Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-13 / 33. szám

A brigádvezetö Andrej Antoftäk ár van: brigádok és üdü­lések Ideje. Hazai és kül­földi fiatalok láttak mun­kához, hogy összekapcsolják a hasznosat a kellemessel — dol­gozzanak s a raegkeiesett pénz­ből eddig utazzanak, Ismerkedje­nek Csehszlovákia történelmi és természeti szépségeivel. A pieSovl panelgyár, amely kez­dettől fogva eljegyezte magát a fiatalokkal, bolgár és szovjet fő­iskolásoknak adott lehetőséget ar­ra, hogy brlgádosokként dolgoz­hassanak náluk. A brigádot a P. J. Safárlk E- gyetem ifjúsági szervezete bizto­sította, és kezdettől fogva ők In­tézik azokat a teendőket, ame­lyek egy Ilyen brigád körül adód­nak. AndreJ Antoiiák, az orosz tanszék tanársegédje, a brlgádbl- zottság tagja van megbízva azzal, hogy tartsa a panelgyár és a bri- gádosok között a kapcsolatot, biz­tosítsa mindazt, amire szükségük van, és ezért csaknem minden nap megbeszélést tart Stefan KoCiSöák mérnökkel, a panelgyár vezetőjé­vel. Most is, amikor a brlgádosok felöl érdeklődtem, épp a vezető Irodájában ülnek és a szokásos megbeszélni valók mellett azon tanakodnak, hogyan Is tudnák biztosítani a fiataloknak a duklal emlékmű megtekintését. — A szerződésünk értelmében — mondja a brigádvezetö AndreJ Antoflák —, a panelgyár nem len­ne köteles Járművet biztosítani, de látjuk, hogy a bolgár és a szov­jet fiúk és lányok nagyon szór­úi ifjliság 3 Georgaev Georg! Uvejuv tanárse­géd, a bolgár csoport vezetője de az Ilyen szorgalmas és odaadó fiatalokra semmi rosszat nem mondhatnak. AndreJ Antoftäk is alátámasztja a gyár vezetőjének a véleményét, s mialatt kiérünk a gyár csarno­kába, ahol a fiatalok dolgoznak, elmondja, hogy tizenöt bolgár, és tizenhárom szovjet fiatal főiskolás szorgoskodik a gyárban. Két mű­szakban dolgoznak. Ma éppen a bolgárok a délelőttösök, a szovje­tek majd 8 délutáni műszakba Jön­nek Ahogy átvágunk a házgyár csar­nokán itt Is, ott Is találkozunk a bolgár brlgádosokkal, a plovdlvl egyetem tanárjelöltjeivel. A cso­port vezetőjét Georgaev Georgl Uvejuv tanársegédet a hatalmas betonkeverő környékén találjuk. A nagy zajban, csörömpölésben a- zonban nem értjük egymás sza­vát, hát átsétálunk a lakatosok csarnokába,' ahol valamivel „csen­desebb“ munka folyik. Oroszul, bolgárul, magyarul és szlovákul társalgunk és elég Jól megértjük egymást. Uvejuv ugyanis nemcsak az oroszt beszélt kiválóan, hanem társ felhívására első , Ízben elin­dultak a fiatalok, hogy segítse­nek a bolgár mezőgazdaságnak majd pedig a háború által tönkre tett Iparnak. Maga Dimitrov elv társ mindig különös hangsúlyt fék tetett a brigádmozgalomra. Gyak ran Járta az országot, és maga Is a dolgozó fiatalok közé vegyült. —- A mai fiatalok Is olyan lel kesek, mint a régiek voltak? — A bolgár fiatalok ma Is szí vesen dolgoznak, szívesen segíte­nek a bolgár nemzetgazdaságnak. Mi a főiskolákon ezt úgy mond­juk, hogy a két Iskolai szemeszter után kezdődik a harmadik, a nyá­ri szemeszter. Mert, lényegében nincs olyan bolgár főiskolás, akt ne venné ki a részét a brigádok­ból. Amikor befejeződik az Isko­lai év, hazautaznak, hogy megpi­henjenek egy kicsit, aztán pedig Indulnak az ország legkülönbö zöbb részébe, sőt gyakran külföld­re is. Egy, másfél hónapot tölte­nek külföldön. Dolgoznak, klrán dúlnak. Ismerkednek más népek kultúrájával, történelmével, majd amikor hazatérnek, következnek a Az automatikus betonkeverő körül leszérédott betont takarítják ősz- sze Mint a hangyák ... ; Szovjet és bolgár brigádosok között galmasak, ezért abban állapodtunk meg, hogy a rendelkezésünkre bo­csátják az üzem terepjáró kocsi­ját, így szombaton nemcsak az em­lékműhöz tudunk majd ellátogat­ni, hanem a környéket Is megnéz­hetjük. Mialatt a fentieket Jegyezgetem, hirtelen zajjal telik meg a szoba, A dolog érthető. Kinn zúg, zaka­tol a gyár: csörömpölnek a da­ruk és az autók. Itt pedig munka­társak, és munkát kereső fiatalok, nyitnak be a vezető szobájába. A- mlkor a szoba egy pillanatra új­ra elcsendesedik, .Stefan KoőISCák mérnökhöz fordulok és arról kér­dezem, hogy elé,gedettek-e a fia talok munkájával — Elé.gedettek vagyunk, na­gyon Is elégedettek vagyunk! — mondja. — A szovjet fiatalok s»ir- gosak, akár a hangyák. Nem tu­dom, hogy a ml fiataljaink, mi­lyen bizonyítványt állítanak ki ma­gukról, ha külföldre mennek de egy biztos, ez a helyes, ahogy a szovjet fiatalok tesznek, A gyár munkásai látják őket. s önkéntele­nül Is véleményt formálnak róluk. a magyar nyelvet is ismeri, így aztán amit mond, szó szerint ve­tem papírra: — Nálunk régi hagyományuk van az ifjúsági brigádoknak. Még I944et írtak, amikor Dimitrov elv hazai nyári, és őszi brigádok. E- zeket nagyjából olyan formában szervezzük, mint Itt Csehszlová­kiában. Arra törekszünk, hogy összekössük a kellemest a hasz­nossal — Nálunk Is beváltak az elkép­zeléseik? — Amikor megtudtuk, hogy Csehszlovákiába mehetünk, na­gyon megörültünk. A mi plovdivi egyetemünk nagyon fiatal, csak 1962-ben alapították, de kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendel­kezik. Nemcsak a tanárai közül, hanem a diákjai közül is sokan Jártak már Csehszlovákiában, saz elbeszélésük alapján tudjuk, hogy biztosan Jól fogjuk magunkat é- reznl. Kezdetben ugyan nehéz volt megszokni a kemény testi mun­kát, de most már túl vagyunk a nehezén... Egyre jobban belejö­vünk, egyre jobban élvezzük a munkát, s PreSov (Eperjes) város szépségét, környezetének és em­bereinek báját és mindazt, amit maga a város és Csehszlovákia nyújt a külföldieknek. — A brigád letelte után merre veszik útjukat? — Egyhetes csehszlovákiai körút vár ránk, utána pedig megyünk haza, hogy segíthessünk a bol­gár mezőgazdaságnak — mondja Georgev Georgl Uvejuv. Elbúcsú­zunk. AndreJ Antofták Is velem tart és arról beszélgetünk, hova mindenhova szeretné elvinni -a bolgár és a szovjet fiatalokat. Nagy Izgalommal beszél a kőrút­ról. Érezni, hogy ismeri és szere­ti az ország minden zugát. Törté­nész, s természetbarát egysze- mélyben 16 vezetőt kaptak benne a bolgár és a szovjet fiatalok. jó munkát, jó utat. sok szép él­ményt kívánunk ml Is. Németh István- Légkatapáccsal... KETFElE HAGYOMÁNY EGY FALUSL SZERVEZETBEN Piros, fehér, kék szalagok Integetnek, le­begnek fákra, telefonoszlopokra kötözve a könnyű, nyári szélben. Végig a Kamenlntöl (Kéméndtől) Brutylg (Bariig) vezető ország­út két oldalán. Az egyik útkanyarulat után, amikor már a falu plrostetös házal Is lát szanak, kissé tépett plakátot sodor elénk a szél. Böngészni kezdjük, s így tudjuk meg. hogy ifjúsági találkozót rendezett a minap a SZISZ helyi szervezetének vezető sége. — Hagyomány ez már nálunk — mondja Csókás Károly, az ifjúsági szervezet elnö ke. amikor az efsz gazdasági telepének 1- rodájában beszélgetünk vele. s szóba hoz­zuk a találkozót. — Sikerült? — Köze! ezer fiatal vett részt a találko zón. Földrajzilag nagyon szerencsés fekvé­sű a ml községünk. Három Járás határán fekszik. Így valójában három Járás fiatal­jai Jöttek el a találkozóra. — Müven volt a műsor? — A jól bevált szokás szerint vetélkedő két rendeztünk. Modern táncban, népi tánc­ban, szavalásban, és összemérhették tudá sukat a beat-zenekarok Is. így aztán égé szén színvonalas műsor kerekedett ki ezek bői a vetélkedőkből. Csókás Károly szójárása Hagyomány ez már nálunk... Hagyományosan... Hagyomá­nyosan... Aki ebből arra következtet, hogy „régi" elnöke már a szervezetnek, s csu­pán a hagyományok ápolását tartja felada fának, bizony téved. Olktóber óta áll a szervezet élén, és nem csak a hagyomá nyok ápolásával foglalkozik. Sőt, arra tö­rekszik, hogy minél több újat, érdekeset valósítsanak meg a fiatalok — A ml szervezetünk — magyarázza — tipikus falusi szervezet. A tagok száma negyvenhét. Nyolcvan százalékuk szövetke zetl dolgozó. Ha máshol nem Is sürgős a? újféle munkamódszer, náluk az. Megszokta már az új keresését, a kísér etezést, a szüntelen újat akarást, hisz mun kahelyén az efsz műhelyében, ahol szere lóként dolgozik, az új gépek munkábaállf fása, az új munkamódszerek alkalmazása ma másként, jobban elvégezni valamit mint tegnap: mindennapi ügy. — Egyedül persze hiába próbálkoznék ! lyesmivel. Az egyesített szövetkezeti bárt* részlegének vezetője, Bréda József elvtárs azonban szívesen segít Ha csak lehet, se git... A fiatalok gyakran szerveznek klrándu lásokat. Történetesen a találkozóra meg hívott szervezetek és csoportok látogatását is Illő viszonozni. Ilyenkor autóbuszt blzto sít számukra. Gondoskodott arról Is, hogy a szövetkezeti klubban „otthont“ találjanak a fiatalok, hisz nem közömbös az efsz ve­zetőségének sem, hogy a fiatalok mivel töl­tik szabad Idejüket, hogyan szórakoznak. — Nem bízzuk a véletlenre a fiatalok világnézetének az alakulását sem. Rendsze rés politikai Iskolázásokat, vitaesteket szer­vezünk. Ezen a téren sokat segít Szúrd! Miklós elvtárs, a hnb elnöke... így beszél az új dolgokról, az új mun­kamódszerekről. — Persze van egy másfajta hagyomá­nyunk Is... Nem annyira dicséretes, mint az előbbi, de elmondom... — Nocsak... — Sajnos a fiatalok csak addig tartják érdekesnek, vonzónak a szervezet akcióit, amíg férjhez nem mennek, vagy meg nem nősülnek. Utána mintha már nem Is volná nak fiatalok. Hűsz-huszonkét évesen már uem érdekli őket az Ifűsági szervezet. — Kellemetlen lelenség. — Bosszantó..,! És magyarázza, hogy ennek következté ben állandóan és elég gyorsan cserélődik a tagság. Mindig csak a legflatalabbakre számíthatnak. Hosszú lejáratú akciókra, na gyobb, gondosabb előkészületeket Igénylő '’eladatokra nem vállalkozhatnak. — Ml lesz ezzel a hagyománnyal? Nem tud rá választ adni, de bennünkei 5, önmagát Is így biztatja: — Meg kell oldani, feltétlenül meg kell ildani ezt a problémát Engem leginkább 1 hogyan foglalkoztat... És tervezgeti: Talán ügy, hogy feltété ekhez kellene kötni a tagságot. Ha nem lutnának be olyan könnyen azon a blzo nyos ajtón, akkor talán nagyobb lenne a szervezet varázsereje. A legújabb tizenöt tagjelölt felvételét már liven szempontok alapján fogják megítélni. — Kétféle hagyományt nem hagyhatunk meg. Csak a magunkét. Jól mondom ugye? — kérdezte. Ml persze helyeseltük. Banyák Mária A SZISZ helyi szervezetének elnóke Cső ká.s Károly ^TiWiin''ií’wiTí'' Ti*i-itTifriiiTi-niii[i(iuiii)jriiinnn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom