztán egy modernebb, tökéletesebb szer­kezettel kellett pótolni főváro­sunk közkedvelt Ancsáját! „DROTROMANTIKA“ Sok szép tíatoil lány, sok szép fiatalasszony — ez jel­lemzi a bratislavai vidéki be­szélgetések központját. Lehetet­len tehát, hogy ezek a fiatal teremtések ne gondolnának na­pi munkájuk alatt másra, csak­is a „halló kérem“-re meg a kapcsolásra. Meg Is kérdez­tem a telefonos kisasszonyok egyik legcslnosabbjától, a ne­gyedik éve Itt dolgozó Kará­csony Máriától, hogy munká­juk kapcsán szórakomak-e né­ha? — Ezt ugyan szigorúan tilt­ják — kacsintott a kislány a teremfelügyelő felé — de a- zért elárulom magának, hogy egykét kisebb csínyt elköve­tünk néha. Főképp azon kaca­gunk sokat, ha egy-egy sze­relmes szívű öreglegény ran­devúért könyörög nékünk, és ml látszatra bele Is megyünk ebbe. Kibolonditjuk valahová a várostól jő messzire fekvő hely­re. No persze azért komolyabb esetek is előfordultak már a „telefon történelemben“ — súgta meg kedves grimaszt vágva a lányka. Olyasmi Is elő­fordult már, hogy házassággal végződött egy telefonon kezdő­dő kurlzálásl Drótszerelem? Telefonházas­ság? ö, de kár, hogy tiltják ezeket a telefonközpontok sza­bályai! Mert képzeljék csak a kedves olvasók, milyen ideális feleség válhat azokból a lá­nyokból, akik már a munkahe­lyen belefáradnak a — sok- sok beszédbe. NEUMANN JÁNOS A „kiöregedett“ Ancsa (Fülű. l'iiVjJlj

Next

/
Oldalképek
Tartalom