Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1975-05-13 / 20. szám
6 új •» III* , Mills «zek a sorok napvl- ■iligot 14tnak, egyre több kis- i városban tartják mär meg a jspartakiád körzeti bemutar Most viszont, május el- a6 napjaiban, azt írhatjuk,- CBiipán, hot,gy elkezdett szik-, rázni az a o,sillagsz6r6. a-' mely a strahovl stadionban' «6r|a majd csniagait teljes pompájában. A Cseh Szocialista Köztársaságban fekvő Velkf Osek nevű hely.Ság rendezte az első körzeti berautatöt az orszá.gban. Velkt Osek a ko- llni járásban fekszik, lakosainak száma hátezer. Mint-: ©gy 1200 gyakorlatozó mutatta be tudását. Az egybegyűlt sziép számú közönség végigtapsolta a már szinte hibátlan gyakorlatokat. A bemutatót a futballpá- lyán rendezték, nagyobb területen, mint ahogyan majd: a strahoví stadion lehetővé teszi, de Így Is rengeteget . tapsolt, a hájomeaer ember. (Mint a rendezők megjegyezték, ennyi néző még egyszer sem gyűlt össze a helyi csapat találkozójára.,.^ Az 1200 gyakorlatozó hét produkciót mutatott be az országos spartakiád anyagából, azaz a nézők láthatták a teljes anyag felét. (Összer- sen tizennégy van belőlük.) ■Annak ellenére, hogy az idő nem fogadta kegyeit>e a tornászokat, jól sikerült az ország első körzeti bemutatója. A hűvös, kissé széles délután vendé,gei voltak a Csehszlovák Testnevelési és Sportszövetség me.gfigyclöi is, és egyre nagyobb izgalommal várják a júniust. A spartakiád Urügvén nem árt talán még egyszer elis-, mételnünk, hogy június végévé! nem fejeződik be ez a moz.galom, amelynek első-, rendű célja a töine.gek sportolási vágyát felkelténi. ,A spartakiád rendezői és tervezői eleve úgy végezték el feladatukat, hogy mindazok, akik belekóstoltak a mozgás, a gyakorlatozás örömeibe, lehetőséget kapjanak a strahovl bemutató után is a sportoláshoz. Mint arról olvasóinkat az év elején tájékoztattuik, a, SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága mellett megalakult a tájékozódási futás saakcsoportja. Ez a sportá.g a jövő sportága, nem kell -btzO’nygatnimk, miért. Erdőben. réteken folynak a versenyek, tiszta, friss levegőn, tehé- már maga a környe-^- zeí nagyszerű. A futás pe-1, dig egészségvédő tevékeny-, ség. Ha sikerű! megvalósífa-j! ni az egyik idei tervünket^ akkor valószínűleg nagyont érdekes beszélgeté.st köz-' lünk majd a futásról. Világhírű sportolók nyilatkoznak majd. Kedvet akarunk ébreszteni olvasóinkban is ahhoz a tevékenységhez, a- melv hovatovább az e.gvlk legelterjedtebb mozgalommá növi ki magát földgolyónkon. N em mindennapi élményben volt részem a katowloei fedettpályás atlétikai Európa- bajfiokság után. Találkozhattam Irena Szewinskával, a világ tavalyi legjobb női sportolójával, alkalmam nyílt kérdéseket feltenni a „sprintek királynőjének,“ Irena Kirszenstem-Saewinsíka 1974-ben beállította a 100 méteres síkfutás világcsúcsát, megjavította a világrekordot 200 és 400 méteren, és Európa-csúcsot futott 220 yardon. Megszámlálhatatlanul sok versenyen indult tavaly, és szinte legyőzhetetlen volt.- Éppígy megszámlá’lhatelan azoknak az ankétoknak a száma, melyeken a kitűnő len,gyel sportolónő az első helyen végzett, és ezzel elnyerte ,.Az év sportolója“ címet. Irena asszony akaratáról, tehetségéről, tudásáról dicshimnuszokat lehetne írni, de nem akarok frázisokat papírra -vetni. Mindenki elismeri, milyen rendkívüli dolgot müveit ez az asz- szony, aki csaknem kétéves kihagyás és tízéves, fárasztó versenyzés után, husz-onötéves korában újrakezdte, a müncheni olimpián érmet nyert már, két évvel később pedig — huszonyolcévesenl — világcsúcsokat javított, planétánk legjobb női sportolójává küzdötte fel magát! Adjuk át azonban a szót Irena Szewinskának, hadd mondja el ó maga, mi van sikerei, csúcsai hátterében. SZEWINSZKA: A mexikói olimpia után agy kicsit fáradtnak és unottnak éreztem magam. Edzések, utazások, edzőtáborozások — ez volt az életem. Szinte géppé váltam, s úgy éreztem, nem bírom tovább. Nem volt annyi akaratom sem, hogy kimenjek az edzésre. elfogyott minden energiám. Akkor éreztem először, hogy tulajdonképpen nem is tudom, mi az, hogy én is csak egy nő vagyok, egy halandó ember. Ekkor határoztam cl, hogy anya leszek. Férjem (1967-ben volt az esküvőnk) és most már edzőm Is, e- gyetértett velem, hiszen 6 is sportoló volt, így tudta, mit érzek, (ott hát a kétáve.s kihagyás, amikor végre betölthettem a háziasz- szony és a feleség szerepét. Ez annyi mindent megváltoztatott az életemben, hogy el sem lehet mondani. Aztán megsziilelett Andrzej- ka, és megtudtam azt is, mi az a féltő anyai szeretet. Ügy éreztem, úijászülettem. Szinte gyermeki lelkesedéssel, kifo'gyhátatían „...Mexikó Után elhatároztam hogy anya leszek.. energiával kezdtem újra az edzéseket, de az edzések után nem arra gondoltam, hogy kéf-három óra múlva ismét edzés, holnap, holnapután verseny, hanem agyér inekemre. Teljesen lekötött a nevelése, boldog voltam, be vele foglalkozhattam. így szinte mindig testben-lélekben frissen me hettem edzeni. A versenyeken pedig nem is tudom, bányszoros e- révei kUsdöttem, hiszen most már nemcsak hazámért, önniágamért, e győzelemért harcoltam, hanem térj edzőmért és Andrxejkéért is. Tüzeli az a tudat Is. hogy a versenyek után e csaUdi fészek melege segít majd visszanyerni erőmet. elfelejteni az esetleges kudarcokat. így aztán a kudarcok sem tudtak letörni. Egyébként is mindig optimista voltam, most pedig különösen az vagyok. - Ezek az utolsó hónapok, évek esemény©!. Kanyarodjuiik most vissM néhány esztendőt. Hogyan kezdte pályafutását az a sportoló. aki már 1965-ben elnyert© az „Európa legjobb sportolója“ címet, de aki igazi nagyságát 1972- ben mutatta meg, mert vissza tu- dcktt térni, ki tudta vívni a világ csodálatát. Pedig azt mondják, a "“vágtázók olyanok, mint az ö'sölvfvók: nem tudják vissza hódi tani jz elvesztett trónt. De a kivételek erősítik a szabályt: Clay is vissza- hódUőtta a világbajnoki címet és Szewinszkát is újrakoronázták! Adjuk hát vissza a szőt újra Irena asszonynak, a boldog anyánakl SZEWINSKA: Az a véleményem, hogy minden ember válassza meg szabadon szakmáját, munkakörét. mert saját magának kell tudnia, miben mire képes. Különösen fontos ez akkor, amikor valakinek komoly tervei vannak. Férjem is, én is atléták vagyunk, de már eldöntöttük, hogy Andrzejkának nem szuggeráljuk, mit válasszon. Hosz- szú ideig én sem tudtam dönteni, de abban az időben — kíslányko- romban — Lengyelország atlétát a világ élvonalába tartoztak, s mert elég jól futottam, az atlétikával próbálkoztam a legtöbbet. Aztán 1961-ben egy varsói versenyen 8,3 mp alatt futottam a 60 métert. Ekkor az alapiskola nyolcadik osztályába jártam, és viszonylag nagy fölénnyel vertem meg olyan lányokat, akik már egyesületekben edzettek. Engem még eze^k n- tán is csak az iskola sportkörébe vettek be jA Sportowy Klub Stu- dencki a magyarországi KSI-nek felel meg.) Számomra azonban már ez i.s nagy boldogság volt. mert versenyezhettem. És az első nagyobb versenyemen egy nagyon nevetséges dolog történt velem, amit talán sohasem felejtek el. Az edzom nem mondta meg, hogy a versenyen célszalagot fognak használni. Megkezdődött a küzdelem. A cél előtt három méterrel nagy előnnyel vezettem de akkor ész- revettem, hogy valami fehér .szalagot húztak elém Annyira meg- ijedfem, hogy megtorpantam, és csak a bírók kiabálására futottam tovább, de ekkor már csak a harmadik lehettem... (Folytatjuk) .NESZMERI SÁNDOR 3 « •2,c5v^ ^ ^ ^ ^ d\o. c ^y^ k»''O » I r ^ ^ Uj: (Néhány vélemény ? Magyarország — Wales és a Csehszlovákia — Portugália mérkőzések után) Yorath, Toshack és Mahcney a walesiek közül. Olvasóinkat is — éppen úgy, mint bennünket, újságírókat •— érdekli, Izgatja a futball. Mind Csehszlo-vákíá,- nak, mind Magyarországnak vagy .Ausztriának óriási hagyományai vannak, nem kell talán részletekbe bocsáfiko-z- va felsorolni, miért. Annál fájóbb, hogy az utóbbi időben nagyon kevés élvezetet nyújt a szurkolóknak és szakembereknek Közép-Eu- rópa labdarúgása. Nem célunk elemezni az áldatlan állapot okát, elég talán, ha néhány véleményt egymás mellé rakunk e hasábokon. .Ausztria mai dabdarúgása az átlagosnál Is gyengébb. Stastny szövetsé.gl kapitány 'szerint mindaddig az is marad, amíg meg nem oldják ez osztrák tehetségek külföldre áramlását. (A legjob- hakát elszippantják a gazdagabb nyugat-európai egyesületek.) Csehszlovákiában — úgy iátsziik — felfelé ível a legnépszerűbb játék színvonala, A portugálok elleni ötgólos győzelem mindennél többet mond még akkor is. ha az ellenfél szintén nem tartozik az élmezónvbe. A csehszlovák csapat mindig jó kapussal és kiváló védelemmel rendelkezett. A ieg- váiságO'sabb időszakban sem mondhattuk,, hogy a védelem nem áll felada-ta magaslatán. Most a középpálya és a csatársor is feljövőben van, bár véleményünk szerint mindig van egykét sokkal jobb labdarúgó e.gy-egy posztra azoknál, akik ma Íe2ek edző bizalmát élvezik. (eíek: Ezek a játékosok ma a liga legjobbjai, meg érdemlik a bizalmat és a portugálok ellen végre úgy játszottak, ahogyan tudnak, örülök, hogy bizonyítottunk, és bízok abban, hogy az 6- szl, angolok elleni visszavágóra még jobb formában leszünk.