Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-06 / 32. szám

10 Ui Hogyan él egy szovjet munkáscsalád? Vlagyimir Mogyln, a Nyizsnyekamszki Köo!a]fel- dolgozó Kombinát lakatosa. — Vegyigép-lakatos vagyok. Családom háromta­gú, s valamiképpen mindhármunk élete a kombi­náthoz kapcsolódik. Gyárunk a Káma folyó part­ján, a blkljanyí erdő mellett épült, a togliatti Volgái Autógyárnak, Illetve a Naberezsníje Csel- nlben épülő autógyárnak szállít mukaucsukot. Nem készülök főiskolára vagy technikumba men­ni, kielégít a munkám, jóban vagyok a kollégá­immal, szerelem ezt a várost. Az utóbbi négy évl>en szakmailag állandóan ké­peztem magam, s így most hatos besorolású la­katos vagyok — a legmagasabb a hetes. Hogy miért törekedtem magasabb szakképzettségre? Többek között azért, mert minden újabb kate­gória elérése 17-20 százalékos fizetésemelést je­lent, s ennek megfelelően nőtt a havi prémiu­mom. Kombinátunkban a munkások tervteljesités esetén 30 százalékos bérkiegészítést kapnak, e- zenklvül 10 százalékot a vállalati alapból. A tel­jes fizetéshez hozzájön további 15 százalék „pót­lék“, ami havi fix bérkiegészítés, mivel távolcsö területen dolgozunk. Úgyhogy átlagban a felesé­gemmel együtt — ő szintén a kombinátban dol­gozik — mintegy négyszáz rubel az összjövedel­münk. Egészen pontosan, a legapróbb kiadásokat Is beleértve, nehezen tudnám részletezni költségve­tésünket. Jól élünk, úgyhogy nem írunk tel min­den kiadást. Ráadásul, miként a Szovjetunióban mindenki, szükségleteink hányadát mi is a társa­dalmi alapokból, vagyis azokból az állami esz­közökből fedezzük, amelyeket iskolázásra, gyógy­kezelésre, sportra, üdülésre, lakbérhozzájárulás­ra és egyebekre fordítanak. A jelenlegi ötéves tervben köztudottan 1,4-szeresére nő az anyagi javak és juttatások, valamint a társadalmi ala­pokból történő kifizetések össze,ge, úgyhogy 1975- re eléri a kllencvenmilliárd rubelt. Nemrég ol­vastam, hogy ez az összeg majdnem azonos a Szovjetunió 1955. évi teljes nemzeti jövedelmével. Egy konkrét példa: 1971 tavaszán született a kislányunk, s akkor két szoba összkomfortos la­kást kaptunk egy nyolcemeletes házban. Lakbé­rünk havi tíz rubel hatvanhét kopejka. Könnyű kiszámolni, hogy ez négyszáz rubeles összjövedel­münknek körülbelül a 2,5 százaléka. A lakbér rögzített. Mellesleg magam is csak nemrég tud­tam meg, hogy nálunk majdnem ötven esztende­je egyszer sem volt lakbéremelés. .A közszolgál­tatások — a villany, a gáz, a hideg és meleg víz, a szemétszállítás — ára fizetésünknek vala­mivel több mint egy száMlékát teszi ki. Mint el­mondták nekünk, lakbérünk a lakás fenntartásá­nak a költségeit sem fedezi, az építkezési költsé­gekről nem is szólva. .Az állam minden négyaet- rnéter lakóterületért négy rubelt tizet ki évente. Ezt az összeget a társadalmi fogyasztási alapok­ból fedezik. A feleségemmel együtt mindketten szeiietjük a kerületet és a lakást. Igaz, nincs elegendő, jó bú­tor. Pénz van rá, csak nehéz vásárolni. Az em­berek már kora reggel elmennek az üzletbe, hogy sorszámot kapjanak a modern szoba- és konyha­bútorokra. Bútorokat importálunk Is, de csak kis tételekben, néhány száz .garnitúra jut egy vá­rosnak. ahol évente ezrek kapnak új lakást! Mun­kahelyünkre villamossal járunk, ez, minthogy a munkahét ötnapos, két rubel negyven kopejkát jelent havonta, vagyis nem haladja meg az egy százalékot. Sipka cigarettát szívok, egy dobozzal naponta. Ez tizennégy kopejkába kerül, vagyis havonta valamivel több, mint egy százalék. Heten­ként kétszer megyünk moziba, a jegy 30-40 kopej­ka. Hangversenyre Is eljárunk, minden hónap­ban két-három alkalommal, a jegyek ára 1-2 ru­bel, ez együttvéve három százalék körül mozog. Gálját nem érdeklik a mérkőzések, 6 inkább te­levíziót néz, én viszont, mint minősített verseny­ző, Ingyen látogatom a sporteseményeket. Sokat költünk könyvekre. Az érdekesebb előfi­zetéses kiadványokat sorozatban vesszük meg — nem sajnáljuk rá a pénzt. Tavaly ősszel például csupán egyetlen alkalommal huszonnégy rubel értékű könyvet hoztunk haza, illetve rendeltünk meg magunknak és a gynerekekenek is. Ha ven­dégségbe megyünk, ajándékot viszünk, ha bará­taink látogatnak meg bennünket, bort meg min­denféle ínyenséget vásárolunk, de ezeket a kia­dásokat nem Is tartjuk számon. Arról pedig, hogy mibe kerül az élelem és a ruházkodás, in­kább Gálja beszéljen, nálunk ugyanis ö foglal­kozik ezzel, mint „pénzügyminiszter“. — Tisztában vagyok vele, hogy többet költünk élelemre, mint más családok — mondja Galina Mogyina. Fizetésünknek körülbelül egyharmada, 130-150 rubel megy el erre. Volpgya sportol, nyá­ron futballozlk, télen jégkorongozik, sőt I. osztá­lyú biatlonista. Tizenöt-húsz kilométernyi síelés után természetesen nem panaszkodik az étvágyá­ra. Ami a ruházkodást Illeti, nálunk Nyizsnye- kamszkban hosszú, hideg és szeles a tél. Gyapjú- holmikat, meleg kabátot, bundát és szörmesapkát kell vennünk kislányunknak és persze nekem is. Ilyen kiadásunk ugyan nincs minden évben, de kiszámítottam, hogy átlagban költségvetésünknek 15-17 százalékát, vagyis körülbelül hétszáz ru­belt költünk ruházkodásra. A pénz egv részét A kombinát tervezőirodájának vezető szakembe­rei. Farid Szadikov, Rasid Rahimov és Jurij Novi­kov szívesen segítenek Gáljának diplomamaunká- ja előkészítésében. A téma nem könnyű; a kau- csukgyártás technológiájának néhány kérdése. takarékba tesszük. Segítjük a szüleinket, hiszen ők Is hozzánk tartoznak, Jéllehet nem lakunk együtt. Többször meglátogatnak minket, segítenek a házimunkában, kukmori hallnacslzmával és más ajándékokkal lepnek meg engem és Jevgenyiját. Az élelmiszerárak tíz éve, amióta dolgozom, egyszer sem emelkedtek, kivéve a kaviárt, a tok­hal- és más halkonzerveket, de ez Igazán nem nyugtalanít, sem engem, sem Vologyát. Nemrég drágább lett a szőrme, de még előtte leszállítot­ták a televíziók, a rádiók és a mosógépek árát. Mindjárt az árleszállítás után vettünk Is egy Ic- raezjátszós rádiót. Laboráns vagyok, a kombinát központi vegytla- boratóriumában fizikai és mechanikai kísérlete­ket végzek kucsukkal. Kevesebbet keresek, mint a férjem, de azért jól jön az én fizetésem is; szükség esetén túlléphetjük a szokásos kiadási keretet, mondjuk vehetünk televíziót, hűtőgépet vagy bútort, és nemcsak a háztartási kiadásokra futja. December végén, amikor a kombinátban el­készül az éves mérleg, még egy prémiumot ka­punk — ez a legnagyobb összegű. Úgy Is hívjuk, hogy „tizenharmadik havi fizetés.“ Ezt nem költ­jük el, hanem félretesszük, ez az üdülési ala­punk. A szabadságunkat, egyszerre tudjuk kiven­ni. Az ünnepnapokat is beleszámítva ez majdnem egy hónap, és erre az Időre Is teljes fizetést ka­punk. Idén ősszel Moldavába utazunk, onnan 0- gyesszáha, majd Csehovba megyünk, aztán pedig egy hetet Moszkvában töltünk. Számunkra — a- míg fiatalok vagyunk — az utazás a legjobb pi­henés. Természetesen kaphatnánk a kombinátban kedvezményes szakszervezeti beutalót is, így ol­csóbban jönnénk ki, de akkor helyhez volnánk kötve. Hat éve dolgozom a kombinátban. Otthon Is maradhatnék, megélnénk a férjem fizetéséből. De nem akarok otthon ülni. Annál is Inkább, mert mérnöknek készülök. Ez alatt a hat év alatt es­ti tagozaton tanultam, ami nem volt könnyű, mint­hogy családom van. Sokat segített az, hogy éven­ként kétszer, vizsgaidőszak előtt fizetett tanulmá­nyi szabadságot kaptam. Most megint kiveszek egy hónapot, hogy megvédjem a diplomamunká­mat. A Szovjetunió nyomán Lebukott a heroinkii-ály TONNASZÄMRA SZÁLLÍTOT­TA A kábítószert Rossz Idők járnak manap­ság a kábítószer-csempé­szekre Franciaországban. A közelmúltban az Orly repü­lőtéren kilenc kilő heroint fedeztek tel a Hongkongból érkezett utasok kettős fede­lű bőröndjében, ezt követő­en pedig egy dijonl villá­ban letartóztatták a nem­zetközi kábítószer-csempé­szet egyik vezetőjét, Hen-y Barros-t, akt korábban le­tartóztatott társaival együtt nagy mennyiségű kábító­szert csempészett Francia- országon át az Egyesült Ál­lamokba. Ennek az Amerikába Irá­nyuló kábítószer-csempé­szetnek Franciaországban működő központja Marseil- le-ben volt, s az ottani bí­róság előtt most kezdődött meg a legnagyobb csera- pészbanda fejének, jean- Baptlsle Croce-nak a tár­gyalása. ö szervezte meg azt a nagyméretű csempész- hálózatot Marseille és az E- gyesült Államok között, a- melynek felgöngyölítéséről szól a most Magyarországon is vetített Francia kapcso­lat című amerikai film. Croce csaknem két évtize­dig irányította ezt a háló­zatot, s közben a korzikai Bestiában — ahol két lu­xuslakása, villája és fénv- űzö jachtja volt — gazda.g, tekintélyes polgárnak szá­mított, akire „a gyanú ár­nyéka sem eshet“. Croce jól megszervezett bandája tonnaszámra küldte a heroint az Egyesült Ál­lamokba azzal a módszer­rel, hogy mexlkől kikötők­be Induló hajókon szállított amerikai gépkocsikban rej­tették el az „árut“, s Me­xikóból csempészték tovább az Egyesült Államokba. Éveken át zavartalanul folyt a csempészés, s mint később az amerikai rendőr­ség megállapította, az ame­rikai kábítószerpiacon mint­egy 25 millió adag heroint adtak el a MarseUle-böl ér-, kezatt szállítmányokból. 1971-ben azonban a banda két tagja New Yorkban le­bukott. Az 6 vallomásuk a- lapján tartóztatták le ké­sőbb Crooe-t, aki most a bíróság előtt mindent tagad. Azt állítja, „hazug rágal­mak áldozata“, a New York­ban letartóztatott két csem­pészt nem Ismeri, és „soha az életben“ nem látta 21 vádlottársát sem, akikkel e- gyütt ül most a vádlottak padján. Dobsa János (®r*^;»:^äaEBB5S5a A fogyasztási és gépipari cikkek fejlesztési intézeté­nek vezérprogramja a kö­vetkező: az automatizált háztartási felszerelések fej­lesztése. az anyaghasználat és a vékony pléhek ki­dolgozásának fejlesztése, továbbá a felületi meg­munkálás fejlesztése. Kü­lönösen az anyagkérdés­ben értek el több kitűnő e- redményt. Példánl Zlaté Mo- ravcén a Calex-han egyfá- zisos PH—12-es jelzésű fré- zeiő automatát gyártottak. A régi technológia 20 dolgo­zót igényelt, akik 4 percen belül állítottak elő egy al- katré.szt. Az új félautomata gépek ugyanezt a miink.őt 24 másodperc alatt végzik el. A gép évente 640 ezer koronát takarít meg. Képünkön a VP—818 típu­sú gép, amely a gáztűzhe­lyek szelepeinek megmun­kálását végzi. Ezt a gépet a myjavai Armatúrka szá­mára szerkesztették. A vörös vérsejtek képződését serkentő vérhormon, az eritro- poetln létezéséről már hosszabb idő őta tudnak a tudományos ku­tatók, de eddig még sohasem si­került elkülöníteni tiszta állapot­ban. A chlcagől egyetemen most sikerült elkülöníteni a hormont vérszegénységben szenvedő |uhok véréből. A beteg Juhok szerveze­te százszor annyit termel ebből a hormonból, mint az egészsége­seké. de valamilyen okból szerve­zetük képtelen hasznosítani. A vérszegénységben szenvedő embe­rek szervezete Is több erltropoe- tlnt termel, de klválasztődlk a vizeletükkel. Az ül vérhormon pl- különttése nagy Jótétemény lehet bizonyos vérbeiegségek áldozatai­nak, mert szervezetük nem ter­mei Ilyen hormont, és ezért sű lyos vérszegénységben szenved­nek. A gyakori vérátömle.sztés vi­szont a hepatltlszfertőzés bizo­nyos veszélyével Jár. Az űjfaita vérhormonkezelés egyelőbe nagy nehézségekbe ütközik, mert 15Ó luh véréből mindössze 200 millio­mod grammnyi erltropoetlnt le­het kivonni. 1 A svéd SAAB- gyárat nálunk in­kább kiváló sze­mélykocsijairól is­merjük. Kevesen tudják, hogy a kon­szern harci repü­lőgépeket is gyárt. Ezek közé tartozik például a sugár- hajtású SAAB 35 Draken egyUléses gép is, amely min­den időben kiváló­an irányítható. A képen látható SAAB 105 XT két- motoros sugárhaj­tású gépet elsősor­ban felderítésre tiasználják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom