Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-22 / 17. szám

2 #« HETED 71. ORSZÁGBÓL „Dél-Vietnam ingatag politikai és katonai struktúrája az oirszág északi nászán méhúiny nap alatt összaomiott.. Európában pedig, aJioI erősödik az Infláció és a xnunikanélkUllség a dé­li szárnyon Portugáliától Olasiorszá- gig, Görögországiig és Törökországig fokozódik a po'litlkai zűrzavar.“ E- zeket a sorokat a neves amerikai publicista, James Reston Irta a közel­múltban és hozzátette: „Klsslngeir ál­talános alapelvelröl, bárallyen helye­sek Is elvont formájukban, egyszerű­en bebizonyosodott, hogy nem felel­nek meg Délkelet-Azsla szilárd reali­tásainak és még határozottabb kon­fliktusba kerülne a politikai és ka­tonai tényekkel a Közel-Keleten.“ És ha ehhez még hozzávesszük a tőkés világot sújtó kormányzati kríziseket, akkor nyilvánvaló a nemzedközl élet olyan fordulatának vagyunk tanúi, a- mely mindennél világosabban bizo­nyltja, hogy mennyire megnőttek a kapitalista világ gondjai. Nem kergetünk illúziókat, eszünk ágában sem lenne olyasmit állítani, hogy elérkezett már a tókés világ vége. Jól tudjak, hogy nincs szó „végváíságrót“. hogy a tőkés rend­szer országainak nem lebecsülhető tartalékai Is vannak. De azért az mégiscsak sokatmondó tény, hogy a mindinkább felhalmozódó bajokkal szemben még az Imperializmus legha­talmasabb erőközpontja az Egyesült Államok Is sok szempOn,tból megkö­tött kezű, tehetetlen óriásnak bizo­nyult. Jellemző, hogy Ford elnöknek a kongresszushoz Intézett legutóbbi üzenete is sokkal tokább a vereségek sorozatát mentegető, a felelősséget, a törvényhozásra állító kínos magya- irázkodás, semmint egy erő blrtoká- ibán levő nagyhatalom első számú ve- laetöjének határozott célt követő ál- ilásfogrlaiása. Halihatök ezekben a napokban az USA-ban nagyon veszélyes hangok is. Főleg katonai körökböd kardcsör- tetés. hidegháborús hisztéria. Ezek a katonák az utóbbi hónapok esemé­nyeit a nemzetközi feszültség csök­kenésével kapcsolják össze, és azt a következtetést vonják le, hogy ke­mény kézzel, tegyverreil, akár a vi­lágégést is kockáetattó hiélyt hábo- irúkkal kell elejét venni a tőkés vi­lágot sújtó ..'láncreakciónak.“ Vajon kell-e bizonyítani, hogy az amerikai külpolitika mai bajait nem az enyhülés, nem szocialista or­szágok poilltlkája Idézte elő? A né­pek, a tömegek elégedetlenségét sem e s2!ooialistB országok szították kívül­iről, hanem az tmperlalzmus pántl­ikája Idézte elő belülről. legutóbbi ibeszédében Ford elnök maga Is be­ismerte: „külpolitikánkban időnként 'Visszaeséseket és kiábrándulásokat is elkönyvelhetünk. Voltak olyan ered­mények, amelyeket nem ellenőrizhet­tünk, és vontak olyan nehézségek, a- melyeket magunknak köszönhetünk...“ Es valóban, ugyan ki tehet például arról, hogy az amerikai kormányok egész sora Délkelet-Ázsiában a leg- iieakciósabb, legkorruptabb rezsimek- íre, a tömegek szemében a leggyü- ilöltebb figurákra építette polítíká- íját? Vagy ami a Közel-Keletet Ilién, iKlsslnger külügymtoíszter Itt aztán ilatba vetette személyes presztízsét, minden diplomáciai ügyességét és ra­vaszságát, hogy a részleges és kot- dátozott megállapodás tető alá hozá­sával egy csapással három bőrt is lehúzzon a rókáról: megmentse szö­vetségesét, Izrae-lt a teljes elszlge- itelődéstől; megbointsa az arab orszá- gO'k egységes frontját; és helyreállít­sa a stratégiailag és vllággazdasági- ilag is kulcs jelentőségű tér^gben az 'Egyesült Államok korábbi hatalmi 'helyzetét. De mi lett az eredraéiny? 'A kissingerl diplomácia csodatevés mítosza szertefosztott, a látványos ,,ingázás kudarca“ igazán látványos volt. A történtek csak még jobban aláhúzták azt az igazságot, amelyet a szocialista országok mindig is han- igaztattak: a tényleges rendezés csak 'Valamennyi érdekelt fél egyidejű részvéteiével érhető el, a genfi ta­nácskozás keretében. HETED Batta György: MAGYARORSZÁG, 1975 ■IV. At Országos Tervhivatal nem­zetközi osztályán Czibula János mérnök fogad. Szépen beszél cse­hül: Prágában végezte a főisko­lát, .onnan nősUH, fgy hát van módja gyakorolni a nyelvet hazá­jában is. Elmondja, hogy a csehszlovák­magyar együttműködés nagyon jó a KGST-n belül. A Szovjetunió és az NDK után Magyarország legje lentősebb partnere éppen Cseh Szlovákia. Az árucsere-forgalom évről évre nő, 1974-ben meghalad­ta a tervezett szintet, idén is ú- jabb, mintegy hétszázalékos nőve kedés várhaté. Azt, hogy Csehszlovákia erőgé­peket, textilgépeket, félvezetőket és gépkocsikat szállít déli szom­szédjának, tudtuk. Meglepett vi­szont, hogy Magyarország a cseh szlovák autóipart segíti ki tenge­lyekkel és sebességváltókkal. A két ország cserél árut az é- lelmiszeripar termékeiből is. A magyar szalámi és a csabai kol bász legalább annyira ízlik ná­lunk is. mint ott, ahoi készítik. Budapesten és környékén, vidéken, rendkívül népszerű a cseh.szlovák sör. (Nemcsak a cseh sör, a pil- zeni, a Staropramen vagy a Budi­var. A szlovákiai is, például a ri­maszombati Gemer.) Később, ami kor a Mezőgazdasági Miniszté­riumban fogadnak, elhangzik egy szép mondat: — Mindkét ország­ban szeretnek jé két enni az em­berek,- arra kell törekednünk, hogy még több specialitást hoz­zunk be. illetve vigyünk ki az á- rucsere-forgalom keretén belül. X A Mezőgazdasági Minisztérium­ban dr. Monori Miklós és dr. Soös Lajos válaszol néhány kérdésem­re. A téma: a magyar szalámi. Zakuszkát (szovjet exporbpa gyár­tott, olajban plrltolit, népával, pet­rezselyemgyökérrel, zellerrel töl­tött paradicsomos paprikát) dobo­zolnak és címkéznek a magyar é- lelmiszeTlpar egyik központ) ábain, a Kecskeméti Konzervgyárban. — Hány gyárban készül a világ- htrú magyar szalámi? — Kettőben: Budapesten és Sze geden. — Milyen színvonalon van a szelémlgyártés? — A színvonal megtelelo, de sajnos a kapacitása véges. Hiány­zanak az érlelőtelepek. (Ezek be­folyásolják végső soron a minő- .séget.) — Csehszlovákiálian is. Magyar- országon is nagyon nehéz a világ- hirú szalámiból vásárolni. Mikor lesz belőle elegendő? — 1977-ben Szegeden kibővül a gyér. Akkor megnő a termelés is. .Addig, sajnos, a magyar piacot is csak gyéren tudjuk ellátni. — Hová exportálják a magyar szalámit? — Szinte mindenüvé, a világ hatvan országába. Termelésünk 50-60 százaléka megy külföldre. Persze az összes rád elfogyna itt hon is, de vannak kereskedelmi cs közgazdasági szempontok is. — Mi a magyar szalámi titka? — Száraz, nagy súlyú sertésből való hús kelil hozzá, majd megfe­lelő fűszerezés és érlelés. Min­den hiedelemmel ellentétben: a magyar szalámi csak sertéshúsból készül. Érlelési ideje öt-hat hó­nap. — Itt rendre „féli szaláminak“ titulálják ezt a csemegét. A bol­tokban viszont Herz vagy Pick a neve. Miért? — Reklámcélokból. Meghagytuk az eredeti elnevezésüket. — Ki Magyarország legnagyobb konkurrense a szaláraipiacon? — Vannak többen, az igazság a- zonban az, hogy csak hasonló izú és minőségű termékkel tudják el­látni a piacot, de nem ugyanolyan­nal. A magyar szalámi receptjét hajdan olasz gesztenyeárusok hoz­ták hozzánk, akik ősszel a hires csemegét árulták nálunk és köz­ben otthonrél hozott téli szalámi­jukat eszegették, mert az finom volt és főleg tartós. Évente tizen­kétezer tonna magyar szalámi ké­szül. X Magyarországi riportsorozatom végére értem. A címben azt ígér­tem, a mai, alakuló, gazdagodó és szépülő országot mutatom be. A vállalkozás eleve reménytelen volt, tizenkét gépelt oldalon alig­ha lehet csodákat művelni. Így hát arra kérem az olvasót, tekint­se ezt a négy kis írást kóstoló­nak. Történjen vele az. ami prá­gai kollégámmal a budai Makkhe- teslien: megszeretett valamit Ma­gyarországból. Magyarország nemcsak a Chi- noin vagy a Videoton, nemcsak a Pick vagy a Herz és nemcsak a fütyülős barack vagy a tokaji aszú... Ott-tartózkodásom alatt temet­ték el a század egyik legnagyobb íróját és gondolkodóját, Németh Lászlót. Az 6 izeivel nehezebb megismerkedni, mint « Kakukkban HÁROM KÉÍtDÉS Mikulás Andrejevie, a SZISZ roi- ftaval (rozsnyőlj járási bizöttsá- gának dolgozőja beszél a járás fiataljainak munkájáról. — Hány mezőgazdasági dclgozö tagja a SZISZ-neik a járásban? — Járásunk területén a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok kö­zül százan az Ifjúsági szervezet tagjai. Itt említeném meg, hogy a plfeSívecl (pelsőcl) Vörö.s Csil­lag Efsz roeKett működik legsike resebben az ifjúsági szervezet, a- mely 22 tagot szám'lál, de jól dol­goznak a görgöl fiatalok is. — Most, tavasszal milyen mun­kában veszniek részt a fiatalok? — Járási műszakot hirdettünk, minden alapszerveizetet feladatok­kal bíztunk meg. Ilyen feladat volt a legelők és rétek megtisztítása, amelybe sajnos a rossz Időjárás miatt a 71 szervezet közül csu­pán 10 kapcsoilódott be. Azt akar­juk, hogy minél előbb használha­tóvá váljanak a tavaly ősszel meg­rongálódott gépek. Nem tartozik ugyan közvetlenül a tavaszi mun­kálatokhoz, de néhány héttel ez­előtt megrendeztük a fiatal fejő'k ■ versenyét, a „Holnap mesterei“ el­nevezésű moagta'lom keretében. Ez a mozgalom a mezőgazdasági fog­lalkozások mesteri szintű végzé­sére Irányul, s egybe.n elmélyíti a szaktudást, felkelti a fiatal me­zőgazdászok érdeklődését a mun­ka iránit, serkenti őket. Járási bi­zottságunk mellett működő fiatal mezőgazdasági szakemberek klub­ja volt az egyik verseny rendező­je. A legügyesebb versenyző Rlch- tár Máma, a Roíftavel Állami Gaz­daság dolgozója volt. — .A nyárra is terveztek vala- m'll yen'versenyt? — Nyáron, mint minden évben, jön az aratás. Ojra meghirdetjük a fiatal kombájnosok versenyét, melynek már járásunkba'n szép hagyományai vannak. Zolczer Jánoa tálalt gulyás zamatával, de lega­lább két könyvének i.sinerete nél­kül nem lehet teljes képet alkot­ni déli szomszédainkról. Higgyük, hogy a huszadik szó zad nemesek a nagy háborúk, ha nem a nagy ismerkedések korsza (a termi gyümölcseit mindnyá­junkban. Cseréljük hát érzésein­ket, jé szándékú baráti gesztu­sainkat olyan módon, ahogy azt a sörrel vagy a szalámival tesz- szük. Ennél szebbet, többet úgy­sem tehetünk. ka is. íme, itt fekszik egymás mellett két kis ország, olyan mó dón összekapcsolva egymással, mint a közlekedő edények. Két kis ország, amely aligha boldo­gulna egymás segítsége nélkül. Tudatosítsuk ezt) A béke napon­Ez a képünk Is a Kecskeméti Kon­zervgyárban készült. Bozsó jános festőművész állította ki képeit a gyár éttermében. Reméljük, ez a két felvétel is nyújt valamit a mai Magyarország­ról. TULIPÁNOK, NÁRCISZOK, JÁCINTOK Nemzetközi virágkiállítás Akármennyibe szeszélyesedik is az idei április, a természet rend­jét nem tudja megállítani. Hozhat bár hajnali jagyokat, tombolhat­nak hóvirágok is, a föld élniuá- gyása erősebb az Időjárás gonosz- kodásainál, s lassan lombba szök­nek a fák, kivtrtt a rét. Május már az újjászületés hónapja. Ennek a megújhodásnak a szépségét jelké­pezi az a hoigyományos nemzetkö­zi oirágktálUtás is, amely Flóra Olomouc “75 névvel május első napján nyitja meg kapuit. Száz és százezer virágban, dísznövényben gyönyörködhet üt a látogató, s hogy még találóbban jelképezzék a rendezők az élet örök újjászü­letését, az „Ifjúság és a virág“ jelszó alatt nyitják meg a kiál­lítást. Viselhetné ez a rendezvény akár a vásár nevet isf hiszen úgy, mint az előző esztendőkben, az e- gyes virág félékből, -hagymákból és -magokból vásárolhat is a kö­zönség. AsFlóra OlomouQ “75-nek az is érdekessége, hogy nagyobb lett a kiállítást terület. Az A, B és C pavilon mellett megnyitják idén a H pavilont, sőt egy 460 négyzet- méternyi szabadtéri részlegen is virágok pompáznak majd. Főképp hagymás virágokban gyönyörköd­hetünk, tullpcüiokban, nárciszok- bon, jácintokban. Bs még egy kü­lönlegesség; a grúz kertészet is képviselten magát, főképp rozá­rlumuk- lesz nem mindennapi lát­nivalója a vlrágkedvelőknek. A Flóra Olomouc '75-re a kül­földi viTágkertészetek is elküldik legszebb virágaikat és dísznövé­nyeiket, elsősorban a szocialista államok, de a tőkésországok ;e- leniősebb vtrágkertészetel is. A szovjet, a magyar, az NDK, a ro­mán, a bolgár és a hazai ktálli- tők mellett néhány holland, nyu­gatnémet, osztrák, francia cég vi- rágkölieményeiben Is gyönyörköd­hetünk majd. Természetesen idén sem hiányoznak majd a kiäönbö- ző kertészeti gépek, amelyek a hazat és a külföldi mechanikai e- löbbre lépést szemléltetik. A kiállításon részt vevő közön­ség szórakoztatásáról ts gondos­kodott a rendezőség. Különböző hangversenyeken, filmvetítéseken vehetünk részt. Sőt egyes virá­gokkal díszített részlegek J.ibresz- szóként“ is szolgálnak majd. A kü­lönböző megbeszéléseken pedig o- lyan fontos témákat vetnek fel, mint az életkömyezet megjavítá­sa, még szebbé tétele. A Flóra Olomouc “75 elnevezésű nemzetközi virágkiállítást május elsejétől, május 11-élg tekintheti meg a közönség. Az érdeklődők­nek szállást, belépőjegyet és ké­nyelmes utazást biztosít a CEDOK valamennyi kirendeltsége. (neumann ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom