Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-26 / 9. szám
YD « '<$ M O ■ a w Üh w Wa s; o Mi M cn 'g '4 M cn VISSZAPILLANTÁS ÉS TERVEK Folytatás az 1. oldalról AZ ÜJlTÖK JÁRÁSA ROŽŇAVA (ROZSNYÖ). Igen, így Is nevezhetnénk a Járás fiataljait. Ugyanis csupán a lnbeníki alapszervezet tagjai 53 újítási javaslatot dolgoztak ki a múlt év folyamán, amelyek megvalósításával 2,63 millió koronát takaríthatnak meg. N t/) . ,«2 ►4 VD A járás fiataljai sokat segítettek a mezőgazdasági munkák végzésében is. így például 70 ezer brigádórát dolgoztak le a burgonyabetakarítás során. Szép példaként megemlítjük még a paéal fiatalokat, akik a helyi kulúrház építkezését Ifjúsági építkezéssé nyilvánították. Melyiket a sok közül? Ez a kérdés foglalkoztatta kilencedikeseink ezreit az utóbbi napokban. Milyen problémák előzték meg a döntést, kik segítették tizenötéves fiataljainkat a pályaválasztásban? Kérdéseinkre a kolárovói (Guta) AKI-ban kaptunk választ. Hová majd? — kérdik napjainkban a kilencéves Iskolák végzős tanulói, vagy helyettük a szülék és pedagógusok. Vannak, akik középiskola felé veszik az útjukat, mások szakiskolába Igyekeznek. Akadnak olyanok Is, akik odahaza maradnak és várnak, amíg betöltik a tizenhatodik életévüket, aztán megfogják a lapátot, a seprőt, • már az elad hónap után számlálni kezdik, mennyit Is érnek. H elytelenül cselekszenek; eleve feladják lehetőségeiket, de nem mindig ék hibáztathaték. Bartanusz Attila, Kolá rovó (Gúta) legnagyobb alapfokú, kilencéves Iskolájának az igazgatóhelyettese Is így iáitja: — Sokszor a legjobb szándékunk ellenére sem tudjuk elérni, hogy egy-egy diákunk szakmát tanuljon. Hiába végzi al a 9. osztályt, hiába van meg minden föltétele ahhoz, hogy Jó szakmunkás legyen belőle, a szülei kijelentik, hogy elég volt a kilenc év, ók már tovább nem dolgoznak a gyerekekre. Nem tudjuk megértetni velük, hogy csak a gyereküknek tesznek ezzel rosszat. De ez a helyzet nem általános érvényű. Az Iskolában az Idén ötvenheten végeznek, és ebből tizenheten középiskolába jelentkeztek, harmincnégyen pedig szakmunkásképzőbe. Az ötvenhét tanulóból hatan nem tanulnak tovább. £s még egy adat: az ötvenhét tanuló közül különböző okok miatt tizenkettőn nem Jutottak el a 9. osztályig, és mégis többen közülük szakmunkásképzőbe jelentkeztek. MLndez az Iskola jő munkáját dicséri, és kiváncsivá tesz bennünket arra, vajon hogyan dolgoznak? — Arra törekszünk, hogy mind az iskola, mind a szülő egyazon véleményen legyen. Korábban megtörtént, hogy ml rábeszéltük a gyerekeket egy-egy szakmára, a szülőik aztán lebeszélték róla, vagy egészen más szakmát javasoltak. Sokszor o- lyant, ahol már úgyis sok volt a Jelentkező, vagy magasabb Igényeket támaszottak a tanulókkal szemben, mint amilyen tudással rendelkezett a gyermek. Az iskolában én végzem a pályaválasztással kapcsolatos teendőket, de természetesen nem én egyedül. Az osztályfőnökökkel közösein érjük el azt, hogy tanulóink a személyes tapasztalat, tájékozottság és egyéni elképzelés a- lapján választanak szakmát. Hogy mit ért az utóbbi mondat alatt, azt később tapasztalom, mert míg a pályaválasztásról beszélgetünk, bekopog Bruncvlk Irén és Álló Margit. Bejelentik, hogy ők már döntötttek, szakmát választottak: virágkertészek szeretnének lenni. — Miért? — kérdeni b.iiuüvu Iren äs Allo Margit Bartanusz Attila — Szeretem a virágot — mondja Bruncvlk Irén és hozzáteszi: — Először nem tudtuk, hogy hová menjünk. Gondolkoztunk azon, hogy Partlzánskéba, a cipőgyárba Jelentkezünk, aztán meg a cémagyárban szerettünk volna tanulni, végül mégis úgy döntöttünk, hogy nem megyünk olyan messzire. A bátyám ts Karván tanult. Szép helyen van az Iskola, és bennlakásos... A IX. B osztály leányai a tornateremben tartózkodnak, a fiúk pedig osztályfőnökük, Tóth Istvánná magyarázatait hallgatják, amikor bekopogunk hozzájuk. Az első padokban ülnek, figyelnek és nehéz is kizökkenteni őket a korábbi gondolataikból. Bucsat János az akt végre elmondja, hogy miért Is megy szakiskolába: — Amióta eszemet tudom, mindig autószerelő szerettem volna lenni, de látom, hogy nagyon nehéz bekerülni. Ogy döntöttem, hogy Považská Bystricami gépgyárba Ipart tanulónak Jelentkezem. Kitanulom az a ütő villanyszerelő szakmát, és amikor befejezem az Iskolát, visszajövök Kölárovőra (Gútára) a vágbesztercai gépgyár Ide kihelyezett gyáregységébe, amely motorkerékpárokat gyárt. így sem a várostól, sem a motoroktól nem kell elszakadnom. Vasi Béla, Marosi Sándor és a többiek is valahogy így gondolkodnak. Az egyik asztalos, a másik kőműves szeretne lenni. Az első már kis kora óta mindig a fát szerette, a másik segédkezett a házépítés körül, és megkedvelte ezt a munkát. Az osztályban többen úgy gondoják, ha esetleg kedvük lesz, akár tovább Is tanulhatnak, és érettségivel fejezhetik be a tanulmányaikat. — Nem ritka az az eset sem — mondja ismét Bartanusz Attila —, hogy kiváló és példamutató szülök gyerekei nem tudják, hová menjenek. Ezért arra kérjük a szülőket, beszéljenek a gyerekeiknek a szakmájukról, a munkahelyükről, a foglalkozásukról, az üzemről, ahol dolgoznak, hogy legyen a gyerekeknek elképzelésük a gyárak, vállalatok munkájáról, életéről A ztán arról beszél még, hogy ebben a munkában sokat segített nekik a Járási Pályaválasztási Tanácsadó. Eddig négy füzetet adott tol. Ebben tájékoztatja az Iskolákat arról, hogy milyen üzemekben, gyárakban milyen szakmát tanulhatnak a végzős tanulók, s hogy az egyes szakmához milyen képességekkel kell a tanulóknak ren- delkeznlök. Az általa végzett összesítések alapján arról Is tájékoztatja az iskoláikat, hogy ml a követelmény az egyes Iskolákon, milyen eredményeket érnek el a diákjaink a felvételi vizsgákon stb. A Járási Pályaválasztási Tanácsadó a Du- namentt Múzeummal közösen kiállítást nyitott azzal a céllal, hogy bemutassák az ország — és ezen belül a komáromi Járás — egyes üzemelnek a munkáját, hogy bővítsék a tanulók látókörét, és segítsenek a diákoknak pályaválasztást gondjaik megoldásában. Megnéztem a Dunamentl Múzeum kis kiállítását. Érdekes és újszerű kezdeményezés. Az Iskolák végzős tanulói nemcsak tájékozódhatnak általa, hanem módjukban áll összehasonlítást Is tenni és ennek alapján választani Korunk tudományos forradalma nemcsak új tudást, hanem ú] szakmákat, ü] foglalkozási ágaikat Is teremtett. Mindenki megtalálhatja ezt a területet, ahol a legjobban érvényesítheti tehetségét. Németh István Tóth Istváuué 18 000 SZISZ-TAG NITRA (NYITRA). A nyitnál Járás azok közé tartozik, amelyekben a fiatalok szervezett tagságával nincs baj. A Járásnak több mint 18 000 SZISZ-tagJa van, és ez a létszám szinte naponta emelkedik. El lehet mondani, hogy csaknem minden ifjúsági szervezeti tag aktívan részt vett a SZISZ politikai oktatásán. Á Járás fiataljai nagy súlyt helyeznék a kultúnmunkára, és sokai foglalkoznak a jövő SZISZ-Sagjalval, a pionírokkal. A nyitnál Járás fiataljainak tanácskozásán részt vett Ondrej Saling mérnök a SZISZ Szlovákiát Központi Bizottságának titkára. KLUB — DE CSAK A SPORTOLÓK SZÁMÁRA? DDNAJSKÄ STREDA [DUNASZERDAHELYJ. A járás tavaly Munkaérdemrendet kapott a mezőgazdaságban elért eredményeiért. Ezt az érdemrendet a fiatalok Is magukénak mondhatják, hiszen a járás mezőgazdasági jellegénél fogva a fiatalok túlnyomó része falnsi SZISZ-szervezetekbe tömörült. Az elmúlt két évben emelkedett a járásban a „Szocialista munkabrigád“ címért versenyző ifjúsági kollektívák száma. Sőt, van egy olyan brigádjuk is, amely a „SZISZ I. kongresszusának kollektívája“ címet viseli. Az Oj Ifjúság hasábjain már többször is Irtunk róluk — az ekecsi szövetkezet fiataljairól. A jövőben nagyobb gondot kívánnak fordítani a klubmozgalomra, és Ideálisabb e- gyüttműködést szeretnének elérni a többi lömegszervezette). Ezt azért hangsúlyozzuk, mert például Calovón (Nagymegyer) a fiatalok klubját „köcsönvették“ a sportolók, és azóta a helyiség megszűnt létezni, mint ifjúsági klub. Folytatás a 4. oldalon
