Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 3. szám

«'í

□

\

1. Az acetilén hasadásánál keletkező olajhulladék gazdaságos felhasználásával megtakarítunk 6 385 tonna fűtőanyagot.

2. Az ammóniagyártás üzemrészlegén a karbantartó munkák tökéletesítésével és minőségének javításával 1975-ben minden tonna ammónia előállításánál 25 m* földgázt takarítunk meg.

3. A víz körforgásakor keletkező hulladékhöt a Vág vizének felmelegítésére fogjuk felhasználni, így elejét vesszük annak, hogy a Jeges viz elzárja a szürőnyílásokat és ennek következtében bizonyos részlegeken a téli hónapokban kiessen a termelés. Ezzel az eljárással évente 1 870 tonna fűtőanyagot takarítunk meg.

4. Az acetaldehid gyártásnál keletkező hulladékból 3,7 tonna higanyt vonunk ki. Értéke 1.9 millió korona.

5. A Duslo gépgyártó műhelye elvállalta, hogy 2,5 millió korona értékben olyan pótalkatrészt állít elő, amelyet a vállalat ez idáig a kapitalista államokból importált.

6. Az NPK gyártásánál kikísérletezünk és kipróbálunk egy olyan alapanyagot, amely inegfeielön helyettesítené a külföldről behozott kvarckőzetet.

* (Részlet)

A Slovnaft dolgozóinak racionalizációs felhívása 1974. december 9-én jelent meg a Pravdában. Akkor bizonyára még nem számoltak olyan nagy visszhanggal, mint amilyet az később kiváltott. A' felhívás lényege az ésszerű gazdálkodás és a takarékosság volt.

A salai (Sellye!) Duslo dolgozói az elsők között válaszoltak a „slovnaftosok“ felhívására Azóta eltelt már egy hónap. .Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan teljesítik szocialista kötelezettségvállalásukat a mutrágyagyártók Egyszerű emberekkel beszélgettünk, munkásokkal, fiatalokkal, mint látni fogják, nem a kötelezettségvállalásról, hanem annak gyakorlati megvalósításáról, anélkül, hogy a kötelezettségvállalás szót egyszer is kiejtettük voK na. A dolgozó emberek nyelve ehelyett szívesebben használja a „munka“ szót.

(Folytatás a 5. oldalon)