Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-26 / 48. szám

továbbadják a kultúránkat Általában mlnüen szocialista országban megtalálhatök a baráti országok kultúrájá­nak a házal. h|y van ez a Magyar Nép- köztársaságban Is, ahol a Csehszlovák Kul­túra Háza a legrégibb; 1951-ben hozták lét re abböl a célból, hogy külföldön Is tér jessze népünk kulturális, művészeti kin­cseit, továbbadja a határon túli közönség nek, A napokban Budapesten Jártam s eHáto- gattam a Csehszlovák Kultúra Házába, ahol a központ tevékenysége talöl étdeklddtem Kovács Bélánétöl, a kultúrosztály vezetőjé­től. — Kérem, tájékoztassa a hazai olvasókat monkájukról. — Tevékenységünk elsősörban klélHtások. koncertek, előadások. Irodalmi estek szer­vezéséből, rendezéséből áll. Sikeresen e- gyüttmüködünk a KISZ klubokkal, a Tiszti Házzal, a többi szocialista ország kultúr, központjatval, a Hazafias Népfronttal, s ez elősegíti, hogy küldetésünknek minél Job­ban eleget tegyünk. Nagyon, möigalmas üt áll mögöttünk, rengeteg rendezvény, ame­lyekről sokat lehetne beszélni. Szívesen felkaroljuk a fiatal művészeket. Ilyen volt Hana Mllerová gobelin kiállítása Is, ame­lyet nemcsak .Budapesten, hanem Magyar- ország több nagy városában Is bemutat­tunk. A napokban fejeződött be Ludvika SmrCková üvegkláUItása, amelynek eddig a legnagyobb sikere volt. Állandóak a könyv- klállltások Is, ahol a könyvűjdonságokat mutatjuk be. Együttműködünk a bratlsla val Madách Könyvkiadóval, amelynek a kiadványait, szintén bemutatjuk, Rendsze resek a csehszlovák kultúra betel a vidé­ken is. lelenleg Tolna megye látja ven­dégül a kultúránkat bemutató kiállításokat, vendégeket. A napokban nyílott Szegeden Is egy kiállítás, melyen neves festők és grafikusok művein keresztül Ismerkedhet meg a magyar közönség hazánk tájaival. — Mnnkájihc tehát széleskörű és sokrétű. Érdekelne mennyiben segítette ez elő e csehszlovák knltflra betngedását Megjar- országon? Kezdetben meglehetősen nehéz volt a helyzetünk, mivel nemcsak, hogy meg “kel­lett szerettetni az emberekkel, hanem el­sősorban meg kellett velük Ismertetni. Ké­sőbb. aztán, amikor a falvakba, kisebb vá­rosokba is elvittük kiállításainkat, előadó­estjeinket. egyre népszerűbb lett a tevé­kenységünk, s ma már elértünk oda, hogy már meghívnak, hogy filmeket kölcsönöz­nek tőlünk stb. Itt említem meg, hogy 450 klsfümmel rendelkezünk, amelyeken ke­resztül megismerhetik « nézők Csehszlo- víkia népeit és tájait. Ipari fejlődését. Je­lenét. Ezenkívül van egy könyvtárunk Is há­romezer könyvvel. — Ügy tudom, van egy ajándékboltjuk is? — Igen, van egy ajándékboltunk a Ta- nácskörúton, ahol könyvek, népművészeti tárgyak, hanglemezek, üvegipari termékek stb. taiarhatők. — Említette a könyveket. KI a legkere­settebb Íré? — A klasszikusok közül még mindig nép szerű K. Cepek, HaSek, s nagyon sokan ke- ■reslk E. B. Lukéi, Souőek, Marék könyvelt Is. — A sajtónkat le terjesztik? — Igen, a könyvtárunk mellett van egy olvasóterem, ahol megtalálhatő a cseh- szloviktal sajtó. Nagyon sokan járnak Ide olvasni a Pravdát, az Oj Szót, a Tvorbát és a Tribünét. — Ezenkívül még milyen területre ter­jed kt tevékenységűk? — Évente több alkalommal szervezünk nyelvtanfolyamokat szlovák és cseh nyel­ven, amelyen átlagosan 120 an vesznek részt, s számuk évről évre növekszik. — Hogyan ünnepelték meg a SZNF 30. évterdnlóját? — Erre az eseményre külön felkészül­tünk. Egy kis könyvet adtunk ki, amelyben méltattuk a SZNF Jelentőségét, hagyaté­kát és visszatükröződését az Irodalomban, s bemutattuk, hogyan vették ki részüket a magyar partizánok a SZNF-ből. Beszélgeté­seket szerveztünk a magyar partizánokkal, akik a Felkelésben harcoltak. Meghívtuk a Skallőan népi együttest, amely ünnepi mű sorral készült fel erre az alkatomra. — Milyen rendezvényekre kerül még sor ebben ez évben? — Szeretnénk felvenni a fővárosi gyárak ka], Ipari üzemekkel a kapcsolatot, és ott Is kiállításokat, előadásokat szervezni. Az évet bizsu- és karácsonyfadíszek kiállításá­val zárjuk. Köszönöm a beszélgetést és további si­keres kulfúrmunkát kívánunk. Beszélgetett: Zolczer János EGRI VIKTOR FESTETT V11ÄG HID IRÖINK A MAGYAR TEIEVIZIÖBAN „A remény ez, hogy az emberiség Álta­lában észre tér; különbözőségeiből nem el­lentét lesz, hanem hasznos kiegészülés“ — Irta nemrég Illyés Gyula. ^ Ez a goeüdolet szUlhatta azt az ötletet Is, amelynek eredményeként november hetedi­kén „Csehszlovákiában jártunk“ címmel lát­hattuk a magyar televízióban egy hazai írónkról készült hatvanperces filmet; a Madách Könyv- ás Lapkiadóba, valamint Egri Viktor és Emil Boleslav Lukáe műhe­lyébe vitt el bennünket. A műsor vezetője Duba Gyula volt. A „különbözőség“ ebben az esetben csu­pán területi kategóriát Jelzótt; az ország­határ egyik oldalán rögzített a televízió o- lyan Iröl és művelődéspolitikai véleménye­ket, amelyek a határ másik oldalán Is egy­azon eszmei töltésüek. csupán lokális ár­nyalataikban és állami-társadalmi meghatá­rozottságaikban specifikusak: éppen ezért közép-eurőpal viszonylatban és a két baráti ország szellemi kapcsolatában „hasznos ki­egészülést“ jelentenek. Mit nyert a műsorral a magyarországi néző, és mit nyújtott nekünk, hazaiaknak? Anélkül, hogy a film hozadékát ebből a szempontból differenciálni próbálnám, any- nyl vitathatatlan, hogy határon Innen és tül egyaránt emberközelségbe hozta első­sorban a két személyiséget: Lukáíot és F-grif, Kezdetnek tehát hasznos volt ez a vál­lalkozás. (Igaz. 1970-ben már készült port réfllm Fábry Zoltánről, de az azóta eltelt négy esztendő után ez újrakezdést Jelent.) Fónod Zoltán ugyan kevés teret kapott ben­ne, s Duba Gyula bevezető szövege Is csak foszlányokat mutathatott be a hazai ma­gyar Irodalom születési körülményeiből, s ,,műsorvezetői“ kérdései Is elég sablono­sakra sikerültek, a két Irő: Egri Viktor, de különösen Emil Boleslav Lukáé vallo­másai és visszaemlékezései némileg hely­rebillentették az egyensúlyt, de még így is eléggé elsikkadt Fábry Zoltán szerepe és súlya a csehszlovákiai magyar szellemi élet formálásában, a „három virágzás" ápolásé ban. . * Egri Viktor előre gondosan megfogalmaz­ta a maga mondandóját. Szinte önéletrajzi pontossággal és fegyelemmel, arányokat tartva .vallott gyermek- és Ifjükoráról. íróvá válásának folyamatáról és klteljesedáséröl, szerepéről a 48 februárja után kibontako­zó Irodalmi élet ösztönzéseiben. Emil Bo­leslav LukáCbóF viszont teljesen közvetle­nül áradt a sző és a gondolat, s mindez olyan érzelmi hőfokon, olyan fesztelen nyíltsággal és őszinteséggel, ami manapság ritkaságszámba megy. Milyen természete­sen összefér — és együtt él — benne u szlovák nemzeti öntudat és a magyar s más nemzeti költészet becsülése! íme egy szlovák poéta, aki a magyar költészetről mint „szerelméről“ nyilatkozik a televízió nyilvánossága előtt! De úgy. hogy nemcsak deklarál, hanem sajátos előadásban — ma­gyarul és szlovákul — szavalja Is az El­bocsátó szép üzenetet. Eközben a magyar tévénézők mtlliől Is megszeretnek, szivükbe zárnak egy Izlg-vérlg Infernaclonalista szlo­vák költői, s ezáltal növekszik érdeklődé­sük a szlovák Irodalom Iránt. Ezért Is volt szükséges ez a műsor. Re méljOk, folytatása és viszonzása követke zlkl T. B. ,.M«holnap oegyvmöt le­szek, ideje, bogy a visszepillentó tükörben megnézzem a megtett u- tat, felmérjem, bová is jutottam, és leszögezzem, mit is jelent ne­kem a színpad világa ... Határo­zottan érzem, hogy valamit még el kell érnem. Hogy mit? Egy to- - vábbi csúcsot vagy még többet? A boldogságot, amire a legegysze­rűbb ember is vágyik, s amiért annyi gyötrelmet és csalódást szenved el? Nem tudom. Majd el­válik.“ Birú Sándor díszlettervező mondja ezeket a szavakat Egri Viktor legújabb könyvének levél- >-f a bevezetőjáben, s azzel adva is van a mfi témája ét sejthető végkifejlődése is. I Egri maga így helyezi el legú- I jabb alkotását eddigi életművé­ben; „Az £gő föld a legjobban megírt, az Agnus Del lélektanilag legjobban megoldott könyvem, a Fesitett világot a legkedvesebbnek tartom.“ Anélkül, hogy vitáznék az íróval, hadd jagyezzem meg: a legtöbb tuiyának az újszülött a legkedvesebb gyermeke. A Festett világ mindazoknál Egri sajátos jellegfi alkotása. Sajátos mindenekelőtt műfajá­nál fogva. Egri ugyanis eddig ál­talában „tiszta" műfaji kategűri- ákkU dolgozott, s most maga Is zavarban van, amikor hősével ezt mondatja: „Nem regény ez ... csu­pán szembesítés és számvetés“, s hol „visszapillantö tükörnek", hol „vallomásnak" minősíti könyvét. Máshol az fré „színházregénynek“ nevezi a művét. Fogadjuk is el annak. A fő kérdés itt ugyanis nem a műfaji, hanem az, hogy a Festett világ igazi műalkotás e. nyújt-a műélvezetet. esztétikai gyönyört, s hogy a mü egésze ké­pes-e betölteni bizonyos, korunk által igényelt társadalmi funkci­ót? Van-e benne kellő érzelmi és gonduiati telítettség, serkenti-e intellektusunkat. végső fokon mennyire hat igaznak, valósnak, mindaz, amit az írő mond. (Itt u- gyanis az igazság és a művészet viszonya az alapvető probléma, függetlenül attól, hogy milyen műfaji megoldásban van tálalva. I Vagyis; a Festett világban mennyi a világ) a realitás, az igazság), és mennyi a festett (a fiktív, a kételyt ébresztő); a kettő kellő egységben és egyensúlyban van-e a könyvben? A kérdések zömére pozitív vá­laszt adhatunk. Mert alig vitatha­tó például, hogy ez a színházre- gény a személyes átélés erejével hat az olvasóra. Érezhető, hogy az irő otthonosan mozog a színészet birodalmában. Véleményei, ítéle­tei marxista világszemléletből e- rednak, s ezeket legtöbbször nem hűvös objektivizmussal, hanem szenvedéllyel közli, illetve mon­datja al valamelyik hősével. „Csak azt írja. amit a maga belső világa fotósnak tart. amiben őszintén hisz." Spekulatív konstmálfságot hellyel-közzel mégis kimutatha­tunk. A regény keretének, az ..érzel­mes utazásnak" Budapesttől Moszkváig kevés esztétikai funk- ciája van, inkább csak arra szol­gál, hogy a vonatzakatolás, a fé­nyek és árnyak váltakozása, a fél­homály, az álom és félálom vísz- szapergesse az eseményeket, feli­dézzen egy körülhatárolt életda­rabot, a negyvenöt éves Bíró Sán­dor díszlettervező kiteljesedő é- letszakaszát, amelyben — egyéni sorsán át — a színházi világ sok lényeges vonása is tükröződik. Miközben Sándor életsorsát, küz­delmeit követjük, az idősíkok és terek váltogatása során az trő szerteágazó, ezernyi érzelmi és ér­telmi villanásaira is figyelünk: fel­tűnnek előttünk a fasizmus berzal- mai; szinte a nézőtérről élvezzük Sándor első ás második feleségé­nek ISzilviának és Évának) színé­szi alakítását; együtt tanuljuk az idegen nyelvet a boldogság remé­nyét megcsillanó Klárával; medi­tálunk az írével a történeti drá­máról, Sztanyiszlavszklj rendezői elveiről, a brechti játékstílusról; bekukkantunk a knlisssák mögé, diskurálunk színházi szakembe­rekkel, művészekkel, kritikusok­kal; magunkkal visszük egy-egy színházi est színes emlékét; elle­sünk féltékenységl jelenetet, hold­világos éjsza­kán fülünkbe cseng Mozart Kis éji zenéje, s ki tudja, ta­lán az olvasók álma is köny- nyebb lesz... De ezt bízzuk az olvasóra. Mart a kritikusnak van ennél fontosabb mondanivajő- |a is. Mégpedig az írói .szemlélet dolgában. Egri Viktor írásművé- szetét nem vonjuk kétségbe. Elbe­szélő tehetsége rangos helyet biz­tosít számára az egyetemes ma­gyar irodalomban is. Az ábrázolá­si móddal, a megjelenítéssel, a cselekmény bonyolításával ebben a könyvében sem marad adósunk. A baj ott kezdődik, ahol teoreti- zálni kezd, s az epika síkjáról a filozófia vagy az esztétika síkjára tér, s bölcseleti úton közelít olyan témához, amelyet elbeszélő vagy leírö módszerrel hitelesebben megiildhatott volna. Különösképpen szembeötlő ez az „izmusok“ értelmezése során. Mihelyt magyarázni kezdi például a realizmust, nem jut túl a felszí­nes általánosítás szintjén, fme: „Andrej megszállottja, feleskü­dött híve volt a realizmusnak, a- mely nem a természet másolésó- ra. hanem értelmezésére törek­szik, és tükrözi az emberekben és egymáshoz való viszonyukban megnyilvánuló ellentéteket, és rá­világít azokra a körülményekre, a- melyek ezeket az ellentéteket szü­lik. „Nem bocsétkozhato'm mo.st fejlegetésokbo, annyi ellenvetést mégis teszek, hogy ebből a „meg- hat'.rozásból“ éppen a realizmus lényegi jegyei hiányoznak! Egyet­len kézlegyintéssel elintézi az a- vantgardizmiLSt Is; „Andrej nem barátja a ... talaját vesztett a- vantvardizmusnak, amelynek e- gyedüli célja a néző meghökken­ló«e.“ Erre reagálhatnék így la No,no! Hozzáteszem azonban: tud­juk, az avantgardizmusnak távol­ról sem ez az „egyedüli“ célja, hi­szen ha csupán a szocialista rea­lizmus eszközeiként fs felhasznál­ható gazdag formakincsét tekint­jük, akkor sem marasztalható el ennyire. Aminthogy az is vitatha­tó, amit az fré a bevezetőben mon. dat főhősével; „Ha valaki nem nyit is új csapást, de egy árnya­lattal gazdagabbá tudja tenni a rö. git, a beváltat és megszokottat, művésznek mondhatja magát, s ezt magamra is értem." így egy­szerűsít le Egri benyolnlt’ esztéti­kai fogalmakat. Közismert, hogy Egri Viktor lé­nyegében a realista irodalom és színjátszás híve. Noha könjrvében mósröl állapítja mag az olvasó ér­zi, hogy az frű önvallomását ol­vassa; „Nem hódol be semmiféle műié divatnak ... nem halmozza a szabálytalanságok sorozatát egy rosszul értelmezett modernség ne­vében." ,,Nem vagyok hajlandó a realitást a groteszk és abszurd kedvéért elvetni." Ezt a jogát nem is akarjuk vitatni. Csupán azt sze­retnénk sugellni, hogy gazdag f- rűi eszközei birtokában bizonyos gO'ndolatokat no fogalmakban, ha­nem epikailag megjelenítve, kive­títve fogalmazzon meg Inkább, fgy a hibalehetősége is kisebb lesz. Egri Viktor társadalmi-politikai elkötelezettsége nem újkeletű. ..Nem élek légüres térben, bezár­kózva a művészet elefántcsont­tornyába, a társadalmon kívül" — mondatja itt is egyik hősével. A Festett világ ebben a vonatkozás­ban a korszellemnek megfelelő művészi alkotás. Bár az a vőlemé- nyem, hogy egyáltalán nem volt szükségszerű budapesti közegbe helyeznie a cselekményt; a bra- lislavai és a komáromi színivilág éppoly alkalmas k'örnvezetnek bi­zonyult volna az írói szándék ki­bontakozásához. Ezáltal jobban ki­használhatta volna saját ás sajá­tos társadalmi (és nemzetiségi!) tudatunk lehetőségeit, meghatáro­zottságát is, így a mi valóságiink- bnz kötődne, hazai fejlődési ten­denciákat tükröztetné. fgy nem szenvedett volna csorbát a szocia­lista realista műalkotás egyik nél­külözhetetlen alapelve, a tipikus- Ság sem. A könyvből ugyanis ép- oen a helyzetünkre tipikus nem­zetiségi vetületek hiányoznak. Egri Viktor szinházregénye egy kicsit önéletírás is. sok helyen ta­lálunk benne valós életrajz! vo­natkozásokat. Könyve bevezetőjében ezt mon­datja hősével az írő; „Nem va­gyok biztos benne, vajon mondha­tok-e ebben a nagyon szubjektív vallomásban olyasmit, aminek van valami személyen túli, messzebbre mutató érdeme." Nyugtassuk meg az Irőt: van. , TOLVA) BERTALAN HEdlQÍI III. VETERÁN EGYÜTTESEK — AVAGY A HAZAI MAGYAR IRODALMI SZÍNPAD­MOZGALOM KEZDETE A bábegyUttesek után — me­lyeknek mozgalma alig páréves — a következő nat Írásban a ha­zat magyar Irodalmi színpadok mozgalmával foglalkozunk majd, amelynek már valamivel na­gyobb — tlxenkétéves — mültja van. Csehszlovákiai (tehát nemcsak hazat magyar) viszonylatban a komárnől (komáromi) Magyar Területi Színház matatta be az első Irodalmi színpadi összeállí­tást t9B2-ben. Beke Sándor, miután elvégezte a budapesti Színművészeti Főiskola rendezőt szakát, visszatért Csehszlováklá­ba, és a MATESZ tagja lett. Ma­gyarországon ebben az Időben már virágzott az Irodalmi szín­padi mozgalom, szinte új lendü­letet adva a népművészeti mun­kának. Beke e mozgalomtól In­spirálva maga Is foglalkozni kaz- dett ezzel az új. kísérletezésre csábító műfajlal. Az első össze­állítást hazat-magyar köttök ver­seiből szerkesztette, s azt a MA­TESZ színészei nagy sikerrel mu­tatták be több városban. Ember- botanika c. műsorával (versenyen kívül) 19B4-bén az I. Jökal-na- pokon ts fellépett a MATESZ Iro daimt Színpad stúdiója. A közön­ség emlékezetében leginkább ez a műsor maradt meg mindmáig, s hatása észlelhető volt az akkor kialakuló amatőr Irodalmi szín­padi mozgalmon Is. Mindnyájunk számára hízelgfi, hogy Csohszlováklában a Bratis­lava! Magyar Gimnázium (akkor: tlzenegyéves küzépiskolaj kötelé­kében alakntt meg az első ama­tőr Irodalmi színpad, amely FOR­RÁS néven vált közismertté. Az együttes 1982-ben jött létre (te­hát a MATESZ Irodalmi Színpad stúdiójával egyldőben) dláksztn- körként“ de rövidesen irodalmi színpadi műsorokat Is bemutatott. A forrás (a Déryné Színkör közreműködésével) 1965-ben sze­repelt először a (II.) (ökal-napo- kon, s tízéves működése alatt Bratislava nemzetiségi kultúrájá­nak számottevő'tényezőjeként tar­tottuk számon. Fennállásának ttz éve alatt 150 tagja volt az együt­tesnek, amely 20 összeállttást mu­tatott be. Illetve 188-sznr lépett közönség elé. Ellátogatott számos kisebb községbe és városba Is, hogy „enyhítse a magyar dolgo­zók s az ifjú nemzedék kuUúr- szomját.“ Határainkon túl Is sze­repelt 8 FORRÁS. 1971-ben Tata­bányán, a magyarországi irodal­mi színpadok országos seregszem­léjén elnyerte a legszebb szín­padi beszéd diját. Hazat szlovák együtteseink seregszemléin szín tén eredményesen szerepelt a csoport. A legnagyobb sikert (min­den alkalommal Kulcsár Ti­bor vezetésével) mégis a Jökai- napok rendezvényein aratta: a számtalan kollektív és egyéni dí­jon Jtlvül több alkalommal meg­szerezte a Jökal-napok (azőta megszüntetett) Nagydtját, vala­mint a jökal-emlékérem arany, e- züst és bronz fokozatát. Az e- gyüttes tagjai közül ketten hi­vatásos színészek lettek: D r á f 1 Mátyás és Holocsl István (mindketten a MATESZ komáromi társulatának tagjai). Többen más együttesben szerepelnek, s közü­lük nem egy öntevékeny csopor­tot Is vezet. Sajnos, a X., Jubi­leumi Jökal-napokon (fennállásá­nak 10. évében) utoljára szere­pelt a FORRÁS; az az együttes, amelyik tíz éilen át nemzetiségi kultúránk számottevő tényezője volt, már második éve semirtlt sem hallat magáröl... A nitrat (nyitrai) podagégiai taknitás Irodalmi Színpada Is ha­sonló céllal alakult meg, mint a forrás. Már az I. Jőkal-napo- kon, 1964-ben bemutatta „Szót ké­rünk“ c. műsorát, amely a fakul­tás kOltöIgéretelnek (Batta, Bár- czt. Garay. GapdoSIk, Zlrlg. Mé­száros Károly, Slmkó Csaba s e sorok Írójának) verseiből állt össze. Ezt a reményekre Jogosító kezdést azonban viszonylag'hosz- szü szünet követte, s ann*ak elle­nére, hogy a nyitrai Irodalmi szlifpad Is 1982-ben alakult meg ISldó Zoltán és Fekete Zoltán vCTetésé.vel) másod­szor .csak nyolc év elteltével, 197? ben szerepelt a Jókal-napo- kon. s a közbe eső évek folya­mán igen csekély tevékenységet fejlett ki. Azt hiszem joggal hiá­nyoljuk, hogy a magyar főiskolá­sak irodalmi színpada még 1974- ben sem ,,számottevő tényezője“ nemzetiségi kultűránknak... A levicei (lével) Jubász Gyula Irodalmi Színpad, amely Sán­dor Károly vezetésével ala­kult meg 1983-ban, már tizenegy éves lenne — ha lenne. Igaz, egy­szer már megszűnt, de 1987-ben újjáalakult — a pedagógiai Isko­la kötelékében. Ez az Irodalmi színpad 1958—70 között élte fénykorát, amikor minden évben ÚJ színekkel gazdagította a kls- szlnpadok mozgalmát. Sajnos, mi­óta Gergely József, az egy­kori magyar szakos tanár eltávo­zott a pedagógiai Iskolából, nem hallat magáról a rendező nél­kül maradt Irodalmi színpad sem, Szerencsére Gergely értő kézzel vezette diákjait; munkájának a- lapproblémája az ösztOnösség és a tudatosság harmóniájának meg­teremtése volt. „Iskolájából“ több ]6I felkészült. Irodalomsze­rető diák került ki. A legkövet­kezetesebb tanítványának J a r á- blkné Trűchly Gabrl,el- 1 a bizonyult, akt jelenleg az e- gylk legszínvonalasabb hazai ma­gyar együttes, a Dunajská Stre- da-I (dunaszerdahelyl) Járást Népművelési Központ FÓKUSZ 1- rodalml színpadának a rendezője. Szeretnénk remélni azonban, hogy a levlcel (lévai) irodalmi színpad .másodszor Is átalakul, s minden nehézség ellenére újra ott látjuk majd legjobb csoportjaink között, a fókal-napok központi sereg szemléién... A negyedik veterán együttes, a CSEMADOK záhyi (Ipolysági) he­lyi szervezetének József Atilla I- rodalmi Színpada ez évben ün­nepelte megalakulásénak 10. év­fordulóját. V a s s Ottó tanár vezetésével 21 összeállítást muta­tott be az eltelt évek folyamán, s csaknem százszor lépett 'közön­ség elé. Az egykori dlákszlnját- szö hagyományokhoz híven ök Is bemutatták műsoraikat Dél-Szlo- vákla nem egy falujában, városá­ban. A magyarországi Irodalmi színpadok balassagyarmati feszti­válján már több ízben nagy siker­rel szeTöbéltek, s az ott szerzett elismerések közül a legszebb színpadi beszédért járö díjra a legbüszkébbek. Nem csoda, hi­szen Sahy (Ipolyság) környékén valóban- nagy erőfeszítésbe telik, míg a diákok a palóc nyelvjárás helyett a köznyelvet kezdik be­szélni. A Jökal-napokon először 1985-ben, s azóta összesen hatszor szerepeltek. A lózsef Attila Iro­dalmi színpad eddig a legrend­szeresebben dolgozó együttesünk; művészt színvonal tekintetében a legjobbak közül való — s remél­jük az marad a következő tíz esztendőben Is.... Kmeczkö Mihály (Következik: „Ml van a FŰKOSZ fókuszában“) A Bratlslavai Magyar Gimnázium Forrás irodalmi színpadának fel­lépése a Jókai-napoken 1989 ben. Műsoruk címe ..Győztes új és magyar.“ (Ady müsorj. Összeállította Miklósi Péter, rendezte Zsol- . na.y Gábor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom