Új Ifjúság, 1975. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 2. szám

3 Új ifjúsúg Húsz éves voltam, amikor ez a szebb világ kezdődött — mondta pár évvel ezelőtt iskolaigazgatóm, amikor bennünket érettségizőket búcsúztatott. Ti már beleszíiiettetek egy jobb sorsba, készen kaptatok sok mindent. Másképp éltek, mint szüléitek. Azt is mondta, hogy az érettségi minden fietal életében ez első nagy „határkő“. A határkő sző akkortált, de azóta is na­gyon sok iskolában elhangzott. A végzős diákok akár el is ba- rikádozhatták volna vele iskolájuk bejáratát. Most. évek múltán bátran állíthatom, hogy az érettségi va­lóban határkő a fiatalok életében. A diákéletet egy új, egy más követi. A szóvirág, a „ti már másképp éltek, mint szu leitek“, azonban még mindig megmaradt. Mikor tudatosítják a l'iataiok ezeket a határköveket, mikor veszik észre, hogy a határkő nem szóvirág, hanem annak bizonyítéka, hogy valóban másképp élünk? Egy Maié Blahovo-i (Sfkabony) család, Ba- leskóék beszélnek életük határköveiről, hétköznapjaikról, tel- je.sUlt vágyaikról. 1. Balaskó János nyugdíjas 2. ifj. Balaskó János a Kvetoslavov-i Magnemesitő Állomás munkabiztonsági technikusa. 3. Balaskó Jancsika mindössze 11 hónapos, nagy pelenkaío- gyasztó és éppen alap szókincstára bővítésével foglalatosko­dik: zsi-zsi, be-be, ma-mi... Balaskó néni szintén nyug­díjas, de a postáról minden htoapban beszaladnak hozzá: iJegítsen ki bennünket, beteg egy takarítónőnk... és legjobb lenne, ha máris jönne. Segít amíg bír. — Pénzre már nincs szüksé günk. Igaz, az uram Itt-ott el­szív egy-egy doboz cigarettát, de még így Is jut a gyerekek nek, unokáknak. Ml már csak nekik élűnk. Nincsenek félmondatok, a szavak szinte ömlenek a két öregből. Két fiuk, egy lányuk Nagy szereocsém van, már messziről látom. Az udvaron füs töl a katlan, bödönök zsírral telnek és egy hatajlmas vájd llng tele van illatos, rojKigóF töpörtyüvel. — Szép volt? — kérdem. — Szép. A hátán néhol 4—5 ujjnyi vastag szalonna Is volt De Jöjjön beljebb egy falat pe Anyuka és fia: Balaskó Jánosné és Balaskó fancstka. csenyéne, pohár borocskára... Minden természetes. Vendég­látásuk, mozgásuk, beszédjük — egyszerű emberek. ■— A nyugdijaztetés előtt mi volt Balaskó bácsi foglalkozá­sa? — Fiam, az én életem, mun­kám, mindig valahogy össze­függőt a földdel, az állatokkal. Tehenész voltam, később tehe­neket fejtem, meg mikor mit kellett a tehenek körül do-lgoz- nl a szövetkezetben. Nehéz é létéin voit, sokszor a fiam sem hiszi, mennyire nehéz. Akár ezzel a mondattal is kezíltiette volna. Kezében szo­rongatja 1 borospoharat. Életét az arca tükrözi; a mély, neve­tős, szomorú és kedves rán- cocskák. — Na! Milyen? — kérdi és a borra gondol. — Nem nagyon értek a bor­hoz, de ez ízlik. — Ez a bor szőlőbőil van áml Nincs benne egy csepp víz. de még cukor sem. — Balaskó bácsi, pihent már életében legalább pár napot? — Pihenni? Ezt a szót én nem ismerem. Pedig most, hogy a gyerekek már felnőttek és önállóak, nem muszáj keres­nem a munkát. De én mér 1- lyen vagyok. Ha a munka meg­halna, akkor én te utána men­nék. és hat unokájuk van. A szü­lőkkel a legfiatalabb, jancsl la­kik. — Kicsi ez a ház a két csa­ládnak, de bennünket innen már osak a koporsóban fognak klvüMiil. A fiatalok építeni a- kamak Kt a kertünk végében. Hát csak hadd építseneki — Megférnek a fiatalokkal? Mindketten nevetnek. — A menyünk csaknem olyan, mint a fiunk. Ogy szsietjük őt, mint saját gyermekünket. Jó férjet kapott a fiunkban, de Jancsi sem panaszkodhat. Fele­sége tlsztaségszeietö, gondos háziasszony és anyuka. Reánk, öregekre te van gondja. így néz fcl a boldog ember, gondolom magamban és hosz szas mérlegelés után ha táró zom el magam a kérdésre: csa lódott-e valaha az emberek­ben? — Nem, habár nagyon közel voltam hozzá... És elmondja két hónap tör ténetét, amelynek lényege a munkakeresés. — Otthon, a szövetkezetben ígértek csoportvezetői 'állást. A- pám évekig ott dolgozott, ha beleg volt, én „ugrottam be“ helyette, mindenki Ismert. Ami­kor be kellett lépnem, azt mondták menjek teheneket fej nL Tudom, hogy a fejés nem könnyű munka, hozzáértést Igé nyel, de mégis mellbevágott az ajánlat. Nem azért nem vállal­tam a teheneket, mert nem sze retem az állatokat. Ellenkező leg. Nagyon te szeretem. Az emberekig] volt szó, akik nem tartották be szavukat, akik hi­tegettek. Ugyanígy jártam a hő­si szövetkezetben Is. Közben vagy egy hónapig a felvásárló vállalat raktáraiban dolgoztam, és még másutt Is. Munkát a- kartam, olyat, amely kielégí­tette volna Igényeimet, munkát, amelyben érvényre jirttathat- tam volna azt, ami miatt négy évig jártam Iskolába. Így került Balaskó Jancsi a Kvetoslavov-l (Oszor) Magne­mesítő Állomásra. Ml a dolga? — Felügyelek a munkabiz tonsági rendelkezések betartá Sára, a különféle védőeszközök használatára stb. — Volt az utóbbi időben sú lyos balesetük? — Sajnos, egy halálos kimé netelű, de az tulajdonképpen nem Is mondható munkabale setnek. — Volt olyan elképzelése, a- mely nem teljesült? — Hihetetlen, de úgy érzem, hogy mindig, minden vágyam teljesült. Megjegyzem, az álmo­kat nem szeretem, csupán elő- rer- számolok. Dialektikusán fogom fel a dolgokat: ml az, ami az elképzelésemmel egye­zik és ml nem. Határkövek? A jelenlegi mun­kahely, de mindenek előtt I- lonka, a világ legbájosabb fe­lesége és Jancsika. Kettőjüket csak egymás mellett tudja em ''s!iíaaP¥ ' . . < íJT-«- -í- - ■ ÍÍ5 egy-egy határkő. Voltak az é leiében akadályok, de nem o- lyanok, amelyek megállásra késztették volna. Természete­sen jött minden, a dolgok lo­gikája és rendje szerint. — Ogy, mint apám nehéz, dolgos életének eseményei, ö Balaskó Jánosné: A gyermeke­inknek, unokáinknak élünk. szerény Igényeivel akkor azt tartotta jónak, én most mást. A világ változik. Amit tett, a gyerekei jobb sorsa érdekében tette. Ha megöregszem, ón Is olyan leszek, mint apám. Balaskó Jancsi sokáig a sík- abonyl Csemadok elnöke te volt, verseket ír, gitározik, fe­leségével falemezből dísztár gyakat készítenek, mindketten szavalnak és az utóbbi időben sokat rajzol. Családi házakat. A sok közül csak egyet választ ki; azt amelyik a fiatal Balas kóék ízlésének megfelel. Az lesz az övék. — Nézzen csak ikörül; van Itt birka, malac, tyúkok, reg­gelente, esténként mind enni kér, rengeteg munka van körü­löttük... Fiatalember, az első pillanat benyomása alatt akár úgy te mondhatnám, egy a sok közül. De ahogy megszólal, az általá­nos érv&iyű megállapítás ogy re szűkül. Közvetlen, természe­tes, bátor, jó humorérzékű — mint egy a tíz közül. A Dunaj- slká Streda-t (Dunaszerdahely) Mezőgazdasági Szakközépisko­lában érettsógiaett három évve! ezelőtt. — Teát, cigarettát? — Nem, köszönöm, beszél­getni jöttem. — Jó, azt szeretek, de ml- Pöa? Az életéről, élete fonto­sabb mozzanatairól, „határkö- velről“. — Nem kell gandolkoznom a válaszon. Az én életem a szü­leim, a csailádom. Beszélhetek róluk? id. Balaskó János: Ha a munka meghedna, akkor én is utána mennék. llteni, egyik a máalk nélküli szinte elképzelhetetlen. Minden legyőzött akadály, vagy stker Kék szem, klslányos frizura és termet, fehér bóbita, kötény és pulóver, vidám, csintalan te­kintet; ez Ilonka. Bateské Já­nosné, a dunaszerdahelyl ta­nonciskola szakácsnője. — A pincér-szakács szakmát tanültam ki. Nagy hasznát ve­szem a háztartásban. — Mit főz a legszívesebben? I — Amit a férjem szeret; ra- kottkrumpllt. Reggelenként fél hatkor kel­nek. A 11 hónapos jancsika I- lonka édesanyjánál van. Az ö jövőjét a két szülő még csak szövögeti, biztosítja, őrzi és dolgozik érte. Ml lesz a most még pöttömnyi emberkéből? Repülős, közgazdász, mezőgaz­dasági szakember? KI tudjál — A férje azt mondta, nagy házat szeretnének építeni, ahol több gyerek te elfér... Mennyi? — Lehet, hogy három, de kettő egészen biztosan. Nagyon szeretjük a gyerekeket. — Van Ideje a pihenésre? — Kevés, de van. Ilyenkor a férjemmel beszélgetünk, ol­vasok, tervezgetek. Szép pMila- natök ezek. Moet pár héttel a beszélgeté« után ismét megprébélom tel- idézni az arcokat, araeljfekie emlékeznem kellene akár a ha- tüfkö, akár a másképpen élés ürügyén. Azt kell mondanom, hogy a dolgok logikája azertnt történt minden. Balaskó Jancsi art tartja értelemszerűnek, hogy nem 6, hanem a világ váltó zott meg körülötte. Nagyapa, apa és gyermek. Ereikben egy vér folyik és ne­vükön kfvUl még egy közöa vonásuk vian: mindhárman kék- Mcemfiek. Életük, mnnkaink, célkltűzéseUc közös vonásai után azonbOBi hiába kntatnáiifc. Moaat Brzoábat Készül a redőny Redőnykészítők A lakosságnak nyúltott szolgáltatások s egyes köny nyűipari termékek gyártásának feladatából a kisipar szövetkezetek is kiveszik a részüket. A kisipari szövet kezetek közelmúltban megtartott országos kongresszu sának értékeléseiből Is világosan kitűnik, hogy termé keik és szolgáltatásaik egyaránt dicsérettel lllethetök Az élenfáró kisipart szövetkezetek listáján ott szere pel a Nővé Zámky-i (érsekúfvári/ Remesloslutba Is Országos hírnévre tulajdonképpen egy olyan készítmé nyűkkel tettek szert, amely manapság minden újabban épült középületben, iskolában, kórházban. Irodaházban megtaláihatö. Ok gyártfák ugyanis azt az alumínium lemezbál készült ablakredönyt, amely nemcsak a mo­dem építőiparnak elmaradhatatlan kelléke, hanem ho­vatovább a lakásépítésben ts meghonosodik. Illetve könnyebben meghonosodna — ha tudnának eleget gyár­tani. Egyelőre a kereslet sokkal nagyobb a kínálatnál. S hogy ez így van, abban nem a szóbanjorgó kisipari szövetkezet a ludas. Mert gyártanának ők, csak lenne elegendő alapanyag. A szövetkezet redönukészttO részlegében körülbelül száz ember dolgozik. Évente hatvan-hatvanöt tonna alu- míniumlemezt használnak jel nyersanyagként, s bizony még vagy húsz tonnával többre lenne szükség ahhoz, hogy adott körülmények között zavartalanul tudják biz­tosítani a rendelések folyamatos kielégítését. Évente így Is tizenhárom mtlllós értéket hoznak létre s ez bi­zony nem kevés. Tizenöt esztendővel ezelőtt rendkívül nehéz és kezdetleges körülmények között vágták bele a fejszéjüket ebbe a Jeladatba, s bizony az első eszten­dők termelési eredményeivel nem tudtak volna idáig eljutni. Fejleszteni, tökéletesíteni, újítani ketlett. Az állandó előrehaladás szükségszerűségét azóta is számon tartják és érvényesítik. A redőnyrészlegben többségben nők dolgoznak. Mind­annak ellenére, hogy a környéken a nők foglalkozta­tottságának helyzete nem a legrosszabb — a munka­erővándorlás mégis minimális. A legtöbbjük tíz, vagy annál ts több esztendeje dolgozik itt. A miértről faggatom a lányokat, asszonyokat. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy azért, mert aránylag jól keresnek és mert jó a kollektíva. Kölcsö­nösen megbecsülik egymást, s a sztereotip munkxmoz- dulatok ellenére sem tartják munkájukat a legnehezebb­nek. S ami a legfontosabb: a munkahely légköre jó. Felmerül tehát a következő kérdés: mitől jó? Senkt sem vitatja ei, hogy az aránylag ktslétszámú munkahely előnyei adottak, s méginkább nem vitatják el azt, hogy az utóbbi két év leforgása alatt megalakult három szocialista munkabrigád címért versenyző kollek­tívának ebben óriási szerepe van. Nemcsak a példamu­tatásban tűnnek ki. Mindenekelőtt arra OsszpoTtíosíla- nak, hogy célkitűzéseikben s azok megvalósításában Igazi tartedom, valódi fedezet legyen, s hogy amit tesz­nek, mondanak, az ne csak alleges legyen, hanem a társadalom, a szövetkezet, s az egyén érdekelt szocia­lista módon szolgálja. Egyik legfőbb erényük az önzetlenség. Persze számos más pozitív jelzőt Is felsorolhatnék ró­luk. A szorgalomról viszont mindenképpen szólni kell. ^gy gépesítésben nem éppen fejletlen, ám automa­tizáltnak, műszakilag tökéletesnek sem mondható kis­üzemben sokkal hatványozottabban látható a dolgozó szorgalma, mint egyéb munkahelyen. Itt igazán látha­tó. S érezhető, hogy egy emberként gondolkodó közös célért dolgozó emberek kollektívájáról van szó. Gyártmányaik országszerte ismertek. Király Vendel, a redőnykészítő részleg vezetője, büsz­kén beszél arról, hogy évi tervüket határidő előtt, im­már december 5-én, több mint száz százalékra teljesí­tették. Egy kisüzem a sok közül, amely ezt elmondhatja magáról. Azóta ök is új munkaévbe kezdtek. S biztos az, hogy az új esztendőben Is úgy jognak dolgozni, hogy az év végén még a tavalyinál ts jobb eredmények­ről adhassanak számot. Jó munkát! —RESZELI­Hetente egyszer politikai félórát tartanak Felvételünk egy Ilyen elméleti oktatás szünetében készült iiir |p 1^^ 2 E E E1^""""

Next

/
Oldalképek
Tartalom