Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-29 / 18. szám

Brno és Ostrava felszabadítása R. J. Malinuvszkij marsall vezetése alatt álló 2. uk­rán arcvonal katonái Bratislavából indultak Brno ielszá- badltására. Szlovákia fővárosának felszabadítása után a város nyugati peremén összpontosultak a katonai egy­ségeik, hogy rohamra induljanak. Az előkészületek után az egységek megkezdték előrenyomulásukat a Morva folyó irányábau. Rövid csatározás után sikerült elérni a folyót, elfoglalni Breclavnál a hidakat, és kierőszakol­ni az átkelést. Ugyanakkor áthatoltak a Morván Hodo- nín városánál is, ahol egy erős hídfőt építettek, és áp­rilis 13'án felszabadították Hodonint. A Morva elvesztésével a fasiszták nagyon íontos stra­tégiai védővonalukat adták fel, ezzel Brno a német vé­delem kulcsfontosságú pontjává vált. Mindenáron tartani akarták. Ezért megerősítették a Svratka és Svitava fo­lyó menti állásaikat. Malinovszkij marsall a Brnúért folytatandó csata nap­ját április 23-ra tűzte ki. Délelőtt 10.30-kor .színes jelző­rakéták röppentek a levegőbe, és ebben a pillanatban az egész vonalon megkezdődött a tüzérség és a katyii- .vák mindent elsöprő, előkészítő tüze. A légierő bombá­zói nagy csoportokban csaptak le az arcvonal mögött felsorakozó német utánpótlás egységeire. A tüzérség e- lökészitő tüze után a gyalogság indult rohamra. Dél­tájban áttörték az el.ső német védelmi vonalakat. Az első vonalak mögött fennmaradt német védelmi góco­kat pedig egy százhúsz páncélosból álló egység számol­ta fel. Április 25-én a.-.Vörös Hadsereg egységei 'elérték a város szélet, és behatoltak az utcákba. Az jiolt a pa­rancs, hogy a várost villámgyors akcióval kell elfog­lalni, mert így lehetetlenné válik a németeknek a vá­ros barbár lerombolása. Vére.s. ádáz harc kezdődött minden utcáért, minden házért. A szovjet hadvezetés tudományát-dicséri, hogy az elkeseredett ellenállás da­cára az ostromló egységek nagyszerű vezetésével egy nap alatt sikerütt kiűzni a fasisztákat Brnóbói. Április 26-án Morvaország központja is felszabadult a véres fasiszta elnyomás alól. ^ XXX Zora és Wodzislaw lengyel városuk felszabadítása il­lán a 4. ukrán arcvonal egységei elérték a csehszlovák- lengyel határt. A fasiszta sereg ellenállása erősödött. A Vörös Hadsereg egységei április 15 én mégis átlép­ték a határt, és erőteljes harcokkal egész sor c.seh- szolvák községet szabadítottak fel. Két nappal később áthatoltak az Opava-folynn. Április 17-23-a között véres harcokban elfoglalták az Opava, Odra és Olza folyók nyugati partján levő erős fasiszta erődítményeket. Április 30-án a katyusák hatalmas sortüzével megkez­dődött az előrenyomulás Ostrava felszabadításáért. A sortnz után harcba indultak a 38. hadsereg, az 1. gár­da hadsereg és az 1. csehszlovák páncélos dandár egy­ségei. Délután tizenhárom órakor elérték a várjjs köz­pontját, estére felszabadult egész Ostrava. A szovjet hadvezetés az egész hadműveletet villám­gyorsan vezette, hogy Ostrava, Csehszlovákia fontos ipa­ri központja, a lehető legkevesebb háborús sérülést kapja. Ugyanakkor az volt a cél, hogy lehetetlenné te­gyék a németeknek a fontos ipari létesítmények le­rombolását. Arról, hogy hogyan fogadta Ostrava lakos­sága a felszabadító katonákat. K. Sz. Moszkalenko mar­sall, a 38. hadsereg parancsnoka ír: „Katonáink és Ost­rava lakosainak örömteli és őszinte találkozása ismét bebizonyította a szovjet és csehszlovák nép testvérisé­gét és harátságát. A városban még tartottak az ádáz harcok, dörögtek az ágyúk, tankok és géppisztolyosok üldözték az ellenséget. Folytak a légi harcok, de sem a süvítő lövedékek, sem a gránátok robbanása nem tud ta visszatartani az embereket: kifutottak az utcára, hogy üdvözöljék katonáinkat.“ Brno és Ostrava felszabadításáért sok katonai egység és katona kapott magas szovjet és csehszlovák kitünte­tést. —hr— A SLOVNAFT FELHÍVÁSÁRA A kapitalista világ legna­gyobb gazdasági válságát éli át a harmincas évek elejétől. A „jólét, a bőség társadalmá­ról“ és a ..fogyasztói társada­lomról“ hiresztelt burz.soá i- deulógiai vágyálinak szerte fosztanak, mint a tavaszi hó a napsugarak lUzében. Marad az infláció, az energia- és nyer.sanyagválság, a növekvő raunkanélküli.ség, a dolgozók napról napra bizonytalanabb szociális helyzete. A kapita­lista társadalmi rendszer leg­sajátosabb jellemvonása per sze az. hogy a növekvő gaz­dasági gondok súlyát a doI gozók vállára hárítja át. Hiba lenne azt hinni, hogy a nyugati gazdasági válság semmiben sem érinti a szó cialista országok nemzetgaz daságát. Hiszen például ha­zánk is nyersanyag-szükségle leinek egy részét nyugati pia­cokon vásárolja, ezeket pedig a kapitalista országokban megszabott, állandóan emel kedő, inflációs áron kell meg fizetni. Ez azonban semmi­képpen sem fenyegeti valami válság veszéllyel nemzetgazda Ságunkat, mert energia- és nyersanyagbázisunkat a szo­cialista államokkal folytatott kei-eskedelem biztosítja, az viszont bizonyos, hogy több let, megterhelés ez külkeres­kedelmi mérlegünkben. A CSKP KB novemberi ülése foglalkozott a kapitalista vál súgnak nemzetgazdaságunkra való hatásával. Megállapítot­ták. hogy szocialista orszá gonkban a dolgozók nem visel hetik a kapitalista piacokon uralkodó nyersanyagárak e melkedésének a terhét. A megoldást a termelésben kell megtalálni. Az egyetlen kö­vethető út a termelékenység fokozása, az energiahordozók­kal és nyersanyagokkal való takarékosság, ezek gazdasá gosabb kibasználá.sa. az ini portált nyersanyagokkal való takarékosság, ezek-gazdasá­gosabb kihasználása, az im­portált nyersanya.goknak ha­zaival való pótlása. A Slovnaft dolgozni voltak az elsők, akik konkrét javas­lattal. kötelezettségvállalással és felhívással válaszoltak a CSKP KB novemberi plenáris ülésének határozataira. A fel­hívás azóta széles körű or­szágos mozgalommá vált. Ü- zemek, gyárak, vállalatok e- gész sora csatlakozott érté­kes felajánlásaikkal a Slov naft felhívásához. Póta Ikatrészek s.aját orövel A safai Dnslo üzem dolgozói az elsők között csatlakoztak a Slovnaft felhívásához. A gyártási melléktermékként ke­letkező olajat, amelyet eddie nem hasznositottak. ezentúl' fűtőanyagként szolgál majd s így évente 7125 tonna tüze­lőanyagot takarítanak meg Az acetaldehid gyártásánál 'keletkező maradékból három tonna higanyt állítanak elő, ennek pedig 1.9 millió kor<i- na az értéke. A gépgyártó U zemrészlegben 2.5 millió ko róna értékben olyan pótalkat­részeket gyártanak, amelye­ket eddig kapitalista orszá- gokböt importáltak. Az üzem­ben 165 kojlektíva versenyez a Szocialista Munkabrigád címért, és hat komplex-racio- nalizációs brigád működik. E- lőreláthatóan a dolgozók eb­ben az évben 360 újítási ja­vaslatot nyújtanak be. Mindez bizt*isítéka. hogy az értékes felajánlást teljesítik is. Dolgozóikra is gondoltak A bratislavai jnraj Dimitrov Vegyiművek dolgozói is csat lakoztak a felhíváshoz. A fü- tőanvagok jobb kihasználásá­val idén több mint egymillió koronát takarítanak meg. A nyersanyagbsfektetést az el­múlt év tervéhez viszonyítva 14 millió koronával csökken­tik. Műszaki átépítéssel olyan változásokat eszközölnek a be rendezéseiken, hogy az eddig nyugatról behozott nyersanya­got hazaival pótolhatják. így évente 22,5 millió devizakoro­nát takarítanak meg, ugyan­akkor a nyersanyag takaró kossággal további 13,8 millió korona marad a pénztáruk­ban. Karöltve a Sviti Műszá­lak Kutatóintézetével új puli mér gyártását vezetik be, mellyel 8.9 miliő devizakuro- nát takarítanak meg. A visz­kóza selyem gyártásánál ke­letkező hulladék újszerű fel­dolgozásával évente 9 millió korona értékű műselyemmel gyártanak többet. A kötele zelt.ségvállnlásban az üzem dolgozóira is gondoltak. Saját erejükből az idén 126 lakás építését fejezik be, és jövőre újabb 150 lakást adnak át dolgozóiknak.- í A kutatók is bekapcsolódtak Nemcsak a termelésben dolgozók válaszoltak a Slov­naft felhívására. A tudomá­nyos dolgozók is kötelessé­güknek tartják ismereteiket még jobban a köz rendelke­zéséi-e bocsátani. A Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem kutatócsoport­jának dolgozói olyan új gyár­tási módszert dolgoztak ki és vezetnek he az üzembe, a mellyel a hullékanyagból é- vente 250 kilogramm galliu­mot termelnek, és ez 3 mil­lió korona értéket képvisel. Az egész mennyiséget export­ra szánták. A termelésben ke­letkező szénhulladékból új el­járás kidolgozásával 1400 ton­na hiánycikknek számító anód anyagot állítanak elő 2,6 mii lió korona értékben. Sikere­sen megoldották és üzembe helyezik az új gépsort, amely- lyel évente 1.5 millió korona értékű nagyon tiszta arzént állítanak elő; ezt a félvezetők gyártásához szükséges nyers­anyagot eddig importálták. A sok közül a három példa is bizonyítja, hogy dolgozóink megértetlék pártunk gazdasá gi politikájának értelmét, és tudják, hogy hozzájárulásuk­kal a párt és a kormány azt az igyekezetét támogatják, hogy a nyugati válság hatá­sainak ellenére töretlenül e- nielkedhessék dolgozóink é- letszinvonala. —di— S korszerű bölcsőde FelszabadulásuuK jubileumi évében adták át Koáicén azt az új. korszerű bölcsődét is, amelyet két felvételen mutatunk be olvasóinknak. A minden igényt kielégítő böl­csödét a Kuzmány lakótelep ifjú lakói élvezik. Molnár Sándor felvételei .A nagy évfordulók korát éljük: az emlékezések, visz- szapillantások időszakát. Fel- szalwdu lásunk hannincadik évfordulóján adjuk közre ezt a kis szemelvényt a göinöri — e.géazen piwitosan a tor­naijai járás iminkásmozgal- máről. Úgy véljük, az írá's meg-érdeuili a figyelmei, hi- sz-eii eredeti, eddig még fel nem dolgozott -anyagot közöl. X Göinöi'panyiton nagyon erős miinkásmozgalom fejlötjött ki. Már 1925. március harmadi- kán megalakult a kommunis­ta pártsejt, amely 1928 már­ciusában alakult pártszerve­zetté. 1929-ben a helybeli forra­dalmi építők szaksaervezete március IB-r-a sztrájkot szer­vezett, amely aztán kitei^eclt az egész járá«ra.-A sztrájkba 270 építőmunkás kapcsolódott bele, 49 -napig -tartott és győ­zelemmel végzö-dütt. A sztrájk- bizottság tagjai Barczi B-é!a, Kiss Gyula, Kiss Géza, Barczi János, Rácz József -és Barczi István voltak. A munkások je­lentékeny béremelést harcol­tak ki. A sztrájkoló munkások 1929 május elsejére felvonulást szerveztek Tornaijára. A vá­ros Szélén a tornaijai kaszár­nyánál száz csendőr várta a töme.get, és feloszlatta. En­nek ellenére a tüntetők kisebb csoportokban szivárogtak be az ünnepélyre. 1929 május el­sejére két nyilvános kommu­nista gyűlést engedélyezett a járási hivatal. Az ünnepély lefolyásáról a járási hivatal jelentése eléggé ifészletesen szá-giol be. ,,.A tornaijai járás MUNKÁSMOZGALOM GÖMÖRBEN terül-etén két nyilvános koin- iminista gyűlés volt engedé­lyezve, de ^gömörhorkal gyű­lés a szónok távolmaradása miatt elmaradt. .A tornaijai kommunisták számára enge­délyeztük a nyilvános gyűlést és a felvonulást Göinörpa- nyitról Tornaijára. .A felvonu lás útirányát és az utcákat is megjelöltük, amerre a lüii- tetök elvonulhattak.“ Mindebből látható, hogy bár a járási hivatal a felvonulást megengedte, de ügyelt arra, hogy amennyire lehet, meg akadályozza és elszigetelje a kommunista agitációt a váro­si polgárság körében. .A köze­li falvak munkássága Güin-ör- panyiton gyülekezett, és in­nen vo-imlt fel a járási szék- h-elyre. A menet élén a gö- mörpanyitiak haladtak, két vörös zászlót vittek, és zene­kar kísérte őket. .A járásfö- nök jelentése szerint a zene­kar az Internacionálén kívül mást nem játszott, é's a fel vonulók Is csak azt énekel­ték. Transzparenseket n-em vittek, tehát a felvonulás kül söleg egyszerű volt, annál na­gyobb volt viszont a tömeg lelkesedése. Hogy a felvonu­lás hatásosabb legyen, a vá­ros szélén megvárták a tor- nalj'ai proletárok csatlakozá- ■sát, akiket Péntek Sándor ve­zetett liozzájuk. A járásfőnök Péntek Sán­dort felelősségre vonta, a- miért munkástár.sai engedély nélkül vonultak a város szé­lére. .A felvonulás résztvevői szerint a munkások körében i.gen nagy volt a lelkesedés. ■Az ének után G-erö I.ásztó kommunista szónok kiáltásai visszhangoztak: „Éljen a-miinkásforra-dalom!“ Erre a tömeg kórusban kiáltotta; „■Éljenl“ Az ünnepi beszédet Gero László és Ambrnzs Lász ló rozsnyói kommunista ve­zetők tartották. A szónokok beszéde a kapitalizimis ellen irányult. Leleplezték a klzsák- mányo-lást, rámutattak a nyo­mor okaira és arra is, hogy a munkásságnak lépten-nyo- mon harcolnia kell a na­gyobb darab k-enyéi’ért A gyű­lés 12.20 óráig tartott, majd a munkások rendben elvonul­tak. A járásfőnök tizennyolc csendőrt összpontosított a vá­ros területére, mivel ekkor volt az építőmunkások sztrájk­ja, és a járástönök vélemé­nye szerint várható volt, hogy esetleg kisebb súrlódásokra sor kerül. X 1930-ban a gömürhürkai gyár kisebb-nagyobb megsza­kításokkal doglozolt. Ez ma­ga után vonta a munkások !e- rongyolódását. 1930. március 27-éu reggel 145 munkás lé­pett sztrájkba a .gyárban, ü- kuk vort bőven a munka meg­szakítására, a munkásság gaz­dasági és politikai követelé­sekért egyaránt harcolt. Nem bírták elviselni a súlyos ki- zsákmány^ A gyárból el­bocsátottak 13 embert, s eh­hez járult még az 'is, hogy a fahántó munkások akkord- !>érét leszálíítutták. Volt o- lyan eset is, hogy a munká­sok napibért kaptak, a gyár azonban jobbnak látta a fa­vágóknak és fahánlóknak ak­kordban kiadni a munkát. .Az udvarra behordott ta rakásra volt dobálva. A munkavezető megállapította, hogy a . rak­tározott fa 100 köbméter, a válóságban azonban sokkal több volt ennél. .A fizetést e megállapítás szerint adták, így sokszor ingyen dolgoztak. .A munkások elégedelleuke- dese tehát jogos volt. Köve­telték, hogy ■ vezessék be új­ból az órabért, vagy pedig, ha azt nem, rakják a fát mé- terl>e, hogy ők maguk is el­lenőrizhessék,' milyen értékű munkát végeztek eí. Ekkor az igazgató üzleti úton volt, így nem volt illetékes egyén, aki a munkások követelését meg­hallgatta volna.' A fatisztitó munkások abbahagyták a mun­kát, lehatoltak a cellulózgyár gyártási helyiségébe, és fel­szólították az ott dolgozókat, csatlakozzanak hozzájuk. Le akarták állítani a .gépeket. De mielőtt megegyeztek vol­na, közleavatkozott a csend-' örsé.g, és kiloloncoUa őket a gyár területéről. A munkások — a fatisztítük kivételével — tovább dolgoztak a műszak végéig. Később a sztrájk ki­terjedt az egész üzemre. Zsámbok Tamás i imwmi i ő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom