Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 3. szám

10 T avaly, év elején, amikor a Magas-Xátrában még hullDtt a hö, hetekig Af­rikában, Algériában, a Szahará­ban és a Hogger hegységben barangoltam. A szétszórt • Vörö­ses és narancsszínű bazalttor nyok a Hold felszínére emlé­keztettek — bár simább telő lettel és kráterek nélkül — a végtelen sziklás és homokos fennsíkon. Hajnalban a hőmérő htganyszála majdnem a nulla alá süllyedt, és nappal — bár még csak március eleje volt — majdnem 50 Celsius-fokra szökött. Egy derűs reggelen re­pültem haza, Olaszország fö­lött — s érkeztemkor kellemes meglepetés várt, Vologya Csa- banyenko, levele s benne az ismert kék lapocska — szemé­lyes meghívás a Szovjetunióba. Irány: Dusanbe és a Fan hegység. Vologyával még sohasem ta­lálkoztam. Kapcsolatunk Idáig csak levélváltásra szorítkozott, de ebben a formában már Igen régi keletű, Ha lehetősége nyílt, mindig üdvözletét küldte egy-egy jó baráttal, ami nagyon jólesett. Levelezésük sok min­dent felölelt, de fó témánk a hegységek voltak, és természe­tesen a hegyekről készült job­ban vagy gyengébben sikerült felvételek. A saját fényképét a- zonban nem küldte el. Engem a Nanga Parbatról szóló írá­somból Ismert meg, amelyet el küldtem neki. 1974 június végén tehát ösz- szecsomagoltam a legszüksége­sebbet, és- felültem a nemzet­közi gyorsra Kijev felé. Érkez­temkor éppen hajnalodott. Az állomáson régi barátom, Vitalíj Ovosarov várt. Kóboroltunk a Jól ismert vá­rosban, majd éjszaka tovább re­pültem Szlmferopolon keresztül Dusanbéba. Az idő öt órát ug­rott egyszerre — nyolc óra volt, a nap már erősen melegí­tett. A repülőtéren Vologya várt rám. Csak Ingujjban. Ha­talmas, egészségtől duzzadó a- lakja, vidám, világoskék szeme volt, és ízlésemnek kissé tül hosszú és elképesztően sárga haja. Bár még sosem láttam, de tudtam, csak 6 lehet. A Fan hegységet hiába ke­resnénk a mindennap haszná­latos térképeken. Még egyetlen ilyen térképen sem láttam meg­jelölve. Speciális térképen ta­lálni meg csak. Talán köny- nyebb less; a feladat, ha a két várost: Dusanbét és Taskentei megemlítem. Jóllehet, e két vá ros „csak“ 600 kilométernyire íBkszik egymástól. Kitűnő — igaz télen járhatatlan —. or­szágút köti össze, mely a Fan hegység egy részén — az An­zob hegynyergen (3379 m) ha­lad keresztül. A hegység az út­tól kissé nyugatra emelkedik. A Pamir hegység a világ har­madik legmagasabb hegysége, így Robert von Ledenfeld (1853 —1913] joggal nevezte e! a vi­lág fedelének. Három orszá­gon: a Szovjetunión, a Kínai Mépköztársaságon. és részben Afganisztánon vonul keresztül Hossza kb. 500 kilométer, szé lessége 400 kilométer körüli. Legmagasabb pontja a keleti részen van. A Kínában égbe nyúló 7719 m magas Kungur Tagúra mindmáig még ember nem jutott fel. Sorrendben ez a világ 38. legmagasabb csú­csa. A Szovjetunió területén a 7495 méteres Plk Komunyizma a legmagasabb (elsődként 1934 szeptember 3-án j. M. Ablakot mászta meg). Tetején már a ml hegymászóink Is álltak. A Pa ralr közvetlen folytatása a Pa- mlro Alaj, amely északnyugat ba, mint a büszke fenyő és nem kúszik az évszázadok sú­lya alatt sem. Hatalmas és é- rös. Megvan a helye a termé­szetben. Borzas, sötétzöild színű levelek díszítik a törzs vörö­ses kérgét, má,r messziről Illa­tozik, és szinte betegesnek mondható szépségével a dac jelképe lehetne Sok áttetsző vizű tó, melyekbe a kavicstör melékek folyama ömlik. Hol sárga, hol sötétszürke, máskor vöröses, néha szinte fehér, mint a kréta. És mindezeken a gleccserek uralkodnak, fölöttük a magasba meredő hegyfalak, a kékes fényben csillogó hóval és jéggel borított csúcsok. Az­tán már csak a kék ég látszik. A Fan hegységben kék az ég, amíg be nem köszönt a tél, a hó, a viharok és a szél. A Fan hegység története rö­vid és nem régi keletű. A szov­jet hegymászók először 1936- ban kezdtek érdeklődni Iránta. felé vonul.'A Pamlro Ala'f tel­jes egészében a Szovjetunió te­rületén húzódik, és ennek egy része a Fan hegység A Fan szó kínai eredetű, de sajnos, senki sem tudta megmagyaráz­ni, hogy mit jelent. Három vagy négyszáz évvel ezelőtt a kínaiak higanyt kezdtek itt bá­nyászni, amelyet azután öszvé pékén szállítottak száz és száz kilométernyire keletre. Ma e- zen a helyen hlganybányák lé­tesültek. Tömérdek mélyen fekvő, hosszú zöld csíkot alkotó völgy, százesztendős vastag törzsű, kü­lönös formájú nyírfa, rengeteg, néha egy méter magasra nőtt színes virág, a tekeredő, ke­mény és Illatos „arcsa“ nevű fa, amely a 3000 méteres ma­gasság minden viszontagságának ellenáll. Bámulatba ejt a for­májával. Nem szökik a magas­Amikor 'SZiblFoev ' csoportja: Guszjev és Muhln hegymászók és sarkkutatók, a hegység leg­magasabb csúcsát az 5487 m m-agae Cslntaggát megmászták. A ü. világháború kitöréséig minden 5000 méteren felüli csú­csot megmásztak — összesen tizenegyet, bár a legújabb ada tok szerint ma már tizenötről beszélnek. A 850 négyzetkilo­méternyi területen több mint száz csúcs mered az égnek. A 3—4000 méter magas csúcsok, amelyek felülmúlják a Mont Blanc magasságát, sem mennek ritkaságszámba. A hegyfalak magassága gyakran 1000, sőt 2000 méter. Az 5000 méteresek­re feljutni csakis tökéletes fel- készültséggel lehet. A külföldi csoportok közül 1965-ben az NDK hegymászói Jártak Itt, majd 1968-ban két csehszlováik, a llbereol Glnzel testvérek, és 1974-ben négy lengyel hegymá­szó és jómagam. Ezzel a sor lezárult. Tavaly voltam negyedszer a Szovjetunióban, és a hét hét­ből ötöt a hegyekben töltöttem Kellemes, baráti és sikeres he­teket. Kis expedíciónkat Volo gya szervezte. Eleinte nyolcán voltunk. A napok gyorsan múl­tak, és a résztvevők száma egy re csökkent. A végén csak bet ten maradtunk Vologyával. 300 kUo-métert jártunk meg gyalog, hat hegynyeregne másztunk fel [4000—4900 m), telhágtunk két négyezresre és hat 5000 méte­ren felöli csúcsra. Ezek közül néhány teljesítmény csehszlo­vák viszonylatban az első. Augusztus második telében mindenütt meleg van, de a du- sanbel repülőtéren különös hő­ség fogadott 40 C-fokon felül mozog a hőmérő higanya. Kof­ferem és tengerészzsákom aján dékokkal és kellékekkel teli Pezsgőt Iszunk, és jó a hangu­latunk. Sok mindenre emléke zünk: a tádzslk nemzeti eledel­re: a „pIov“-ra. amely bárány hús, hagyma, foghagyma, répa és rizs keveréke, meg a kavi­árra, a fekete kenyérre, a vas­tagon megkent vajra, a vodká ra, konyakra majd Ismét a pezsgőre. Majdnem elfeledkez tem a 3000 m magasságban megélt földrengésről. Ott a ki­lengés foka kettő volt, Tas- kentben hatot mértek. Ilyen élményből ez volt az első éle lemben, de remélem az utolsó is. Nem tudok mindenkit meg említeni, akivel találkoztam, de nem lehet elfelejteni azt a fo­gadást sem. amelyben 3000 m magasban volt részem „grand- hoteli“ színvonalon, A kraszno- jarszkt fiúk rendezték. Még egyszer köszönet értei D erűs Időben repülök Moszkvába, öt és fél óra alatt ott vagyok. A repü­lőtéren régi ismerősök várnak, járom 8 Kalinyin sugárutat, a- mely még új nekem. Mikor é- vekkel ezelőtt itt jártam, még nem volt fgy kiépítve. És Ismét repülőgépen ülök. Már Ismerő­sökre is akadok. Két órán be­lül megérkezünk Bratlslavába. Vodka, szendvics, sör... Még 40 perc repülőút a Magas-Tátrába. Doln-^ Smokovecen lakom. A tátrai villamos 10 km-t 23 perc alatt tesz meg, pedig már na­gyon szeretnék otthon lenni. Amo PuSká$ A nyugati tőkés világot egyre erősebb gazdasági megrázkódtatások érik. Már a burzsoá közgazdászok és politikusok is meglehetősen borúlátóan ítélik meg a helyzetet. Ügy vélekednek, hogy rövidesen súlyosabb gazdaság válság súftja a fellett tőkés államokat, mint a harmincas évek eleién. Az Egyesült Államokban és Nagy-Brltannlában máris több a munkanélküli, mint a történelem legemlékezetesebb gazdasági válsága Ide­ién. Az infláció Immár elviselhetetlen mértékeket ölt, ráadásul a gazdasági válságot manapság már politikai válság is kíséri. A' munkásosztály Időközben megerősödött, megedzö- dött, és mindinkább öntudatára ébred. De a kapitalista körök sem akarnak önként lemondani profitjukról, má­sok klszákmányolásáből eredő milliós bevételeikről, csupán azokon a módszereiken változtatnak, amelyek­TŐKÉS HUMÁNUM kel Igyekeznek megfékezni az elnyomott osztályokat. Természetes, hogy a tőkés vállalkozó számára is ké nyelmetlen a látványos sztrájk, tüntetés. Illetve annak esetleges erőszakos feloszlatása, A tömegtájékoztatási eszközök mai fejlettsége melieti az egyes országokban az események Immár az egész világ szeme láttára zaj­lanak le. Ezért keresik bizonyos körök azt a módszert, amellyel elérhetnék, hogy elejét vegyék a számukra kényelmetlen eseményeknek, anélkül, hogy kompromit­tálnák magukat. S a jelek szerint meg ts találták. Bizonyos Charles BovlTl angol mérnök feltalálta, mini a hamburgi Der Spiegel írfa, „az Igazán humánus fegyvert, amely vértéiért úton oszlat fel bármilyen nagy és bármilyen elszánt tömeget." Az orvosok szerint az emberi agy másodpercenként ^ 8-13-szor elektromos impulzusokat bocsát ki. Ha ezt az alfa ritmusnak nevezett lüktetést valamilyen módon megzavarják, rosszullét. Idegfáradtság a következemé- nye. Megfigyelték például, hogy az Ismert lemezklu­bokban a fényhatások pislogásával megközelítik az agy alfa ritmusának ütemét, a táncoló fiatalok gyengeség­ről. fejfájásról panaszkodnak. Ezen a felenségen alapszik Bovtll úr találmánya Is, ez a kis méretű, akár kézben ts hordozható készülék, amely az alfa ritmust megzavaró ütemben infravörös sugarakat és utráhangot bocsát ki. A feltaláló azzal ^ büszkélkedik, hegy a készülék hatására 200 méteres körzetben az embereken depresszió, letarglPj „nekem minden mindegy" érzés lesz árrá. Persze, ha így lenne, akkor csupán gyerekjátéknak tűnne Bővül úr csodálatos találmánya. Bebizonyosodott azonban, hogy az úgynevezett „agyzavaró adó" teljesen egészséges embereken epileptikus rohamokat vált ki. Grey Walter ideggyógyász, az agyzavaró adó kldolgo zásának másik részvevője szerint a tömegben egyetlen ilyen kitörés elegendő ahhoz, hogy láncreakciószerüen másokra is rájöjjön a roham. Tehát nincs többé szükség könnygázbombára, víz­ágyúra, nem lesznek nyomorékra vert tüntetők, s nem lesz vérfoltos az aszfalt Ami egyeseknek talán még fontosabb, egy csapásra „elvarázsolja" a tévé képer­nyőjéről, az újságok címoldalairól a tüntetések jele­neteiről készült „kompromittáló" felvételeket. Hogy az agyzavaró adó egészséges emberekből ideg­betegeket csinál? Ez Igaz. De ,/mmánus" módon. Legalábbis a mindenre képes tőkés körök felfogása szerint. A fahulladék hasznosításának új módja ■A bratlslaval Papír és Cellulóz Kutatóintézetben két új módozatot dolgoztak ki a felhalmozott fahulladék felhasz­nálására. Az egyik folyamat az előhabosltott pollsztirént, a másik módozat pedig a nem elöhabosított harmadosztá­lyú pollsztirént használja fel, amely különben kárba vesz­ne. A pollszirént különböző hulladékkal vegyítve például füiészporral, hulladék rostfonállal, kérdeggel — hasz­nosítható. , Az ÚJ termék mint hő- és hangszigetelő egy­aránt jó szolgálatot tesz. Erre az anyagra kitűnően tapad az umakart, ami még tetszetős külsőt Is kölcsönöz neki. —8Í— ioncsapda Eddig el nem ért pontos­sággal dpIgoZé ioncsapdát szerkesztettek a General E- lecttlc egyik laboratöriumá- ban: a világ legkisebb és leg­egyszerűbb tűmegspektrométe- rét. A kis műszer még a csak­nem teljes légüres térben je­lenlévő gézionokat is azono­sítja, vagyis olyan mértékben ritkított gázét, amelynek nyo­mása alig egy billiomod at­moszféra. Ezt azáltal érték el. hogy a szokásos precizifis e- lektrödok helyett parányi, fémszitábél készült elektrédo- kat használnak benne. Érzé­kenysége és kicsiny súlya al­kalmassá teszi ezt a türpe-tfi- megspektrométert a személy­zet nélküli mesterséges hol­dakba vagy különféle űrszon­dákba való beépítésre. MEGFEJTETTÉK A RÁK TITKÁT? JACOB PROFESSZOR NYILATKOZATA A francia sajtő napokkal ezelőtt szenzációs tálalás­ban közölte a hírt, hogy a párizsi Pasteur Inté2»t e gylk kutatócsoportja Fran cols Jacob professzor veze lésével „megfejtette a rák titkát“. A hír megjelenése után Jacob professzor maga figyelmeztette a közvéle ményt, hogy ne tápláljon túlzott reményeket. A France Solr-nak adott nyilatkozatában a profesz szór hangsúlyozta: „Ostoba, sőt, bűnös dolog lenne hiú reményeket kelteni a bete­gekben. Mi valóban felfe­deztünk valamit, de csak a tiszta bloilógla síkján, s még nem lehet előre látni, vajon lesz-e terápia! követ­kezménye,“ A Pasteur Inté2®t tudósai­nak felfedezését a francia és a külföldi szakkörökben Is rendkívül figyelemre mél tónak tartják, s vélemények szerűit új és nagyon érde­kes utat nyit meg a rák el leni küzdelemben. A fran cia tudósok ugyanis rákos egereken végzett kísérletek­kel megállapították: a rákos sejt — akárcsak az anya méhében fejlődő magzat — olyan különleges hatású a nyagot termel, amely meg­bénítja annak a mechaalz- musnak a megindulását, a- mellyel a szervezet saját maga védekezik az idegen anyagokkal szemben. Való­ságos védőfalat épít a rákos sejt mögött, s megakadá­lyozza, hogy lymphociták és makrophagok támadásra In­duljanak ellene és kllöikjék a szervezetből. Megállapították ennek az anyagnak a molekulasúlyát Is, de még hátra van bioké­miai összetételének pontos meghatározása, ami nehéz és bonyolult feladat lesz. Csak ennek Ismeretében lehet majd arra gondolni, hogy később olyan ellena­nyagokat keresnek, amellyel hatástalaníthatják a rákcw sejt által kitermelt védőa­nyag működését. Hosszú út vezet azonban még odáig, és Jacob pro­fesszor éppen ezért tiltako­zott az ellen, hogy kutató; csoportjának felfedezését úgy tűntessék fel, mintha máris sikerült volna vala miféle „csodaszert* találni ük a rák gyógyítására. D. J HA NEM IS LÁNGOL a kéz­ben tartolt villamos elem, min- denestre hasonló égés megy végbe benne, mint amikor va- lemilyan anyag a levegő oxi­génjével egyesül. Az EHG-5P típusú elektrakúmiai generé- torban hidrogén fejlődik, és ez a géz „ég el“ a levegő je­lenlétében. Csakhogy a hidro­gén- és az oiigén-atomok nem egyesülnek egymással közvet­lenül, hanem az elektronok vándorolnak a hidrogéntől az axigénlg. Ebbe a vezetékbe Ik­tatják be az éramfogyasztöt, •ST ■ „lélegző elem“ akár agy hordozhaté talevlzlét is ellát­hat energiával. Minimális ka­pacitása 1000 wattéra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom