Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-27 / 22. szám
2 ORSZÁGBÓL HETED Az elmúlt hét legilcliemelkedöhb kül politikai eseménye a szovjet és az a- merikai külügyminiszter béesii talál kozéja volt. Andrej Gromiko és Hen ry Kissinger határozottan leszögez ték, hogy a két ország tovább ha lad az eddig megkezdett úton. Pravda nemzetközi szemléjében kiemelte, hogy a Szovjetunié minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is kész mindent megtenni a köilcsö nősen előnyős, jő viszony megterem téséért az Egyesült Államokkal annak tudatában, hogy e viszony jelentősé ge a béke szempontjából igen fon tos. Mindkét tél azon dolgozik, hogy a kapcsolatokat új fokozatra emelje és a gyakorlatban megvalósítsa teo nyid Brezsnyev és Ford elnök 1974 es évi Vlagyivosztok! találkozóján született megegyezést — hangoztat] a lap. A továbbiakban arra emlékez tét, hogy Kissinger május 13ián el hangzott nyilatkozatában mindenek előtt a termonukleáris háborü vészé lyének további csökkentését sürget te. Ebben a témában előrelépést je lentett a Vlagyivosztok! megállapodás és így a stratégiai fegyverek meny nyiségének és minőségének szabálya zása fontos része volt a két külUgy miniszter mült heti eszmecseréjének is. Az idézett szovjet lap ugyanakkor a két vezető hatalom kapcsolatait é rintve erélyesen viszautasltotta a U, S. News and World Report című a merikai hetilapnak azt a vádaskodá sát, hogy az enyhülés egyoldalú elő nyöket nyújt a Szovjetuniónak. Pravda a hadiltajók kölcsönös látogatását és a tervezett Szojuz-Apollo közös programot említette példának arra, hogy az egyenlő jogú kapcso latok alapjai lehetnek a két ország együttműködésének. Az enyhülési politikának az Egyesült Államokban vannak buktatúl Is. Ügy látszik, ezek közé sorolható Schlesinger hadügyminiszter is. Leg frissebb nyilatkozatában ugyanis me gint a csődbe jutott eröpolitika fenyegető szótárához folyamodik. Sze- rihte az Egyesült Államok indokínai tapasztalataiból az a tanulság, hogy nem elég egyszerűen elhárítani az ellenfél csapásait, hanem ez ellen soij erejének szívét kell célba venni.“ Mr. Schlesinger nem is titkolta, mire gondolt. Kardcsörtető kijelentéseit egyrészt a Koreai Népi Demokra tikus Köztársasághoz címezte azzal, hogy „konfliktus esetén“ Washington tömeges bombázásokhoz és a legkí- méletlensbb hadviselési módszerek hez folyamodnék. Megfenyegette a harcias hadügymini.szter az arab országokat is, amikor kijelentette, hogy egy esetleges űjabb olajembargóval szemben az „Egyesült Államok kevésbé lenne türelmes, mint 1973-ban, s gazdasági, politikai vagy esetleg katonai eszközöket is igénybe venne.“ A hadügyminiszter nyilatkozata arról tanú.skodik. hogy Washingtonban befolyásos körök még mindig nem vonták le a közelmúlt tanulságait. Mintha szándékosan megfeledkeznének arról, mennyire megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok, és hova vezettek az eröpolitika alkalmazásának kalandor kísérletei. És ez a fcledékenység még azzal is párosul, hogy körömszakadtáíg vonakodnak tndomásnl venni a történelem leckéit Egy héttel a fasizmus alóli fel- szabadulás és a háború befejezésének 30. évfo-rdulója után az NSZK számos városában felvanulá);akat és tömeggyűléseket tartattak a revaii- siszta bajtársi szövetségek. Nürn- bergben az ún. szudéta-németek szö- vetségének'üömeggyűlésén egy egykori náci, dr. Becher CDU-képviselő az enyhülés, valamint az NSZK és a szocialista országok kapc.solatainak normalizálása ellen uszított. Egy Essenben megtartott hasonló gyűlésen Hupka CDK-képviselö azt hangoztatta, hogy a szocialista országokkal kötött szerződések ellenére „ a német kérdés nyitva marad“, és nyomatékosan megköszönte a pekingi kormánynak, hogy osztja a bajtársi szövetségeknek ezt az álláspontját. A revansiszta találkozókkal kapcsolatban külügyminisztériumunk nyilatkozatot bocsátott ki. Ebben elítéli e találkozások megtartását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban vannak erők, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban mutatkozó enyhülési folyamat visszafordítására törekednek. HITED KORNÉLIA — Mit csináltok az iskolában? — Hát, mit csinálnánk? Tanulunk! — És még? — Élünk a SZISZ-szel. Lehetőségeivel. Maholnap vég© a tanévnek. Az Idei szervezeti, munka Is végéhez ér. A KoSiceí Jankó Baéfk Közgazdasági S25aikiisikolában is van bőven feladat. (Bizonyára kevesen tudják, hogy ebben az iskolában minden évben egy-egy magyar osztály is nyílik, ők az ,,F“-esek). Csutak KoméMával a IV. F-ből próbáljuk megrajzoHní az iskola Ifjúsági szervezetének portréját. — Azelőtt a magyar osztályokból senki sem volt tagja az ifjúsági szervezet .vezetőségének — mondja Kornélia. — Én jégtörő szerepet vállaltam: pénztáros lettem a szervezetben, tehát vezetőségi tag. Azután már bátran Jöttek hozzám az F-esek minden gondjukkal. Főleg az elsősöknek, mdsodikoÄoknaik volt azelőtt kellemetlen. A magyar nyeilven és a törtónelmen kívüli minden más tantárgyat szlovákul tanutanik. de így Is akadnak nyelvi nehézségek. Én tökéletesen beszélek szlovákul. Persze, ezzel nem tolmács lettem, hanem olyan, aki Ismeri diáktársai gondját-baját, előadja őket a gyűléseken, kiáll mellettük. — Ezek szerint te vagy a legnépszerűbb ember az Iskolában. — Ah, ne hidd! Ami igaz, szívesen jönnek hozzám, mint most a szalagavatókor Is. Jött a hír: csak az iskola éttermé'ben lehet a szalagavató. Ez pedig rengeteg szervezési gonddal járt. .A többi negyedik osztály megijedt ettől, de ml vállaltunk minden vei© járó gondot, és pompásan megbirkóztunk velük. — Hogyan Indult a pénztáro.sl munkád? — Nehezein. Az elődöm minden útbaigazítás nélkül magiamra hagyott. Egy darabig még pénztár- könyvünk sem voH:. De aztán a városi bizottság szeirvezett egy tanfolyamot, utána már ment íreln- den, mint a karikaosapás. Sajnos, negyediiikes vagyak, itt az érettségi. Átadtam a stafétát egy további F-esnek, Molnár Marikának. — Az elmondottakból úgy tűnik, h-ogy a te jégtörésedig hiányzott a kapcsolat a magyar osztályok és a ^szervezet között. —' Hiányzott, de már megvan. Tudod,, nekünik sokkal többet kell tanulnunk, hiszen nem az anya- nyelvüniköm történik az oktatás. Igaz, a tanáraink nagyon megér- tőek. A felszabadulási ünnepségekre ít;t élmények, visszaemlékezések, riportok szemléjére 18 magyar nyelvű alkotást küldtünk be a SZISZ városi bizottságára, holott más iskolákban csak egy-két hasonló dolgozatot Irta.k. — Jelenleg már nem vagy vezetőségi tag. Mégis milyen akciók, rendezvények folynak most az iskolában? — Vezetőségi tag már valóban nem vagyok, de é'rdeklődéseim a közösségi munika iránt így sem hagyott alább. Seg-ftek a barátnőmnek, Marikának a pénztári dolgokban. Tudok róla, és részt is veszek az Expedíol6-30 elnevezésű mozgalomban. Iskolánkban három Lenän-^kör, öt ateista kőit működik, és dolgozik az Ifjúsági Fényszóró. Ezekben a napokban készülünk a hagyományos „Kis iskolai érettségi“ elnevezésű vetélkedőre. leveleket írunk iskolánk névadója, Jankó BaCík élő har- co-stársaihoz. s az így egybegyűlt anyagból emlékkönyvet állítunk össze. Szervezetünk mellett működik egy Ifjúsági békeaktíva, a- mely 2800 koronát gyűjtött össze a chilei nép megsegítésére. És több mtot 100 lány tanulta be a spa-rtakoád gyakorlatait. — Az Igazgató elvtárs elmondta, hogy még a szüléidét Is bevonod a szervezeti munkába... — Igen. Apukám a Kelet-szlovákiai Gépgyár egyik vezető dolgozója. Megkértem, hogy az Iskola és az ifjúsági szervezet részére nem készítene-e el néhány dolgot, ö megkérte munkatársait, s a brigád társadalmi munkában vállalla. így műszak után elkészítettek már egy emléktáblát, a- mclynek érté.kc kb. húszezer korona. — Azt hiszem, már annyira életed részévé vált a szervezeti mun ka, hogy számodra nem ér véget az iskola befejezésével... . — Szerintem sem. Munkahelyen is bekapcsolódok a szervezeti é- ietbe. Csutak Kornélia egy az Iskoila 432 SZISZ-tagja közül. Magabiztos fellépésével, határozott, ügyes szervezőkészségével a közösség érdekeiért perel. Mindig tűlnézett önmagán — mindig élenjárt. Zolezer János Foto: Csernay M. TÖBBET Gustav Husák elvtárs a május elsejéi ünnepségek előestéjén a Szocialista Ifjúsági Szövetség képviselőinek átadta a Klement Gottwald-érdemrendet. Hogyan fogadták ezt a kitüntetést a salai Duslo fiataljai? — ezt a kérdést tettük fel Jozef Turéeknek, a vállalat SZISZ-szervezete elnökének. — A Klement Gottwald-érdemrend hazánk összes fiatalja munkájának elismerése. Sokat lehetne beszélni arról, ami ezt az érdemrendet megelőzte. Dolgozunk, igyekszünk egymás segítségére lenni, mindenütt ott vagyunk, ahol szükség van ránk. És ez természetes. A Klement Gottwald-érdemrend munkánk elismerése a legmagasabb fórumon, s annak kifejezője, hogy számítanak ránk. Biztos, hogy további aktív munkára ösztönzi a fiatalokat. Arra, hogy sose elégedjünk meg azzal, amit természetszerűen elvárnak tőlünk, többre törekedjünk. Szervezetünk fiataljai nevében szólok, amikor azt mondom, hogy örültünk a kitüntetésnek, de egyetlen pillanatig sem üldögéltünk babérjainkon megelégedéssel. De hát ilyenek vagyunk mi, fiatalok. Már pártunk XV. kongresszusára gondolunk... —ze— ISMÉT BRNÖÉ A SZŐ (Megnyílt az árusítással egybekötött brnói kiállítás) Nem túlzók, ha a pénteken megnyílt bmói kiállítást az ország egyik legnépszerűbb vásárrendezvé- nyének nevezem. Nemcsak azért, mert tavalyi „elődjét“ közel félmillió látogató kereste fel; azért sem, mert Idén 450 vállalat, köztük 150 cseh és 54 szlovákiai termelőszövetkezet állította ki termékeit, hanem az tette népszerűvé, hogy az itt felvonultatott termékeket meg is vásárolhatja a közönség. Hogy mit vásárolhatunk? Mindent, ami a szemnek és szájnak ingere. .Azaz mindent. amit e kiállítás 80 000 négyzetméternyi belső és szabad területén megtekinthetünk. Csupán a „D“ pavilonban nem árusítanak. A többi csairnokban és a kiállítás egyéb helyein a legjobb minőségű üveg, kerámia, textil, cipő, szőrme, bútor, hangszer, élelmiszertermékek, valamint hétvégi házak közölt válogathatunk. Találunk persze egyéb áru- olkkeket is. így például a Tesla, a Kozmetika, a Mo- totechna és még több nagy- vállalat szintén képviselteti magát. Van még egy szempont, amiért érdemes megtekinteni a hrnól kiállítást; a felvonultatott termékek kitűnő minőségűek. Ami természetes, hiszen nagy szerepet . játszik itt az egészséges konkurrencia is. Minden kiállító bizonyítani akar, mindegyik cég a saját termékét szeretné megkedvel- tetnl a vásár látogatóival.-A iközszükségieti iparcikkek brnói vásárán természetesen nemcsak nézelődhet és nemcsak vásárolhat a közönség, a rendezők a látogatók szórakoztatását is szivükön viselik. A programból nem hiányoznak tehát a divatbemutatók, a. film- ' vetítések és a hangversenyek sem. Megrendezik továbbá az egyes kerületek napjait, melyek keretében szintén kulturális rendezvényeket nézhetnek végig a látogatók. Az árusítással egybekötött brnói kiállítást, amelyet hazánk ■ felszabadításának és a szovjet hadsereg fasizmus felett aratott győzelmének 30. évfordulója jegyében rendeztek meg, június elsejéig teki-nthetlär meg az érdeklődők. ' (neumann) A z elnök minden reggel ösz- szeül legfőbb tanácsadóival, hogy eldöntsék: aznap kit tegyenek felelőssé a balsikerekén. Ez igen fontos ülés, mert ha valaki a Fehér Házban megálla- pítja, ki a felelős, vigyáznia kell, nehogy ez visszaüssbn rá. Az ülés valahogy így folyik le. ..Nagyon , rassz a helyzet Dél- Vietnamban. Kit tegyünk érte felelőssé?“ „Természetesen a kongresszust, elnök úr“. „De a kongresszust tettük felelőssé a kambodzsai háború elvesztéséért. Most ráháríthatjiek a felelősséget a vietnami visszavonulásért is." „Persze, elnök úr. Ne felejtse el a dominóelméletet. Ha a kongresz- szust hibáztatjuk egy dominó el- estéén, hibáztathatjuk a következőért is és így tovább.“ „Okay, Ron, tehát ma bejelentheti, hogy a kongresszus felelős azért, hogy Thieu elveszítette Hűét. Quang Trit és Da Nangot." „Személy szerint valamelyik szenátor vagy képviselő, elnök úr?" „Nem, azt hiszem együttesen, ART BUCHWAIéD: Én nem vagyok felelős csoportonként kell őkét felelőssé tenni. Ha neveket emlegetünk, megsérthetünk valakit“. „Jő. Akkor áttérhetünk Portugáliára. Kit teszünk felelőssé a- zért, hogy Portugália balra tért?“ „Miért nem tesszük a Szovjetuniót felelőssé?“ „Ez árthatna az enyhülésnek. Ha ml vádoljuk a szovjeteket Portugáliával, ők vádolnak minket Chilével.“ „Okolhatjuk Castrót azért, hogy Portugália kommunista lett?“ „Miért ne? Castrőt ugyanolyan jál okolhatjuk, mint bárki mást.“ „Szeretnék az mfláciőról beszélni, elnök úr. Kit hibáztassunk ma az inflációért?“ „A kongresszust?“ „Tegnap hibáztamk, elnök úr.“ „Igaz, elfelejtettem. Ss ha az amerikai népet hibáztatnánk? Ha az amerikaiak nem fogyasztanának olyan sok energiát, el tudnánk bánni az infláciöval.“ „Ez jő gondolat, elnök úr. Már több mint egy hónapja semmiért sem hibáztattuk az amerikai népet.“ „Rőn, mondja azt, hogy az amerikaiak nem vesz^ be a keserű pirulát, elősegítik egy reménytelen gazdasági helyzet kialakulását, ami^ engem nem tarthatnak felelősnek.“ „íz nem probléma. A demokratapártiakat tesszük felelőssé érte.“ „Helyes. Most térjünk rá a Közel-Keletre. Kit teszünk felelőssé azért, hogy a tárgyalások megszakadták?“ .Jzraelt. Vagyis ha Izrael egy kicsit többet adott volna, és hajlandó lett volna elfogadni egy kicsit kevesebbet, akkor most meglenne a közel-keleti egyezmény. Mit szól ehhez. Henry?“ „Nagyszerű, ön ezt mondja, én meg azt fogom mondani, hogy senkit sem lehet htbáztatni azért, hogy a tárgyalásaim nem jártak sikerrel. Így az izraeliek nem haragudhatnak meg ránk túlságosan.“ „Van még valami, amiért még valakit felelőssé keli tenni? „Itt van ez a Howard Hughes- ügy, amelybe a CIA is belekeveredett.“ „Ez semmi. A sajtót hibáztatjuk, amiért írt róla, és ezzel veszélyeztette nemzeti biztonságunkat.“ „Es kit hibáztassunk azért, hogy a közvéleménykutatások eredménye az ön népszerűsége tekintetében igen gyenge volt?“ „Hibáztathatjuk a Kennedy- és a Johnson-kormánytől örökölt problémákat, amelyeket igyekszem becsületesen és legjobb tudásom szerint megoldani.“ „Rendben van. Még egy utolsó kérdés. Ebben a hónapban 900 millió dollár külkereskedelmi többletünk volt — ez a legjobb eredmény ebben az évben.“ „Azt hiszem, a legjobb lenne, ha ezért én magam vállalnám a felelősséget. Végül Is én vagyok az Egyesült Államok elnöke, és mint Harry Truman mondotta, az elnöknek vállalnia kell a felelősséget, nem háríthatja át.“
