Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-04-01 / 14. szám

Hazai vonaíkozású külpolitikai ese­ménnyel kezdjük elleti összefoglalón­kat. Hans Dietrich Genscher nyugat­német külügyminiszter két napon át Chiioupek külügyminiszter vendége volt Prágában. Prágai tartózkodása során Genschert fogadta Gustáv Bu­sák eivtárs, a CSKP KB főtitkára és Lubomir Strougal miniszterelnök is. A csehszlovák vezetők beszélgetéseik so<rán hangsúlyozták, hogy a cseh­szlovák külpolitika az európai fe­szültség enyhülésére és minden i- rányú együttműködés feltételeinek megteremtésére törekszik Kife­jezték azt a meggyőződésüket, hogy a tanácskozáson megoldható még a a legbonyolultabb külpolitikai problé­ma is. A tárgyalások során nyugat­német részről is lehetségesnek tart­ják a két ország gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködésének további elmélyítését. A szovjet-francia kapcsolatok fej- lesztését volt hivatva jaques Chirac francia miniszterelnök moszkvai láto­gatása. A kiadott közlemény leszöge­zi, hogy a Szovjetunió és Franciaor­szág erősíti a hagyományos barátsá­got, az egyetértést és a együttműkö­dést. Ismert tény, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi években igen kedvezően alakultak. Az országok ve­zetői rendszeres konzultációkat foly­tatnak, minden kölcsönös érdeklődés­re számot tárté kérdést időközönként megvitatnak. Az elkövetkező ötéves időszakban a szovjet-francia árucsere megkétszereződik. Különös jelentősé­get tulajdonítanak a nagyszabású hosszú lejáratú tervek megvalósításá­nak, kompenzációs alapon. Tárgyalá­sok folynak a két ország között hosz- szú távú együttműködésről az elek­tronikus számítástechnika területén. Az európai problémák közül a szovjet-francia tárgyalások közép­pontjában az európai biztonsági és együttműködési értekezlet állott. A felek leszögezték, hogy ez az érte­kezlet rendkívül fontos láncszem a kontinensen végbemenő enyhülési fo­lyamatban. A Szovjetiinié és Francia- ország minden tőle telhetőt megtesz és fokozza erőfeszítéseit, hogy a le­hető legrövidebb időn belül biztosít­sák az értekezlet teljes sikerét és legmagasabb szinten való befejezését. A iközel-kéletl genfi értekealet mi­előbbi felfijitását sürgetik az arab or­szágok külügyminiszterei, azt köve­tően, hogy Kissinger amerikai kül­ügyminiszter közvetítése nem iiozott eredményt. Kissinger kudarca igazol­ta azt a széles körben erősödő felis­merést, hogy az igazságos és a tar­tás közel-keleti rendezés egyetlen le­hetséges színhelye és kerete a genfi békeértekezlet. A Szovjetunió ós a szocialista országok kezdettől fogva ezt vallatták, hogy ezen a nemzetkö­zi fórumon, tehát az ENSZ égisze a- latt, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok társelnökletével, az összes ér­dekelt felek aktív részvételével kell .megtalálni az átfogé politikai rende­zés módját. Nem vezetnek a feszült­ség megszűntetéséhez azok a kísérle­tek, amelyek a megszállt arab terü­letek teljes kiürttése és a paiesztlnai nép törvényes nemzeti jogainak heiy- reállftása helyett csupán részmegol­dásokat, átmeneti intézkedéseket kí­nálnak. Kissinger sikertelen 16 napos kö­zel-keleti tárgyalásaivai kapcsolatban számos világlap rámutat arra, hogy az USA „kettős kudarcot“ szenvedett, mert Indokínában is összeomlás fe­nyegeti az általuk támogatott rend­szereket. Kambodzsában a hazafias erők a fővárost szorongatják, az a- merikaiak a Lón Nol-rezsimnek csak légi úton tudnak vajmi segítséget biz­tosítani. de a jelenlegi helyzetben az amerikai pilóták számára rendkívül kockázatos a le- és felszállás, mert a hazafias erők állandóan lövik a re­pülőteret. Dél-Vietnamban is a haza I fias erők folytatják előrenyomulásu­kat, teljesen felszabadították Quang Tri tartományt, és eredményesen har­colnak a Saigonhoz közei fekvő Tay Minh körül is. HETED ONDREJ KLOKOC 19U -1975 1975. március 26-án hosszú be­tegség után, életének 64. évében elhunyt Ondrej Klokoé, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja érdemes tagja, az SZLKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlés elnök­ségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a CSSZBSZ Köz­ponti Bizottságának alelnöke, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke. Ondrej KlokoC elvtárs, 1911. au gusztus 17-én Haőava községben, a Rimavská Sobota-i járásban szü­letett szegény család gyermeke­ként. 1931-ben, 20 esztendős ko­rában lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába. A burzsoá rendszer idején a haladé szellemű tanítét politikai meggyőződéséért és forradalmi tevékenységéért ül­dözték és néhányszor bebörtönöz­ték. A fasizmus idején tevékenyen dolgozott az illegális Szlovákia Kommunista Pártjában. Gömör környékén a Szlovák Nemzeti Fel­kelés egyik jelentős szervezője volt. és részt vett a forradalmi nemzeti bizottságok megalakftásá- han. A felkelés időszakában Szlo­vákia Kommunista Pártja járási bizottságának elnöke, a Hnúütai Forradaimi járási Nemzeti Bizott­ság elnöke és a Szlovák Nemzeti Tanács tagja volt. Amikor a fel kelők visszavonultak a hegyekbe, az egyik partizánalaknlat tagja­ként részt vett a harcban. Miután hazánkat a szovjet had sereg felszabadította, minden ere­jével és képességével a születen­dő új, népi demokraitikus államot szolgálta. A kommunista párt KIo- koé elvtársat jelentős politikai és állami tisztségekkel bízta meg. A Rimavská Sobota-i járási Nenuseti Bizottság elnöke volt, majd a Szlo­vák Nemzeti Tanács küldötte, a 2. Ukrán Front mellett azzal a meg­bízatással, hogy szervezze a népi közigazgatást, később Szlovákia Kommunista Pártja területi titká­raként, majd az SZLKP Központi Bizottsága oktatójaként tevékeny­kedett, egyidejűleg először az I- deiglenes Nemzetgyűlés képvise­lője, majd 1948-ban a Nemzetgyű­lés képviselője lett. 1949-ben meg­választották a Banská Bystrica-i Kerületi Nemzeti Bizottság elnö­kévé, majd rövid idő múlva Szlo­vákia Kommunista Pártja Banská Bystrica-i Kerületi Bizottsága ve­zető titkárává. 1951-től 1953-ig tá­jékoztatás- és művelődésügyi meg­bízott. majd oktatásügyi és műve­lődésügyi megbízott volt. 1953-tél 1956-ig pedig mint művelődésügyi megbizott tevékenykedett. Továb­bi két évig az SZLKP Központi Bi­zottságán, mint az oktatás- és kulturális osztály vezetője dolgo­zott. 1958-ban a párt, mint ismert kommunista publicistát kinevezte a Pravda —- az SZLKP KB közpon ti sajtószerve — főszerkesztőjévé. 1968. június 27-én a Szlovák Nem zeti Tanács elnökévé választották Egyidejűleg a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének képviselőjévé, és a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjává. 1949-tőI 1945 ig Csehszio vákia Kommunista Pártja Közpon ti Bizottságának póttagja. 1968 áprilisától Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja volt. Klokoé elvtárs minden párt- és állami funkciót mindenkor áldo­zatkészen, mint a kommunista párt fegyelmezett tagja, a dolgozó nép ügye iránt odaadással, a szo- ciiidista hazafiság és a proletár intemacionalizmus, saját proletár származása, a munkásosztály és a marxizmus-leninizmus iránti hü séggel teljesftette. Példamntatéan szerény, becsületes, egyszerű em bér, e kiváló kommunisták tulaj donságaival rendelkező ember volt. A szocialista Csehszlovákia fejlődése érdekében kifejtett ér­demes tevékenységét a Köztársa­sági Érdemrenddel, a Győzelmes Február Érdemrenddel, a Szlovák Nemzeti Felkelés Érdemrend, a Február 25-e Érdemrend első fo­kozatával, a Munkaérdemrenddel, a Szlovák Nemzeti Felkelés Ér­demrend első fokozatával és más kitüntetésekkel jntalmazták. Társadalmunk bonyolult helyze­tében nemcsak igazodott azokhoz az alapvető elvekhez, amelyekre szocialista társadalmunk épült, ha­nem mindenkor ügyelt megtartá­sára is. Különösen az 1968—69. évi válságos időszakban állt szi­lárdan a marxizmus-leninizmus és a proletár intemacionelizmus bá­zisán. Ondrej Klokoé elvtárs régi és őszinte barátja volt a Szovjetunió­nak. A szovjet nép iránti odaadá- .sát magas szovjet kituntetásekkel értékelték. 1970-ben megválasztot­ták a CSSZBSZ Szlovákiai Közpon­ti Bizottsága elnökévé, és a CSSZBSZ KB aleinökévé. Ondrej Klokoé elvtárs nagy, be­csületes, érdemes és felelős mun­kát végzett társadalmunkért. E gész életét a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeiért vívott küz­delemnek és a szocializmus építé­sének szentelte. Csehszlovákia Kommunista Pártja az elhunytban odaadó és becsületes elvtársat, áldozatkész tunkcionáriu.st, társa­dalmunk pedig megfontolt állam férfit veszített, aki örökre beírta magát Csehszlovákia dolgozó né­pének szivébe. Tisztelet emlékéneki A NÉP NEM HAJTOTT FEJET Fejezetek a csehországi fasisztaellenes harc történetéből 1945 tavaszán 7500 har- ségek 1944 szeptemberétől cossal tevékenykedtek a 1945 májusáig Í2 hidat rob- partizánok Cseh- és Morva- bántották fel, 57 helyen rom­ország területén. Nem teljes bolták szét a pályatesteket, adatok szerint ezek az egy- 84 vonatot siklattak ki és 12 éve szabadon A Kontaktus és az Üj Ifjúság vetélkedője Harminc évvel ezelőtt ért vé­get az emberiség történelmé­nek legborzalmasabb háborúja. A dicső szovjet hadsereg mér­hetetlen áldozatok árán le­győzte a német fasizmust, és felszabaditotte fél Európát. Így hazánkat is. A Csehszlovák Rádió magyar szerkeszt őségének Kontaktus című műsorával közösen azzal állítunk emléket felszabadulá­sunk 30. évfordulójának, hogy a közelmúltban ötfordulós ve télkedöt indítottunk. Ma közöl­jük a vetélkedő negyedik for- duléjának kérdéseit hazánk felszabadftásával, haTmincé- ves békés épttőmiinkánkkal kapcsolatban. A vetélkedő résztvevői kö­zött április 28-án nyilvános műsor keretében értékes dí­jakat: sportfelszerelést, karó­rát, rádiót, könyvet és hang­lemezeket sorsolunk ki. A vá­laszokat minden forduló után külön-külön, vagy a vetélke­dő végén egyszerre is beküld- hetitek szerkesztőségünkbe, il­letve a rádió szerkesztőségé­be. A feladatok megkönnyítése végeit minden kérdéshez rövid magyarázatot fűzünk: A fasiszta szlovák állam ve- zérai, a hitleri fasiszta had.se reg oldalán értelmetlen hábo­rúba sodorták az országot. A fronton harcoló katonák közül azonban egyre többen tagad­ták meg ez engedelmességeit, sőt nyíltan szembefordultak a fasiszta pribékekkel. Közéjük tartozott a szlovák hadsereg e- gyik századosa Is. Kapcsolatba lépett a belorusz erdőkben harcoló szovjet partizáno'klcal, majd a leleplezés előtt egész százedával átállt a szovjet par­tizánok oldalára. Hőstetteiről a Szovjetunióban legendákat szőt­tek, fegyverrel a kezében esett el az egyik ukrán városka fel­szabadítása közben. 1. Ki volt az a legendás hí­rű százados, és hol esett el? 1945 tavaszán Európa nagy része már felszabadult a fa­siszta elnyomás alól. A már- már legyőzött fenevad azon­ban még haláltusájában is véd­te a létét. Különösen a Dana- medencében igyekezett meg­vetni a lábát. Ezekben a na­pokban szinta percről percre változott az arcvonal helye és képe. A szovjet hadsereg vil­lámgyors előnyomulása mentet­te meg nyilván Bratislavát is a pusztulástól, mert a néme lek erős védelmet épitettek a városban. A Festung Press­burg“ azonban szintén kártya­várként omlott össze a szovjet hadsereg csapásai alatt. 2. Mikor szabadult fel Szlo­vákia fővárosa, Bratislava? A dicső felszabadítás! harcok a filmeseket is sűrűn foglal koztatják. Nálunk is számos o- lyen film készült, amely a fel- szabadulás, illetve az ellenál­lás egyes mozzanataii örökíti meg. 3. Soroljatok fel három o- lyan cseh vagy szlovák filmet, amely az antifasiszta ellenál­lásból és hazánk felszabadítá­sából meríti témáját. támadást hajtottak végre a vasutak ellen. A csehországi ellenállási mozgalom sikereinek csúcs­pontját a háború utolsó he­tei jelentették. A harci cse­lekmények az ország terü­letén a háború utolsó nap­jáig tartottak. A CSKP IV. illegális Központi Bizottsága, amelyet 1944 végén sikerült létrehozni, céltudatos tevé­kenységet folytatott, meg­szilárdította a kapcsolatot a prágai üzemek és a vidéken működő pártszervezetekkel. EgyúttaJ, a partizánosztagok vezetőivel is elmélyült a kapcsolat. A kommunisták szisztematikus eszmei és po­litikai szervezői tevékenysé­get fejtettek ki, amelynek célja a fegyveres felkelésre való felkészülés és a nemze­ti bizottságok létrehozása volt. .Agitációs munkájukban a kommunisták a szovjet had­sereg kiváló sikereire tá­maszkodhattak. A szovjet hadsereg ugyanis 1945 ja­nuárjában és februárjában rendkívül impozáns ered­ményeket ért el, és csaknem 60 km-re közelítette meg Berlint, A IV. illegális Köz­ponti Bizottság Gottwald elvtársnak Moszkvából kül­dött üzenetéből indult ki, a- mely szerint a legfontosabb a legszélesebb tömegek be­kapcsolása a fasisztaellenes küzdelembe, a harc fokozása a végső győzelem kivívásáig. Nagy hatással volt a cseh­országi ellenállás fellendíté­sére a Nemzeti Front első kormányának kosicei prog­ramja is. Az 1945. április 5- én meghirdetett kormány- program híre gyorsan elju­tott a még náci megszállás alatt lévő Cseh- és Morva­országba is. Ez a kormány- program felszólította Cseh­ország népét, hogy a szlová­kok példája alapján szer­vezzék a partizáncsoporto­kat és a nácicsapatok vona­lai mögött fokozzák a par- tízánháborút. Ebben a harcban tovább bővült a CSKP vezető szere­pe. A CSKP következetes munkája növelte a párt nép­szerűségét, és míg a kom­munisták a partizánharcot szervezték, a polgári ellenál­lás vezetői arra számítottak, hogy 1918. október 28-ához hasonlóan a felszabadulás u- tán ismét az ó kezükbe ke­rül a hatalom. A néppel való szoros kap­csolat döntő jelentőségű minden partizánmozgalom számára. A CSKP tapaszta­latai a többi európai kom­munista párt tapasztalatai­val egybehangzóan azt bizo­nyítják, hogy a párt sikere a néppel való szoros kapcsola­tából, valamint abból a leg­sajátosabb missziójából e- red, hogy a munkásosztály és az egész nemzet vezető­je és élcsapata a társadalmi és nemzeti felszabadulásért folytatott harcban. A fejlett, szervezett mun­kásosztállyal rendelkező im­perializmus viszonyai között ezért szükségszerű és u- gyanakkor törvényszerű is volt, hogy mint a társada­lom legforradalmibb és leg­haladóbb osztálya a kommu­nista párttal az élén a mun­kásosztály lett a partizán­mozgalom vezető ereje. A II. világháború és a néptöme­gek antifasiszta hangulatá­nak körülményei között fo­lyó partizánharcot úgy ér­tékelték, mint az ország nemzeti elnyomás alóli teljes felszabadításának szükséges és lehetséges eszközét, to­vábbá ezen túlmenően mint a társadalmi felszabadulás és a valóban demokratikus viszonyok megteremtésének h,at^i formáját

Next

/
Oldalképek
Tartalom