Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-03-25 / 13. szám

6 Új lŐNYER IS, GERGEIY IS EllŰN PRÄGAGA! Csehszloválcia nemzetközi baj­nokságán részt vesz a két ma­gyar világbaj' nők, jónyer Ist­ván ős Gergely Gábor is!' Az asztalitenisz kedvelői számá­ra igazi csemegének Ígérkezik rajtjuk, amely napok múlva lesz. Előzetesként, ízelítőként te­gyük hát közzé a két kitűnő asztaliteniszező edzőjének. Bér­ezik Zoltánnak a nyilatkozatát. Köztudott, hogy Bercziknek o- roszlánrésze volt a Calcutta! si­kerekben. — Milyen tanácsot adna o- lyan játékosnak, aki vesztésre áll? Gondolunk Jényernek a Knnz, illetve Sztipancsics elle­ni, 0:2-ről riiegnyert mérkőzésé­re. BERCZIK: Nézzük először a csehszlovák játékos elleni küz­delmét. 0:2-nél felhívtam a fi­gyelmét taktikai hibájára, jó- nyer ugyanis nagyon felgyorsí­totta a játékot, hamar akart pontot szerezni, nem várta meg a ziccert. Mondtam: pörgessen, és mindig jó helyzetet válasz- szon ki az erős befejezésre. Et­től kezdve Kiinz tenyeresére kellett játszania, mert az első két játszmában kiderült, ez az oldala a gyengébb. £s pszicho­lógiai feladatom is volt. Meg­győztem őt arról, hogy ez a mérkőzés még nincs elvesztve! Jobb az ellenfelénél, hiszen a rotterdami EB-n is simán le­győzte! Nem szabad azonban el­felejteni, hogy a két játszma után még nincs pihenő, tehát nagyon kevés idő jutott tanács- aslásra. Ami a Sztipancsics elleni taktikát illeti: kértem, hogy az ellenfele adogatását üsse meg, vagy helyezze finoman a háló­hoz, hogy a jugoszláv ne tud­jon kezdeményezni. Pista ezt csak részben tudta megvalósí­tani. 0:2-nél ezt mondtam neki: Ne a fonákjára, hanem a te­nyeresére add vissza az adoga­tását, mert a fonák oldalára jól ugrik ki. Felejtsd el. hogy ő vezet. Már sokszor legyőzted: Svédországban egyszer 1:2-ről nyertél ellene. Gyerünk, Pista! — Mi az oka annak, hogy az ellenfelek általában elhúz­nak Jényer ellen? BERCZIK: Nehezen melegszik bele a játékba. Mag is beszél­tük, hogy változtatunk a takti­káján. A játszmák elején hosz- szabb labdamenetekre kell tö­rekednie. Meg aztán van vala­mi más is. Bátran kezdepek el­lene, mert tőle ma már nem szégyan kikapni. Kockáztatnak, tehát, s erre olykor nem is fi­zetnek rá. — A csapatversenyen Ma­gyarország S:l-re , kikapott jugoszlávoktól, pedig néhány nap múlva már nagy formaha­nyatlás volt náluk tapasztalha­tó.,, BERCZIK: Sztipancsics és Sur- bok szépen szerepelt az egyé­niben is, de nekik jobban fek­szik a két nyert játszmás mér­kőzés. S hamar megszokták a termet, hiszen ők elég korán érkeztek Calcuttába. Egyébként annyira egyforma a magyar és jugoszláv férficsapat, hogy bár­milyen eredmény lehetséges. — Mi az oka annak, hogy nagy különbség volt a magyar férfiak és nők eredményei kö­zött? BERCZIK: Jónyer és Gergely ma már ott van a világ élvo­nalában, bárkinek méltó ellen­fele. Magoséknak még csak az európai elsőséget sikerült ki­harcolniuk, az ázsiai verseny­zők, főleg a kínaiak és a ko­reaiak jobbak náluk. — Milyen fontos feladatai vannak egy válogatott edző­nek? BERCZIK: Ezeket sorolhat­nám reggelig. A VB-vel kap­csolatban csak egyet emelnék ki; nagyon kell ismernie az el­lenfelek játékát is. — Mikor gondolt először ar­ra, hogy Jónyer világbajnok le­het? BERCZIK: A Sztipancsics el­leni ötödik játszmában, amikor Pista 14:10-re elhúzott. De az­után 14:15 lett az eredmény. A reményemet azonban még nem vesztettem el.- Ereztem, hogy a hajrában, amikor két remegő kéz szorítja az ütőt, az nyer, aki bátrabban pörget, tá­mad. És bíztam Jényerbien. — Jónyer kimagasló eredmé­nyek szakmai magyarázata? BERCZIK: ö volt a két oldal­ról legjobban pörgető játékos. A kritikus helyzetekben is gát­lás nélkül támadott, tehát nem az ellenfél hibáira épített, ha­nem a saját pontszerzésére. RáadásnI kiváló állóképesség­gel rendelkezett. — A kínaiak miért játszottak jól a csapatmérközéseken és gyengén az egyéniben? BERCZIK: Ennek cgvszerü a magyarázata. Legalább nyolc egyforma férfi és öt egyforma női játékosuk van. így a csa­patban felváltva játszhatnak a versenyzők, s közben pihenhet­nek. Az európaiaknak viszont állandó embereik vannak, akik­nek megállás nélkül kell ját­szaniuk, senki nem ülhet le ki­fújni magát. Hogy példát is em­lítsek; a kínaiak a döntőre be­dobtak egy teljesen friss játé­kost: Lu Ju-szenget. Nekünk még az indonézek ellen is tel­jes csapattal kellett kiállnunk. Persze, a kínaiak nagyon köny- nyen befuthattak volna az e- gyéniben is. — Melyik számban álltunk még közel az éremszerzéshez? BERCZIK; Szerintem a ve­gyespárosban. A Jónyer — Ma­gos kettős a nyolc közé való bejutá.sért már nyert egy játsz­mát. s a másodikban már 17:11- re vezeteti Li Pingék ellen. — Mikor állítja össze az új válogatott keretet? BERCZIK: Május végén, július elején kezdjük el a közös fel­készülést. — Elégedett ember? BERCZIK; Calcutta után el­mondhatom; Nem hiába dol- goztaml Bíztam a játékosokban, de még álmomban .som gondol­tam arra, hogy két aranyérmet is njierhetünk az ázsiai orosz­lánbarlangban. EGYSZER FENT, MÁSKOR lENÍ... KODEJSKA SiREPÜLÖ VILÁGBAJNOK, A MŰKORCSOLYA-SPORTBAN VISZONT VISSZAESTÜNK Karol Kodejska megmentette a téli sportok becsületét: vi­lágbajnoki aranyat szerzett sí- repülésben. Hagyományosan e- rös sportágunk, a műkorcsolyá­zás viszont még jobban vissza­esett tavaly óta. Érem nélkül tért vissza hazájába a Colora­do Springs-1 világbajnokságról csapatunk. EmW Skákala, a Csehszlovák Műkorcsolya Szövetség elnöke annak idején — még sikereink teljében — kijelentette; jöhet még hét szűkös esztendő is... És jött... •— Igen, ezt még Nepela 1- dejóben mondtam, és bánt, hogy a jóslat bevált, de ne fe­ledjük, nem ml vagyunk az e- gyetlen ország, amely mély­pontra került. Hol van már az NSZK, Ausztria, az USA hege­móniája? Vagy hogy még kö- zelebbre menjünk: Almássy Zsuzsa óta magyarok sem tud­nak valamirevaló eredményt felmutatni. — Hol, miben remélhető ja­vulás? — Az élsportközpontok segít­hetnek helyzetünkön. Íme, Brnóban már működik ez az intézmény, és máris felmutat- hatók az első eredményei. So­kan megkritizálták szövetsé­günket amiatt, hogy nem vit­tük ki az egészen fiatalokat a világbajnokságra, Beierová te­hetség, ezt nem vitatom el, de sajnos a kötelező gyakorlatok­ban még rendkívül sokat kell pótolnia. Mit értünk volna el, ha őt' visszük a bajnoknő he­lyett? Koppenhágában alkal­mat adtunk Sonkának, most meg Pechart figyeltük Ameri-' kában. — Egy újabb világbajnokság után vagyunk. Várható-e vala­mi változás a szabályokban? — Azt rebesgetik, itt-ott, hogy a kötelező műsort fel­cserélik a rövid körrel. Ez még egyáltalán nem biztos, af­féle pletyka csak, riiindeneset- i'e szó van róla. Szó esett az­tán arról Is, hogy egyes ver­senyzők gyakrolatai nem tar­talmaztak ún. „pihenő részt.“ Én úgy vélem, ez nem hiba, ha­nem erény. Ma már csak az lehet eredményes, aki gyors 1 SPARTAKIÄD-ÖRJÄRAT 1975­PORTRÉ Kasamacu. a japán férfi válogatott tornászcsapat tagja a vi­lág legjobb tornásza. Várnában tavaly bizonjrított. Most min­den erejét a Montrealra való minél sikeresebb felkészülésié összpontosítja. Készülnek a spartakiádra a Gemerská Ves-l (Gömörújfalui) Kilencéves Alapiskola tanulói is. Minden gyakorlatot nagy pontossággal és fegyelemmel vesznek át. A fiúkat Tamás Bé­la, a lányokat DoUnsky Ilona tanárok oktatják. A kezdet ne­héz volt. később azonban — köszönet a két tanár szakértel­mének — megszerettük a gya­korlatokat. Még a tavaszt szü­netet is a jobb felkészülésre használtuk kil Rusznyák Margit C^.r fiá/ ramú, csupa ugrás kürt tud bemutatni. Aki plhenget, ©leve esélytelen a jobb helyetósre. — Persze hármasugrás nél­kül sincs senkinek esélye... — Elképzelhetetlen. Ma már nekünk Is vannak olyan ver­senyzőink, akik egyetlen kűr alatt három hármasugrást mu­tatnak be. Ez az út, amelyet követni kell! Lehet, a részletes elemzés során kiderül az is, hogy nem a versenyzőkben van a hiba, hanem a munka mód­szerében. Talán az edzők alud- ták el a fejlődés gyorsvonatát. Akárhogyan áll Is majd a do­log, egy biztos: vissza kell tér­nünk az élmezőnybe, a rég! si­kerek útjára kell lépnünk. — Ha sikeresebben szerepe­lünk, valószínűleg a hagyomá­nyos búcsúünnepség Is jobban sikerül? — Ezúttal nincs semmi o- kunk a panaszra, jól éreztük magunkat a banketten. A ren­dezők nem követelték meg a szmokingot, sőt,, éppen ellen­kezőleg, a farmer, a széles, nagy kalapok és a színes In­gek voltak a kötelezőek. A han­gulat mindenesetre kitűnő volt, olyannyira, hogy egy pillanat­ra még arról is megfeledkez­tünk, hogy ezúttal érem nélkül térünk vissza hazánkba... 0. V. iJ­^ÍhV ■ __ 4* \ í I '■ ~ i K - . , '■V .<■,. ‘ ] A Královskp Chlmec-í fKi- rályhelmeeij Gimnáziumban is szorgalmasan készülnek a spar­takiádra. A fiúk két csoport­ban gyakorolnak Schudlch Já­nos vezetésével. Elmondható, hogy csaknem az egész anya­got elsafátttOttók már. Szeret­nének Prágába jutni. Jabrik Anna A leleszi alapiskola tanulói tornaterem hiánya miatt sajnos nehezebben tudtak készülni, mint a többiek, de a jó időjá­rás kedvezett nekik, és így nem maradtak el a többiektől. A lányokat Kastélyt Márta, a fiúkat Jakab Béláné oktatja. Reméljük, már Trebisovon (Ve­rebesen) szép sikerrel szere­pelnek. Koleszár András Margarita Skeete nyilatkoztk az Űj Ifjúságnak A szűkszavúság, a tömörség a kubaiak egyik legjellemzőbb tulajdonsága. Manuel Perez Proupin edző Is távirati stílus­ban nyilatkozott, de a huszonöt éves Margarita Skeet, a világ legjobb kosárlabdázónöje még tömörebben válaszolt. — Mióta kosarazik? — .1964-től. — Melyik csapatban játszik? — Az Oriente csapatában. (Oriente — országrész, ha­sonló, mint Inálunk a kerület]. — Hogyan Ismerte meg ezt a sportot? — Már kiskoromtól foglal­koztam a sportnak szinte min den ágazatával, majd később a kosárlabda került hozzám a leg­közelebb. — Mióta válogatott játékos? — 1965-től — Csapatát milyen erősnek tartja a világon? — Az első hét legjobb közé sorolom, — Hogyan sikerült egy év alatt a válogatottba kerülnie? — Könnyű volt, hiszen az ed­ző lá'tta, hogy jól játszom, te­hetséges vagyok, és azonnal fel­figyelt rám. — Melyik csapat ellen ját­szott a legszívesebben? Hason­lítsa össze Kuba játékát az a- merlkaiakéval! — Csapatunk az emberfogá- sos játékban ér el legjobb si­kereket. Az európaiak ezt nem tudják annyira, így ez a játék­forma a legeredményesebb el­lenük. — Milyen magas? — 166 centiméter. — A kosárlabda a magasak sportja, termetre nézve nem ki­csi ehhez a sporthoz? — Nem. A tehetség mindent legyőzhet. — ön szerint mi szükséges ahhoz, hogy valaki jó sportoló legyen? — Legfontosabb a természeti adottság, a jó erőnlét és az a- karaterö. — Edz külön Is? — Külön soha, csak együtt a csapattal. — Elégedett-e teljesítményé­vel? Mit vár az elkövetkezők­ben, mit szeretne még elérni? — Elégedett vagyok. Igaz, csapatomban még többet akar­nék nyújtani, és minél több nemzetközi tornán részt venni. — Kedvtelése, magánélete? Mivel tölti legszívesebben ide­jét? — Egész életemet a kosár­labdának szenteltem, lehet, hogy egy kicsit egyoldalúan cselekedtem, de csak erre o- rientálódtam. Ha mégis akad egy kis szabad Időm, moziba megyek, s nagyon szeretem a beat-zenét. — Mi a foglalkozása? — Adminisztrátor vagyok. — Milyen érzés a világ leg- íobbjának lenni? — Nagyon büszke vagyok, hogy jó munkát végeztem. — Mi a véleménye a cseh­szlovák csapatról? — Nagyon jó. — Az Ilyenek nem hazájukat képviselik, csak azért — Mi a véleménye azokról, akik pénzért játszanak? — Az ilyenek nem hazájukat képviselik, csak azért szei-epel- nak, hogy minél több pénzt ke­ressenek. Kép és szöveg; Zolezer [ánós

Next

/
Oldalképek
Tartalom