Új Ifjúság, 1974. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-01 / 40. szám

6 üjifjiisäg----------------------------------------------------------------------—

Bemutatjuk

a SLOVAM BRATISLAVA balhátvédjét

Oftgh Kálmán, a Sloran Bratislava) balhätvMje rsa- pata téglamez«) pályáiénak egyik szolgálati lakásában lakik. Amikor felkeresem, éppen a* autóján javítgat valamit. Találkozásunk egy nappal az Amlerlechl elleni BEK-küzdelem után valósul meg. és mire ezek a sorok napvilágot látnak éppen a visszavágó napját matatja majd a naptár.

(Gógh még nem járt Belgiumban és az Anderlecht elleni kél kupamérkőzés pályája eddigi csűcsa. játszott ngyan más kupákért, sőt, Brazíliában és a Szovjetunióban a csehszlovák válogatott csapat tartalékaként ott ült a kispadon, de azért mégiscsak más az a mérkőzés, amelynek aktív részese 6 is.)

Lakását ismerem is, Móder László lakott Itt annak Idején családostul.

Gogh; Jó lenne megoldani a lakásproblémámat is. ez a mostani ideiglene.s. Sokszor zavar, hogy én mindig a pálya körül vagyok, nem tudok ettől a légkörtől meg! szabadulni, engem zavar ez.

A szobában sok a könyv. És — legnagyobb meglepetésemre — a hazai magyar írók alkotásait látom a ^ polcokon.

Gőgh; A feleségem a Levicel (lévai) Pedagógiai Középiskolában végzett. Ott szerette meg az irodalmat, tagja volt az irodalmi színpadnak is. Most mint óvónő itt dolgozik a szomszédos óvodában, de jobban tudna tevékenykedni, ha a gyermekeket a saját anyanyelvén

I oktathatná. Talán sikerül bejutnia a magyar tannyelvű óvodába.

Kálmánt jól Ismerem a pályáról és a képernyőről. Csapata a liga egyik legjobb védelmével rendelkezik, és ennek a védelemnek egyik legmegbízhatóbb tagja éppen 6, a balhátvéd. Nem hagy nyugodni a kíváncsiság. és ezért megkérdezem: a baihátvéd posztja az i- gazi helyed?

g Gőgh: — Nem éppen, mert annek idején hátravonf ^ középcsatárként kezdtem, végül a középhátvéd helyén I kötöttem ki, és nagy örömöm telt a játékban. A Slovan I B csapatában jél ment a játék, felfigyeltek rám, de ak- R koriban Zlocha és Hrivíiák játszottak középen, nem volt I sok esélyem a bekerülésre. Végül a balhátvéd posztján I kötöttem ki, és megszerettem ezt a szerepkört, jobblábas vagyok, de a bal lábam is elég jé; rengeteget gyakorolom edzéseken a beadásokat. A Slovanhan mindkét szélsöhátvéd „fordított“ lábé. Pivarnik példánl ballábas és jobbhátvéd, én meg fordítva, de ez talán nem hátrány, sőt némi előny. Pivarnik gyors és jól lő. az ő feladata a támadók segítése. Tőlem azt kérik, hogy a

I baloldalról Íveljem vagy lőjem be a labdákat.

(Az Anderlecht elleni mérkőzés harmedik gólja éppen egy ilyen felfutás és belövés nyomán született.)

Egyik kolárovöi (gútai) utam alkalmával büszkén mondták a helyi kilencéves iskola tantestületében: Gőgh Kálmán, a Slovan Bratislava játékosa a ml diákunk volt. Itt lakott, nem messze.

Gőgh: Gátéról Komáromba mentem ipari tanúiénak a hajógyárba. A focit nagyon megszerettem, és szerencsémre akadtak itt olyan lelkes szakemberek, akik ta- nitgattak, nevelgettek. Az is megtörtént például, hogy egész délntánokat kettesben fociztunk át. Bekerültem az ifjúsági ligás csapatba, majd berukkoltam. Holeáovból Pnprádra vezényeltek, itt aztán „felfedeztek“, játszattam „Keleten“, megismertem az ottani emberek temps- ramentnmát. Kemény perceket éltem át Trebiiovoh vagy Huraennén, de én ezeket a perceket nem sírom vissza. Sokat tanultam az izzó légkörben, és mert nyngodt természetű vagyok, sohasem vesztettem el a fejem. Még aztán nyugodtan elmondhatom azt is, bogy szeretem a kemény, férfias játékot. A Slovan vezetői Poprádrél 1- gazoltak át Bratlslavába, és tulajdonképpen 1972 óta játszom az első csapatban. Vengloi működése alatt lettem „stabil“ tag.

Előkerülnek az albumok, komáromi, holeiovi, poprádi fényképeket nézegetünk. Megtndom, hogy Kálmán néI

pes családból származik — hatan vannak testvérek — és ha lehet, gyakran felkeresik egymást. Sajnos a huszonhatéves futballista elvesztetta már az édesapját és édesanyját is. de ha teheti, hazaugrik Gúlára.

Gőgh: Szívesen nézem a hazaiak mérkőzéseit, mert sok fiúval együtt kezdtem a locit. Beülök az autóba és egy jö éra alatt otthon vagyok.

Befejezésül szedjük elő az időszerű témát: a királyi klub, az Anderlecht elleni mérkőzést. Mindenekelőtt: milyen volt a félelmetes és nagyhírű Anderlecht a pályáról?

Gőgh; Egy kicsit csalódtam bennük. Igaz, a tartalékkapusuk védett, da egy ilyen nagyhírű klub sokkal jobb pétkapussal rendelkezhetne. Könnyen zavarba lehetett hozni a védelmüket. Egyébként — bár kemények voltak — de korrektül, sportszerűen játszottak. BrUsz- szelben támedniok kell, gólokat lőni. Bízom a védelmünkben és gyors csatárainkban. Nem szeretek tippelni, jósolgatni, de nagyon szeretném, ha továbbjutnánk. .Amikor a pályára lépek, nem érdekelnek az anyagiak I sem. A továbbjutás minden vúgyam nekem is és a töb- 1 bieknek U.

I Bemutattunk egy futballistát, aki két esztendő alatt j; országosan ismert játékos lett. válogatott és olimpiai í kerettag. Egész pályafutása során egyetlen egyszer sem

0 álHtották ki, sárga lapocskát egyszer kapott, PreSovon; 3 Bubenko belerohant és leesett. A bíró fütyült, majd e- 3 lövette a sárga lapot. Gőgh Kálmán sportszerűen éi. i; úgy vettem észre, hogy a családja a mindene, Beáta ^ nevű szöszt kislányát nagyon szereti, szeret lazacpiros

Eialján utazni, de mindenekelőtt focizni.

, Sajnálja, hogy a Ligások — Ojságírók mérkőzésen

1 nem tudott játszani, mert a Slávia ellen szerepelt kupa meccsen Prágában. Reméljük. jövőre 6 is ott lesz majd közöttünk, velünk. És még egy aprócska figyel mertetés; a legtöbb újság hibásan Írje a nevét. Nem

j Gögh, hanem Gogh a helyes változat. Hosszú „ő“ vei. i Annak idején az anyakönyvbe is így vezették be.

‘‘ Batta György

Bécsben döntik el nemsokára oszkva vagy Los Angeles ?

Rövldesea nagyon Izgalmas esemény színhelye lesz az osztrák főváros. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság plenáris ülését tartják majd Itt, és ezen döntik el, Moszkva vagy Los Angeles kapja-e az 1980-adtk évi o- Ilmplai játékok rendezési jogát.

Moszkva mellett szól az a tény, hogy a ki^vetkező o- llmplal játékok Montrealban lesznek két év múlva, vagyis nem kellene mégegyszer ugyanazon a földrészen olimpiát rendezni. Moszkva mellett szót az Is, hogy szocialista ország még sohasem kapott rendezési logot, ugyanakkor éppen a szocialista országok szerepelnek a legeredményesebben a nagy világversenyeken.

Most pedig lássunk néhány érdekes véleményt erről, miért tartják esélyesebbnek a bécsi kongresszuson a szovjet fővárost.

GASTON MEYER, a L'Équlpe francia lap főszerkesztője: „Azt hiszem, senki sem kételkedik abban, a szovjet főváros van olyan színvonalon, hogy megrendezhesse az olimpiát. Számos nagy világbajnokságot rendeztek már Itt sikeresen. A sparlakládok megrendezése is gigantikus méretű munka. A szervezőknek és rendezők nek tehát bőven vannak tapasztalataik, jarmtla NygrYnová. csehszlovák atlétanő:

Sajnos, nekem tavaly balszerencsém volt, betegségem miatt nem tudtam rajthoz állni a moszkvai Unlverzlá- dén. Amikor a társak visszajöttek, mindenkit kikérdeztem a verseny lefolyásáröl és moszkvai tapasztalatairól.

Sok jót hallottam, így hát egészen bizonyos vagyok benne, hogy Moszkva sikerrel megrendezné az olimpiát. Egy olyan sportnagyhatalom, mint a Szovjetunlő, megérdemli, hogy megkapja a rendezés jogát. Szívesen Indulnék én Is a távolugrásban. Huszonhét éves leszek akkor,

TEUWO AURA, Helsinki polgármestere:

Soha nem rendeztek még olimpiát szocialista országban. Ha tehát valóban Igazságos akar lenni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Moszkvára kell bízni a játékok megrendezését. Saját tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a szovjetek sikeresen meg tudnának birkózni a leladattal.

ANNA POHLüDKOVA, válogatott tornásznő:

Ebben az évben Rosztovban versenyeztem és elmondhatom, kitűnő volt a verseny megszervezése. Ha egy kisebb város Ilyen Jő rendezőkkel rendelkezik, akkor milyen lehet maga a főváros? Moszkvában jártam már, de szívesen elmennék Ismét, főleg akkor, ha Indulhatnék az olimpián.

GEORG KRONAWITTER, München polgármestere;

A szovjet fővárosban minden -feltétel adva van ahhoz, hogy az olimpiát sikeresen megrendezzék. Kétszer jártam már Moszkvában, tehát saját tapasztalataim alapján beszélek, Moszkva és a moszkvaiak megérdemlik, hogy olimpiát kapjanak.

Nemzetvédő mozgalom lehetne belőle

A sport és testnevelés tudományos dolgozót két évtizeddel ezelőtt kidolgoztak egy nagyon hatásos és e- redpiényes tOmegmozgalmi felvény szerző versenytervezetet. Ez a versenyrendszer nem feledkezett meg egyik nemről és korosztályról sem. Szakavatottak a szocialista testnevelés alappillérét látfák benne.

Ha országunkban mindenki komolyan venné ezt a fel- vényszerü mozgalmat, ha megértené egészségvédő e- rőnlétet és fö közérzetet biztosító szerepét, akkor nemzetvédő mozgalommá válhatna. Safnos a be nem avatottak másként vélekednek. Azt gondolták, hogy ez a fel- vényszerü mozgalom csupán politikai célokat szolgál, vagy arra való, hogy a sportszervek „statisztikai fáiékor űzzenek vele a nyilvánosság szemeláttára. Sokan azt beszélik, hogy az ilyen mozgalmak csak megmérgezik a testnevelők és edzők életét.

A minden korcsoportra ktterfedO felvényszerzO versenyt és az értékelő ponttáblázatot legfőbb szakembereink dolgozták ki tudományos alapon. A verseny e- redményet értékes táfékoztatást nyúfthatnak mozgásképességünkről és akaratunkról. Az Iskolai testnevelés szempontfából szinte felbecsülhetetlen értéket képviselnek a tapasztalatok. Ha a testnevelő tanár szakszerűen be tudja építeni a tananyagba a jelvényszerző verseny tapasztalatán, sokkal eredményesebb munkát végezhet. Az Iskolai testnevelés általa kiküszöbölhetné az alapmozgásképesség kialakításában tapasztalható hiányosságokat. Eddig ugyanis még nincsenek olyan tesztek, amelyek révén megbízhatóan fel lehetne mérni a tanulók edzettségi fokát. Tudományos dolgozóink már készítenek ilyen táblázatokat is, amíg azonban az elkészül, az edzettségi jelvényszerző verseny táblázata ki- tűnőén megfelel a célnak.

Az elmúlt öt-hat esztendőben nem nagyon rendeztek nálunk jelvényszerző versenyeket. Még az Ifjúsági Sportjátékokat (SHMPf is elhanyagolták, pedig éppen ez a tömegmozgalmi sportakclá adott számos tehetséget az országnak. Ez a nemtörődömség szinte megingatta a testnevelés egész koncepcióját. A fiatalok mozgásigénye csökkent.

A KoStcet (kassai) Műszaki Főiskola testnevelési tanszéke megértette a Csehszlovák Testnevelési Szövetség igyekezetéi, vagyis azt, hogy élesszük újra a jelvényszerző versenyeket, s ezért már az elmúlt esztendőben beiktatta anyagát a tantervbe. Elhatározták, hogy minden másodéves hallgató megszerzi az edzettségi jelvényt, az első évfolyamok diákjai pedig felkészülnek rá.

A munkát hat tanulókörben 102 hallgatóval végezték. Közülük tizenöten huzamosabb ideig betegek voltak, így nem teljesíthették a feltételeket, további tizenöt diáknak pedig nem sikerült elérni a versenyben kötelező minimális pontszámot.

Az említetteken kívül akadtak olyanok, akik egy vagy több versenyszámban nem tudtak pontot szerezni. A 102 főiskolás közül ketten elérték az ezüstérem szintjét, negyvenhetén pedig a bronzérem szintjét. A hall- gatök több mint ötven százaléka megszerezte a jelvényt. Az eredmények elgondolkoztatóak. Hallgatóink a legkevesebb pontot az úszásban kapták. Mivel a városnak mindössze egyetlen fedett uszodája van, nem várhatunk ezen a téren rohamos javulást. (A városnak több, mint hétezer főiskolai hallgatója vanlj Meglepő és örvendetes tény azonban, hogy a diákok a- ránylag nagyon jól megálltdk a helyüket az állóképes- ségi versenyszámokban. Ez arra enged következtetni, hogy az egyre népszerűbb kulturlzmus megtette a hatását. Ugyanakkor meghökkentően gyengék voltak az eredmények az ügyességi számokban.

Az eredmények alapos elemzése után megállapítottuk, milyen hiányosságok vannak a hallgatók mozgáskultúrájában. Az eredmények fényt derítettek arra is, hogy az előző oktatási évben milyen területen végeztek hiányos munkát a kollégák.

Bebizonyosodott, hogy a jelvényszerző verseny kitűnő segítőtársa lehet minden testnevelő tanárnak. Érdemes fiataljainkat rávezetni a versenyzés e módjára, mert így megtanfthatfuk őket a sokoldalúan fejlett ember t- gényének kialakítására, a mozgáskultúra szeretetére.

PhDr. Abos! István, tanársegéd