Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-06 / 19. szám

10 újifiíiság r rescö'* Uk '.JMir ■’T'TíTTrrijT.— K áirlshOírstban, a német katonai anűszalfll tiszti ^islkola éttermében 1945. május 9-éin hajnali fél egylkoi’ Intálc alá a feltétel iiéiküill kapituláció okmá­nyát a náol hadsereg nevé­ben' a három fegyvernem vezetői. SzóWainul, merev apcoal öltek ez asztal mel­lett —. *anéesadél!k, segéd- tlaZt'jeílc társaságában — G.' K. Zsu'kov szovjet marsall éá A., J. VistaszkiJ, a klHügyl népbiztos helyettese, W. Ted-' der, az angol légierő mar- salljia, Cairl A. Spaatz tábor­nok, az ÜS.A hadászát! lé- glerejénéíc Wiraacsirrölka, de Lattiia de' Tassigny tábor­nok, á franoia hadsereg fó- parancsnoika. Besaölí tóttá k a terembe Keitel vezértá- botmegyot, Friedeburg ten- gemégyot, és Stuimpt repü- ló-wsíé'rezrédest, máijd oro- s*01, emgdlnl és íranclául feleaflMtottálk ólkef, nylilat- koBZianaiki aláírják-« a felté­tel néHkdll fegyeverletétel- röl szőlő nyillatikoeatot és meüilékletelt. Zeuikov marsall felszólította' őket, lépjenek az asztalihoz és írják alá a jeigytflkömyvet. „Kelfef gyorsan felemel­kedett, égy n>s.szlndulatü ptllantásít vetWtt felénk, ma ]d szemeit lesütötte, és lassú moBduIattsal felemelve az asztalról marsallhotját, bi­zonytalan léptekkel az asz­talunkhoz Indult. Monokillja beesett a szeméről, és zsi­nórján függve maradt. Ar­cán piros foltok jelentek meg. Vele együtt lépett az asztalhoz Stumpf vezérezre­des, Friedeburg tengernagy és a kíséretükben, tevő töb­bi német tiszt. Szemére Il­lesztve monokliját. Keltei az odakésaített szék stZélére ült, m'inderi sietség nélkül írta alá az okmány öt pél­dányát, majd Stumpf és Frte'deburg Is aláírásukkal látták el... Felszólítottam a német küldötséget, hagyja el a termet“ — írjia emlék­irataiban Z'sulkov marsall. Ez a kapltuláclós okmány, az antlíaslszta koalíció tag­jai által elő-re megbeszélt szövegű írat volt — de nem az első. Május első napjaitól egész náol hadseregek ne- vél>en írtak alá különböző fegyverletétell okmányokat me ga s. rang ú né me t ka t on a 1 vezetők, jórészt azzal az el­képzeléssel, hogy „keleten tovább folyik a harc“, és csak angoloknak, amerikai-; aknak adják meg magtíkat. Dönltz emlékirataiban ny?l- lan ír erről. .A szovjet erők előtt fegyverüket letett egy­ségeknek a szovjet tisztek mindig hangsúlyozták; a szö­vetségesek együttesen ve­szik tudomásul a kapitulá­ciót. Május 7-én Reimsben, E lse n h 0 wer f őhad iszállá s á n is. aláírtak a náci táborno­kok egy fegyverletétel! ok­mányt; ebben azonban már ott állt; az okmány ideigle­• ^1 ’l’ ' * p- ­nes. A végleges, az én-vá- . nyes kapituláció a berllnt volt. A másodte világháború u- tolsó hónapjában a szovjet erók hallatlan tempójú ro­hamai, csapásai siettették a végső döntést. Április 4-e u- tán megkezdődött és 13-án befejeződött Bécs ostroma. Hatalmas tüzérségi előké­szítés vezette he Berlin ost­romát, mely április 24-én kezdődött. Rendkívül súlyos,» sok-so'k véráldoaatot köve­telő harc volt ez, minden házért, minden utcáéit kü­lön csata folyt. Május 2-án Anna Nylkullna őimagy szov­jet zászlót tűzött az elfog­lalt „Führerbunker“-nél az egykori birodalmi kancellá­ria épületének romjaira. Április 30-án ért véget a hcrlini „Führerbunker“-ben a történetem egyik legvére­sebb kezű tömeggyUkosá- nak, Hitlernek pályafutása, öngyilkos tett, de egy nap­pal előbb még politikai vég­rendeletet Irt; ebben az í- rásban további, végső ellen- áilást követelt a német nép­től: ,.Inkább a halál, mint a megadás!“ Az európai bábo<rú véget ért. Szerte a vén földrészen még füstölögtek a .gyújtó- bombák, robbanóbonibák el­pusztította épületek, Szük- séghldak íveltek át a folyó­kon, temetetlcn holtak he­vertek a csatemezőkön, ro­mok alatt. A már Idézett Zsukov-emlékiratban olvas­ható; „Senki sem vitathatja el azt, hogy a fasizmus el­leni fegyveres harc fő ter­helt a Szovjetunió viselte... Az elkeseredett és pusztító háború mintegy három évig szovjet területen dűlt. Több mint 20 millió szovjet em­ber esett el a harcmezőkön, pusztult el a városok és fal-■ vak romjai alatt, halt meg a fasiszták golyóitól és kín­zásaitól a hitleri „halálgyá- rakban“. Mintegy hetven­ezer szovjet várost, közsé­get és falut töröltek el a föld színéről. Az ország e’ vesztette nemzeti javainak körülbelül harminc százalé­kát... A HlHer-ellenes koa­líció egyetlen országa, e gyetlen nép sem tett aniryi erőfeszítést az ellenség, az egész emberiséget, fenyegető fasizmus szétzúzására. Ame­rikai földre egyetlen bomba sem hullott, az Egyesült Ál­lamok városaira egyetlen lövedéket ‘ sem lőttek ki. .Anglia a háborúban mind­össze 264 443 embert veszí­tett. .A szovjet emberek a- zonban megadják a tisztele­tet az amerikai és angol népnek, katonáinak, tenge­részeinek, tisztjeinek és hadvezéreinek, akik min­dent megtettek azért, bo,gv közelebb hozzál: a fasi.szta Németország feletti győze­lem óráját.“ é-,'-L 'j. -i-yfH Hsmhte év%. 1S45. ir-4}u**í-én virft vég« nz •uröpal M^orúnck; ■ méeodít vfiághábortt t«gvérÉ—bt- rter* ért. A GYŐZELEM MÁJUSA A második világháború ki­robbantásáért a felelősség a német fasizmusé. Cmikus, szinte nyílt szavakkal jelen­tette be Hitler, Göring, Goebbels és a többi náci vezér a horogkeresztesek, a „felsőbb rendű faj“ igénvét újabb és újabb területekre. ,,élettérre a német faj szá­mára“ és világuralomra. Hit­ler uralomra jutása, a „Machtergreifung“, azaz a hatalom megragadása más­napján már hozzákezdett a háború előkészítéséhez. A fasiszta Németország fő cél­ja a Szovjetunió megsemmi­sítése volt; a Szovietunió- ban látta Hitler a nemzet­közi , antifasiszta mozgalom vezető erejét, a világuralom­ra törekvő nácik előtti leg­főbb akadályt. ,A világura- iomhoz vezető úton Hitler és bandája előbb Európa fö­lött akart korlátlan űr len­ni. .A nemegyszer kifejtett ■ hitleri tervek szerint előbb meg kellett volna szervezni a Nagynémet Birodalmat. Ez az eredeti Németországon kívül Ausztria, Cseh- és Morvaország, valamint Len­gyelország, nyugati része lett volna. Nyugat-Európában o- Ivan alávetett, vazallus ál­lamokat terveztek, amelyek részben a meg nem szállt Franciaorszá.ghO'Z hasonlóan, konzervatív-jabboldall, mun- kásellenes kormányzat alatt a német érdekekért dolgoz­tak és éltek volna (a minta a Pétain tábornagy és a kor­rupt Tavai miniszterelnök t- ránvltotta 'Vlchy-Franclo.r- szág rendje voiltj vagy fa­siszta vezérkék SS-lránvItá- sú országocská.it szervezték volna meg. Itt Léon Degrel- le belga rexista terror.szer- vezetéhez hasonló csopor­tokra bízták volna a náci helytartók közvetlen kiszol­gálását. A „Nagynémet Birodalomtól keletre“ szabá­lyos rabbszolgaállamok há­lózatát akarták megszervez­ni. Hitler a magyarok, szlo- v.ákok, lengyelek, románok, h orvát ok, szerbeik, szlové­nek számára még önálló ál­lami létet sem akart enge­délyezni — a Szovjetunió bekebelezni óhajtott terüle­tein pedig gyarmati rend-, szert kívánt bevezetni. Hit­ler mondta Rauschning dan- rígi szabad város szenátusa elnökének: ,,Kelet felé ki kell terjeszteni uralmunkat a Kaukázusig vagy Iránig. Nyugaton szükségünk van a francia tengerpartra. Szük­ségünk van Flandriára és Hollandiára. S mindezek fö­lött szükségünk van Svédor­szágra. Gyarmati hatalmas- ság,gá kell válnunk... Len­gyelország, a balti államok, Magyarország, a Balkán-ál­lamok, Ukrajna, a Volga-vl- dék, Georgia konföderáció, persze, de természetesen a beletartozó népeknek nem lesznek meg u,gyanazok a jogaik, mint a németeknek. Segétlnépek uniója tesz, hadsereg nélkül, saját poli­tika nélkül, saját közgazda­ság nélkül. S egy plllanati,? sem gondolok arra, hogy e népek bármelyikének embe­riességi alapon engedménye­ket tegyek...“ Ha már az európai hege­móniát megszeitezték, a ná­cik hódiító vágyaik bűvöle­tében Indiára, Mexikóra, Latin-Amerika egyes orszá­gaira 'néztek, .A világuralom­ról szőtt álmaikban nagyobb gyarmatbirodalom gazdái­nak álmodták magukat, mint bármelyik más imperialista ország... A győzelem napján — 1945 óta minden május ki­lencedikét győzelemként ün­nepli a világ — hátra volt még'az ázsiai, a japánok el­leni hábo-rű befejezése, és az emberiség előtt nem ki­sebb feladat állt, mint a szinte felmérhetetten pusz­tulás romjainak eltakarítá­sa, az újjáépítés megkezdé­se, az élet újraindítása, a békés termelőmunkához va­ló lehetőleg zökkenőmentes visszatérés. Bár a katlshorstl tiszt! Is­kola éttermében a kapltulá- clós okmány aláírása után a szővetsé'gesek derűs, emel­kedett hangulatú fogadáson köszöntötték egymást, bár a tizenhat napig tartó potsda­mi tanácskozásom, éles viták ellenére is, lényegében még élt az antifasiszta koalíció, a szovjet-aTnerlkai-angol szö­vetség, ekkor már ott sűrű­södött az események fölött egy új korszak, a hideghá­ború első fellege Is. c Prágai utcakép — 1945. május 9. A lakosság telkesen ünnepli a felszabadító szovjet katonákat napfogyatkozások azok közé a ritka és érdekes jelensé­gek közé tartoznak, amelye­ket még a huszadik század embere is megcsodál, és sajnos sokszor még ma is csak találgat­ja az okát. Pedig a naptogyatko- zások bekövetkezésének magyará­zata nagyon egyszerű; ilyenkor a Hold részben vagy teljesen eltakar­ja a Nap korongját. Napfogyatko­záskor a Hold együttállásban van a Nappal — újhold van. Napfogyatko­zások tehát csakis űjholdkor kö­vetkezhetnek be. A Hold pályá­ja azonban nem esik egybe a Nap látszólagos mozgásának pá­lyájával, az űn. ekliptikával, e- zért nem minden újholdkor van napfogyatkozás — a Hold vagy a Nap korongja „fölött“, vagy pe­dig „alatta“ halad el anélkül, hogy érintené vagy elfedné. Nap­fogyatkozás csak akkor következ­het he, ha űjholdkor a Hold kö­zei tartózkodik a holdpálya és az ekliptika metszési pontialhoz, az űn. csomépontokhoz. Abban az 1 ■ ...... B.setben, ha a Hold együttállás ban van a Nappal és egyben va­lamelyik csomópontban tartózko­dik, teljes napfogyatkozás követ­kezik be. Teljes napfogyatkozáskor a Hold fokozatosan eltakarja a Nap egész korongját. Besötéledlk. s az égbolton megjelennek a fénye­sebb csiliagok. A Hold sötét ko­rongja körül láthatóvá válik a Nap külső atmoszférája, a kro- mosztéra és a korona. Régebben a kromoszféra és a korona csak napfogyatkozáskor volt észlelhe­tő. Ma a napfogyatkozáson kívül a kromoszférát kromosztérlkus távcsővel, a koronát pedig koro- nográffal észlelhetjük. Sajnos, a korona külső része és még több érdekes jelenség továbbra is csak a teljes napfogyatkozásoknál fi­gyelhető meg. A teljes napfogyatkozás legfel­jebb 7,5 percig tart, majd újra megjelenik a napkorong fényes sarlója, mely fokozatosan növek: szik. Végül az egész napkorong láthatóvá válik. A teljes napfo­gyatkozás tehát részleges napfo­gyatkozással kezdődik, majd pár percnyi teljes elfedés után rész leges napfogyatkozással fejeződik be. Az egész jelenség legfeljebb 2,3 óráig tart. Mivel egy-egy teljes napfogyat­kozás a földfelszínnek csak egy keskeny sávjában látható, ezért ugyanazon a helyen csak nagyon ritkán észlelhetünk teljes napfo­gyatkozást. A legközelebbi telles napfogyatkozás nálunk csak 1999- ben lesz látható. A teljes napfogyatkozások egyik változata a gyűrűs napfogyatko­zás. Gyűrűs napfogyatkozáskor a Hold földtávolban van, ezért a látszólagos átmérője kisebb a Nap látszólagos átmérőjénél. Ilyenkor a Hold nem fedi el az egész nap­korongot. A Hold sötét korongját egy nagyon fényes gyűrű övezi Innen származik az elnevezés). A gyűrűs napfogyatkozás nagyon szép és ritka jelenség. Részleges napfogyatkozáskor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Ez beköwetkez- het mint önálló jelenség Is. I- lyenkor a Föld egyetlen pontján sem észlelhető teljes napfogyat­kozás. Sokkal gyakrabban fordul­hat elő, mint a teljes napfogyat­kozások. A legutóbbi részleges napfogyatkozást nálunk 1971. feb­ruár 25-én láthattuk. A követke­ző pedig Idén májusban lesz. Az 1975. május 11-1 napfogyat­kozás lefolyása; A részleges napfogyatkozás kez­dete; 6 óra 24 perc A részleges napfogyatkozás köze­pe: 7 óra 18 perc A részleges napfogyatkozás vége 3 óra 17 perc Ezek az Időpontok Prágára vo­natkoznak, nálunk az egyes fázi­sok pár perccel később következ­nek be. A napfogyatkozás közepén a Hold korongja a napkorong 40 szá­zalékát fedi el. A napfogyatkozást sötét fényszü- rőn (pl. hegesztöüvegen, kormo­zott üvegen stb.) nézzüki Kívá­nunk 16 megfigyelési viszonyokat! A nálunk léthalé naplngyatkozások 20űfl-ig: Dátum; kezdete A napfagyatkozás közepe vége 1978. IV. 29. 10 6 09 P 11 6 33 P 13 6 02 P 55 •,'i 1982. XII. 15. ' 08 ő 21 P 09 ű 29 P 10 6 58 P 45 •/. 1984. V. 30. 17 6 50 P 18 6 48 P 19 6 52 P 38 *4 1994. V. 10. 18 6 40 P 46 •/• 1998. X. 12. 14 6 22 P 15 6 36 P 18 6 41 P 88 •/» 1999. VIII. 11. 10 6 22 P 11 6 40 P 13 6 04 P 100 •/! A táblázatban a napfogyatkozások nagyságát (g) az fejezi ki, hogy a Hold korongja a napkorong átmérőjének hány százalékát fedi el. Ifj. Molnár Iván teljes ÉS NAfTOGYATKOZÁS,

Next

/
Oldalképek
Tartalom