Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-12 / 46. szám

ÍGY KÍZDIOK Ezt a címet adtuk soroza­tunknak, amelyben fiatal és idős olvasóink egyaránt el­mondhatják hazásságuk első napjaival, hónapjaival kapcso­latos élményeiket. A legszebb beszámolók szerzőit megjutal­mazzuk. Nagy érdeklődéssel szoktam ol­vasni az „így kezdtük“ című ro­vatot. Meglepett, hogy a történe­teket leggyakrabban olyan olva­sók Írták, akik már közel állnak, vagy már át fs lépték életük de­lét. Hol van azonban az a gene­ráció, mely még csak most kezd­te? Miért nem mondják el ők ts a közös élet első lépéseinek moz­zanatait? Lehet, hogy rosszul ér telmezem a rovat igazi célját, de úgy gondolom, hogy a szerkesz­tőség azért Indította, hogy segít­sen a házasság előtt álló tiatalok- nak. Szeretném most itt elmonda­ni. mint fiatal, 24 éves házasem­ber és családapa n saját tapaszta­lataim. ha ezt annak lehet ven­ni másfél éves házasság után. Nem a boldogító Igennel kez­dem, hanem azzal, hogy hogyan is jutotam el odáig. Mennyi bol­dog és boldogtalan napot kell át­élni míg egy szerelem házasság­gá érik. Egy filozófus mondta a szerelemről: A szerelem az. ami kor a másik Igényeit úgy érezzük, mint a sajátunkét. Gondolkodjatok el e mondat igazsága, szépsége felett, és utána kérdezzétek meg magatoktól, vajon szerelem-e az amit éreztek? ‘ Hat évi ismeretség után kötöt­tünk házasságot. Szerencsés és bol­dog embernek mondhatom magam, mert igazán nagyon Jó feleséget kaptam. Olyant, akinek nemcsak a „férjhez menés“ kellett, hanem szeretet, gyengédség és megértés, amit ő Is viszonozhat. Nagyon bol­dogok vagyunk, mert mindketten úgy érezzük, nem élhetünk a má­sik nélkül. Mindketten közösen döntünk, hogy egyikünk se érezze, hogy kevesebb a másiknál. Bará­taim közül sokan „papucsférjnek“ tartanak, mert nem járok kocsmá­ba, mert tartok Ivóctmborákat. Én annak tartom azt a férjet, aki a hétköznapokról nem is beszélve, szombat-vasárnap a kocsmában kártyázik, és késő este hazatán­torog. Kegyetlen és érzéstelen az ilyen viselkedés, mert nem gon­dol arra, hogy mennyivel boldo­gabb lenne a felesége, ha otthon lenne, és a gyerekekkel töltené Idejét. Én Is dohányzom, megiszom a magam Italát is, de otthon, a családi asztalnál, sőt még a csi­nos lányokat Is megnézem, mert ez is kell. Csak nem szabad túl­zásba vinni I Van még egy nagyon fontos do­log, melyről eddig még nem szól­tam, és ez a gyerekek, a család, mely úgy kell a házasságban, mint testnek a kenyér. A feleség a ter­hesség Ideje alatt vagy még job­ban megszereti, vagy még na­gyobb mértékben megveti a férjét. Azt a sok sok gyengédséget, a- melyet a férj nyújt — ha nyújt — ebben az Időszakban, a feleség soha nem fogja elfelejteni. Kis­fiúnk nyolc hónapos és azt a sze­reteted amellyel körülvesszük hi­ába is próbálnám leírni. Azt csak érezni lehet. Egy azonban biztos; ettől nagyobb ajándékot férj nem kaphat a feleségétől. A gondok, amellyel a gyermeknevelés jár, fe­ledésbe merülnek az apróság ka­cajával, gügyögésével, de már ma­gával a jelenlétével, ügyetlen mozdulataival is. És higgyétek el, az az igazi boldogság, amelyet ak­kor érez az ember. Nem kell eh­hez sem pénz, sem ital, de még sgy gyönyörű nő sem. És az, aki erre a pontra elju­tott, fogjon tollat, írjon ebbe a ro­vatba, hogy azok, akik intézmény­nek, vagy üzletnek képzelik a há­zasságot, rádöbbenjenek tévedé­sükre. Én nem hiszem, hogy a boldogsághoz más út is vezet. FIÜKNAK I h ' ■' . - i, l -jIJL « Balaskó János, Sikabony A férfi eleganciájához úgy hozzátartozik a zaké. mint a tányér­hoz a kanál. Ez még ma is érvényes, de' vegyétek csak szemiigyre az alábbi hat képet. Nos. mi a vélemé nyetek? A férfi sem. zakót, sem pulóvert nem visel, és öltözetén Így sincs semmi kifogásolni való. Igaz, nem házasságot készül köt­ni, sót mégcsak kitüntetést sem átvenni. Meglehet, zakója is van. csak levetette... Mi öltözetének a varázsa? Az ing és a hozzávaló — nyakkendő, sál — ügyes kombinálása. 1. Egy két évvel ezelőtt ízléstelenség, sót halálos vétek volt, ha valaki kockás inghez csíkos nyakkendőt kötött. Ma az ilyen fér­fira azt mondják; nincs rossz ízlése. Mit szóltok hozzá ti? 2. Ez a kis kockás ing zakó nélkül is Jól öltöztet — korra való tekintet nélkül — minden férfit. A nyakkendő egyszínű az előbbi kép után. akár azt Is mondhatnánk, hogy konzervatív. De szép. 3. Apró mintás virágos Ing, mintás nyakikendövel. Különösen ér­dekes az Ing gallérja. 4. Ez a divat nem régi keletű, és a férfiak bárhogy is tagadják, az ötlet a nőktől származik. Fiúk anyáik és húgaik, a férjek fele­ségük szekrényét túrták fel a tarka kendők és sálak után A hideg ellen Is jó volt ez a divat, de kétszeresen jó azért, hogv megszün­tette a férfiingek egyhangúságát 5. Csíkos ing és nyakkendő. 0, ismét divat az elűzött és megutált csokornvakkendő. Lefoga­dom, hogy a lányoknak ez a „szerelés“ tetszik majd a legjobban. M. É. booLoaa-doci. l íTOKZATOS - XKS- A SZFi VX Ismeritek azt a találós kérdést; hangja van, reggel négykézláb jár, délben kettőn és este há­rom lábon? Már három évezi-eddel ezelőtt az ó- kori görögök Is ezt a találós kérdést tették fel egymásnak. De az eredetét biztosan nem ismeri­tek. Ezt a találós kérdést a szfinx, a görög mondák egyik szörnyalakja tette tel először. A szfinx oroszlánlábú kutyatörzsű mesebeli állat, a feje leányfej, szárnya és mancsa hatalmas karmok­ban végződött. Az Istenek leküldték a Földre, hogy megbüntesse Théka városát. A szfmx a vá­ros kapuja előtt ült, és minden thébai lakost ez­zel a találós kérdéssel gyötört, amelyet mi is teltettünk nektek az első mondatban. A várost g tanács mindennap összeült, hogy megfejtse ezt a s- rejtvényt, de hiába Mindennap kénytelenek vol- ^ tak a szfinxnek egy szép fiatal fiút küldeni, akit a szörny azon nyomban megfojtott: A szfinx tud- ' nillHk görögül „fojtogatót“ jelent. A gondos és bölcs városatyák ezíért megígérték, hogy akt meg­szabadítja a várost a vérszomjas szörnytől, az a ■ királyuk lesz. És valóban akadt Ilyen ember — ahogyan bizonyára tudjátok Szophoklész tragé- diájáből — és Oidlpusznak hívták. A szfinx, mi- után titka nyilvánosságra került, leugrott a szik- ■' Iáról, és szörnyet halt. A turisták még ma Is megcsodálhatják a köböl faragott szfinxeket, péidául Egyiptomban, ahol a szárnyas és emberfejü oroszlánok a táraök örök álmát őrzik. Ezek a világ legrégibb szobrai. Ma ezt a kifejezést azokra használjuk, akik hallgatnak, semmit el nem árulnak. Hallgat, a- kár a szfinx. Most már rájöttetek a találós kér­dés megfejtésére? Még nem? Eláruljuk: az em­ber. Gyermekkorában négykézláb, felnőtten két lábon, öreg korában pedig három lábon, azaz botra támaszkodva jár. EMBERI „Kancsali huszas“ Ml az amit a viselkedésed­ben kifogásolok? 1. Azt, hogy meglehetősen hosszú Ideig két sTséken üldö­géltél. Míg tartott a „nagy sze­relem“, a másik a mellékvá­gányon pihent. Most, miután véget ért, ismét elöráncigálod a mit sem sejtő áldozatot. Mint egy eldobott játékot. „Valaki azért csak kell...“ El tudnál fo­gadni ■ Ilyen férjet magadnak? Nem bántana, ha róla tudnál meg hasonlót? 2. Többet adsz a külsőségek­re, miJit az emberi értékekre. „Gy. szórakoztató, jól tud . be­szélni, és megsaédít minden lányt“ Te ennek ellenére bíz­tál benne. Mondd, mire alapoz­tad a bizalmad? 3. Gy.-inek rajtad kívül volt még egy barátnője Is, akihez éppúgy eljárt, mint hozzád, de neked Is voit egy barátod: 1- gazán nem volt miért nehez­telnetek egymásra. Ennek elle­nére azt írod, hogy őrülten sze­relmesek voltatok egymásba. Milyen értéke van nálad a sze­relemnek? 4. Gy. elment katonának. Nem az első, de második lá­togatásod mondható szeren­csétlennek, a harmadik pedig visszataszftónak, tolakodónak, kényszerítettnek. És Ilyen hang­nemben íródott a búcsúleveled is. 5. Legjobban az önző visel­kedésed miatt neheztelek rád. Ne haragudj, de úgy érzem, hogy ezt Gy. Is gyorsan felis­merte, és ennek tulajdonítom az ©Ihídegülését is. Ha igaz barátra találsz, bárhogy a ma­gadénak érzed őt, nem a tiéd. Nem egy érzéstelen bútorda­rab, sem egy kisgyerek, aki, ha valamit kap, szépen megköszö­ni és ha tetszett, ismét kér. Eh­hez járul még az Is. hogy Gy. nézetem szerint nem „átlag­srác“; erős egyéniség, nehezen formálható. Hogy nem téged akar feleségnek? örülj ■ neki! A nösülés nem vetne véget „;e- génykedésének“! „Napsugár“ Leveleddel nem tudok mit | kezdeni. Nyolc hónapja ismersz egy fiút, nagyon megszerettétek egymást, a fiú most katona, és nagyon félsz, hogy elhagy. Miért? Talán mert egyszer már két hétre elhagyott? Mi-, éri hagyott el? Igazán megír­hattad volna, ha segítséget vársz. Vizsgáid meg önmagad: milyen szerelem az, amelyből hiányzik a bizalom? Nem eről­tetett a kapcsolatotok? Ha i- gen, akkor — hidd el —, hogy nincs értelme. A házasságban ' a szexuális kapcsolatnak nagy szerepe van, ez tény. De van­nak dolgok, amelyek szerepe még ennél is nagyobb. És ezek közé tartozik a bizalom is. VERONIKA Önértékelés, önismeret Azt mondják, mindenkit Inkább a helyére tudunk tenni, mint ön­magunkat.' Hajlamosak vagyunk becses személyiségünk túlértéke­lésére, ritkábban leértékelésére — s ez utóbbiban is több a póz, az ellenvélemény kihívásának szándé­ka, mint az önismeret. Valóban. A magunk helyes értékelése majd­nem olyan nehéz, mintha testün­ket két kézzel felemelve akar­nánk a súlyunkat lemérni. Ez le­hetetlen. Az önértékelés és önis­meret viszont csupán nehéz. .Né­mi szerénység kell hozzá — ebből kevesebb súrlódás, kellemetlenség származik, mint az önteltségből. Egy bölcs szerint: „Mondják meg mások, ki vagyok. Ha téved­nek, az ö bajuk. Mert én vagyok, aki vagyok.“ Őszinteség Nem terjedhet a klmélet'.ansé- gíg, de még a tapintat határa'K sem lépheti túl. Az orvos termé­szetesen nem mondja meg a be­tegnek „őszintén“, milyen súlyos az állapota. Az Igazmondás jegyé­ben nem emlegetjük embertársa­ink olyan testi-lelki, szellemi, mű­veltségi fogyatékosságait, amelyek­ről nem tehetnek. Az elhallgatác gyakran emberibb a szókimondás- nál. Másrészt: az őszinteség álta­lában alapvető feltétele .a barát­ságnak, a szerelemnek, a házas­társi, a szülői és gyermek közti kapcsolatnak. Táptalaja a jó mun­kahelyi légkörnek, a közéleti de­mokráciának is — amennyiben az őszinteség jóindulatú, javító szán­dékú és nem ürügy arra, hogy négyszemközt, vagy mások előtt „odamondogassunk“ valakinek. Mindig, mindenkivel feltétel nél­kül őszintének lenni, megbízhatő lélekbúvárok és szociológusok sze­rint a távolabbi jövő eszménye. Módunkban áll azonban önmagun-' kon elkezdeni és gyakorolni az őszinteséget, lásd: „önértékelés“. (Folytatjuk! —m— uwm /□■dB a SzoolaUata Ifjúsági Szövetség SZIováktat Központi Bizottságénak a lapja ■ Kiadja a Smena ktadöváUalata ■ Szerkesztőség és adtninisztráció: 897 14 Bratislava, PraisJsá 9. Telefon: 488-19. Postaflök '30. Főszerkesztő: dr. STRASSER György ■ Nyomja a Západoslovenské tlaíiame 01 ■ E fc tésl díj egész évre S2,— KCs, félévre 26.— Küs ■ Terjeszti a Posta Hfrlapszotgálata Előfizethető minden pos!aké/.!)«sl»őnél vagy postah ■ Kéziratokat nem Srzünk meg és nem kOIdünk trlssza ■ A lapot kUHöldra a PNS Ostredná axpedlota tlaCe, Bratislava, Gottwaldovo nám, C. 48 útján e bet tnegrendelal Engedélyezve: SOXl 13/1,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom