Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-22 / 17. szám

o < fiu < kJ < T, <. U < V) M H O N O a. N o mm < > o u N V) Ü Cd t/í H u > o N (/) ű < t/) o "-5 Es < H < SZÉKELY DEZSŐ: HA ÉLNE, HETVENÉVES LENNE JÓZSEF ATTILA Az évfordulók mindig figyelmeztetnek. Olyanok, mint a szemaforok, felra­gyognak és üzenik: ismét kopott (vagy fényesedett?) az idő át­tetsző, égszín szövete. József At\ila Iietven- a ^ esztendős lenne, ha élne. Harmincnyolc éve halott, harmincnyolc éve tündök- lenek versei, láthatatlan felhőket pipálva, mint a gyárkémények, de ezek a felhők nem szórnak szennyet. Jó lenne elmenni hozzá, interjút kérni tőle, vagy legújabb könyvét dedikáltatni. Csak hát ezt a látogatást még a képzelet sem ké­pes megvalósítani. • A múlt nyáron Balatonszárszón át vitt az utam. Leírhatatlanul szomorú érzés végigrobogni ezen a községen. És közben sineket meg sorompót, vasu­tast és mozdonyt látni. Pedig a balatonszárszói te­hervonat az idegeiben és lelkében már úgyis halál­ra gázolt ember testét roncsolta szét csupán. Keskeny vállú, törékeny férfi volt, gyémántagy- gyal és hold nagyságú szívvel. Prózáját még mindig nem fedezték fel. Pedig a Csoszogiból a világ legfényesebb cipészszegei ra­gyognak. A ferencvárosi Gát utcából szívta fel ót ereibe a világ. Minden munkás és minden gondolkodó ember magáénak érezheti. Hetvenéves lenne, ha élne. Jó érzés emlékezni rá. b. gy. A szoba falán, barna képkeretből nézett le ránk, mint szelíd nagyapák szeméből az örök kíváncsiság az új iránt, mi fiaiknak épül. Mi, gyerekek, már sokat tudtunk róla; nevéről zengett dal és költemény: de megdöbbentett: Ö ilyen szerény, hétköznapi, mint dolgos, bölcs apóka...? Ez ő? — tűnődtem. — Milyen egyszerű, mint testvérei között a réti fü, vagy egyenes fa sok-sok társa mellett... Él a képen is; hunyorogva néz, erőt sugároz — s látja az egész, biztos mederbe terelt történelmet. Az évek visznek, elhagy annyi emlék, gazdátlan tűzhely lesz a szerelem, de járhatom az idők végtelenjét, tudom, Ö egyre élőbb lesz nekem. Mindig szembejön e bízó tekintet, úgy látom most, mint kedves ismerőst; lelkesedésem távcsöve előtt új horizontot adott szemeimnek. Mint egy nagy élményt, szinte újraélem: beszél hozzánk az októberi szélben, s a sereg híven néz rá itt alant, míg emeli Öt egyre föl a fényár: tekintete — két szép, szürke galamb — a kommunizmus tornyai felé száll! ■ ■ ■ ii Ma, április 22-én van 105 esztendeje annak, hogy a Volga menti Szimbirszk város tanfelü­gyelőjének Ilija Nyikolajevics Uljanovnak család­jában napvilágot látott Vlagyimir iljics, akit ké­sőbb a világ mozgalmi nevén mint Lenint ismert meg. A történelem minden nagy alakja körül óhatat­lanul is kivirágzanak a legendák. A hétköznapok emberének önkéntelen adója ez a kiváló, a rend­kívüli, ,,az emberfelettit“ produkáló személyiség­nek és mindazoknak, akik önmagukat sem kí­mélve, kimunkálták magukban az emberi képes­ségek maximumát. .A legenda természetesen szükségszerűen torzít. .Az ellenség a jellem hi­báit növeszti óriásira, gyűlöletének dühös indu­latával fröcskölve be az egész embert, a barát a jó tulajdonságokat nagyítja fel, szeretetének el­fogultságával védve a hőst a külvilág támadá­saival szemben. Ez a legendateremtö indulat be­hatol a nagy ember életének minden pórusába, átjárja magánéletét, felöleli gyermekkorát, ifjú­ságát is. Lenin esetében a mítoszoknak racioná­lis magva van. Ellenségei a forradalmárt gyűlöl­ték benne, elvtársai mint forradalmárt szerették öt. Lenin egész életét, forradalmár tevékenységé­nek minden pillanatát áthatotta az alkotás, a te­remtés mozzanata. Még fiatalkorában felismerte a forradalmi elmélet alkotó továbbfejlesztésének szükségességét. így vall erről egyik fiatalkori munkájában: „Marx elméletét egyáltalán nem te­kintjük befejezett és érinthetetlen valaminek, el­lenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudománynak amelyet a szocialistáknak minden irányban to­vább kell fejleszteniük, ha nem akarnak elma­radni az élettől. Ügy véljük, hogy az orosz szo­cialistáknak különösen nagy szükségük van arra, hogy önállóan dolgozzák fel Marx elméletét, mert ez az elmélet csak általános útmutató té­teleket nyújt, melyeket részleteikben másképpen alkalmaznak .Angliára, mint Franciaországra, más­képpen Franciaországra, mint Németországra, másképpen .Németországra, mint Oroszországra. Ennek az életprogramnak megfelelően szünte­lenül azon munkálkodott, hogy a proletariátus ideológiai fegy^rtárát saját műveivel is gyara­pítsa. Nem egy olyan periódusa volt elméleti munkásságának, amely különösen kitűnt termé­kenységével. Feljegyezték például, hogy amikor 1917-ben hazatért az emigrációból, három hónap alatt több mint hatszáz nyomtatott oldalnyi szö­veget írt. Volt olyan nap, amikor egyszerre hét cikke is megjelent a Pravdában. Ugyancsak Lenin alkotó géniusza mutatkozik meg abban a harcban is, amelyet az igazi forra­dalmi élcsapat, az igazi proletárpárt megterem­téséért vívott. E nélkül az alkotó erőfeszítés nél­kül nem győzhetett volna a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, nem születhetett volna meg a világ első proletárállama. A Kommunista Inter- nacionálé létrehozása, amely szintén Lenin ne­véhez fűződött, megteremtette valamennyi kom­munista párt megalakulásának szervezeti, ideo­lógiai előfeltételét. Nem egyszerű jelkép tehát, ha Lenint a világ valamennyi kommunista pártja alkotójának tekinti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom