Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-06 / 32. szám
6 (iiilÜisSg MIÉRT MOSZKVA? ÍSZOMORÜ, HOGY EZEN MÉG VCCÄZNI IS KÉIX) Hosszli hónapok óta tolyik a vita vl- lágsxarte, a téma saertalett isgalmas: megkaphat]a-e Moszkva az 1980. évi o- limpia rendezési jogát? Sportolók és szakvezetők nyilatkoz* aak, fijságirék és tévékommentótorok teszik le a garast: igen, vagy nem? teginkább arról esik szó, hogy vajon rendelkezik-e a szovjet főváros olyan minőségű és kapacitásfi sporttétesit- mény-komplexummal, amely alkalmas o- limpiai játékok zökkenőmentes lebonyo- litására. Kétszer jártam Moszkvában, voltam a Luzsnyiki-stadionban, nyugodtan mondhatom, hogy ez a létesítmény eléri a jé nemzetközi szintet. Sokkal e- lőbb készült el, mint például a csodálatos müncheni olimpiai stadion, így még nem állhatott annyi ismeretanyag a tervezők rendelkezésére, mint a komputerek korában. De 1980-ig még sok az idő, nem kétségées, hogy a szovjet főváros tökéletesen felkészülhet. A vitázók tiftbsége legalább négy-öt olimpián részt vett már. Ogy érzem a- zonban, nagyon kevesen érezték meg közülük, mi is tulajdonképpen az olimpia. Nem az a iényeges, kinek milyen a stadionja. Az a fontos, hogy a világ minden részéről összesereglett emberek találkozzanak. A sport nem valami önmagában is létező titokzatos tevékenység. Éppen ágy, mint az irodalom vagy a filmművészet, eszköz csupán. Eszköz ahhoz, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy megismerjék egymás országait, városait, ételkUlönlegességeit és kiválóságait. Az vitathatatlan, hogy világcsúcsok és gigászi küzdelmek nélkül alig nevezhetnénk emlékezetesnek egy-egy olimpiát. De az olimpiának mégsem a világcsúcsok elérése a főcéljuk. Legalább any- nyira fontos, hogy a küzdő felek megtanulják egymást tisztelni és becsülni, megtanulják, hogy győzni csakis sportszerű feltételek között szabad. Szinte hihetetlen, hogy vita tárgyát képezheti, lehet-e olimpia Moszkvában. Moszkva óhajtja és sóvárogja az o- limpiát. Azt a légkört, amely csakis az olimpiákon alakulhat ki az emberek között. Azt a békét és tisztaságot, amely csakis akkor gyűl ki a szivekben, amikor békés akaratú emberek találkoznak. Összesen egy olimpiát jártam meg eddig, de minden következőn ott szeretnék lenni. Nemcsak a világcsúcsok miatt. Azért elsősorban, mert ilyenkor mindig megpillanthatom, milyen lesz a háborúk nélküli világ. Moszkva meg kell, hogy kapja az 1980. évi olimpiai játékok rendezési jogát. Az orosz, ukrán, fehérorosz és e többi ember is megérdemli, hogy részese legyen valaminek, ami aligha fogalmazható meg eléggé pontosan, talán csak úgy, hogy az olimpia e béke atomrobbanása. BATTA GYÖRGY Sok tehetséges futballista nőtt Sei a vidéki grundokon. Maiy Klar (Kiskér) egy Léva-mellettl kisközség. Itt kezdtek focizni a Záhorszky-flvérek: az 1951-es születésű István, a három évvel fiatalabb József és az 1955-ben született Géza. Pista, Tlmaöen (Tolmács) a Spartak tgjúsági együttesében kezdte pályafutását. Sokatlgérő középhátvédnek indult, de egy edzömárkőzésen súlyos sérülést szenvedett. Amputálni a- karták a lábát, de Mlchal Pucher edző Blnovskyhoz vitte Bratislavába. Az eredmény? Három hét múlva már edzeni kezdett! Édesapja közben meghalt, így Pista hazakerült. Ma Hon- tlanska Vrblca legjobb játékosa. A középső fivér, Jóska vitte eddig a legtöbbre, ö Is a Spartak Tlmaöe-ban kezdett, mint kapus, innen a Slovan Bratislava Ifjúsági ligás csapatába került. Elvégezte a gépészeti Ipariskolát és közben csapatával megnyerte az országos bajnokságot. Meghívták a csehszlovák Iflválogatottba Is, sajnos az UEFA-torna tizenhatos döntőjébe nem tudtak bekerülni hét kihagyott büntető miatt. Jóska jelenleg a Dukla Banská Bystrica csapatában szerepel. Igyekeznie kell, hogy az oda rukkolt kiváló Cerveúan mellett Is legyenek esélyek Egy év múlva visszakerül a Slovanhoz. Bár több ajánlatot kapott más együttesektől, nem kíván megválni a kék-fehérektől. A legfiatalabb fivér Géza. ö Levícén (Léva) kezdett Le- bócz Gyula Irányítása mellett. Innen TopofCanyba került, a- hol az Ifjúsági ligás együttesben védett, jelenleg a Lokomo- tlva Bane Spiäskä Nová Vés tagja, örömmel kerülne be a csapatba, mert úgy érzi, jó kapuvédö válhatna belőle. Belónyi Jánoi A Záhorszky-testvérak SZERET színházba JÁRNI, ANGOLÉI TANÉI NAPJAINK LEGSIKERESEBB ATLÉTANÖJE Irena Szewinská harmadvirágzása Tizennégy éves korában a „fekete gazelláért“, Wilma Rudolphért rajongott. Két esztendővel később elkezdett atletl- zálnl. Ojabb két évre rá három olimpiai érmet saerzett... Irena Szewinská napjaink legsikeresebb atlétanője. Erről tanúskodnak o- llmplal és Európa-bajnokl érmei. 1984— 1972 között tizenegyszer állt a két nagy világverseny győzelmi dobogóján: az o- llmpial játékokon három arany, egy e- züst és egy bronzérmet szerzett, míg a kontinensbajnokságokról párosával vitte haza az érmeket. Ilyen gyűjteménnyel jelenleg egyetlen atlétanő sem dicsekedhet a világon. És ráadásul a varsói közgazdász napjaink leggyorsabb vágtázőnője. Ezt bizonyítják Idei eredményei — 100 m: 10,9, 200 m: 22,0, 400 m 49,9 (1) mp. Tavaly még arról beszéltek az atlétika szerelmesei, hogy az NDK-bell Stecher vagy a finn Purslalnen nyerl-e a vágtaszámokat az Idei Európa bajnokságon, most azonban csak egy esélyest Ismernek. Irena asszonyt. Irena 1946-ban született Lenlngrádban, s két éves korában tért vissza szüleivel Lengyelországba. Satnya, kis vékony lányka volt, aki megtagadta az evést az óvodában. Egyszer azonban az óvónéni versenyevést rendezett a gyerekek között és Irena biztosan győzötti Először tett tanúbizonyságot gyorsaságáról és becsvágyáról! 1901-ben Indult először atlétikai versenyen, rendszeresen azonban csak egy évvel később kezdett sportolni. Ennek ellenére az 1964-es tokiói olimpián a lengyel 4x100- as váltó tagjaként aranyérmet nyert, és 200 m-en második lett. Ebben az Időszakban Ismerkedett meg Irina (lánykori nevén Klrszenstein) Ja- nusz Szewlnsklvel, aki 400 méteren versenyzett. A két atlétáből csakhamar házastárs lett. A mexikói olimpián Irena ugyan aranyérmet nyert 200 méteren és bronzot 100 méteren, de egyidejűleg két nagy csalódás érte: távolugrásban nem jutott a döntőbe és a váltóban rosszul váltott, Így vége lett a lengyel reményeknek. Irenát ekkor sok-sok bírálat érte és ezek a jogtalan „felelősségrc- vonások“ csaknem sporrtragédíát okoztak. Amikor egy évvel később fia született, úgy tűnt, vége pályafutásának. Szewinska azonban újra visszatért és az 1972. évi Európa-bajnokságon valamint a müncheni olimpián bronzérmet nyert a 200 méteres síkfutásban. A szakértők ezt csak amolyan hattyúdalnak tekintették. Ezután Jött az Idei esztendő... Hogy ml az oka nagyszerű formajavulásának? Irena mosolyogva mondja: a nő annál értékesebb, minél korosabb. Az igazi okot valószínűleg másban kell keresnünk. Szewinskát ebben az esztendőben nem kínozták sérülések, nyugodtan készülődhetett az Idényre. Megoldódtak az edzőjével való nézeteltérései Is; jelenleg a férje Irányítása mellett dolgozik. Irena azonban nemcsak új edzőt kapott, hanem megtalálta az ideális versenytávját Is, a 400 métert. A fantasztikus 49,9 másodperc eredménye után kijelentette: „A célegyenesben úgy tűnt, hogy csak félgőzzel futok, nem vetettem latba minden erőmet...“ Az 1974, évi atlétikai Idény legsikeresebb versenyzőnöje tehát nagy dllle- ma előtt áll: milyen távol induljon a római Európa-bajnokságon. „Valószínűleg 100 és 200 méteren és az egyik váltóban állok rajthoz. Abban a váltóban, amelyikben nagyobb szükség lesz rá!n. Lehet, hogy Ismét bizalmat kapok a 4xl00-asban...“ Milyen Is civilben a 176 cm magas és 80 kg súlyú, csodálkozó szemű asszonyka? Kellemes társ, mindig készségesen nyilatkozik és klfogyhatalan a humora. Szeret modernül öltözködni, szereti a modern táncokat. Óriási könyvtára van és sok-sok virág körülötte. Angolul és franciául tanul, nem hagy kt egyetlen színházi bemutatót eem. Egyszóval, mint minden fiatal asszonyka, igényes, tartalmas életet él. És mint Ilyennek csak egyetlen hiányérzete van: kevés az Ideje. Irena Szewinská tizennégy esztendeje fényesen ragyogó csillag az atlétika e- gén. Igazi nagy sikerének abban a. stadionban kellene bekövetkeznie, ahol annakidején a csodálatos Wilma Rudolph versenyzett. Talán éppen ezért akar a lengyel vágtázónő az amerikai „gazella“ számaiban indulni a römal Európa-bajnokságon... [T. V.) Bayi és Jipcho A néger sportolók szinte vUágcúcsokra termett emberek. Ebben a mondásban több igazság van, mint hinnénk. Mindenekelőtt hozzánk, íehéi«khez viszonyítva sokkal előnyösebb a testalkatuk a sportoláshoz. Illetve a sport egyes ágaihoz. Az ember fejlődése nem egészen úgy zajlott le a fekete földrészen, mint nálunk, Európában. Az afrikaiak más körülmények között éltek és élnek, mint ml. A forró égöv jobban megviseli testüket, testük viszont sokkal ellenállóbb, mint a miénk, mert a vadászat, az élelemszerzés eme módja ezt egyenesen megköveteli. Az afrikai dzsungelekben nem lenne előnyös a hatalmas, hóríhorgas termet. A kisebb, de arányos felépítésű emberek érzik magukat itt otthonosabban. A közepes nagyságú törzshöz hosszú végtagok kötődnek. Ezzel a test bőrfelülete megnő, a meleg jobban elolsz- llk rajta. A bőr alatti zsírréteg sem lenne Itt előnyös. Ezért vékonyabb az afrlkalajc bőre. Az afrikaiaknak rövldebb a törzsük és szűkebb a medencéjük, mint nekünk, fehéreknek. Lábaik és kezeik hosszabbak és rugalmasabbak, mint a mieink, alsó lábszáruk vékonyabb. Ezzel azonban az Is együtt jár, hogy más a testükön az Inak és az Izmok hosszának aránya. Testük kétszer hajlékonyabb, mint a miénk, azaz kétszer annyi hajlíthat^ rész található rajta, mint a miénken. A négerek kedvenc mutatványa például az ujja- kat hátrafelé forgatni. Testük súlypontja Is másutt van, erősebbek, vastagabbak a csontjaik. Nagy előnyük, hogy testsúlyukhoz viszonyítva sokkal erősebbek, mint ml. Az, hogy a súlypontjuk magasabban van, mint a miénk, főleg a futásnál nagy előny. A négerek többet Izzadnak. Ez Is előny, mert mirigyeik, amelyekben a fizikai erő kifejtéséhez annyira fontos adrenalin képződik, jobban működnek, mint a ml testünk mirigyei. A négerek sűrűn és röviden lélegeznek, ezzel testük melege könnyebben Illan el, ez pedig azt eredményezi, hogy tüdejük kapacitása Is kisebb. Itt vannak a gyökeret annak a jelenségnek, hogy miért érnek el rohamosan sikereket az afrikaiak egyes sportágakban. Illetve, miért nem boldogulnak a fehérekkel más sportágazatokban. Még az olyan fejlett úszósporttal rendelkező országban Is, mint amilyen az Egyesült Államok, nem akadt egyetlen néger sem, aki például világszerte elismert úszóvá lett volna! A vastagabb, tehát súlyosabb csontok és a kisebb térfogatú tüdő hatására ugyanis sokkal mélyebbre merül a testük, mint a miénk, így egyharmad erővel többet kell kifejtenlök úszás közben, mint nekünk. A szegény, szinte nyomorgó sorsú lakosság tagjai közül csak azok maradnak életben, akik rendkívül ellenállóak és erősek. Ez a tény vonta maga után azt a következményt, hogy aki kibírta a mostoha gyermekkor életkörülményeit, az elmondhatja magáról, hogy igazán szívós. Ázsia után rögtön Afrika következik a népszaporulat listáján. A négerek legnagyobb alkati előnye azonban mégiscsak az, hogy rövldebb Achillesz-Innal rendelkeznek, mint mi. Ez megnehezíti az úszást, megkönnyíti viszont a futást, az ugrást. A lábak ugyanis — főleg elrugaszkodáskor — sokkal erősebbek. Ezért van egyre több kiváló néger futó, ugró, ökölvívó vagy kosaras. Mindezekhez még bátran hozzászámíthatjuk magát Afrikát Is, ezt az óriási nyílszínl tornatermet. Kenya, Etiópia vagy Tanzánia a világ talán legeszményibb magaslati tája. Akár délen, akár északon élnek az Itteniek, a remek és hús tengeri szellő mindig felrissítl napszítta testüket. Ettől jobb, sportolásra alkalmas „szigetet“ sehol a »Hágón nem találunk! (klochan)
