Új Ifjúság, 1974. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-19 / 8. szám
ötezer lakosú falu ötezer hektár termőföldje ■ Az ország negyedik CSSZBSZ címet viselő mezőgazdasági nagyüzeme munkaér- demrendes ■ Hatvan mázsás hektárhozam — járási rekord ■ Az elismerések titka: a kitűnő gazdasági eredmények 5000 LAKOS HEKTÁR Egy falu arculatát, lakosainak gondolkodását, életszínvonalát csak az eredményes munka változtathatja meg. Az ötezer lakosú Duna menti nagyközségben — Gabčikovón (Bősön) — ez a változás, mondhatnám forradalmi úton következett be. Riportunk e falu valóságából próbál felvillantani egy pillanatfelvételt. Ga'bčlko'vo — Bös. Közel ötezer lakosú falu. Szétszórt házak, foghíjas utcáik. A falu északnyugati csücskében viszont modern, új házsorok, rendezett utcák, üzletek. Többszáz családi ház, mindegyik az elmúlt másfél évtizedben épült. A falu büszkesége az ötezer hektáron gazdálkodó állami gazdaság, amely 1965- beu a helyi szövetkezet és az állam! gazdaság ésszerű egyesülésével jött létre. Ez az ötezer hektár még jóval a háború után Is a járás legelhasználtabb, legrosszabbul termő földterülete volt. Nem kis része néhány éve még mint mocsár volt a térképre berajzolva. Az egykori egyesülés egyben szükségszerűség Is volt, mert nyilvánvalóvá vált, hogy modem mezőgazdaság Itt csakis a modem nagyüzem eszközeivel hozható létre. Ez a nagyüzem ma hétszáz állandó munkást foglalkoztat, de csrücsidényben további háromszáz embernek tudnak munkát biztosítani. A járás egyik legnagyobb települése, ahonnan a legkevesebb ember utazik munka után. Nem kis dolog, ám ennél nagyobb rekordokkal is büszkélkedhet a falu. A gazdasági eredmények éveken keresztül növekedtek, de a forradalmi változás csak jóval később, alig néhány é- ve következett be a falu életében. Gazdasági eredményeik hirtelen lendületet véve érték el a járási átlagot, -majd ennél Is nagyobb siker következett. Kezdjük egy korábbi dátumnáill 1968-ban a falu szilárdan állta a sarat a jobboldalt erők befolyása ellen, derekasan tartotta magát. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete épp ekkor, a legválságosabb időú ben alakult meg. Nem könnyű próbatétele volt ez a barátságnak. 1971-ben a CSKP ötvenéves fennállásának tiszteletére az állami gazdaság dolgozói jelntős összüzemt kötelezettségvállalást tettek, s célul tűzték ki azt Is, hogy felveszik a versenyt a CSSZBSZ üzeme címért. E célkitűzés már akkor Is biztos sikerrel kecsegtetett, mert a dolgozók korábbi elkötelezettségére a továbbiakban is számítani lehetett, sőt biztos volt, hogy valahányuk becsületbeit kötelességének tekinti a részvételt a versenyben. Propagandára nem volt szükség. Ezt a feladatot a barátság komoly próbatételei már korábban ellátták. Ennek egyik legemlékezetesebb példája az volt, mikor szovjet barátaiktól o- lyan új vetőmagokat kaptak ajándékba, ami abban az időben még aranyat ért. Egészen újonnan kikísérletezett, rekordhozamú búzafajtákból állt a küldemény. A kincset elvetették, s ezzel kezdetét vette a faluban a forradalmi gazdasági átalakulás. Alig néhány esztendő, néhány vetés és aratás után a bőst gabonahozamok elérték, tavaly pedig túlszárnyalták a járási átlagot. Kereken tíz mázsával szárnyalták felül, s ezért a nvitrai aratási ünnepségen megkapták a Munka- érdemrendet. Egyetlen pillanatig sem vitás, hogy ez a gazdasági átalakulás mi nek tudható be. S az Is nyilvánvaló, hogy a gazdaság minden dolgozója tudja és kellőképpen értékeli mindezt. A dolgozók átlagkeresete 1967-ben 1714.— korona volt. Rövid hat esztendő alatt ez az összeg 2458.— koronára emelkedett. A több mint hétszáz koronás különbség önmagáért beszél. A Csehszlovák Szovjet Barátsági Szövetség Üzeme megtisztelő címét pedig alig "bárom héttel ezelőtt nyerték el. Ezt a titulust az országban egyelőre még csak négy üzem mondhatja magáénak. Kétségtelen, hogy jogosan viselik. A CSSZBSZ üzemi szervezetének tagjai több mint háromszázan vannak, ami a dolgozók közel ötven százalékos szervezettségét jelenti. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára négy és félmillió koronás szocialista kötelezettségvállalást tettek, s tőlük származik az az országos felhívás, ameiy az ötéves terv fél évvel korábbi teljesítésére hívja fel az ország dolgozóit. A Bős! Állami Gazdaság dolgozói 1972-ben munkásotthont építettek maguknak. Modem, világos, tágas épület, művelődési ház. Naponta nyitva tart, s azóta azt rebesgetik, hogy a község kulturális életének változása fordulóban a száznyolcvan fok felé. Bodó Pál fiatal brigádvezetővel beszélgetek. Versenyeznek a Szocialista munkabrt- gád címért, s úgy hírlik, az Idén meg Is kapják. A brigád huszonhárom tagja a gyümölcskertészetben dolgozik. Többségük nő. Mindannyian a brigádon belül betanított szakmunkások. Mert a gyümölcsfakezeiés bizony szakmunkás! Igényéi. Főleg ha jó gyümölcsöt és re kordtermést akarnak. — Amíg nem brigádban dolgoztunk, nagy volt nálunk a munkaerővándorlás. Azóta a feltételek és az állapotok nagyon megváltoztak. S állítom, megváltozott brigádtagjaink szemlélete Is. A közelmúltban a zöldségkertészetben dolgozó má9lk szocialista munkabrlgáddal közösen szocialista kötelezettségvállalást tettünk a SZNF harmincadik évfordulójának tiszteletére. Határozatba foglaltuk, hogy tudásunk és Igyekezetünk maximumát nyújtva közel egymilliós tervünket százezer koronával lépjük túl a zöldségkertészetben, s hogy a gyiimölcsker- tészet 1 laO 000.— koronás tervét tíz százalékkal, tehát ugyancsak több mint százezer koronával akarjuk túlszárnyalni. Minden brigád tagunknak az a meggyőződése, hogy ez sikerülni fog, hiszen már eddig is bebizonyosodott, hogy amit vállaltunk, azt mindig teljesítettük. — Ezek a brigádtagak fiatalok. Milyen kulturális tevékenységet tudnak felmutatni. — a múlt e téren meglehetősen szegényes, de most, miután falunkban ösz- szevontáik a SZISZ falusi és üzemi szervezetét, s rendelkezésükre bocsátották a munkásotthon klubhelyiségét, — gondolom nem szerénytelenség azt állítani, hogy minden változásnak Indult. Az említett szocialista kötelezettségvállalás harmadik pontja éppen kultúrpolitikai téren tűz ugyancsak igényes feladatokat fiataljaink elé. Az Igazi Ifjúság! kulturális és politikai élet most indult meg a faluban, s meggyőződésünk, hogy az új lehetőségek útján példát mutathatunk. Kovács Béla, akinek a zöldségkertészetben dolgozó brigádja már egyszer elnyerte a „Szocialista munkabrigád“ cím bronz fokozatát, így nyilatkozik: — Annak Idején nevetségesen kicsi volt a zöldségkertészetünk termelése. Nagyon kevés pénzt hozott a konyhára. Gyökeres reformra volt szükség. Ezért jött létre a brigádunk. Termelésünk azóta több mint a kétszeresére emelkedett. Ügy gondolom, kilátásaink sokkal többet ígérnek, mint amennyit a múltunk bizonyít, ha sor kerül egy nagy tervünk megvalósítására Meggyőződésünk, hogy ha keresnénk, találnánk Is a falu határában melegvize forrást. Ha igen, rövid Időn belül mindent gyökeresen megváltoztatunk a zöldségkertészet- ben. Reméljük sor kerül rá, bár a múltunkban sincs miért szégyenkezni. Gróf Árpád a gyümölcs- és zöldségkertészet vezetője leginkább arra büszke, hogy kiváló minőségű almát termeltek a tavalyi évben — mondani sem kell, rengeteget. Ugyancsak büszkén beszél arról, hogy a részlegükön dolgozó hatvanhat női munkaerő téli foglalkoztatásának hosszú ideig húzódó problémáját is megoldották. A lányok és az asszonyok a télt hónapokban, bratislaval ü- zemekben dolgoznak, jól keresnek, va- lahányan elégedettek a megoldással, hiszen két mesterség betanított munkásainak mondhatják magukat. A fővárosi 1- part üzemekben ugyanis gépalkatrészeket gyártanak. Munkájukkal ott Is elégedettek. Csóka László és Daroay Sándor most cserél funkciót. Csóka László eddig volt, Darnay Sándor ezután lesz az üzemi szakszervezet elnöke. Dk kísértek ki a Bodó Pál, a gyümölcskertészetben dolgozó brigád vezetője. Kovács Béla; ha melegvizű forrást találunk, kertészetünk kimeríthetetlen a- ranybánya lesz. Darnay Sándor kertészetbe, ahol fentebb elmondottakon kívül a hosszú délelőtti beszélgetés során még sok mindenről szó esett, s meg tudták velem értetni hétköznapjaik valóságának lényegét: modern mezőgazdasági nagyüzem, amely azért tudta átalakítani a falu arculatát, szociális képét és az emberek gondolkodását, szellemét, mert minden elképzelésük megvalósításához becsületes, áldozatkész munkával, kommunista elkötelezettséggel tettek meg minden lépést, ami hétköznapjaik mai valóságához elvezette ókét. RESZELI FERENC — új ifjúság 3 EGY „G1MIS“ LÁNY A PIONÍRJAIRÓL A RAJOKAT V01I PIONÍROK VEZETIK Elmondhatjuk, hogy a jubileumi pionírévben e- redményesen bővült a SZISZ—pionír együttműködés. A pionírmunka sokoldalúbb és gazdagabb lett, elsősorban ott, ahol a pionírcsapat és a felette védnökséget vállalt SZISZ-alapszervezet között a kapcsolat sokoldalú. Országszerte rengeteg a jó példa e téren, ennek ellenére ezúttal mégis olyan esetet említünk, amelyről nem mondhatjuk el, hogy lám ez az igazi, csak ezt akarjuk. Inkább azt: erre is érdemes gondolni. A gbelicei (köbölkúti) iskoláról v4n szó. Tapasztalataik, elképzelésük, illetve ezek hasznosítása új színt jelenthet a SZISZ—pionír együttműködésben. A pionírcsapat vezetője Szabó Zoltán. Tizenkét éve vette át a csapat irányítását, és tizenkét éve annak, hogy iskolájában a rajokat és néhány szakkört kivétel nélkül a volt pionírjai vezetik. Ez az amire érdemes felfigyelni. Az iskola volt pionírjai, minután SZISZ-tagok lettek, és elérték 18. életévüket, volt vezetőjük hívó szavára visszajöttek az iskolába. Neveket is említhetünk, jezsó Gábor, ma a járási pártbizottság dolgozója, Pupák László, villanyszerelő, |uhász Rozália, érettségi előtt álló diáklány. Dk a pionírvezető megbízható segítőt, akik mindennapi gondjaik mellett Is találnak Időt arra, hogy volt vezetőjüknek segítsenek. Egyes pionírvezetők a gondjaikra hízott csapata magára utaltságát a támogatásban számba vehető SZISZ- alapszervezetek érdektelenségével magyarázzák. Nem gondolnak arra, hogy az út tordítva is járható. Úgy, ahogy a köbölkútiak tették. Már évekkel ezelőtt, amikor nagyon keveset vagy egyáltalán nem beszéltünk a SZISZ—pionír együttműködésről, felkérték a helybeli fiatalokat: „Gyertek, segítsetek nekünk!“ És a volt tanítványok, pionírok valóban jöttek és segítettek. Most, amikor az Ifjúsági alapszervezetek figyelmét a pionírcsapatok felé fordítottuk, szinte törvényszerűen, mindennemű előzetes védnökségl szerződés nélkül Kö- bölkúton te kialakulóban van, létrejön a szervezett vonalon való együttműködés. Erről már juhász Rozáliá- val való beszélgetésem folyamán győző Lem meg. A hetedikesek raját vezeti, és a štúrnvói (párkányi) gimnázium IV. B osztályának a tanulója. — Azt már tudom, a pajtások kedvelik, szeretik. A csapatvezető úgy mondta: tudja, hogyan kell bánni a gyerekekkel. Zavartan mosolyog, mit Is felejen? — Nyáron — kezdi elgondolkozva — Kováíovón voltam iskolázáson, ahol elméletileg megismerkedtem a rajvezetés mikéntjével. — Es gyakorlatilag? — A gyerekek között, egy egy rajfoglalkozás hatását figyelve. Így rájöttem, a gyerekek a tanítás után felszabadulnak, tehet tanítani, oktatni, de nem úgy, hogy most az új anyag, a magyarázat következik. Ezt nem szeretik. Más formát kell találni. — Például? — Ha csak tehetem, kimegüynk a természetbe. Séta, beszélgetés, vagy egy-egy pihenő közben szinte észrevétlenül teljesítjük a pionírutak feltételeit. Megtanuljuk a tájékozódást, pihenés közben megismerjük a pto- nírszervezet történetét, beszélgetünk az előttünk álló évfordulókról, vagy megtanulunk egy-egy dalt, indulót. — S ha rossz az idő? — Az osztályban maradunk, de a játék ilyenkor sem marad el. Hogy érdekesebb, izgalmasabb legyen, a rajt mindig két csoportra osztom. De Ilyenkor tanuljuk be a műsorszámokat is. Betanult szavalat, ének, tánc sőt még kisebb jelenet te mindig van a tarsolyunkban, a- tnivel bármikor (eltéphetünk. Már megtörtént az is, hog, a rajfoglalkozás második felében összefogtunk két rajt, és kézilabda- vagy más sportvetélkedőt ren deztünk. — Problémák, nehézségek? — Azok is adódnak, de ezeket mindig megbeszéljüjk a pionírvezetővel, vagy egymás között a munkaértekezleten. — Ilyen ts van? — Igen. Leutóbb decemberben . találkoztunk. Valamennyi rajvezetö beszámolt a munkájáról, megbeszél- tülk a problémákat és a további teendőket, — E kis, mindenképpen tanulságos kitérő után talán mondjon valamit a csapat és az Ifjúsági alapszervezet együttműködéséről. — Valamennyi rajvezető a helybeli Ifjúsági alapszervezet tagja, és legutóbbi gyűlésünkön már erről te beszéltünk. Védnökségl szerződésünk egyelőre nincs, de közös sportnap, asztalitenisz- és szánkóverseny már szerepel tervünkben. Sít arról te beszéltünk, ha ka punk klubhelyiséget, ©gy-egy délután a pionírok . ren delkezésére bocsátjuk. E végső sorok a bizonyíték: lám fordítva is lehn úgy hogy először egyéneket nyerünk meg a segítésre, akik törvényszerűen magukkal hozzák a csapat és az alapszervezet együttműködését Is. (egri)