“ A mai magyar labdarúgás nem olyan rossz, mint ahogyan arra a válo-gatott csapat eredményei és játéka a lapján következtetni lehet. Sem Moór, sem Szűcs nem vé'rbeli szakember. .Amikor ezeket a sorokat írom. Bárót! vette át a sbaíétabotot. -A bolgárok ©Henl o.llniplat selejtező után talán bölcseb- bek leszünk. A legutóibbl é- vek ' tapasztalatai alapján nvi-lvénvalóvá váR, hogy a legjobb szakemberek egyike Lakat Károlv. Ö azonban nem akarja a szövetségi kapitányi tisztséget elvállalni, és erre bizonyára van is magyarázata, Ölvasőíhkat talán érdekli, mi volt a Wales elleni szégyenletes mérk-ózés után az „illetékesek“ véleménye Összegyűjtötünk egy csokorra valót a nyilatkozatokból, minden kommentár nélkü" adjuk ókét köz-re. BRAMKOVITS. Vesztet tUnk és ebben valamennyien ludasak vagyunk. Nekünk, csatároknak sok tanulniva lónk van még! Bajnoki mérkőzéseken általában ál tudjuk venni a labdát, a védők csak azután támadnak meg. A walesiek nem Így tettek, kihasználták testi e rejüket is. Fejjátékiiiik sem m.egrelelő. BÁLINT: A támadásinditá sokban az emberfogásban van javítanivalóm. Arra kell jobban ügyelni, hogy amikor mi támadunk, az ellentámadások ne okozzanak akkora gondot, mint ahogyan most történt 8 walesiek ellen. MATE: Az erőnlétemen és technikámon van mit javíts nőm. DALNOKI: Válogiatottunk csapatjátéka nem eléggé gyors. Sem futásban, som gondolkodásban, sem a já tékmegoldásokban KOCSIS: Azt hiszem, sok mindenért el lehel marasztalni bennünket, de azért nem. hogy nem küzdöttünk teljes becsvággyal. Az aka rat, a lelkesedés, a mezőny- fölény azonban kevés, sajnos nem tudtuk áttörni a walesiek védelmét. Az én emberem is, Yoratli, úgy védte a területet, mint va lami kosárlabdázó. Nehéz volt az emberfogás gyűrűje bői kitörni azért is, mert nem volt közöttünk elég megértés a pályán, nem tudtok. mit akar a másik, kls- hitü-en. kevés önbizalommal látszottunk. KOZMA: Keve.set tudunk. Az ellenfelek sokkal gyorsabb ritmusban játszanak. A válogatott mérkőzéseken nem tűnik ki, hogy gyor.s vagyok, pedig a bajnoki gólok nagy részét éppen futó gyorsaságomnak köszönhe tem. LAKAT Károly dr.; Vérbe It szélsők, szárnyjéték nél kUI ma már nehéz megbon tani a védelem tömörségét Sokat beszélünk a középpé lya jelentőségéről de hs soniéan fontos a partvonal menti terület is. A fedaze tek megpróbálnak szélső szerűen előtörni, de ehhez .sem megfelelő gyorsaságuk, sem a labda megjátszásához szükséges speciális készsé gük nincs. N©m a rai-feladatunk meg oldani a közép-európai fut bal'l gondjait, mi csak örülnénk, ha ismét élvezettel u- tazhatnánk az egyes mérkőzésekre. ha a képernyő niei- ;ett Ismét sok inüHÓ ember találna örömet. Végh Antal, a „Miért be teg a magyar futball?“ c. könyv szerzője, nem sokkal a Wales — Magyarország mérkőzés után jugoszláviá- itan járt, és nyilatkozott az a Magyar Szó-nak. Vélemé nyéhez nem tűzünk kommentárt, csak közöljük. Az idő majd úgyis hel)"ére tesz: a dolgokat... VÉGH Antal: ...... Bebizonyosodott. hogy nemcsak he teg a magyar labdarúgás, hanem haldoklik is. Pirulákkal, injekciókkal, sngaraz-ás sál már nem lehel rajta se gfteni. Operálni kellene a nagybeteget, eltávolítani e kóros té.szeket...“ (haita
