Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-16 / 29. szám

TANULNI, TUDNI, ALKOTNI Az SZSZK Iskolaügyi Minisz­tériumának megbfzásáböl az is- koIaUgyi statisztikai intézet ko­moly jelentőségű, szociológiai felmérést fejezett be a közel­múltban. A felmérés céllá az volt. bogy kiértékelje: hogyan érvényesülnek, illetve hogyan érvényesítik önmagukat és fő­iskolai képesítésüket azok, a- kik az 1967-ben lezárult tan­évben szerezték meg diplomá­jukat. E felmérésben feldolgozott adatok a .szakemberkénzés szempontjából elengedhetetle­nül szükségesek, hiszen hazánk — mint a világ egyik műsza­kilag fejlett s a műszaki-tudo­mányos forradalom első fázi­saiban járó országa, természet­szerűen és a modern társadal­mi fejlődés kívánalmainak megfelelően vizsgálja felül, és javftja meg a társadalmi élet állandó fejlődésének folyama­tát, egyebek között a főiskolai oktatás eredményességét is. Ez a szempont határozza hát meg annak felülvizsgálását is, hogy a főiskolát végzett szakembe­rek hogyan, és milyen mérték­ben tudják a gyakorlatban ér­vényesíteni képességeiket, szaktudásukat. A felmérés egyik fontos és pozitív eredménye, hogy nem­csak hiteles és lényeges vá­laszt tudott adni fontos okta­tásügyi kérdésekre, hanem szá­mos szempontból részletes be­tekintést képes nyújtani az e- gész probiématikába. A hazánk főiskoláin tanuló diákok kilencven százaléka 1- dejében késedelem nélkül fe­jezi be főiskolai tanulmán3mit, viszont csak tíz százalékuk vé­gez kitüntetéssel. Ez a ténye­ző nagyon röviden kommen- tálhatú; az eredmény jobb is lehetne — azaz* feltétlenül meg kell javítani. Az általános okok bizonyára nem kizárólag a diákokban keresendők. Mon­dani sem kell, hogy társadal­munk milyen úriási ráfordítá­sokkal tartja fent oktatásügyi intézményeinket, s hogy egy- egy főiskolán egy diák tanítá­sa évi negyven—hatvanezer ko­ronába kerül. Mi sem termé szelesebb tehát, hogy ezeknek a költségeknek a főiskolán szerzett képesítés gyakorlati érvényesítésében és alkalma­zásában kell megtérülniök. Az átfogó szoctolúgiai felmé­rés egy óriási kérdéskomple- xnmra adott választ. Az analí­zis eredményei a tanulságok gyakorlati érvényesítésének szempontjából kiindulópontot jelentenek. A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozatában olvasható „A szocialista társadalom fej­lődése a tudomány fejlődésével közvetlenül azonos. Az a fel­adat vár ránk, hogy a műsza­ki-tudományos forradalom e- redményeit és vívmányait a szocialista társadalom előnyei­vel szervesen összekapcso'Ijuk.“ Nagyobb gondot kell tehát fordítani a tanulásra és a ta­nításra, de nem utolsó sorban arra is, hogy képességeinket mindig a megfelelő területen, 8 minél nagyobb mértékben tndjnk érvényesíteni, szocialis­ta társadalmunk fejlődésének szolgálatában állftani. A husza­dik század végén élünk, s a három évtizede szocialista ha­zát építő társadalomban dolgo­zunk. alkotunk. A műszaki tu­dományos-forradalom tavaszát éljük. Ezek a tényezők hatá­rozzák meg azt. hogy az em­ber necsak addig tannljon. a- míg az iskola padjaiban ül, hanem azután is — úgymond állandóan. Ez a természetes és ez a szükségszerű ió. —i. A Szlovák Nemzeti Felkedés né­pünk történelmének egyik legfé­nyesebb epizódja, amelynek az ö- rökéböl ma is meríthetünk. Ép­pen ezért elhatároztuk, hogy a Csehszlovák Rádió magyar adásá­nak Kontaktus műsorával közösen négyfordulós vetélkedőt szerve­zünk a Szlovák Nemzeti Felkelés­ről. A vetélkedő első három kérdé­sét, amelyek a Kontaktus szom­bati műsorában is elhangzottak, ma közöljük. A válaszokat vagy azonnal, vagy a vetélkedő végén egyszerre is beküldhetitek a cí­münkre vagy a rádió szerkesztő­ségébe. A helyes válaszok bekül­dői között értékes Jutalomtárgya­kat, könyveket és gramofonleme­zeket sorsolunk ki. A sorsolást nyilvánosan rendezzük meg; a kulturális műsor kereetében fel­lép Karol Duchoő és együttese, valamint az Idei Bratislava! Líra további győztese. Katona Klári. Kí­sérjétek figyelemmel a Kontak­tust és az 0] Ifjúság legközeleb­bi számait, mivel a kérdések meg­fejtéséhez értékes segédanyagot találhattok benne. Következzék tehát az első kér­dés: 1. A Szlovák Nemzeti Felkelés egyúttal a különböző nemzetek testvéri összefogásAnak ragyogó példája is volt. A szlovák haza­fiakkal együtt harcoltak különbö­ző nemzetek falai, elsöeorban a szovjet partizánok, akiiknek a hős­tetteiről legendák születtek. NeveziMtk mag legalább kát szovjet paitlzániMranoenokot. 2. Kelet-Szlováktában Roífiava fRozsnyő) környékén harcolt agy magyar partlzánosztag le. Kiről nevezték el, ie ki volt a garanei- noka? Annyit elárulhatunk, hogy a fasiszták elfogták ás kivégez­ték. 3. A német fasiszták a lakos­ság megfélemlítése céljából ke­gyetlen megtorló Intézkedésekhez folyamodtak és számos községet ' felégettek, amelyek azonban a társadalom hatékony támogatásá­val időközben újjáépültek. Nevezzetek meg legalább három partizánfalnti t KELL A TERMÉSZET Müanyaglasodö és gépiesedé vi­lágunkban szinte napról napra é- pülnek az új létesítmények. Az új területeket a természet gazdag kincsestárából raboljuk el. Ahol tegnap még egy kis tisztás volt, és a fák kellemes Illatát szívtuk be, holnapra már gyárkémény füstjétől, „őzondús“ a levegő. Pe­dig korunkban egyre nagyobb sze­repet játszik a pihentető termé­szet, és ebből sajnos — egyre ke­vesebb lesz. Vannak helyek, ahol nem ra­bolnak, hanem Inkább hozzátesz­nek. Azon a területen jártam a napokban, ahol annak Idején — 1985-ben — az árvíz elsodorta a gátakat, a falvakat. A terméstjet Is megsínylette a nagy pusztítást. A Duna menti erdők egyes részelt teljesen kopárrá tette a pusztító árvíz. Ma a megerősített gát és a Duna között a etCovl (cslcsól) faiskola muúkásal fákat ültetnek. A parton, ahol a víz kitépte a fá­kat, gizes-gazos ugar maradt, de ma már másfél méter magas já­vor és nyírfák sorakoznak egy­más mellett. Csodáltam ezeket a fiatalokat. A hőséget — ami az utóbbi Idő­ben egyre ritkább — mégcsak meg lehet szokni, de a szinte át­láthatatlan függönyt alkotó szú­nyogsereget nem tudtam. Szinte megszállják az embert. Ogy lát­szik, ezek a fiúk megszokták. Én szinte eszeveszetten „hadakoz­tam“, ők meg teljes nyugodtság­gal ásták a gödröket, ültették a fákat. Minden beültetettt fa mellé egy kis karó került, amelyre az ülte­tő ráírja a nevét. Az egyik Ilyen karón ez állt: Prázdnovsky Ru­dolf. Jóízűen mosolyog, amikor oda­lépek hozzá, és azt kérdem, lesz-e ebből fa? Aztán később kiderül, hogy ő nemcsak az Itt szerzett ta­pasztalatok alapján ültet, hanem tanulta ts a mesterséget. Két évet járt erdészeti Iskolába. Az Idén végzett. Megmutatta társainak ts, hogyan kell szakszerűen elhelyez­ni a facsemetéket, hogy néhány éven belül terebélyes fák legye­nek. Emlfti, hogy őszre bevonul ka­tonának. Nagyon sajnálja Itt hagy­ni az erdőt, — ha csak két évre is —, de utána visszajön, sőt sze­retné továbbfejleszteni tanulmá­nyait a főiskolán. Egy kis panaszt Is érzek ki á tizenévesek szavaiból. Ogy vélik, az ezer korona, melyet Itt keres­nek, ezért a meglehetősen nehéz munkáért nagyon kevés. Állandó munkások és brfgádo- sok Is dolgoznak velük együtt, s az ő keresetük mégegyseér annyi. Mondják, többet nem nagyon ia­het keresni, akárhogy Is Igyekez­nek. A hatalmas nád és sás moz­gásából veszem észre, hol dol­goznak még a fiúk. Lassan elő­jönnek és beszélgetünk tovább a munkáról, a munka utáni pihe­nésről. a sízőrakozásről. Említik, mindnyájan az Ifjúsági sMrvezet tagjai, sőt vezetőségi tagok is van­nak köztük. ZOLCZER lANOS CIPŐTŐL A BIZSUIG A két szomszédos észak-csehor­szági városkában, Llberecben és Jablonecben egy és ugyanazon na­pon, Július 19-én nyílik nteg az ország két Igen jelentős vására. Illetve kiállítása. Llberecben a legújabb dlvatkészítményeket, ru­hákat, szőrméket, textileket állít­ják ki, Jablonecben pedig a vi­lághírű hazai bizsukat és hamis ékszereket mutatják be. Mivel e két kiállítást az Idei nagy jubileu­mok ja KGST 25, az SZNF 30. a mezőgazdaság szocializálásának 25 és a föderáció 5 éves évfordulója jegyében rendezik meg, s ezért az eddigi rendezvényeknél szín­vonalasabbak lesznek, azt hiszem ' érdekelni fogja olvasóinkat, ha néhány szóval külön-külön is fel­soroljuk ez érdekességeket. LIBEREC “74 Hazánkban a llberecl vásárnak legrégibb a hagyománya. Először 1906-ban rendeztek Itt dlvatklál- lltást, Idén 19-edszer sorakoztat­ják fel a látnivalókat. A vásáron a legjobb termékeket állítják ki, sa fö hangsúly a felvonultatott cikkek esztétikájára, tehát a szín­re, a formára összpontosul. Az I-pavllonban a lakás- és ru­házkodási kultúra „holnapját“ szemlélhetjüik meg. Hangulatos környezetben, fény- és ámyhatá­sokkal dekorálva az 1975-ös év divatját, újdonságait mutatják be. Az E-pavllonban a szőrmeké- szltményeket, valamint a bratlsla- val és a prágai kozmetikai üze­mek cikkeit állítják kt. Különleges látványosságot kínál az F-pavllon, ahol népművészeti tárgyakban gyönyörködhetik a kö­zönség. Az I-pavllonban a kötöttáruk kel­tik fel a hölgylátogatók érdeklő­dését. Itt azonban érdemes lesz az első emeletre Is bekukkantani, ahol a régi mesterek legszebb ké­peinek reprodukcióit teszik köz­szemlére. A G-pavllon a cipők és a bőr­áruk pavilonja lesz. A „Bytex“ pa­vilonjában viszont a szőnyegekben és lakástextilben válogathatunk. Azért „válogathatunk", mert az Itt kiállított holmikat meg is vá­sárolhatja a látogató. Említsük meg végül azt a részt, ahol kempLngházakat, sátrakat és egyéb nyaraláail kellékeket vásá- rohatunk. Továbbá a ktállftáBl terület központját, ahol a KGST- országok kiállítói ' telváltva ren dezlk meg látványos divatbemu­tatóikat. jABLONEC '74 Jablonecben — Llberec tőszom­szédságában — szintén július 19- én nyitják meg a Jablonec '“74, ma már nemzetközi hírű kiállí­tást. Ezen 21 ország vesz részt, köztük számos tengeren túli ki­állító Is. A jabloneci bizsu- és ha­mis ékszer kiállítási anyagáról nem kell bóvebben szólni. Elég csak annyi, hogy az Itt kiállított tárgyak nem lehetnek három esz­tendőnél régebbi készítmények. Fő kritériumaik az eredetiség, az ötletesség, a technikai tökéletes­ség és a képzőművészeti érték. Olyan ékszercsodákban gyönyör­ködhetik tehát a néző, amely lát­vány miatt már akkor Is érdemes lenne Jablonecre utazni, ha nem tekinthetnénk meg a szomszédos llberecl kiállítást Is. Egyébként mindkét helyen kiemelkedő kultu­rális rendezvényekről ts gondos­kodnak a vásárok szervezői. Jab­lonecben fúvós- és dzesszZeneka- rok, színészek és énekesek, Llbe­recben pedig ax ország legjobb táncdalénekesei szörakostetják majd a közönséget. Mindkét ki* állításra kedvezményes tátéasuta* zásokat Is szerveznek áz utazást Irodák, s mindkét 'vásár augusztus 4-én zárul. (neumann) Kedves Lányok ás Flúkl Már csak pár hét választ •! bennünket a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójától, ha­zánk történelmének e dicső napjától, amikor népünk fegy­vert fogott, az új, nemzetiségi és szociális szempontból Igaz ságos társadalmi rendszerért. Nem véletlen, hogy a fasizmus ellen vívott harcban több mint húsz nemzeti fiat vettek részt. A szlovákok és a csehek, to­vábbá a szovjet partizánok, a jugoszlávok, a bolgárok és más nemzetek fiai mellett a ma­gyar antifasiszták Is szolldari tással, vérrel, életük kockázta tásával — és nem egy ízben feláldozásával emelték magas­ra a proletár nemzetköziség zászlaját. Ez a ragyogó példa bennün­ket, fiatalokat, a hagyomány tiszteletére és folytatáséra kö­telez, hiszen általa kaptunk szabad, boldog életet. A „Hősök a felkelésben, hő­sök az országépítésben“ című hetente jelentkező beszámoló­inkban már ml ts felkerestük a Szlovák Nemzeti Felkelés több nevezetes helyét. Jártunk többek között SkfcovOn, ClC- manyban, Báláién és másutt. Élményeinket, tapasztalatain­kat közreadtuk. Hogy miért? Nos, mert július 13-tóI az 0] Ifjúság szerkesztőségével közö­sen négyfordulós versenyt szervezünk a Felkelés jelen­tőségéről és hagyatékáről. A verseny tehát négy hétig tart, s 12 kérdésből áll. Az el­ső forduló három kérdését a Kontaktus július 13-1 adása. Il­letve az 0) Ifjúság július 16-1 száma közli. Addig kísérjétek figyelemmel műsorainkat, mert a szerzett Ismereteket gazda­gon hasznosíthatjátok és ka­matoztathatjátok a négyfordu lós versenyben. A múlt héten Borka Adrlán- tól kaptuk a hírt, hogy a Nő­vé Zámky-1 (érsekújvárij já­rásban Kamenfnon fKémén- denj. Veiké Lovcén (Nagy 16- ton) és Mariacsaládon sikeres Ifjúsági találkozót tartottak. Ezen felbuzdulva a SZISZ svo- dínl jszógyénl) falusi alapszer­vezete úgy döntött, hogy jú­lius tlzenkllencedlke és hu­szonegyediké között sátorozás­sal egybekötött háromnapos találkozót rendez. Az érdeklő­dők írásbeli Jelentkezésüket legkésőbb július 15-lg a követ­kező címre küldjék; DO SZM, 943 54 Svodfn, okr. Nővé Zám- ky. Az étkezést a helyi szövet­kezet konyháje és a Halász- csárda biztosítja, ám sátrat mindenki vigyen magával. Egyik nemrégi rovatunkban már sióvá tettük, hogy néhány hállgatónk levelében elfelejti feltüntetni a nevét és címét. Ogy látszik, figyelmeztetésün­ket egyesek még mindig nem szívlelték meg, s aztán alap­talanul bennünket hibáztatnak, hogy nem teljesítjük kérései­ket. Ezt teszi többek körött az a kislány Is, aki Korda György dalait kedveli, s eddigi műso­rainkban annak ellenére, hogy már több levelet írt, még egy­szer sem hallotta a nevét. Ne­ki és a többi feledékeny hall­gatónknak üzenjük, hogy a sa­ját érdekükben ügyeljenek le­velük tartalmára. Á,s kivitelezé­sére, mert ellenkező esetben kéréseiket a jövőben sem tud­juk teljesíteni, pedig ml akkor örülünk a legjobban, amikor tudjuk, hogy boldoggá tettünk másokat. NAGY ARPAD V

Next

/
Oldalképek
Tartalom