Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-06 / 32. szám

6 (iiilÜisSg MIÉRT MOSZKVA? ÍSZOMORÜ, HOGY EZEN MÉG VCCÄZNI IS KÉIX) Hosszli hónapok óta tolyik a vita vl- lágsxarte, a téma saertalett isgalmas: megkaphat]a-e Moszkva az 1980. évi o- limpia rendezési jogát? Sportolók és szakvezetők nyilatkoz* aak, fijságirék és tévékommentótorok teszik le a garast: igen, vagy nem? teginkább arról esik szó, hogy vajon rendelkezik-e a szovjet főváros olyan minőségű és kapacitásfi sporttétesit- mény-komplexummal, amely alkalmas o- limpiai játékok zökkenőmentes lebonyo- litására. Kétszer jártam Moszkvában, voltam a Luzsnyiki-stadionban, nyugod­tan mondhatom, hogy ez a létesítmény eléri a jé nemzetközi szintet. Sokkal e- lőbb készült el, mint például a csodá­latos müncheni olimpiai stadion, így még nem állhatott annyi ismeretanyag a tervezők rendelkezésére, mint a kom­puterek korában. De 1980-ig még sok az idő, nem kétségées, hogy a szovjet főváros tökéletesen felkészülhet. A vitázók tiftbsége legalább négy-öt olimpián részt vett már. Ogy érzem a- zonban, nagyon kevesen érezték meg közülük, mi is tulajdonképpen az olim­pia. Nem az a iényeges, kinek milyen a stadionja. Az a fontos, hogy a világ minden részéről összesereglett emberek találkozzanak. A sport nem valami önmagában is létező titokzatos tevékenység. Éppen ágy, mint az irodalom vagy a filmmű­vészet, eszköz csupán. Eszköz ahhoz, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy megismerjék egymás országait, városait, ételkUlönlegességeit és kiválóságait. Az vitathatatlan, hogy világcsúcsok és gigászi küzdelmek nélkül alig nevezhet­nénk emlékezetesnek egy-egy olimpiát. De az olimpiának mégsem a világcsú­csok elérése a főcéljuk. Legalább any- nyira fontos, hogy a küzdő felek meg­tanulják egymást tisztelni és becsülni, megtanulják, hogy győzni csakis sport­szerű feltételek között szabad. Szinte hihetetlen, hogy vita tárgyát képezheti, lehet-e olimpia Moszkvában. Moszkva óhajtja és sóvárogja az o- limpiát. Azt a légkört, amely csakis az olimpiákon alakulhat ki az emberek között. Azt a békét és tisztaságot, amely csakis akkor gyűl ki a szivekben, ami­kor békés akaratú emberek találkoznak. Összesen egy olimpiát jártam meg ed­dig, de minden következőn ott szeret­nék lenni. Nemcsak a világcsúcsok miatt. Azért elsősorban, mert ilyenkor mindig megpillanthatom, milyen lesz a háborúk nélküli világ. Moszkva meg kell, hogy kapja az 1980. évi olimpiai játékok rendezési jo­gát. Az orosz, ukrán, fehérorosz és e többi ember is megérdemli, hogy része­se legyen valaminek, ami aligha fogal­mazható meg eléggé pontosan, talán csak úgy, hogy az olimpia e béke atom­robbanása. BATTA GYÖRGY Sok tehetséges futballista nőtt Sei a vidéki grundokon. Maiy Klar (Kiskér) egy Léva-mellettl kisközség. Itt kezdtek fociz­ni a Záhorszky-flvérek: az 1951-es születésű István, a három évvel fiatalabb József és az 1955-ben született Géza. Pista, Tlmaöen (Tolmács) a Spartak tgjúsági együttesében kezdte pályafutását. Sokatlgérő középhátvédnek indult, de egy edzömárkőzésen súlyos sérülést szenvedett. Amputálni a- karták a lábát, de Mlchal Pucher edző Blnovskyhoz vitte Bratislavába. Az eredmény? Három hét múlva már edzeni kezdett! Édesapja közben meghalt, így Pista hazakerült. Ma Hon- tlanska Vrblca legjobb játékosa. A középső fivér, Jóska vitte eddig a legtöbbre, ö Is a Spartak Tlmaöe-ban kezdett, mint kapus, innen a Slovan Bra­tislava Ifjúsági ligás csapatába került. Elvégezte a gépészeti Ipariskolát és közben csapatával megnyerte az országos baj­nokságot. Meghívták a csehszlovák Iflválogatottba Is, sajnos az UEFA-torna tizenhatos döntőjébe nem tudtak bekerülni hét kihagyott büntető miatt. Jóska jelenleg a Dukla Banská Bystrica csapatában szerepel. Igyekeznie kell, hogy az oda rukkolt kiváló Cerveúan mellett Is legyenek esélyek Egy év múlva visszakerül a Slovanhoz. Bár több ajánlatot kapott más együttesektől, nem kíván megválni a kék-fehérek­től. A legfiatalabb fivér Géza. ö Levícén (Léva) kezdett Le- bócz Gyula Irányítása mellett. Innen TopofCanyba került, a- hol az Ifjúsági ligás együttesben védett, jelenleg a Lokomo- tlva Bane Spiäskä Nová Vés tagja, örömmel kerülne be a csapatba, mert úgy érzi, jó kapuvédö válhatna belőle. Belónyi Jánoi A Záhorszky-testvérak SZERET színházba JÁRNI, ANGOLÉI TANÉI NAPJAINK LEGSIKERESEBB ATLÉTANÖJE Irena Szewinská harmadvirágzása Tizennégy éves korában a „fekete ga­zelláért“, Wilma Rudolphért rajongott. Két esztendővel később elkezdett atletl- zálnl. Ojabb két évre rá három olimpiai érmet saerzett... Irena Szewinská napjaink legsikere­sebb atlétanője. Erről tanúskodnak o- llmplal és Európa-bajnokl érmei. 1984— 1972 között tizenegyszer állt a két nagy világverseny győzelmi dobogóján: az o- llmpial játékokon három arany, egy e- züst és egy bronzérmet szerzett, míg a kontinensbajnokságokról párosával vitte haza az érmeket. Ilyen gyűjteménnyel jelenleg egyetlen atlétanő sem dicseked­het a világon. És ráadásul a varsói közgazdász nap­jaink leggyorsabb vágtázőnője. Ezt bi­zonyítják Idei eredményei — 100 m: 10,9, 200 m: 22,0, 400 m 49,9 (1) mp. Tavaly még arról beszéltek az atlétika szerelmesei, hogy az NDK-bell Stecher vagy a finn Purslalnen nyerl-e a vágta­számokat az Idei Európa bajnokságon, most azonban csak egy esélyest Ismer­nek. Irena asszonyt. Irena 1946-ban született Lenlngrádban, s két éves korában tért vissza szülei­vel Lengyelországba. Satnya, kis vé­kony lányka volt, aki megtagadta az evést az óvodában. Egyszer azonban az óvónéni versenyevést rendezett a gye­rekek között és Irena biztosan győzötti Először tett tanúbizonyságot gyorsasá­gáról és becsvágyáról! 1901-ben Indult először atlétikai versenyen, rendszere­sen azonban csak egy évvel később kezdett sportolni. Ennek ellenére az 1964-es tokiói olimpián a lengyel 4x100- as váltó tagjaként aranyérmet nyert, és 200 m-en második lett. Ebben az Időszakban Ismerkedett meg Irina (lánykori nevén Klrszenstein) Ja- nusz Szewlnsklvel, aki 400 méteren ver­senyzett. A két atlétáből csakhamar há­zastárs lett. A mexikói olimpián Irena ugyan aranyérmet nyert 200 méteren és bronzot 100 méteren, de egyidejűleg két nagy csalódás érte: távolugrásban nem jutott a döntőbe és a váltóban rosszul váltott, Így vége lett a lengyel remé­nyeknek. Irenát ekkor sok-sok bírálat érte és ezek a jogtalan „felelősségrc- vonások“ csaknem sporrtragédíát okoz­tak. Amikor egy évvel később fia szü­letett, úgy tűnt, vége pályafutásának. Szewinska azonban újra visszatért és az 1972. évi Európa-bajnokságon valamint a müncheni olimpián bronzérmet nyert a 200 méteres síkfutásban. A szakértők ezt csak amolyan hattyúdalnak tekin­tették. Ezután Jött az Idei esztendő... Hogy ml az oka nagyszerű formaja­vulásának? Irena mosolyogva mondja: a nő annál értékesebb, minél korosabb. Az igazi okot valószínűleg másban kell keresnünk. Szewinskát ebben az eszten­dőben nem kínozták sérülések, nyugod­tan készülődhetett az Idényre. Megol­dódtak az edzőjével való nézeteltérései Is; jelenleg a férje Irányítása mellett dolgozik. Irena azonban nemcsak új ed­zőt kapott, hanem megtalálta az ideá­lis versenytávját Is, a 400 métert. A fantasztikus 49,9 másodperc eredménye után kijelentette: „A célegyenesben úgy tűnt, hogy csak félgőzzel futok, nem vetettem latba minden erőmet...“ Az 1974, évi atlétikai Idény legsike­resebb versenyzőnöje tehát nagy dllle- ma előtt áll: milyen távol induljon a római Európa-bajnokságon. „Valószínű­leg 100 és 200 méteren és az egyik váltóban állok rajthoz. Abban a váltó­ban, amelyikben nagyobb szükség lesz rá!n. Lehet, hogy Ismét bizalmat kapok a 4xl00-asban...“ Milyen Is civilben a 176 cm magas és 80 kg súlyú, csodálkozó szemű asszony­ka? Kellemes társ, mindig készségesen nyilatkozik és klfogyhatalan a humora. Szeret modernül öltözködni, szereti a modern táncokat. Óriási könyvtára van és sok-sok virág körülötte. Angolul és franciául tanul, nem hagy kt egyetlen színházi bemutatót eem. Egyszóval, mint minden fiatal asszonyka, igényes, tar­talmas életet él. És mint Ilyennek csak egyetlen hiányérzete van: kevés az Ide­je. Irena Szewinská tizennégy esztendeje fényesen ragyogó csillag az atlétika e- gén. Igazi nagy sikerének abban a. sta­dionban kellene bekövetkeznie, ahol an­nakidején a csodálatos Wilma Rudolph versenyzett. Talán éppen ezért akar a lengyel vágtázónő az amerikai „gazella“ számaiban indulni a römal Európa-baj­nokságon... [T. V.) Bayi és Jipcho A néger sportolók szinte vUágcúcsokra termett em­berek. Ebben a mondásban több igazság van, mint hin­nénk. Mindenekelőtt hozzánk, íehéi«khez viszonyítva sok­kal előnyösebb a testalkatuk a sportoláshoz. Illetve a sport egyes ágaihoz. Az ember fejlődése nem egészen úgy zajlott le a fekete földrészen, mint nálunk, Európában. Az afrikai­ak más körülmények között éltek és élnek, mint ml. A forró égöv jobban megviseli testüket, testük viszont sokkal ellenállóbb, mint a miénk, mert a vadászat, az élelemszerzés eme módja ezt egyenesen megköveteli. Az afrikai dzsungelekben nem lenne előnyös a ha­talmas, hóríhorgas termet. A kisebb, de arányos felé­pítésű emberek érzik magukat itt otthonosabban. A kö­zepes nagyságú törzshöz hosszú végtagok kötődnek. Ezzel a test bőrfelülete megnő, a meleg jobban elolsz- llk rajta. A bőr alatti zsírréteg sem lenne Itt előnyös. Ezért vékonyabb az afrlkalajc bőre. Az afrikaiaknak rövldebb a törzsük és szűkebb a me­dencéjük, mint nekünk, fehéreknek. Lábaik és kezeik hosszabbak és rugalmasabbak, mint a mieink, alsó láb­száruk vékonyabb. Ezzel azonban az Is együtt jár, hogy más a testükön az Inak és az Izmok hosszának aránya. Testük kétszer hajlékonyabb, mint a miénk, azaz két­szer annyi hajlíthat^ rész található rajta, mint a mién­ken. A négerek kedvenc mutatványa például az ujja- kat hátrafelé forgatni. Testük súlypontja Is másutt van, erősebbek, vastagabbak a csontjaik. Nagy előnyük, hogy testsúlyukhoz viszonyítva sokkal erősebbek, mint ml. Az, hogy a súlypontjuk magasab­ban van, mint a miénk, főleg a futásnál nagy előny. A négerek többet Izzadnak. Ez Is előny, mert miri­gyeik, amelyekben a fizikai erő kifejtéséhez annyira fontos adrenalin képződik, jobban működnek, mint a ml testünk mirigyei. A négerek sűrűn és röviden lé­legeznek, ezzel testük melege könnyebben Illan el, ez pedig azt eredményezi, hogy tüdejük kapacitása Is ki­sebb. Itt vannak a gyökeret annak a jelenségnek, hogy miért érnek el rohamosan sikereket az afrikaiak egyes sportágakban. Illetve, miért nem boldogulnak a fehérek­kel más sportágazatokban. Még az olyan fejlett úszó­sporttal rendelkező országban Is, mint amilyen az Egye­sült Államok, nem akadt egyetlen néger sem, aki pél­dául világszerte elismert úszóvá lett volna! A vastagabb, tehát súlyosabb csontok és a kisebb térfogatú tüdő hatására ugyanis sokkal mélyebbre me­rül a testük, mint a miénk, így egyharmad erővel töb­bet kell kifejtenlök úszás közben, mint nekünk. A sze­gény, szinte nyomorgó sorsú lakosság tagjai közül csak azok maradnak életben, akik rendkívül ellenállóak és erősek. Ez a tény vonta maga után azt a következ­ményt, hogy aki kibírta a mostoha gyermekkor életkö­rülményeit, az elmondhatja magáról, hogy igazán szí­vós. Ázsia után rögtön Afrika következik a népszaporu­lat listáján. A négerek legnagyobb alkati előnye azonban mégis­csak az, hogy rövldebb Achillesz-Innal rendelkeznek, mint mi. Ez megnehezíti az úszást, megkönnyíti viszont a futást, az ugrást. A lábak ugyanis — főleg elrugasz­kodáskor — sokkal erősebbek. Ezért van egyre több kiváló néger futó, ugró, ökölvívó vagy kosaras. Mindezekhez még bátran hozzászámíthatjuk magát Afrikát Is, ezt az óriási nyílszínl tornatermet. Kenya, Etiópia vagy Tanzánia a világ talán legeszményibb ma­gaslati tája. Akár délen, akár északon élnek az Itteniek, a remek és hús tengeri szellő mindig felrissítl napszít­ta testüket. Ettől jobb, sportolásra alkalmas „szigetet“ sehol a »Hágón nem találunk! (klochan)

Next

/
Oldalképek
Tartalom