Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-29 / 44. szám

„TAVASZI SZÉL VIZET ARASZT“ Álla egy évtizede annak, amikor töb­ben azt vallották, hogy az Idősek el- vesztettélk Igazi daloló kedvüket, a fia­talok pedig nem ismerik, nem szeretik a népdalt. Az Igazság bizonyára akkor sem ez volt. Ennek ellenére Igen nemes feladatra vállalkozott a CSEMADOK Központi Bi­zottsága, amikor hat esztendővel ezelőtt elindította a ma már tömegméretűvé szélesedett mozgalmat, a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ cfmü, egész országot ösz­tönző népdalversenyt. Az első versen­gés óta szerte Dél-Szloválklában újra é- lednl kezdett a népdal, a közös ének- nés. Ismeretlen dailamok, dallamválto- zatok kerültek felszínre. Ojabb ösztön­zést kapott a gyűjtőmunka, de ami a leglényegesebb: közüggyé vált a népdal. ösl nélxialkincselnket terjeszteni, kedveltté tenni, hogy azok a fiatalok és öregek ajkán egyaránt zengjenek, az egyik legszjebb líépmüvelől feladat. S ezt a szép feladatot teljesítette a „Ta­vaszi szél vizet áraszrt...“ sorrendben Immár negyedik országos versenye. A döntőre 1974. október 12-én került sor Bratlslavában, a Kultúra és Pihenés Park esztrádtermében. A versenyt a SZNF 30. és a CSEMADOK megalakulá­sának 25. évfordulója tiszteletére hirdet­te meg a CSEMADOK Központi Bizott­sága. A sikeres járási és kerületi döntők győztesei, a népdalverseny kiemelkedő szólistái, énekescsoportjai és népi hang­szeresei hozták el műsorukat a főváros­ba, hogy bizonyságot tegyenek Dél-Szlo- vákla őst magyar népdalmüvészetének gazdagságáról. Tény, hogy a művészeti nevelés eszközei köíüött első helyen az élményszerzést alkalmakat említik. S a „Tavaszt szél vizet áraszt“ müsorszá- mal élményt Jelentettek a zsúfolásig megtelt esztrádterem közönségének. A fiatal Holec Ilona eladásában, a Nyltra-vídékl népballada csodálatos dal­lamának és szövegének varázsa lenyű­gözte a hallgatókat. Ez a ballada szinte egymagában is képes bizonyítani a nép­dal tárházának tiszta és bensőséges vi­lágát, a gyermekien naív, de egyben mélységes emterségét, szépségét, gaz­dagságát. A szöveg díszes népi nyelve­zetének és dallamának hallatán a nép­mesék életvLzével hintett, varázsigékkel feltámasztott halottalt, a népszokások, színes szőttesek tarka világát ér2ékel- tette. A ballada szövegének néhány mondata Ide kívánkozik: „Szived Is fáj...“, „szíp legínyek“, „sem szivem fáj, sem fejem fáj, meghalok szlp Ilonájé, sárga, bodor gyöngy hajájé...“ — Eny- nylt az Idézetekből, hiszen a szöveg és a dallam együtthatását lehetetlen meg­fogalmazni. A balladát hallani kell. Az ugyancsa-k fiatal Fürst Pál igen szép hangjával, gazdag hangterjedelmé­vel és tartalmas müsorszámalval lepte meg a közönséget. Nem csoda hát, ha a döntő zsűrije Fürst Pált közvetlen Holec Ilona mellé, Illetve után sorol­ta. A 78 éves Illés István bécsi A bússal férfi énekesek csoportjának a teljesítményéről Is csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk. Eredeti, ízes, előadásmódjával, különösen a „Sej, dínom, dánom...“ humoros szövegű da­lával hangulatos légkört teremtett, s még be sem fejezte műsorát, amikor felzú­dult a közönség tapsa, joggal került te­hát saját kategóriájában az első helyre. A hetényi női éneklő csoport tiszta éneklését, a csoport szólistájának telje­sítményét, az énekesek kisebb koreográ­fiának beillő eiedetl térbeni mozgását, ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. A százdi férfi énekesekről szintén e legjobbakat mondhatjuk. Ebben a kate­góriában az első helyen végeztek. U- gyanúgy a varból Gyüre Ilona, aki a ma már ritkaságszámba menő menyasszony- búcsúztatójával nyerte el a hallgatók tetszését. A 78 esztendős Illés István Petrovcéröl (Péterfaláról) vidám előa­dásmódja ellenére is a meghatottság érzését keltette. Az élet szeretete és tisztelete áradt az Idős énekes optimis­ta előadásmódjából. Szedjétek, szedjétek rólam a virágot...“ refrénjei, a hűséges népdalklncs őrzök egyikének képletes üzeneteként Is értelmezhető. Hiszen az idősektől tanulják a fiatalok a legere­detibb népdalokat. A versenyszabályzat értelmében négy külön kategóriában folyt a versengés. Az I. kategória győztese tehát a már említett Holec Ilona tett Bodakről. Má­sodik Fürst Pál Pozsonypüspöklről, har­madik Cerovszki Mária Óbástról, s a ne­gyedik helyre Horváth júlia került Tanyból. A II. kategóriában az első helyezést a varból Gyüre Ilona érte el, második helyre Illés István került Péterfaláról, a harmadikra pedig a sőregi Szókis Jó­zsef. A III. kategóriában első helyen a bússal férfi énekesek csoportja végzett, második lett a hetényi női éneklő cso­port, harmadikon az ipolyszakállasi női, negyediken pedig az újbásti férfi éneklő csoport végett, A IV. kategóriában a százdi férfi é- neklö csoport kapta a legtöbb pontszá­mot, második helyre a szestai női, har­madikra a kovácsi női éneklő csoport került. Az 1974. évi verseny döntőjének mü- sorszámalt, előadásmódját tekintve el­mondhatjuk, hogy mind tartalmában, mind formájában felülmúlta az 1972. évi versenyt és maradandó élményt nyújtott a közönségnek. Az Idei döntő énekeseinek, éneklő cso­portjainak teljesítményei között egyéb­ként sem voltak túl nagy különbségek, és a döntőbe Jutottak lényegében mind­annyian győztesek. Győztes hirdetői, él­tetői magyar kultúránk alapjának, az ősi népi hagyomány egyik legszebb ágaza­tának: a népdaléneklésnek. A „Tavaszi szél vizet áraszt...“ dön­tője nemcsak tartalmas műsort nyújtott, hanem sokkal többet annál, egyre In­kább ráébredünk arra, hogy társadalmi Igény a folklór, az élő magyar népi ha­gyomány továbbéltetéso, megszeretteté­se a fiatalokkal és idősekkel e.gyaránt. T. KASZA IDA A SZOVJETBARÄT OKTÖBERI SZÁMÁBAN Harc a Kárpátokért címmel folytatja Ludvfk Svoboda hadsereglábnrnok emlékiratának közlését, „A szabadságharc tolytatédik“ cfmmel pedig a Szlovákia területén fellángoló parti- zánháborúról ad számot. Gustáv Cech, a CSSZBSZ SZLKP titkára a közeledő barátsági bénap jelentősé­gét méltatva cikkében rá­mutat, hogy ma is időszerű a 2S év előtti első barátsá­gi hónap jelszava: A Szov­jetunió iránti hűség — a csehszlovák hazafiság pró­baköve. „Megtudtam, hogy él“ c. riport a második vi­lágháború ismoretlen hőseit mutatja be, Alekszandra Karpovnát és Jozef Húsért, akik 30 év után Bratislavá- ban találkoztak. Ifjúságunkat joggal érde­kelheti, miként vélekedik Komszomol-tagságáról A- tekszej Jeliszejev űrhajós és Irina Rodnyina világbajnok. Érdekes továbbá az ifjúsá­gi épftkezések vonzerejéről szélé frás, valamint a Sa­ntorini (somorjai) Magyar nyelvű Kilencéves Alapisko­la csehszlovák-szovjet ba­rátságot ápoló ifjúsági köré­nek sikeres tevékenységéről .széló tanulságos beszámoló­ős a Puskin-emlékversenyt méltató cikk is. A lap fel- elevenfti, hogy egy negyed- évszázada hogyan született meg Picasso Mkegalambja. Érdeklődésre tarthatnak számot a „Forró láng az o- renburgi sztyeppékról“, „Az Aranygyűrű dísze“, vala­mint az első szovjet raké­tákról és a könyvtárban működő számítógépről szó­ié írások. A Szovjetbarát oktéberi számában olvashatjuk K. Pausztovszkijnak, az orosz táj dalnokának egyik szép novelláját, az „Erdei faház“ cfmmel. Sok ifjú jégkoron- gozónk példaképe V. Trety- jak, a szovjet jégkorong- válogatott híres kapusa. A lap naplórészletet közöl tő­le. kiemelve benne, miért nem szereti a dicséretet. „Sokkal hasznosabb — mondja sokak tanulságára —, ha hibáinkrél hallunk és gondolkodunk, s megpró­báljuk megkeresni az oku­kat.“ (P) Jól vifü'gáztak a fesztiválokon IS (A THALIA SZÍNPAD HÁ­ROM SEREGSZEMLÉN VETT RÉSZT EZ Évben ) L apunkban rendszere­sen beszámolunk a MATESZ koälcel Thá- lla Színpada életének főbb mozzanatairól. Ezúttal a társulat tesztiváll sikereiről írunk, mert úgy véljük, fi­gyelemreméltó eredménye­ket hoztak ezek a sereg­szemlék. Kérdéseinkre Vá- rady Béla, a társulat mű­vészeti vezetője, az ismert színművész válaszol. — Ügy tudjuk, a Thália három jelentős fesztiválon vett részt ebhon az évben; Nitrán (Nyitrán), Nővé Zámkyban (Ersekújvárott) és Banská Bystricán. — Utazásainkat még má­jusban elkezdtük, meghív­tak a szlovákiai színházak seregszemléjére. Hogy pon­tosabb legyek: ez a sereg­szemle a tájoló színházak felvonulása volt és a bra- tlslaval Hvlezdoslav Szín­ház és az Oj Színpad, va­lamint a koSlce! (kassai) Állami Színház kivételével részt vett rajta Szlovákia mindegyik társulata. A se­regszemlének tulajdonkép­pen az volt a célja, hogy eldöntse, milyen művészi fokot értek el az egyes tár­sulatok, Minden egyes elő­adást kiértékeltek a Szlri- házszövetség és a sajtó kép­viselői. Ml Lovlcsek Béla Tűzvlrágját mutattuk be Be- ke Sándor rendezésében, és örömmel mondhatom, hogy bemutatkozásunknak na­gyon kedvező volt a vissz­hangja. Talán éppen ennek a sikernek köszönhettük, hoigy meghívást kaptunk a Banská Bystrica-1 országos seregszemlére Is. — A fesztivál az SZNP harmincadik évfordulója je­gyében zajlott le. — Igen, és a közép-szlo­vákiai kerület három váro­sában, Banská Bystricán kí­vül tehát Martinban és Zvo- lenben rendezték meg. Ml Banská Bystricán az ostra- val Állami Színházzal, a bratislaval Oj Színpaddal, a plzenl Tyll Színházzal és a bratislaval Szlovák Nemzeti Színházzal együtt mutat­koztunk be a közönségnek, ismét hazai magyar szerző, Lovlcsek Béla Tűzvirágjával. Azt, hogy melyik társulat hogyan szerepelt, a közön­ség visszhangjáből és a fo­Várady Béla gadásokon megjelent szak­értők megjegyzéseiből lehe­tett lemérni. Úgy érzem, művészeink jó teljesítményt nyújtottak, a telt ház és a fesztivál rangja kiváló ala­kításokra késztette őket. Nagy örömünkre szolgált, hogy a közönség soraiban felfedeztük a Rimavská So- bota-1 {rimaszombati) szín­házbarátok barmlnctagú csoportját, akik Drobka Gé­za vezetésével jöttek el Banská Bystrlcára. Előadá­sunkat megtekintette Zá- borsk^ professzor, nemzeti művész, a Szlovák Színház- szövetség elnöke Is, aW el­ismeréssel szólt munkáik­ról. — Nitra és Banská Byst­rica között volt a Nővé Zámky-i fellépésetek. — A nyugat-szlovákiai ke­rületnek és a szovjetunló- bell szanatovl körzetnek ba­ráti kapcsolatai vannak. E- zért érkezett például ide a Barátság Vonata Is, és e- zért léptüník ml is a közön­ség elé az ünnepségek ke­retében Arbuzov ,,jó reggelt boldogság“ című művével. Azt tapasztaltuk, hogy elő­adásunk tetszett a közön­ségnek. — Mi várható még „tesz- Hváli szinten“ ez évben a Tháliától? — Ez évben más módon folyik majd a barátság hó­napjának megünneplése a színházaikban. A rendezők ki akarják s2sélesítenl a mozgalmat, ezért úgy hatá­roztak, hogy mivel az egyes szlnházaJt részt vettek az ú. n. belső szemlén, kivá­lasztják a legjobb társula­tokat, és ezek mutatkoznak be a közönségnek decem­berben Bratlslavában. Ml most sok problémával küsz­ködünk, folyamatos mun­kánkat betegségek zavar­ták meg, de Igyekszünk megoldani a problémákat, és elérni, hogy a belső szemle Idejére „teljes ra­gyogásban“ állhassunk a bí­rálók elé, és úgy képvisel­jük színházunkat, hogy az Ismét sikerünk legyen. (bt) MŰHELY EGY FECSKE - NYARAT CSMlT avagy a GLÓBUSZ bábegyüttes rendhagyó utja A műkedvelő együttesek és a munkájukat Irányító mód­szertani Intézmények közti vita alaptémája — főként az utóbbi Időben — az anyagi támogatás „problémaköre“. E téma tény­leg annyira sokrétű, hogy ez­úttal nem foghatunk bele az elemzésébe (nem Is ez a Dé­lünk}. Az olvasó tájékoztatásá­ra azonban meg kell jegyez­nünk, hogy nem az öntevékeny együttesek proflsltásáról van szó, hanem arról a támogatás­ról, amely alapvetően szüksé ges egy-egy bemutató létrejöt téhez. Az öntevékeny együtte­seknek ugyanis nincs jelmez- és kelléktáruk, nem egy eset­ben „terembért“ kell fizetniük a próbák idején a művelődési ház ,,gazdájának“, továbbá nincs saját szállítőeszközük, a- mely a vendégszereplések al­kalmával nélkülözhetetlen stb. Ezeken a gondokon az sem se­gít, hogy ma már minden e- gyüttesnek van ,,mecénása“, mert legtöbb esetben ezeknek Is üres a zsebük. A tömegszer­vezetek (S71SZ, CSEMADOK Nőszövetség Tűzoltók Szövet­sége stb.j legapróbb sejtjei, a helyt szervezetek éppen egy- egy új műsor bemutatásával szeretnének némi pénzre szert tenni, de már az előkészületi munkák alkalmával fonákjára fordul az elhatározás; pénzre van szükségünk, hogy előad­hassuk a műsort... S az ered­mény: ktllncselés, veszekedés, sértiMés, harag, „kiábrándulás“ — és vajúdik minden tovább, mint azelőtt... Szerencsére ez nem jellemző minden együttesre. Igen sok csoport átgondolt koncepció­val, céltudatosan lát munká­hoz, S ami a legfontosabb: lé tezésük célja merőben más, mint az előbb jellemzett együt­teseké. ök elsősorban nem kapni, hanem adni szeretné­nek. .. S ez lényeges különb­ségi Munkamódszerüket Is úgy választják meg, hogy el tudja­nak Indulni a „semmiből“. Cél­juk nem a megérkezés (a kasszaslker és az elismerés babérjain való pihengetés), ha­nem a folytonos „vándorlás“, a pihenés nélküli újabb útra kelés. A kultúra fáklyavivöl közt az első sorban haladnak — Dél-Szlovákiában. Ezek között az éiegyüttesek közt Is előkelő helyet foglal al a koiicei ipariskola GLÓ­BUSZ oevű bábegyUttese. Meg­alakulása Is, eddigi működése Is eléggé rendhagyónak mond­ható. A külföldi és belföldi ta­pasztalatok egyaránt azt mu­tatják, hogy a bábjátszás első­sorban „a gyermeki lelkek táp­láléka“. Kísérlett, illetve fel­nőtt bábszínpadok csakis ott a- lakulnak meg, ahol elég erős „hátországot“ képez a hagyo­mányos bábjátszó mozgalom., A kassal GLÓBUSZ bábegyüt­tes (teljesen megcáfolva az e- lóbb mondottakat) úgy alakult meg 1968-ban, hogy tulajdon­képpen az első hivatalosan számon tartott csehszlovákiai magyar bábegyüttes lett. Innen számítható a hazat magyar bábjátszó mozgalom Indulása Ml ebben a meglepó? Csupán az, hogy a kb. 230 magyar a- laplskola közül egyikben sem érezték szükségesnek olyan bábegyUttes megalakítását, a- mely — akárcsak helyi vi­szonylatban Is — számottevő eredményt tudott volna felmu­tatni. A hazai magyar bábját- szásnak nem Jött létre tehát semmiféle hátországa. Így ala­kult meg az elő (bár valójá­ban ifjúsági, hazat magyar szempontok szerint mégis) tel nőtt csehszlovákiai magyar bábegyiUtes. S ml a rendhagyó az együttes eddigi működésé­ben? Az, hogy hátország nél­kül Is, viszonylag egészen rö­vid Idő alatt a nemzetközi él­vonalba tornászta (stílusosab­ban: játszotta) fel magáti Ez viszont már világviszonylatban is rendhagyó, hiszen a tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ott teremnek a legjobb együt­tesek, ahol állandóan serkentő hatással van egymásra több jó­képességű csoport. A GLÓBUSZ mm Dr. Szőke István, a KoSicei Magyar Tannyelvű Gépészeti é.s Elektrotechnikai Szakközépis­kola GLÓBUSZ bábegyiittesé- nek a rendezője. bábegyüttes öt éven át csupán önmagával versenyzett, és an­nak ellenére, hogy kialakuló­ban van a hazai magyar báb- játszó mozgalom, még mindig nincs egyenrangú partnere. Melyek azok a díjak, amelyek a GLÓBUSZ sikereit fémjelzik? Hazai viszonylatban — egye­bek között — e Cseh Szocialis­ta Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának díja, amelyet, a ZlHnai (zsolnai) országos bábjátszó seregszemlén érdé mell ki az együttes 1973 ban, nemzetközt szinten pedig az UNIMA főtitkárságának dija, a- melyet a pécsi II. nemzetközi felnőtt bábfesztiválon nyert e! a lelkes csoport 1971-ben, ahol rajta kívül francia, angol, ma­gyar, bolgár, román, lengyel és más — többségükben hivatá­sos együttesek szerepeltek. Említsük meg e sikerek teg Illetékesebb kovácslat Is, Az együttes rendezője: dr. Szőke István, a Koälcel (szlovák nyel­vű) Egészségügyi Középiskola tanára; művészeti tanácsadó: Suba Emil, a koälcel Bábszín ház tagja; művészeti vezető: Pásztó András, a koälcel ma­gyar Ipariskola Igazgatóhelyet­tese Velük együtt tizenöt ipa­rista fiú és lány alkotja az e gyüttest (közülük egyesek ..bábvezetők“, mások ,,színpad- technikusok; mindenkinek meghatározott szerepe van, egy ember csak egyféle mun­kát végezi). A GLÓBUSZ meseműsorokkal kezdett (pl. Mese a répáről), mint a bábegyüttesek általá­ban, de szinte hihetetlenül rö­vid Idő (két—három év) alatt kialakította egyéni stHusát, melynek leglényegesebb jegye egyrészt a magyar kultúra ha­gyományaihoz való következe­tes kapcsolódás, másrészt a -KX. század embei-ére jellemző szüntelen és töretlen kLsérlote- zés. Ezt a két lénye,ges stílus­jegyet legjobban — bár más­más szinten és szempontból — a Kőműves Kelemen és a Csu­paszív űr kalandja! c. pompás műsora tükrözi. A metaforák és megszemélyesítések olyan jelképrendszerré tömörülnek e két előadásukban, amely a mondanivalónak egyszerre több létegét tárja elénk, A rendezés tolyamán az élő szeieplők o- lyan dialektikus egységet al­kotnak az élettelen tárgyakkal (vagy a leheietf'nom síkbábuk a törékeny zenével 1, amilyet csak az oxigén képes a hidro­génnel — az orvosságos üveg­ben. .. KMECZKO MIHÁLY (Következik: A hazai ma­gyar bábjátszö mozgalom bemutatása.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom