Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 4. szám

A téma — Koiice fel- szabadulása — sok­féle vonzási lehető­séggel bir. Az új- ságfré játszi könnyedséggel építhet fel egy egész oldal­nyi anyagot különféle nyi­latkozatokból, vallomások­ból, tényekből, adatokból. Ugyanakkor viszont két­ségek között is vergődhet: Vajon jó megoldást válasz­tott? Benne van-e minden a január tizenkilencedikén harminc esztendeje felsza­badult várost köszöntő írás­ban? Az efféle töprengés szin­te örök érzés az újságíró­ban. Ezért hát megnyugod­va indultam egyenesen a re­pülőtérről a Nemzeti Front Kerületi Bizottságának iro­dái felé, hogy a jubilenm kapcsán szólásra bírjam Voj- tecb Choleva elvtársat, a kerületi bizottság titkárát. Azt az ember, aki őslakö, és aki mindvégig becsület­tel kitartott a szocializmus, a szocialista internaciona- Hzimus ügye mellett. Vojtecb Cboleva 1918-ban született. Szülei nyolc esz­tendővel ezelőtt költöztek a városba. Mindketten öntuda­tos munkásemberek voltak, apja kitűnő szakember, aki az akkori idők követelmé­nyeinek is megfelelt, „rajz­ból tudott dolgozni“, és má­sokat is be tudott tanítani. Vojtecb Cholevából is vas­munkás lett. A sors érde­kessége, hogy a felszabadn- lás nem városában érte őt. 1943-ban letartóztatták, és csak 1948-bao került vissza. Közben átélte a sátoraljaúj­helyi fogolyzendülést, tagja volt a Magyarországon ver- bavélódott csehszlovák ka- toi»i csoportulásnak. Haza­térte ntán számos megbíza­tást kapott a város vezető­ségétől. Szinte együtt nőtt Koéicével: senki nem tudta talán megblzhatébb, alapo­sabb felvilágosítást adni harminc év eseményeiről, mint ő. Figyeljük hát, mit mond. Városunk legújabb tör­ténelmének, a felszabadulás utáni barminc esztendőnek ez eredményei szédületesek. A következetes pártpolitika eredményei ezek, hiszen azután, hogy a dolgozd nép kezébe vette a hatalmat, nálunk is, éppen ágy, mint más testvérvárosokban, meg kezdődött a szocializmus a- iapköveinek lerakása. Ah­hoz, hogy a szocialista tár­sadalmi rendszer felépül- hessen, három fő szempon­tot kellett figyelembe ven­nünk. Mindenekelőtt az ipart kellett fellendíteni és a me­zőgazdaságot szocializálni. Lehet, hogy furcsa KoSice esetében a mezőgazdaságot emifteni, de nem túlzók. Nem a városban, hanem a környékbeli falvak mező- gazdaságát kellett szociali­zálni. A harmadik nagyon fontos feladatunk a kulturá­lis forradalom volt. Iskolá­kat. új üzleteket kellett épí­teni, kultúráitabb körülmé­nyeket kellett biztositani a munkahelyeken stb. Különösen nagy jelentő­séggel birt az államosítás. Kezdődött ez az építőválla­latok államosításával és bő­vítésével. Aki a harminc esztendő eredményeit érteni akarja, annak tudnia kell, hogyan nőttek ki a földből a különböző építmények, la- kénegyedek. Az építés nem ment volna tervezőirodák, téglagyár, fakombinát, vagy magnezitOzem nélkül. Szük­ség volt |ú néhány kisebb üzem felépítésére, hogy munkát biztosíthassunk az embereknek. Az államosí­tott kis és nagykereskede­lem évről évre jobban látja el a a környéket. A Prior áruház ma már az ország egyik legjobban ellátott á- rnháza, mindegyik új lakó­negyedben vannak boltjaink és szakUzIeteink. (Ahogyan nőtt a lakosság életszinvo- la, úgy nőttek az igények is. Bővült a Mototechna, az ékszerüzlet, megnyílt a dísz­tárgyakat árusító Orient. I Ki kellett építeni a köz­szolgáltatások hálózatát, e bútorüzleteket, az elektro­mos készülékeket árusító boltokat. Számottevő ered­ményeket ért el a szocialis­ta vendéglátéipar is. A régi Schalk-ház helyén ma ott pompázik az új Slovan, szá­mos cnkrászda várja vendé­geit. Sajnos, nincs annyi szórakozóhely a városban, amennyi a lakosság érdek lődését kielégítené. Egy kicsit elkanyarodtunk a kultúra felé, de sebaj. Térjünk vissza a mezőgaz­dasághoz, és dicsérjük meg a város mezőgazdasági ér­telmiségét, amely az ötve­nes években olyan nagy m gitséget nyújtott a környék falvainak, köz.ságeinek. Az­zal ugyanis, hogy a város nőni, terebélyesedni kezdett, gyarapodtak a problémák is. Több tejre, vajra, zöldségre. tojásra volt szükség, és ezt a környék mezőgazdaságá­nak kellett biztosítania. Az alapokat jól lerakták, ez most már nyilvánvaló, hi­szen a KoSice-vidéki járás szövetkezetei és állami bir­tokai a kerület iegjobbjai- hoz tartoznak, nemegyszer kapták meg a legmagasabb állami kitüntetéseket is. Napjainkban is épülnek a környéken a korszerű, nagy kapacitású üzemegységek: a városban sem tejben sem hús­ban nincs hiány. A hentesáru sok-sok óra a meggyőző be­szélgetések és a ledolgozott brigádórák nem voltak hiá­bavalók. Nagyot fejlődött a város knltnrális téren is. 0} isko­lák épültek, bővült az Ál­lami Színház tevékenysége, áj, elismert knltnrális té­nyező lett a Filharmónia, hatalmasat fejlődtek a kü­lönböző tánccsoportok, hi­szen a Carnica vagy a 2e- leziar ma már külföldön is sikerrel képviselik városn- kat és hazájukat. építése hatalmas feladatot rótt a város minden egyes tömegszervezetése és politi­kai szervére. Ma már az is elmondható, hogy igénye­sebb feladatoknak is eleget tudunk tenni. Sok fiatal elv­társ bokkaot fel a tömeg­ből, és vált hasznos segítő társsá. Ma már ők is azok közé tartoznak, akik a vá­ros vezetéséért felelősséget éreznek, és mindent meg­tesznek, hogy ez a fejlődés töretlen maradjon. Városunk egyébként is a fiatalok városa, hiszen a la­kosságnak csaknem a negy­ven százaléka fiatal. Az, hogy a hatvannyolca.« ese­mények után konszolidálód­ni tudtunk, nagyrészt éppen a fiatalok érdeme. A város a legfiatalabb átlagéletkorú nagyvárosok közé tartozik hazánkban. A diákok váro­sának is szokás nevezni, hi­szen több mint hateror fő­iskolás tanul itt a külön­böző főiskolákon. Persze nemcsak a tovább- tannlási lehtőségek vonzot­ták ide a fiatalokiat, jó munkalehetőségekre is ta­lálnak Itt, ezért azután az, hogy a jobb mnnkaeredmé- nyekért egymás mellett küz­denek csehek, ssdovákok, ukránok és magyarok. KoSicére a fiatalság a jel­lemző, de városunkat az is jellemzi, hogy a lakosság többsége mélyen meg van városokkal együtt ünnepel­nek majd, de főleg a Szov­jetunió kárpátukrajnai ré­szén élő fiatalokkal, a kom- szomolistákkal, akiktől még több tapasztalatot igyekez­nek majd átvenni az év fo­lyamán. A fiatalok részt vál­tatnak mindazokból a ter­melési és mnnkaversenyek- ből, amelyek a felszabadu­lás fubilenma tiszteletére indultak. Igyekeznek még hatékonyabbá tenni a fiata­lok politikai nevelését. A felszabadult városról leginkább fllmkamerával nyújthatnánk hiteles kéi>et. Egy újságcikk kis fénycsík csapán a nagy egészből. Be­fejezésül azonban írjuk te; Koiice épüléséből, épülé­séből, az elért eredmények­ből derekasan kivették ré­szüket a magyar nemzetisé­gű dolgozók is. A magyar nemzetiségű dolgozók az iparban, a me­rőgazdaságban és knltnré lis téten is egyaránt helyt­álltak, a Vasmű építésében éppúgy, mint a környék szövetkezeteiben. A város magyar iskoláinak diákjai ott menetelnek a különböző felvonulásokon a többiek­kel A MATESZ Thália Szín pada pedig gondoskodik ar­ról hogy a mnnkában meg­fáradtak an3mnyelvUkön szívják magukba e kultú­Im :rí választéka lehetne gazda­gabb is. ennek ellenére el- inondhatú, hogy a város a környékbeli mezőgazdászok­ban megtalálta számitását, a városi munkások új part­nerre találtak bennük, fi- letkörülmenyeik, lakásviszo­nyaik éppolyan jök, mint a városi munkásságéi. Most látható, hogy az ötvenes é- vekben a falvakon eltölött Ko&lce a fíatűlok városa és a fiatal épületeké. Felvételeink is ezt bizonyítják. K0LÄR PÉTER fotói Egészségügyi hálózata is kialaknit a közben százhet­venezer lakosúra terebélye sedett városnak. Peliklini- kák épültek, nemrég adták át az újvárosban az egyik leg­korszerűbbet. Épül a klini­kai kórház is, amely továh bi fontos bázisa lesz a vá ros egészségügyének. Óriásit fejlődött a testne­velés is. A koSicei sporto­lók ma már szinte mind­egyik sportágban a legjob bak között vannak. Olyan sporttelepek épültek, mint például a Lokomotíva cser- nielyi stadionja. Most épül a VSA (VSeSportovy areál, azaz mindegyik sportág olt hont lel majd benne), a- melyhez hasonló szinte nincs is az országban. Má­jus hetedikén a Csehszlová­kia—Szovjetunió barátságos labdarúgó-mérkőzés kereté­ben adják át a sporttelep futballrészlegét. Az emberek ma már űj körülmények között élnek. Egyre gyakoribbak az új mádon megtartott esküvők, névadók, temetések. Az ember e nagy fellen­dülés láttán, akaratlannl is felteszi a kérdést: mi tette lehetővé, hogy egy város i- lyen hatalmasat fejlődjék, i- lyen virágzóvá váljék? A válasz egyértelmű: a CSKP politikája az, amely záloga a sikereknek. Amikor a XI. kongresszus után eldőlt, hogy a félbemaradt HÜKO- t folytatni kell, az« le kell rakni egy üj, nagy kohó­kombinát alapjait, eldőlt az is, hogy a város milyen 1- rányhan halad tovább. A Kelet-szlovákiai Vasmű lel­győződve arról, hogy az é- riási fejlődés csakis a Szov­jetunió testvéri segítsége ré­vén jöhetett létre és foly­tatódhat a jövőben. Ez a meggyőződés nyilvánul meg nagy rendezvényeinken, ün­nepeinken. amikor a lakos­ság bebizonyítja, milyen há­lát érez a Szovjetuniö és a CSKP iránt. A város egyébként abban is kinyilvánítja internaclo- nalizmnsát, hogy erkölcsileg és anyagilag is támogatja a .szabadságukért küzdő nem zeteket. Á városnak gazdag történelme, gazdag múltja van. Olyan fejlődésre azon­ban, amilyenre az elmúlt harminc esztendőben került sor. még sohasem volt pél­da történelme folyamán — fejezi be lapunknak adott nyilatkozatát Vojtecb Chole­va elvtárs. Vojtecb Cholevának há­rom fia van. Az egyik se­bész, 8 másik mester a pa­nelgyárban, a harmadik még diák; ipariskolába jár. Lehet, hogy az ö fiai is részt vállaltak azokból a kötelezettségekből, amelye­ket a város fiatalsága a fel- szabadulás harmincadik év­fordulója tiszteletére vál­lalt. A kötelezettségvállalás az egész kerület fiatalságát megmozgatja. A szikrák, az úttörők és a SZISZ tagok is gondoskodnak arrúl, hogy minden fala, város mélté- képpen megünnepelje a fel- szatadulást. A lengyelorszá­gi és magyerországi testvér­rát. Ürülünk, hogy a nagy sikerekből ők is — mi is — kivettük a részünket. B. Gy néhány számadat A városnak 194S-ben 51 689 lakosa volt. Ez a szám most 170 OOO-re nrgott, 1985 re 218 ezerre nő, kétezerben pedig kere ken negyedmilliöra. ★ A foglalkoztatottság 1943 ben 38 475 volt, ma több mint 114 DOD-ren dolgoznak a különböző mnnkahelye ken. ★ 1945-ben 18 kisüzem mű ködött, ma 340. ★ A Vasműről naponta ol­vasunk lapjainkban. Min­denki ismeri, de azt talán kevesen tudják, hogy több mint huszonháromezer al kalmazottfa van! ★ 1945-ben 11039 lakással rendelkezett a város. Ma vi szont több mint negyvenezer rel. ★ 1945-ben 918 ágy állt a betegek rendelkezésére a kórházakban, ma közel 2500. ★ 1945-ben a városnak e- gyetlen főiskolája sem volt, ma már három főiskola mű­ködik. Több’ mint hatezer főiskolás tanul a különböző fakultásokon. A diákok száma több mint ötvenezer. Ezért nevezik — jogge] — a fiatalok városé­nak Koiicét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom